Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 28
Egészséggel kapcsolatos célok Crohn-betegek körében.
Az infokommunikációs eszközök szerepe
Authors:
Blanka Festő Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szeged, Bal fasor 39–45., 6726 Magyarország

Search for other papers by Blanka Festő in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Sanela Njers Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet Szeged Magyarország

Search for other papers by Sanela Njers in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Anett Dávid Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Klinika Szeged Magyarország

Search for other papers by Anett Dávid in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Barbara Horvát Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet Szeged Magyarország

Search for other papers by Barbara Horvát in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Viola Sallay Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet Szeged Magyarország

Search for other papers by Viola Sallay in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Tamás Molnár Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Klinika Szeged Magyarország

Search for other papers by Tamás Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Beatrix Rafael Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Preventív Medicina Tanszék Szeged Magyarország

Search for other papers by Beatrix Rafael in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Tamás Martos Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet Szeged Magyarország

Search for other papers by Tamás Martos in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1102–1110
Online Publication Date:
16 Jul 2023
Publication Date:
16 Jul 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32801
Keywords:
Crohn’s disease; health goals; health behavior; digital technology use;
Keywords (Hungarian):
Crohn-betegség; egészségcélok; egészség-magatartás; digitális eszközök használata;
Open access

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek, köztük a Crohn-betegség, jelentősen befolyásolják az érintettek életvitelét, egész életre szóló odafigyelést igényelve az egészség-magatartás vonatkozásában. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Crohn-betegek egészséggel kapcsolatos céljainak, az azzal kapcsolatos érzelmeknek, az infokommunikációs eszközök használatának és e jellemzők együttjárásának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 79 Crohn-beteg vett részt (59,5% nő, átlagéletkor: 40,7 év, SD = 11,89). A személyek demográfiai, valamint egészség-magatartással kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és a Személyes Egészségtervek Kérdőívet töltötték ki, melyben személyes egészségcéljaikat, egy aktuálisan fontos egészségcéllal kapcsolatos pozitív és negatív érzelmeiket, a kezelőorvossal való kapcsolatból származó, a személyes egészségcélhoz fűződő társas támogatás fokát, az egészségcélok megvalósításának negatív és pozitív hatásait (akadályoztatás/támogatás), valamint a digitálistechnológia- és internethasználatot vizsgáltuk. Eredmények: A betegek 70%-a fogalmazott meg legalább egy egészségcélt. Az egészségcélok négy kategóriába voltak besorolhatók: fizikai aktivitás (43,6%), stresszkezelés (25,4%), táplálkozás (18%) és dohányzásról való leszokás (7%). Az egészségcéllal kapcsolatban a résztvevők 71%-a legalább átlagos mértékben él át pozitív érzelmeket, körülbelül az 50%-uk azonban negatív érzéseket is megél. Az egészségcéllal rendelkezők 51%-a használja rendszeresen az internetet és az okostelefonokon működő applikációkat. Az infokommunikációs eszközök használata az egészség-magatartási tényezők közül a fizikai aktivitással (ρ = 0,40, p<0,01) és a táplálkozással (ρ = 0,36, p<0,005) mutatott pozitív együttjárást. Megbeszélés: A betegek több mint kétharmada fogalmazott meg egészségcélt; a célok többsége a Crohn-betegség szempontjából is fontos egészség-magatartási tényezőkkel függött össze, ám a dohányzásról való leszokást kevesen (a 30 dohányzó személyből mindössze 4-en) tűzték ki egészségcélul. Az egészségcéllal rendelkezők fele használ rendszeresen infokommunikációs eszközöket. Az egészség-magatartási tényezők közül a fizikai aktivitás és a táplálkozás mutatott szignifikáns együttjárást az infokommunikációs eszközök használatával. Következtetés: A Crohn-betegek gondozása során javasolt a betegek egészségcéljainak és infokommunikációseszköz-használatának vizsgálata. Ezáltal speciális intervenciókat lehetne kidolgozni egészség-magatartásuk javítására, ezáltal javulhat az életminőség és a betegség prognózisa. Orv Hetil. 2023; 164(28): 1102–1110.

  • 1

    Hanauer SB. Inflammatory bowel disease: epidemiology, pathogenesis, and therapeutic opportunities. Inflamm Bowel Dis. 2006; 12 (Suppl 1): S3–S9.

  • 2

    Podolsky DK. Inflammatory bowel disease. N Engl J Med. 2002; 347: 417–429.

  • 3

    Dohos D, Erős A, Szemes K, et al. Shared responsibility in the diagnosis and treatment of inflammatory bowel disease. When to refer a patient with inflammatory bowel disease to a biological therapy center? [Közös felelősség a gyulladásos bélbetegség diagnosztikájában és kezelésében: Mikor utaljuk a gyulladásos bélbetegséggel kezelt beteget biológiai terápiás centrumba?] Orv Hetil. 2021; 162: 1311–1317. [Hungarian]

  • 4

    Andres PG, Friedman LS. Epidemiology and the natural course of inflammatory bowel disease. Gastroenterol Clin North Am. 1999; 28: 255–281.

  • 5

    Loftus EV. Microscopic colitis: epidemiology and treatment. Am J Ganstroenterol. 2003; 98(12 Suppl): S31–S36.

  • 6

    Kürti Zs. Epidemiology, treatment and possible treatment complications of inflammatory bowel diseases according to a national survey. Doctoral thesis. [A gyulladásos bélbetegségek előfordulása és kezelésének jellemzői országos felmérés alapján, valamint a kezelések lehetséges szövődményei.] Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola, Budapest, 2018. [Hungarian] Available from: http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/kurtizsuzsanna.d.pdf [accessed: 09. 10. 2022].

  • 7

    Sandler RS, Loftus EV Jr. Epidemiology of inflammatory bowel disease. In: Sartor RB, Sandborn WJ. (eds.) Kirsner’s inflammatory bowel diseases, 6th ed. WB Saunders, Philadelphia, PA, 2004; pp. 245–262.

  • 8

    Ananthakrishnan AN, Khalili H, Konijeti GG, et al. Long-term intake of dietary fat and risk of ulcerative colitis and Crohn’s disease. Gut 2014; 63: 776–784.

  • 9

    Jantchou P, Morois S, Clavel Chapelon F, et al. Animal protein intake and risk of inflammatory bowel disease: the E3N prospective study. Am J Gastroenterol. 2010; 105: 2195–2201.

  • 10

    John S, Luben R, Shrestha SS, et al. Dietary n-3 polyunsaturated fatty acids and the aetiology of ulcerative colitis: a UK prospective cohort study. Eur J Gastroenterol Hepatol. 2010; 22: 602–606.

  • 11

    Gibson PR, Shepherd SJ. Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: the FODMAP approach. J Gastroenterol Hepatol. 2010; 25: 252–258.

  • 12

    Papada E, Amerikanou C, Forbes A, et al. Adherence to Mediterranean diet in Crohn’s disease. Eur J Nutr. 2020; 59: 1115–1121.

  • 13

    Aziz I, Branchi F, Pearson K, et al. A study evaluating the bidirectional relationship between inflammatory bowel disease and self-reported non-celiac gluten sensitivity. Inflamm Bowel Dis. 2015; 21: 847–853.

  • 14

    Mardini HE, Kip KE, Wilson JW. Crohn’s disease: a two-year prospective study of the association between psychological distress and disease activity. Dig Dis Sci. 2004; 49: 492–497.

  • 15

    Cosnes J, Carbonnel F, Beaugerie L, et al. Effects of cigarette smoking on the long-term course of Crohn’s disease. Gastroenterology 1996; 110: 424–431.

  • 16

    Picco MF, Bayless TM. Tobacco consumption and disease duration are associated with fistulizing and stricturing behaviors in the first 8 years of Crohn’s disease. Am J Gastroenterol. 2003; 98: 363–368.

  • 17

    Bergmann MM, Hernandez V, Bernigau W, et al. No association of alcohol use and the risk of ulcerative colitis or Crohn’s disease: data from a European Prospective cohort study (EPIC). Eur J Clin Nutr. 2017; 71: 512–518. Erratum: Eur J Clin Nutr. 2017; 71: 566.

  • 18

    Yang Y, Xiang L, He J. Beverage intake and risk of Crohn disease: a meta-analysis of 16 epidemiological studies. Medicine (Baltimore) 2019; 98: e15795.

  • 19

    Keshavarzian A, Fields JZ, Vaeth J, et al. The differing effects of acute and chronic alcohol on gastric and intestinal permeability. Am J Gastroenterol. 1994; 89: 2205–2211.

  • 20

    Mandrekar P, Catalano D, Dolganiuc A, et al. Inhibition of myeloid dendritic cell accessory cell function and induction of T cell anergy by alcohol correlates with decreased IL-12 production. J Immunol. 2004; 173: 3398–3407.

  • 21

    Nieman DC, Wentz LM. The compelling link between physical activity and the body’s defense system. J Sport Health Sci. 2019; 8: 201–217.

  • 22

    Klinger E. Current concerns and disengagement from incentives. In: Halisch F, Kuhl J. (eds.) Motivation, intention, and volition. Springer, Berlin, Heidelberg, 1987; pp. 337–347.

  • 23

    Popa SL, Pop C, Dumitrascu DL. Diet advice for Crohn’s disease: FODMAP and beyond. Nutrients 2020; 12: 3751.

  • 24

    Rozich JJ, Holmer A, Singh S. Effect of lifestyle factors on outcomes in patients with inflammatory bowel diseases. Am J Gastroenterol. 2020; 115: 832–840.

  • 25

    Yin AL, Hachuel D, Pollak JP, et al. Digital health apps in the clinical care of inflammatory bowel disease: scoping review. J Med Internet Res. 2019; 21: e14630.

  • 26

    Burke M, Settles B. Plugged in to the community: social motivators in online goal-setting groups. In: Proceedings of the Fifth International Conference on Communities and Technologies, C&T 2011, Brisbane, QLD, June 29–July 2, 2011.

  • 27

    Davies CA, Spence JC, Vandelanotte C, et al. Meta-analysis of internet-delivered interventions to increase physical activity levels. Int J Behav Nutr Phys Act. 2012; 9: 52.

  • 28

    Hwang MH, Wang S, Cao G, et al. Spatiotemporal transformation of social media geostreams: a case study of Twitter for flu risk analysis. In: Proceedings of the 4th ACM SIGSPATIAL International Workshop on GeoStreaming (IWGS), Orlando, FL, November 5, 2013. Available from: https://doi.org/10.1145/2534303.2534310 [accessed: 09. 10. 2022].

  • 29

    Zhen J, Marshall JK, Nguyen GC, et al. Impact of digital health monitoring in the management of inflammatory bowel disease. J Med Syst. 2021; 45: 23.

  • 30

    Martos T. Goals, projects, strivings I. Theoretical considerations and possibilities of application. [Célok, tervek, törekvések I. Elméleti megfontolások és alkalmazási lehetőségek.] Magy Pszichol Szle. 2009; 64: 337–358. [Hungarian]

  • 31

    Martos T. Goals, projects, strivings II. Psychometric issues and empirical demonstration. [Célok, tervek, törekvések II. A személyes célok és életcélok kapcsolata – módszertani kérdések és demonstráció.] Magy Pszichol Szle. 2009; 64: 573–592. [Hungarian]

  • 32

    Koestner R, Powers TA, Carbonneau N, et al. Distinguishing autonomous and directive forms of goal support: their effects on goal progress, relationship quality, and subjective well-being. Pers Soc Psychol Bull. 2012; 38: 1609–1620.

  • 33

    Carbonneau N, Martos T, Sallay V, et al. Examining the associations of autonomy and directive support given and received with relationship satisfaction in the context of goals that romantic partners have for one another. Motiv Emot. 2019; 43: 874–882.

  • 34

    Jones PD, Kappelman MD, Martin CF, et al. Exercise decreases risk of future active disease in patients with inflammatory bowel disease in remission. Inflamm Bowel Dis. 2015; 21: 1063–1071.

  • 35

    Bitton A, Dobkin PL, Edwardes MD, et al. Predicting relapse in Crohn’s disease: a biopsychosocial model. Gut 2008; 57: 1386–1392.

  • 36

    Gracie DJ, Guthrie EA, Hamlin PJ, et al. Bi-directionality of brain-gut interactions in patients with inflammatory bowel disease. Gastroenterology 2018; 154: 1635–1646.e3.

  • 37

    Gál E, Stefan S, Cristea IA. The efficacy of mindfulness meditation apps in enhancing users’ well-being and mental health related outcomes: a meta-analysis of randomized controlled trials. J Affect Disord. 2021; 279: 131–142.

  • 38

    Singh S, Dulai PS, Zarrinpar A, et al. Obesity in IBD: epidemiology, pathogenesis, disease course and treatment outcomes. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2017; 14: 110–121.

  • 39

    To N, Gracie DJ, Ford AC. Systematic review with meta-analysis: the adverse effects of tobacco smoking on the natural history of Crohn’s disease. Aliment Pharmacol Ther. 2016; 43: 549–561.

  • 40

    Nunes T, Etchevers MJ, Doménech E, et al. Smoking does influence disease behaviour and impacts the need for therapy in Crohn’s disease in the biologic era. Aliment Pharmacol Ther. 2013; 38: 752–760.

  • 41

    Polgár A, Szálka B, Molnár T, et al. The low FODMAP diet supported by a mobile application for functional gastrointestinal and inflammatory bowel diseases. [A mobilapplikációval támogatott alacsony-FODMAP-étrend a funkcionális gastrointestinalis és a gyulladásos bélbetegségek kezelésében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1224–1230. [Hungarian]

  • 42

    Raggatt M, Wright CJ, Carrotte E, et al. “I aspire to look and feel healthy like the posts convey”: engagement with fitness inspiration on social media and perceptions of its influence on health and wellbeing. BMC Public Health 2018; 18: 1002.

  • 43

    Alexakis C, Davies G, Stephens J, et al. Perspectives and attitudes of young patients with inflammatory bowel disease: symptoms, burden of disease and communication with their healthcare professionals. Frontline Gastroenterol. 2014; 5: 197–202.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 29 51
May 2024 0 149 15
Jun 2024 0 47 24
Jul 2024 0 38 31
Aug 2024 0 30 18
Sep 2024 0 48 24
Oct 2024 0 4 3