Az egészségügyi dolgozók, így az orvosok egészségi állapota fontos kutatásterület az egészségügyben, kevésbé hazánkban és a kelet-közép-európai országokban. A Budapesten 1979-ben végzett orvosok egészségi állapotát, morbiditását, antropometriai adatait, életmódját, szakmai pályafutását próbáltuk meg felmérni kohorszjellegű vizsgálatban 25, 30 és 40 évvel a diplomázást követően, különbséget keresve nemek és szakmacsoportok között. A 2019-ben elvégzett felméréskor a résztvevők átlagéletkora 64,9 év, átlagos gyermekszámuk 2,08, míg a manuális szakmákban dolgozók esetében magasabb (2,43) volt, a férfi orvosoknak volt több gyermekük. A pályafutásuk alatt teljesített ügyeletek száma az életkorral csökkent. Legnagyobb részük 2019-ben már nyugdíjas volt, 70%-uk nyugdíj mellett is dolgozott. A megkérdezettek 27%-a volt szakmaváltó, 36% nem arra a szakterületre készült, mint ahol befejezte pályafutását. Kb. 10% szerzett tudományos fokozatot, nagy részük elégedett volt szakmai pályafutásával. Az orvosok testsúlyának és testtömegindexének életkori emelkedésében nem volt statisztikai különbség a nemek és a szakmacsoportok között. Az általuk megadott adatok szerint diabetesben 7%, hypertoniában 44% szenvedett. A rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiaknál. Azonos korosztályú betegeivel összehasonlítva 71% ítélte jobbnak saját egészségi állapotát. A sportolást említők körében a férfiak nagyobb arányban voltak; a sportolásra fordított idő átlagos mennyisége az évtizedek alatt nem változott, viszont a sportolók száma és a csapatsportokban részt vevők aránya jelentősen csökkent. Alvásuk jellemzően nyugodt, munkanapok között 6,3, hétvégente 7,7 óra terjedelmű volt. Kiégést nem említettek. A dohányzók aránya jelentősen lecsökkent, az elfogyasztott napi alkoholmennyiséget átlagosan 1,3, a hetit 3,7 egységnek adták meg. A korábbi vizsgálatokban talált különbségek 2019-re a szakmacsoportok között elmosódtak. A magyar egészségügy problémáit hasonlóan értékelik, bár jövedelmük az utóbbi években jelentősen emelkedett. Orv Hetil. 2023; 164(29): 1127–1133.
Innos K, Rahu K, Baburin A, et al. Cancer incidence and cause-specific mortality in male and female physicians: a cohort study in Estonia. Scand J Public Health 2002; 30: 133–140.
Young JS. Physician health and lifestyle. JAMA 2004; 291: 632.
Sesso HD, Gaziano JM, Van Denburgh M, et al. Comparison of baseline characteristics and mortality experience of participants and nonparticipants in a randomized clinical trial: the Physicians’ Health Study. Control Clin Trials 2002; 23: 686–702.
Albert CM, Gaziano JM, Willett WC, et al. Nut consumption and decreased risk of sudden cardiac death in the Physicans’ Health Study. Arc Intern Med. 2002; 162: 1382–1387.
Ajani UA, Lotufo PA, Gaziano JM, et al. Body mass index and mortality among US male physicians. Ann Epidemiol. 2004; 14: 731–739.
McMurray JE, Linzer M, Konrad TR, et al. The work lives of women physicians results from the physician work life study. The SGIM Career Satisfaction Study Group. J Gen Intern Med. 2000; 15: 372–380.
Kay MP, Mitchell G K, Del Mar CB. Doctors do not adequately look after their own physical health. Med J Aust. 2004; 181: 368–370.
Schnelle C, Clark J, Mascord R, et al. Is there a doctors’ effect on patients’ physical health, beyond the intervention and all known factors? A systematic review. Ther Clin Risk Manag. 2022; 18: 721–737.
Mohos A, Frese T, Kolozsvári LR, et al. Earning opportunities and informal payment as influencing factors in medical students’ speciality choice. BMC Fam Pract. 2021; 22: 258.
Evans J, Lambert T, Goldacre M. GP recruitment and retention: a qualitative analysis of doctors’ comments about training for and working in general practice. Occas Pap R Coll Gen Pract. 2002; 83: 1–33.
Perry MY, Osborne WE. Health and wellness in residents – who matriculate into physician training programs. Am J Obstet Gynaecol. 2003; 189: 679–683.
Győrffy Z, Dweik D, Girasek E. Workload, mental health and burnout indicators among female physicians. Hum Resour Health 2016; 14: 12.
Győrffy Zs, Girasek E. Burnout among Hungarian physicians. Who are the most jeopardized? [Kiégés a magyarországi orvosok körében. Kik a legveszélyeztetettebbek?] Orv Hetil. 2015; 156: 564–570. [Hungarian]
Terebessy A, Matyasovszky M, Horváth F, et al. The role of physical activity in health promotion of healthcare workers. [A testmozgás szerepe az egészségügyi dolgozók egészségfejlesztésében.] Orv Hetil. 2016; 157: 1563–1570. [Hungarian]
Rurik I, Kalabay L. Morbidity, demography, life style, and self-perceived health of Hungarian medical doctors 25 years after graduation. Med Sci Monit. 2008; 14: SR1–SR8.
Rurik I, Kalabay L. Morbidity, demography and life style of Hungarian medical doctors 25 years after graduation. [Magyar orvosok életmódja, egészségi állapota és demográfiai adatai 25 évvel a diplomaszerzés után.] Orv Hetil. 2009; 150; 533–540. [Hungarian]
Rurik I, Szigethy E, Langmár Z. Medical doctors in Hungary; 30 years after graduation. Data on life style, morbidity, demography and differences between specialties. Cent Eur J Public Health 2014; 22: 183–188.
Frank, E. Physician health and patient care. JAMA 2004; 291: 637.
Frank E, Biola H, Burnett CA. Mortality rates and causes among US physicians. Am J Prev Med. 2000; 19: 155–159.
Health care assessment, 2019. [Egészségügyi helyzetkép, 2019.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2019. Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf [accessed: 18. 03. 2023]. [Hungarian]
Rurik I, Ungvári T, Szidor J, et al. Obese Hungary. Trends and prevalence of overweight and obesity in Hungary. [Elhízó Magyarország. A túlsúly és az elhízás trendje és prevalenciája Magyarországon, 2015.] Orv Hetil. 2016; 157: 1248–1255. [Hungarian]
Population health representative study in Europe, 2019. [Európai lakossági egészségfelmérés, 2019.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2019. Available from: https://www.ksh.hu/elef [accessed: 18. 03. 2023]. [Hungarian]
Lipienné Krémer I, Harmath Á, Dió M, et al. Burnout syndrome among healthcare professionals of neonatal intensive care units. [A kiégés szindróma vizsgálata neonatális intenzív osztályok szakápolói és orvosai körében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1268–1274. [Hungarian]
Robinson EG. Career satisfaction in female physicians. JAMA 2004; 291: 635.
Brown AJ, Swinyard W, Ogle J. Women in academic medicine: a report of focus groups and questionnaires, with conjoint analysis. J Womens Health 2003; 12: 999–1008.
Schulz S, Hecker F, Sauerbrey U, et al. Illness behaviour and influencing aspects of general practitioners in Germany and their use of the health care system: a qualitative study. BMJ Open 2022; 12: e051404.
Bruns F, König C, Frese T, et al. General practice in the German Democratic Republic (1949–1990). A discipline between threat and professionalization. Wien Klin Wochenschr 2023; 135: 45–51.
Győrffy Zs, Szél Zs, Girasek E. Retired phyisicans in Hungary – nationwide, representative study. [Nyugdíjas orvosok helyzete Magyarországon – országos, reprezentatív felmérés eredményei alapján.] Orv Hetil. 2016; 157: 1729–1736. [Hungarian]
Velkey Z, Mikesy G, Lorenzovici L, et al. Is the criminalization of informal payment a good idea? The role of the free choice of physician in the elimination of the phenomenon. [Jó ötlet-e a paraszolvencia kriminalizálása? A szabad orvosválasztás szerepe a jelenség megszüntetésében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1670–1681. [Hungarian]
Mohos A, Varga A, Markó-Kucsera M, et al. Family medicine as a career. Medical students’ attitudes and vocational choice motivations. [A családorvoslás mint karrier. Orvostanhallgatók pályaválasztással kapcsolatos vélekedései és motivációi.] LAM 2019; 29: 627–634. [Hungarian]