Author:
Miklós Tóth
toth.miklos@med.semmelweis-univ.hu
Miklós Tóth
Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Endo-ERN
Központ Budapest, Korányi S. u. 2/A, 1083 Magyarország
Search for other papers by Miklós Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Miklós Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed
A régen jóindulatú tumorként számontartott hypophysisdaganatok ritkán agresszíven viselkednek, és metasztázist is adhatnak. Az Európai Endokrinológiai Társaság aktuális irányelve szerint a hypophysisadenomát agresszívnek tartjuk, ha a daganat radiológiailag invazív, és szokatlanul gyorsan növekszik, vagy kiújul az optimális standard kezelés ellenére. Jelenleg nem rendelkezünk olyan patológiai markerrel, amely egyértelműen jelezné a daganat agresszív, illetve malignus természetét. A hypophysiscarcinomát ezért jelenleg klinikai ismérvek alapján definiáljuk; a carcinoma diagnózisának kimondásához craniospinalis és/vagy távoli áttét igazolása szükséges. Az áttétek jellemzően évekkel a betegség első azonosítását követően jelennek meg. A szövettani vizsgálat utalhat a daganat agresszív voltára, ha a Ki67-index és a mitotikus ráta emelkedett, vagy a p53 immunhisztokémiailag pozitív. A betegek rövid és hosszú távú kezelését egyénre szabottan, multidiszciplináris hypophysisbizottságban kell meghatározni. A hypophysisadenomák kezelésében használatos standard gyógyszereket a még tolerálható maximális dózisban kell alkalmazni. A legtöbb beteg esetében ismételt műtét(ek)re és sugárkezelésre is sor kerül. Ha a daganat mégis progrediál, kemoterápia indítása javasolt, elsőként a temozolomid választandó. Ezt követően az immunellenőrzőpont-gátló készítmények, bevacizumab és peptidreceptor-radioterápia közül választhatunk. Orv Hetil. 2023; 164(30): 1167–1175.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
1
Daly AF, Beckers A. The epidemiology of pituitary adenomas. Endocrinol Metab Clin North Am. 2020; 49: 347–355.
-
2
Gruppetta M, Mercieca C, Vassallo J. Prevalence and incidence of pituitary adenomas: a population based study in Malta. Pituitary 2013; 16: 545–553.
-
3
Melmed S, Kaiser UB, Lopes MB, et al. Clinical biology of the pituitary adenoma. Endocr Rev. 2022; 43: 1003–1037.
-
4
Raappana A, Koivukangas J, Ebeling T, et al. Incidence of pituitary adenomas in Northern Finland in 1992–2007. J Clin Endocrinol Metab. 2010; 95: 4268–4275.
-
5
Tjörnstrand A, Gunnarsson K, Evert M, et al. The incidence rate of pituitary adenomas in western Sweden for the period 2001–2011. Eur J Endocrinol. 2014; 171: 519–526.
-
6
Czirják S, Pásztor E, Piffkó P, et al. Pituitary adenoma over age 60 (experience with the transsphenoidal approach). [Hypophysis adenoma a hatvanadik életév után. Transsphenoidalis feltárással szerzett tapasztalatok.] Orv Hetil. 1988; 129: 763–767. [Hungarian]
-
7
Tóth M, Rácz K, Novák K, et al. Regression of a pituitary tumor, associated with primary hyperthyroidism, under the effect of 1-thyroxine. [Primer hypothyreosishoz társuló hypophysis-tumor regressiója l-thyroxin hatására.] Orv Hetil. 1989; 130: 1111–1113. [Hungarian]
-
8
Tóth M, Rácz K, Kiss R, et al. Thyroid-stimulating hormone-secreting pituitary adenoma. [Thyreoidea stimuláló hormont termelő hypophysis adenoma.] Orv Hetil. 1994; 135: 2709–2712. [Hungarian]
-
9
Mezősi E, Nemes O. Treatment of pituitary adenomas. [A hypophysisadenomák kezelése.] Orv Hetil. 2009; 150: 1803–1810. [Hungarian]
-
10
Dénes J, Korbonits M, Hubina E, et al. Familial isolated pituitary adenoma syndrome. [Familiaris izolált hypophysisadenoma.] Orv Hetil. 2011; 152: 722–730. [Hungarian]
-
11
Góth M. Drug therapy for acromegaly. [Az acromegalia gyógyszeres kezelése.] Orv Hetil. 2013; 154: 1527–1534. [Hungarian]
-
12
Lloyd RV, Kovacs K, Young WF Jr, et al. Tumours of the pituitary. In: Lellis R, Lloyd R, Heitz P, Eng C. (eds.) WHO classification of tumours – Tumours of endocrine organs: IARC Press, Lyon, 2004; pp. 9–47.
-
13
Osamura RY, Grossman A, Korbonits M, et al. Pituitary adenomas. In: Lloyd RV, Osamura RY, Klöppel G, et al. (eds.) WHO classification of tumours of endocrine organs. 4th ed. IARC Press, Lyon, 2017; pp. 14–18.
-
14
Board WCoTE. Endocrine and neuroendocrine tumours. In: WHO classification of tumours series. 5th ed. International Agency for Research on Cancer, Lyon, 2022. Available from: https://tumourclassification.iarc.who.int/chapters/36 [accessed: 8 April, 2023].
-
15
Mete O, Osamura RY, Asa SL. Pituitary gland: introduction. In: Lloyd RV, Osamura RY, Klöppel G, et al. (eds.) WHO classification of tumours of endocrine organs. 5th ed. IARC Press, Lyon, 2022.
-
16
Asa SL, Mete O, Perry A, et al. Overview of the 2022 WHO classification of pituitary tumors. Endocr Pathol. 2022; 33: 6–26.
-
17
Di Ieva A, Rotondo F, Syro LV, et al. Aggressive pituitary adenomas – diagnosis and emerging treatments. Nat Rev Endocrinol. 2014; 10: 423–435.
-
18
McCormack A, Dekkers OM, Petersenn S, et al. Treatment of aggressive pituitary tumours and carcinomas: results of a European Society of Endocrinology (ESE) survey 2016. Eur J Endocrinol. 2018; 178: 265–276.
-
19
Raverot G, Burman P, McCormack A, et al. European Society of Endocrinology Clinical Practice Guidelines for the management of aggressive pituitary tumours and carcinomas. Eur J Endocrinol. 2018; 178: G1–G24.
-
20
Dekkers OM, Karavitaki N, Pereira AM. The epidemiology of aggressive pituitary tumors (and its challenges). Rev Endocr Metab Disord. 2020; 21: 209–212.
-
21
Saeger W, Lüdecke DK, Buchfelder M, et al. Pathohistological classification of pituitary tumors: 10 years of experience with the German Pituitary Tumor Registry. Eur J Endocrinol. 2007; 156: 203–216.
-
22
Hansen TM, Batra S, Lim M, et al. Invasive adenoma and pituitary carcinoma: a SEER database analysis. Neurosurg Rev. 2014; 37: 279–285. discussion 285–286.
-
23
Raverot G, Ilie MD, Lasolle H, et al. Aggressive pituitary tumours and pituitary carcinomas. Nat Rev Endocrinol. 2021; 17: 671–684.
-
24
Trouillas J, Jaffrain-Rea ML, Vasiljevic A, et al. How to classify the pituitary neuroendocrine tumors (PitNET)s in 2020. Cancers (Basel) 2020; 12: 514.
-
25
Trouillas J, Jaffrain-Rea ML, Vasiljevic A, et al. Are aggressive pituitary tumors and carcinomas two sides of the same coin? Pathologists reply to clinician’s questions. Rev Endocr Metab Disord. 2020; 21: 243–251.
-
26
Schill F, Nilsson M, Olsson DS, et al. Pituitary metastases: a nationwide study on current characteristics with special reference to breast cancer. J Clin Endocrinol Metab. 2019; 104: 3379–3388.
-
27
Burman P, Trouillas J, Losa M, et al. Aggressive pituitary tumours and carcinomas, characteristics and management of 171 patients. Eur J Endocrinol. 2022; 187: 593–605.
-
28
Burman P, Casar-Borota O, Perez-Rivas LG, et al. Aggressive pituitary tumors and pituitary carcinomas: from pathology to treatment. J Clin Endocrinol Metab. 2023 feb. 28. dgad098. Erratum: J Clin Endocrinol Metab. 2023 Apr 27. dgad222.
-
29
Imber BS, Lin AL, Zhang Z, et al. Comparison of radiographic approaches to assess treatment response in pituitary adenomas: is RECIST or RANO good enough? J Endocr Soc. 2019; 3: 1693–1706.
-
30
Wen PY, Macdonald DR, Reardon DA, et al. Updated response assessment criteria for high-grade gliomas: response assessment in neuro-oncology working group. J Clin Oncol. 2010; 28: 1963–1972.
-
31
Syro LV, Rotondo F, Camargo M, et al. Temozolomide and pituitary tumors: current understanding, unresolved issues, and future directions. Front Endocrinol (Lausanne) 2018; 9: 318.
-
32
Peculis R, Niedra H, Rovite V. Large scale molecular studies of pituitary neuroendocrine tumors: novel markers, mechanisms and translational perspectives. Cancers (Basel) 2021; 13: 1395.
-
33
Srirangam Nadhamuni V, Korbonits M. Novel insights into pituitary tumorigenesis: genetic and epigenetic mechanisms. Endocr Rev. 2020; 41: 821–846.
-
34
Trouillas J, Labat-Moleur F, Sturm N, et al. Pituitary tumors and hyperplasia in multiple endocrine neoplasia type 1 syndrome (MEN1): a case-control study in a series of 77 patients versus 2509 non-MEN1 patients. Am J Surg Pathol. 2008; 32: 534–543.
-
35
de Laat JM, Dekkers OM, Pieterman CR, et al. Long-term natural course of pituitary tumors in patients with MEN1: results from the DutchMEN1 Study Group (DMSG). J Clin Endocrinol Metab. 2015; 100: 3288–3296.
-
36
Vergès B, Boureille F, Goudet P, et al. Pituitary disease in MEN type 1 (MEN1): data from the France–Belgium MEN1 multicenter study. J Clin Endocrinol Metab. 2002; 87: 457–465.
-
37
De Kock L, Sabbaghian N, Plourde F, et al. Pituitary blastoma: a pathognomonic feature of germ-line DICER1 mutations. Acta Neuropathol. 2014; 128: 111–122.
-
38
Casar-Borota O, Boldt HB, Engström BE, et al. Corticotroph aggressive pituitary tumors and carcinomas frequently harbor ATRX mutations. J Clin Endocrinol Metab. 2021; 106: 1183–1194.
-
39
Marques P, Grossman AB, Korbonits M. The tumour microenvironment of pituitary neuroendocrine tumours. Front Neuroendocrinol. 2020; 58: 100852.
-
40
Marques P, Silva AL, López-Presa D, et al. The microenvironment of pituitary adenomas: biological, clinical and therapeutical implications. Pituitary 2022; 25: 363–382.
-
41
Ilie MD, Vasiljevic A, Jouanneau E, et al. Immunotherapy in aggressive pituitary tumors and carcinomas: a systematic review. Endocr Relat Cancer 2022; 29: 415–426.
-
42
Ono M, Miki N, Kawamata T, et al. Prospective study of high-dose cabergoline treatment of prolactinomas in 150 patients. J Clin Endocrinol Metab. 2008; 93: 4721–4727.
-
43
Lasolle H, Ilie MD, Raverot G. Aggressive prolactinomas: how to manage? Pituitary 2020; 23: 70–77.
-
44
Inder WJ, Jang C. Treatment of prolactinoma. Medicina (Kaunas) 2022; 58: 1095.
-
45
Fleseriu M, Biller BM, Freda PU, et al. A Pituitary Society update to acromegaly management guidelines. Pituitary 2021; 24: 1–13.
-
46
Fleseriu M, Auchus R, Bancos I, et al. Consensus on diagnosis and management of Cushing’s disease: a guideline update. Lancet Diabetes Endocrinol. 2021; 9: 847–875.
-
47
Pivonello R, Zacharieva S, Elenkova A, et al. Levoketoconazole in the treatment of patients with endogenous Cushing’s syndrome: a double-blind, placebo-controlled, randomized withdrawal study (LOGICS). Pituitary 2022; 25: 911–926.
-
48
Lam G, Mehta V, Zada G. Spontaneous and medically induced cerebrospinal fluid leakage in the setting of pituitary adenomas: review of the literature. Neurosurg Focus. 2012; 32: E2.
-
49
Syro LV, Rotondo F, Ortiz LD, et al. 65 years of the double helix. Treatment of pituitary tumors with temozolomide: an update. Endocr Relat Cancer 2018; 25: T159–T169.
-
50
Stupp R, Mason WP, van den Bent MJ, et al. Radiotherapy plus concomitant and adjuvant temozolomide for glioblastoma. N Engl J Med. 2005; 352: 987–996.
-
51
Lin AL, Sum MW, DeAngelis LM. Is there a role for early chemotherapy in the management of pituitary adenomas? Neuro Oncol. 2016; 18: 1350–1356.
-
52
Whitelaw BC. How and when to use temozolomide to treat aggressive pituitary tumours. Endocr Relat Cancer. 2019; 26: R545–R552.
-
53
Osterhage K, Rotermund R, Droste M, et al. Bevacizumab in aggressive pituitary adenomas. Experience with 3 patients. Exp Clin Endocrinol Diabetes 2021; 129: 178–185.
Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)
Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.
All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.
Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief:
- Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
- Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:
- László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
- Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
- Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:
- Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
- Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
- Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
- Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
- Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
- Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
- Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
- Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
- Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
- Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
- András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
- Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
- István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
- Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
- Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
- János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
- Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
- Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
- Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
- Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
- Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
- Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
- András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
- László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
- Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
- János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
- Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
- András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
- Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
- Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
- László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
- Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
- Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
- Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
- Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
- Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
- Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
- György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
- István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
- Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
- Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
- László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
- Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
- Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
- Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
- Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
- Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
- Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
- Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
- György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
- Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
- Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
- Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
- Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
- Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
- László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
- Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:
- Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
- Ernest ADEGHATE (Al Ain)
- Ferenc ANTONI (Edinburgh)
- Maciej BANACH (Łódź)
- Klára BERENCSI (Rosemont)
- Angelo BIGNAMINI (Milano)
- Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
- Hubert E. BLUM (Freiburg)
- G. László BOROS (Los Angeles)
- Frank A. CHERVENAK (New York)
- József DÉZSY (Wien)
- Peter ECKL (Salzburg)
- Péter FERENCI (Wien)
- Madelaine HAHN (Erlangen)
- S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
- Michael KIDD (Toronto)
- Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
- Márta KORBONITS (London)
- Asim KURJAK (Zagreb)
- Manfred MAIER (Wien)
- Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
- Amado Salvador PENA (Amsterdam)
- Guliano RAMADORI (Goettingen)
- Olivér RÁCZ (Košice)
- Roberto ROMERO (Detroit)
- Rainer SCHÖFL (Linz)
- Zvi VERED (Tel Aviv)
- Josef VESELY (Olomouc)
- Ákos ZAHÁR (Hamburg)
Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu
- Web of Science SCIE
- Scopus
- Medline
- CABELLS Journalytics
| 2023 | |
|---|---|
| Web of Science | |
| Journal Impact Factor | 0.8 |
| Rank by Impact Factor | Q3 (Medicine, General & Internal) |
| Journal Citation Indicator | 0.2 |
| Scopus | |
| CiteScore | 1.2 |
| CiteScore rank | Q3 (General Medicine) |
| SNIP | 0.343 |
| Scimago | |
| SJR index | 0.214 |
| SJR Q rank | Q4 |
| Orvosi Hetilap | |
|---|---|
| Publication Model | Hybrid |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article |
| Printed Color Illustrations | 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2025 | Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Orvosi Hetilap | |
|---|---|
| Language | Hungarian |
| Size | A4 |
| Year of Foundation |
1857 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
52 |
| Founder | Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation |
| Founder's Address |
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0030-6002 (Print) |
| ISSN | 1788-6120 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Apr 2024 | 0 | 127 | 43 |
| May 2024 | 0 | 125 | 61 |
| Jun 2024 | 0 | 58 | 32 |
| Jul 2024 | 0 | 37 | 33 |
| Aug 2024 | 0 | 31 | 45 |
| Sep 2024 | 0 | 58 | 51 |
| Oct 2024 | 0 | 3 | 4 |
Author:
Authors:
, , , , , , and
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory