A dohányzó nők életük során a legnagyobb valószínűséggel a várandósság során szoknak le a dohánytermékek használatáról. Ez az időszak az egészségügy számára kiváló esély, amely során kettős – anyai és magzati – egészségnyereség érhető el a leszokási kísérlet szakszerű támogatásával. A dohányzás felfüggesztése kiemelt jelentőségű a várandósság alatt a magzat és az anya érdekében egyaránt. Összefoglaló kéziratunk irodalmi áttekintés, melynek célja, hogy aktuális és praktikus kiegészítő információkkal szolgáljon a várandós dohányzók leszokását támogató szakemberek számára. A jelen áttekintés a PubMed adatbázisban elérhető publikációkon, valamint hazai és nemzetközi irányelveken és összefoglalókon alapul, melyek gyakorlati jelentőségük alapján kerültek beválogatásra. A várandósság alatti dohányzás szülészeti, neonatológiai és pediátriai szövődményeit tanácsos pozitívan átkeretezni, inkább a leszokás előnyeiről beszélni. A minimálintervenciót ajánlott kiegészíteni a gesztációs hétnek megfelelő tanácsadással, szakellátásra irányítással, illetve a várandós nő dohányzó partnerét célzó leszokástámogatással. Várandósok számára elsődlegesen a gyógyszermentes leszokás javasolható, ha azonban ez nem lehetséges vagy eredménytelen, indokolt lehet a nikotinpótló készítmények használata. Az általános nikotinpótló kezeléstől alapvetően három pontban tér el a várandósok nikotinpótló terápiája. Érdemes inkább az orális készítményeket használni a transdermalis nikotinbevitel helyett; óvatosabb titrálási időszak ajánlott; és a kezelés időtartamát tanácsos lerövidíteni. A várandós dohányzók leszokástámogatása során a magatartás-orvoslási módszerek intenzív alkalmazása javasolt. Nagy hangsúly helyeződik a stresszkezelésre, az érzelemszabályozásra, a viselkedésbeli és biológiai visszajelzésekre, az önjutalmazásra és a külső ösztönzők használatára. Ezek a módszerek a kognitív viselkedésterápiás modellen és a motivációs interjús technikákon alapulnak, amelyekre több gyakorlati példát is bemutatunk az összefoglaló közleményben. Orv Hetil. 2023; 164(30): 1194–1203.
European Network for Smoking and Tobacco Prevention (ENSP). Tobacco dependence treatment guidelines. Brussels, 2020. Available from: https://ensp.network/ensp-tdt-guidelines/ [accessed: February 1, 2023].
Boros J, Veroszta Zs. Exploring perinatal maternal smoking in Hungary: results of the Cohort’18 Hungarian birth cohort study [Perinatális anyai dohányzás vizsgálata Magyarországon: a Kohorsz’18 magyar születési kohorszvizsgálat eredményei]. Demográfia 2022; 65: 29–53. [Hungarian]
Fogarasi-Grenczer A. Impact of tobacco smoking during the pregnancy on the perinatal outcomes. PhD thesis. [Várandósság alatti dohányzás okai és perinatalis kimeneteli eredményei.] Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Budapest, 2015. [Hungarian]
Kakuszi B, Bácskai E, Gerevich J, et al. Teenage and adult pregnancy: a differential relationship between socio-economic status and smoking. [A dohányzás és az anyagi helyzet összefüggése serdülőkori és felnőttkori terhesség esetén.] Orv Hetil. 2013; 154: 376–381. [Hungarian]
Page R, Padilla Y, Hamilton E. Psychosocial factors associated with patterns of smoking surrounding pregnancy in fragile families. Matern Child Health J. 2012; 16: 249–257.
Balázs P, Rákóczi I, Grenczer A, et al. Risk factors of preterm birth and low birth weight babies among Roma and non-Roma mothers: a population-based study. Eur J Public Health 2013; 23: 480–485.
Foley KL, Balázs P, Grenczer A, et al. Factors associated with quit attempts and quitting among Eastern Hungarian women who smoked at the time of pregnancy. Cent Eur J Public Health 2011; 19: 63–66.
Smedberg J, Lupattelli A, Mardby AC, et al. Characteristics of women who continue smoking during pregnancy: a cross-sectional study of pregnant women and new mothers in 15 European countries. BMC Pregn Child. 2014; 14: 213.
Flick L, Cook C, Homan S, et al. Persistent tobacco use during pregnancy and the likelihood of psychiatric disorders. Am J Public Health 2006; 96: 1799–1807.
Miguez MC, Pereira B. Factors associated with smoking relapse in the early postpartum period: a prospective longitudinal study in Spain. Matern Child Health J. 2021; 25: 998–1006.
Orleans CT, Barker DC, Kaufman NJ, et al. Helping pregnant smokers quit: meeting the challenge in the next decade. Tobac Contr. 2000; 9: 6–11.
Hungarian Ministry of Human Resources. National guideline of smoking cessation support. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a dohányzásról való leszokás támogatásáról.] Budapest, 2019. Available from: https://tudogyogyasz.hu/Media/Download/12698 [accessed: February 1, 2023]. [Hungarian]
Lumley J, Oliver S, Chamberlain C, et al. Interventions for promoting smoking cessation during pregnancy. Cochrane Database Syst Rev. 2004; 4: CD001055.
Klein EG, Macisco J, Lazard A, et al. Framing pregnancy-related smoking cessation messages for women of reproductive age. Addict Behav Rep. 2020; 12: 100290.
Moorman M, van den Putte B. The influence of message framing, intention to quit smoking, and nicotine dependence on the persuasiveness of smoking cessation messages. Addict Behav. 2008; 33: 1267–1275.
Toll BA, Salovey P, O’Malley SS, et al. Message framing for smoking cessation: the interaction of risk perceptions and gender. Nicotine Tob Res. 2008; 10: 195–200.
Pócs D, Hamvai C, Kelemen O. Health behavior change: motivational interviewing. [Magatartás-változtatás az egészségügyben: a motivációs interjú.] Orv Hetil. 2017; 158: 1331–1337. [Hungarian]
Dillard JP, Shen L. On the nature of reactance and its role in persuasive health communication. Commun Monogr. 2005; 72: 144–168.
Rollnick S, Miller WR, Butler CC. Motivational interviewing in health care: helping patients change behavior. Am J Pharm Educ. 2009; 73: 127.
Bednarczuk N, Williams EE, Dassios T, et al. Nicotine replacement therapy and e-cigarettes in pregnancy and infant respiratory outcomes. Early Hum Dev. 2022; 164: 105509.
Chamberlain C, O’Mara-Eves A, Oliver S, et al. Psychosocial interventions for supporting women to stop smoking in pregnancy. Cochrane Database Syst. Rev. 2013; 10: CD001055.
Ashford KB, Hahn E, Hall L, et al. Postpartum smoking relapse and secondhand smoke. Public Health Rep. 2009; 124: 515–526.
Li R, Lodge J, Flatley C, et al. The burden of adverse obstetric and perinatal outcomes from maternal smoking in an Australian cohort. Aust NZJ Obstet Gynaecol. 2019; 59: 356–361.
Shobeiri F, Masoumi SZ, Jenabi E. The association between maternal smoking and placenta abruption: a meta-analysis. J Matern Fetal-Neonatal Med. 2017; 30: 1963–1967.
Shobeiri F, Jenabi E. Smoking and placenta previa: a meta-analysis. J Matern-Fetal Neonatal Med. 2017; 30: 2985–2990.
Centers for Disease Control and Prevention. Surgeon General’s reports on smoking and tobacco use. Available from: http://www.cdc.gov/tobacco/data_statistics/sgr/index.htm [accessed: February 1, 2023].
Shenassa ED, Brown MJ. Maternal smoking and infantile gastrointestinal dysregulation: the case of colic. Pediatrics 2004; 114: e497–e505.
Duan C, Wang M, Ma X, et al. Association between maternal smoking during pregnancy and recurrent wheezing in infancy: evidence from a meta-analysis. Int J Clin Exp Med. 2015; 8: 6755–6761.
He Y, Chen J, Zhu LH, et al. Maternal smoking during pregnancy and ADHD: results from a systematic review and meta-analysis of prospective cohort studies. J Atten Disord. 2020; 24: 1637–1647.
Buka SL, Shenassa ED, Niaura R. Elevated risk of tobacco dependence among offspring of mothers who smoked during pregnancy: a 30-year prospective study. Am J Psychiatry 2003; 160: 1978–1984.
Nicoletti D, Appel LD, Siedersberger Neto P, et al. Maternal smoking during pregnancy and birth defects in children: a systematic review with meta-analysis. Cad Saude Publica 2014; 30: 2491–2529.
Ion R, Bernal AL. Smoking and preterm birth. Reproduct Sci. 2015; 22: 918–926.
Quelhas D, Kompala C, Wittenbrink B, et al. The association between active tobacco use during pregnancy and growth outcomes of children under five years of age: a systematic review and meta-analysis. BMC Public Health 2018; 18: 1372.
Rodriguez D. Tobacco and nicotine use in pregnancy: cessation strategies and treatment options. UpToDate, 2022. Available from: https://www.uptodate.com/contents/tobacco-and-nicotine-use-in-pregnancy-cessation-strategies-and-treatment-options [accessed: February 1, 2023].
Watti J, Mohos A, Kelemen O, et al. Actualities in first-line pharmacotherapy for smoking cessation support. [A dohányzásleszokás-támogatás első vonalbeli gyógyszeres terápiájának aktualitásai.] Orv Hetil. 2021; 162: 1610–1618. [Hungarian]
Leung LW, Davies GA. Smoking cessation strategies in pregnancy. J Obstet Gynaecol Can. 2015; 37: 791–797.
Claire R, Chamberlain C, Davey MA, et al. Pharmacological interventions for promoting smoking cessation during pregnancy. Cochrane Database Syst Rev. 2020; 3: CD010078.
Coleman T. Recommendations for the use of pharmacological smoking cessation strategies in pregnant women. CNS Drugs 2007; 21: 983–993.
Stroud LR, Papandonatos GD, Jao NC, et al. Maternal nicotine metabolism moderates the impact of maternal cigarette smoking on infant birth weight: a Collaborative Perinatal Project investigation. Drug Alcohol Depend. 2022; 233: 109358.
Koren G, Blanchette P, Lubetzky A, et al. Hair nicotine:cotinine metabolic ratio in pregnant women: a new method to study metabolism in late pregnancy. Ther Drug Monit. 2008; 30: 246–248.
Murphy CM, Micalizzi L, Sokolovsky AW, et al. Motivational interviewing telephone counseling to increase postpartum maintenance of abstinence from tobacco. J Subst Abuse Treat. 2022; 132: 108419.
Massey SH, Estabrook R, Lapping-Carr L, et al. Are empathic processes mechanism of pregnancy’s protective effect on smoking? Identification of a noval target for preventive intervention. Soc Sci Med. 2022; 305: 115071.
Bradizza CM, Stasiewicz PR, Zhuo Y, et al. Smoking cessation for pregnant smokers: development and pilot test of an emotion regulation treatment supplement to standard smoking cessation for negative affect smokers. Nicotine Tob Res. 2017; 19: 578–584.
Penner F, Rutherford HJ. Emotion regulation during pregnancy: a call to action for increased research, screening, and intervention. Arch Womens Ment Health 2022; 25: 527–531.
Nabhan AF, Aflaifel N. High feedback versus low feedback of prenatal ultrasound for reducing maternal anxiety and improving maternal health behaviour in pregnancy. Cochrane Database Syst Rev. 2015; 8: CD007208.
Flanagan CA, Koller KR, Wolfe AW, et al. Fetal exposure to carcinogens with tobacco use in pregnancy: phase 1 MAW study findings. Nicotone Tob Res. 2016; 18: 2162–2168.
Breunis LJ, Been JV, de Jong-Potjer L, et al. Incentives for smoking cessation during pregnancy: an ethical framework. Nicotone Tob Res. 2020; 22: 1553–1559.
Ierfino D, Mantzari E, Hirst J, et al. Financial incentives for smoking cessation in pregnancy: a single-arm intervention study assessing cessation and gaming. Addiction 2015; 110: 680–688.