Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 36
Humán rekombináns parathormon (teriparatid) mint alternatív megoldás a gyógyszer okozta állcsontnekrózis terápiájára
Authors:
István Gera Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika Budapest, Szentkirályi u. 47., 1088 Magyarország

Search for other papers by István Gera in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Nikolette Szücs Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Nikolette Szücs in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1406–1415
Online Publication Date:
10 Sep 2023
Publication Date:
10 Sep 2023
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32861
Keywords:
osteoporosis; anabolic pharmacological effect of human parathyroid hormone; antiresorptive drug therapy; medication-related osteonecrosis of the jaw;
Keywords (Hungarian):
osteoporosis; a humán parathormon anabolikus farmakológiai hatása; antireszorptív kezelés; gyógyszer okozta állcsontnekrózis;
Open access

Az osteoporosis a civilizált világban az ötven évesnél idősebb korosztályban az egyik leggyakoribb, az életminőséget súlyosan rontó állapot. A csonttömegvesztés megelőzésében és kezelésében ma a legelterjedtebb az antireszorptív gyógyszerek alkalmazása, amelyek az osteoclastok blokkolása révén lassítják a csonttömeg vesztését. Az antireszorptív kezelés egyik, bár nem gyakori vezető mellékhatása az invazív szájsebészeti beavatkozások után előforduló csontnekrózis, amely „medication-related osteonecrosis of the jaw (MRONJ)” néven szerepel az angolszász irodalomban. Az osteoporosis kezelésében az utóbbi két évtizedben fokozatosan egyre nagyobb teret követelnek maguknak az anabolikus hormonkészítmények, elsősorban a rekombináns humán parathormon (1–34) alkalmazása. E hormonkészítmény teriparatid néven már több mint két évtizede van klinikai alkalmazásban. Egyes közlemények szerint a teriparatid hatásosabb a csontsűrűség megtartásában és a patológiás csonttörések kezelésében, mint az antireszorptív gyógyszerek. Igazolt, hogy a napi egyszeri dózisban adott parathormon fokozza az összehangolt csontátépülést, és a folyamatot a csontképzés irányába tolja el. Számos állatkísérlet és humán klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a szisztémásan, napi egyszeri dózisban adott teriparatid gyorsította a callusképződést, lerövidítette a gyógyulási időt, és egyben javultak a csont mechanikai tulajdonságai is. A parathormon ún. „off-label” indikációja azonban még mindig nem megalapozott. Ugyanakkor egyre több olyan adat gyűlt össze a nemzetközi irodalomban, miszerint a teriparatid hatásos az egyébként hagyományos kezelésre rezisztens, gyógyszer okozta állcsontnekrózis gyógyításában is. A közlemény célja összefoglalni a parathormon anabolikus farmakológiai hatásával kapcsolatos irodalmat és az elmúlt évtizedben az irodalomban közölt eredmények alapján a parathormon alkalmazásával az antireszorptív gyógyszerek okozta állcsontnekrózisok terápiájában elért eredményeket. Az elmúlt 15 évben megjelent nagyszámú esetközlemény és a limitált számú klinikai vizsgálat eredményei alapján feltételezhető, hogy a teriparatidkészítményeket alkalmazni lehetne a hagyományos kezelésre rezisztens állcsontnekrózisok kezelésében is. Ám még további randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kimondható legyen: a teriparatid valóban hatékony és biztonságos kezelési alternatíva lenne a hagyományos kezelésre nem reagáló, gyógyszer okozta állcsontnekrózis-esetek kezelésében. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1406–1415.

  • 1

    Hernlund E, Svedbom A, Ivergård M, et al. Osteoporosis in the European Union: medical management, epidemiology and economic burden. A report prepared in collaboration with the International Osteoporosis Foundation (IOF) and the European Federation of Pharmaceutical Industry Associations (EFPIA). Arch Osteoporos. 2013; 8: 136.

  • 2

    Kanis JA, Cooper C, Rizzoli R, et al. European guidance for the diagnosis and management of osteoporosis in postmenopausal women. Osteoporos Int. 2019; 30: 3–44. Erratum: Osteoporos Int. 2020; 31: 209. Erratum: Osteoporos Int. 2020; 31: 801.

  • 3

    Ruggiero SL, Fantasia J, Carlson E. Bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaw: background and guidelines for diagnosis, staging and management. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod. 2006; 102: 433–441.

  • 4

    Szentpéteri S, Restár L, Németh Z, et al. Prognostic factors of the medication-related osteonecrosis of the jaw. [A gyógyszer okozta állcsontnekrózis prognózisát befolyásoló faktorok.] Orv Hetil. 2020; 161: 283–289. [Hungarian]

  • 5

    Fung P, Bedogni G, Bedogni A, et al. Time to onset of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws: a multicentre retrospective cohort study. Oral Dis. 2017; 23: 477–483.

  • 6

    Sibai T, Morgan EF, Einhorn TA, et al. Anabolic agents and bone quality. Clin Orthop Relat Res. 2011; 469: 2215–2224.

  • 7

    Subramanian G, Cohen HV, Quek SY. A model for the pathogenesis of bisphosphonate-associated osteonecrosis of the jaw and teriparatide’s potential role in its resolution. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod. 2011; 112: 744–753.

  • 8

    Ebeling PR, Russell RG. Teriparatide (rhPTH 1–34) for the treatment of osteoporosis. Int J Clin Pract. 2003; 57: 710–718.

  • 9

    Potts JT Jr. Chemistry and physiology of parathyroid hormone. Clin Endocrinol (Oxf). 1976; 5(Suppl): 307S–315S.

  • 10

    Selye H. On the stimulation of new bone formation with parathyroid extract and irradiated ergosterol. Endocrinology 1932; 16: 547–558.

  • 11

    Pugsley LI, Selye H. The histological changes in the bone responsible for the action of parathyroid hormone on the calcium metabolism of the rat. J Physiol (Lond). 1933; 79: 113–117.

  • 12

    Hock JM. Anabolic actions of PTH in the skeletons of animals. J Musculoskelet Neuronal Interact. 2001; 2: 33–47.

  • 13

    Gera I, Dobrolet N, Hock JM. Intermittent but not continuous PTH (hPTH-1–34) increases bone mass independently of resorption. J Bone Miner Res. 1989; 4(Suppl 1): S744.

  • 14

    Gunness-Hey M, Hock JM, Gera I, et al. Human parathyroid hormone (1–34) and salmon calcitonin do not reverse impaired mineralization produced by high doses of 1,25 dihydroxyvitamin D3. Calcif Tissue Int. 1986; 38: 234–238.

  • 15

    Gunness-Hey M, Gera I, Fonseca J, et al. 1,25 dihydroxyvitamin D3 alone or in combination with parathyroid hormone does not increase bone mass in young rats. Calcif Tissue Int. 1988; 43: 284–288.

  • 16

    Gera I, Hock JM, Gunness-Hey M, et al. Indomethacin does not inhibit the anabolic effect of parathyroid hormone on the long bones of rats. Calcif Tissue Int. 1987; 40: 206– 211.

  • 17

    Hock JM, Gera I, Fonseca J, et al. Human parathyroid hormone (1–34) increases bone mass in ovariectomized and orchidectomized rats. Endocrinology 1988; 122: 2899–2904.

  • 18

    Steen-Hacket L, Gera I, Fonseca J, et al. Human parathyroid hormone 1-34 increases bone mass in denervated legs of rats. J Bone Miner Res. 1987; 2(Suppl): 57.

  • 19

    Hock JM, Hummert JR, Boyce R, et al. Resorption is not essential for the stimulation of bone growth by hPTH-(1–34) in rats in vivo. J Bone Miner Res. 1989; 4: 449–458.

  • 20

    Hock JM, Gera I. Effects of continuous and intermittent administration and of inhibition of resorption on the anabolic response of bone to parathyroid hormone. J Bone Miner Res. 1992; 7: 65–72.

  • 21

    Jilka RL, Weinstein RS, Bellido T, et al. Increased bone formation by prevention of osteoblast apoptosis with parathyroid hormone. J Clin Invest. 1999; 104: 439–446.

  • 22

    Zhang L, Takahashi HE, Inoue J, et al. Effects of intermittent administration of low dose human PTH (1-34) on cancellous and cortical bone of lumbar vertebral bodies in adult beagles. Bone 1997; 21: 501–506.

  • 23

    Brommage R, Hotchkiss CE, Lees CJ, et al. Daily treatment with human recombinant parathyroid hormone-(1–34), LY333334, for 1 year increases bone mass in ovariectomized monkeys. J Clin Endocrinol Metab. 1999; 84: 3757–3763.

  • 24

    Jerome CP, Burr DB, van Bibber T, et al. Treatment with human parathyroid hormone (1–34) for 18 months increases cancellous bone volume and improves trabecular architecture in ovariectomized cynomolgus monkeys (Macaca fascicularis). Bone 2001; 28: 150–159.

  • 25

    Jerome CP, Johnson CS, Lees CJ. Effect of treatment for 3 months with human parathyroid hormone 1–34 peptide in ovariectomized cynomolgus monkeys (Macaca fascicularis). Bone 1995; 17(4 Suppl): 415S–420S.

  • 26

    Burr DB, Hirano T, Turner CH, et al. Intermittently administered human parathyroid hormone (1–34) treatment increases intracortical bone turnover and porosity without reducing bone strength in the humerus of ovariectomized cynomolgus monkeys. J Bone Miner Res. 2001; 16: 157–165.

  • 27

    Haseman J, Hailey JR, Morris RW. Spontaneous neoplasm incidences in Fisher 344 rats and B6C3F1 mice in two-year carcinogenicity studies: a National Toxicology Program update. Toxicol Pathol. 1998; 26: 428–441.

  • 28

    Tashjian AH Jr, Gagel RF. Teriparatide [human PTH(1–34)]: 2.5 years of experience on the use and safety of the drug for the treatment of osteoporosis. J Bone Miner Res. 2006; 21: 354–365.

  • 29

    Lane NE, Sanchez S, Modin GW, et al. Bone mass continues to increase at the hip after parathyroid hormone treatment is discontinued in glucocorticoid-induced osteoporosis: results of a randomized controlled clinical trial. J Bone Miner Res. 2000; 15: 944–951.

  • 30

    Cosman F, Nieves J, Woelfert L, et al. Parathyroid hormone added to established hormone therapy: effects on vertebral fracture and maintenance of bone mass after parathyroid hormone withdrawal. J Bone Miner Res. 2001; 16: 925–931.

  • 31

    Reeve J, Mitchell A, Tellez M, et al. Treatment with parathyroid peptides and estrogen replacement for severe postmenopausal vertebral osteoporosis: prediction of long-term responses in spine and femur. J Bone Miner Metab. 2001; 19: 102–114.

  • 32

    Neer R, Arnaud C, Zanchetta J, et al. Effect of parathyroid hormone (1–34) on fractures and bone mineral density in postmenopausal women with osteoporosis. N Engl J Med 2001; 344: 1434–1441.

  • 33

    Hodsman AB, Fraher LJ, Watson PH, et al. A randomized controlled trial to compare the efficacy of cyclical parathyroid hormone versus cyclical parathyroid hormone and sequential calcitonin to improve bone mass in postmenopausal women with osteoporosis. J Clin Endocrinol Metab. 1997; 82: 620–628.

  • 34

    Quattrocchi E, Kourlas H. Teriparatide: a review. Clin Ther. 2004; 26: 841–854.

  • 35

    Han SL, Wan SL. Effect of teriparatide on bone mineral density and fracture in postmenopausal osteoporosis: meta-analysis of randomised controlled trials. Int J Clin Pract. 2012; 66: 199–209.

  • 36

    Díez-Pérez A, Marin F, Eriksen EF, et al. Effects of teriparatide on hip and upper limb fractures in patients with osteoporosis: a systematic review and meta-analysis. Bone 2019; 120: 1–8.

  • 37

    Greenspan SL, Bone HG, Ettinger MP, et al. Effect of recombinant human parathyroid hormone (1–84) on vertebral fracture and bone mineral density in postmenopausal women with osteoporosis: a randomized trial. Ann Intern Med 2007; 146: 326–339.

  • 38

    Wang YK, Qin SQ, Ma T, et al. Effects of teriparatide versus alendronate for treatment of postmenopausal osteoporosis: a meta-analysis of randomized controlled trials. Medicine (Baltimore) 2017; 96: e6970.

  • 39

    Saag KG, Zanchetta JR, Devogelaer JP, et al. Effects of teriparatide versus alendronate for treating glucocorticoid-induced osteoporosis: thirty-six-month results of a randomized, double-blind, controlled trial. Arthritis Rheum. 2009; 60: 3346–3355.

  • 40

    Bouxsein ML, Chen P, Glass EV, et al. Teriparatide and raloxifene reduce the risk of new adjacent vertebral fractures in postmenopausal women with osteoporosis: results from two randomized controlled trials. J Bone Joint Surg Am. 2009; 91: 1329–1338.

  • 41

    Shen L, Xie X, Su Y, et al. Parathyroid hormone versus bisphosphonate treatment on bone mineral density in osteoporosis therapy: a metaanalysis of randomized controlled trials. PloS ONE 2011; 6: e26267.

  • 42

    Geusens P, Marin F, Kendler DL, et al. Effects of teriparatide compared with risedronate on the risk of fractures in subgroups of postmenopausal women with severe osteoporosis: the VERO trial. J Bone Miner Res. 2018; 33: 783–794.

  • 43

    Dobnig H, Stepan JJ, Burr DB, et al. Teriparatide reduces bone microdamage accumulation in postmenopausal women previously treated with alendronate. J Bone Miner Res. 2009; 24: 1998–2006.

  • 44

    Song J, Jin Z, Chang F, et al. Single and combined use of human parathyroid hormone (PTH) (1–34) on areal bone mineral density (aBMD) in postmenopausal women with osteoporosis: evidence based on 9 RCTs. Med Sci Monit. 2014; 20: 2624–2632.

  • 45

    Tsai JN, Uihlein AV, Lee H, et al. Teriparatide and denosumab, alone or combined, in women with postmenopausal osteoporosis: the DATA study randomised trial. Lancet 2013; 382(9886): 50–56.

  • 46

    Tsai JN, Lee H, David NL, et al. Combination denosumab and high dose teriparatide for postmenopausal osteoporosis (DATA-HD): a randomised, controlled phase 4 trial. Lancet Diabetes Endocrinol. 2019; 7: 767–775.

  • 47

    Langdahl B. Treatment of postmenopausal osteoporosis with bone-forming and antiresorptive treatments: combined and sequential approaches. Bone 2020; 139: 115516.

  • 48

    Nakajima A, Shimoji N, Shiomi K, et al. Mechanisms for the enhancement of fracture healing in rats treated with intermittent low-dose human parathyroid hormone (1–34). J Bone Miner Res. 2002; 17: 2038–2047.

  • 49

    Alkhiary YM, Gerstenfeld LC, Krall E, et al. Enhancement of experimental fracture-healing by systemic administration of recombinant human parathyroid hormone (1–34; teriparatide) enhances experimental fracture healing. J Bone Joint Surg Am. 2005; 87: 731–741.

  • 50

    Aspenberg P, Genant HK, Johansson T, et al. Teriparatide for acceleration of fracture repair in humans: a prospective, randomized, double-blind study of 102 postmenopausal women with distal radial fractures. J Bone Miner Res. 2010; 25: 404–414.

  • 51

    Bhandari M, Jin L, See K, et al. Does teriparatide improve femoral neck fracture healing: results from a randomized placebo-controlled trial. Clin Orthop Relat Res. 2016; 474: 1234–1244.

  • 52

    Campbell EJ, Campbell GM, Hanley DA. The effect of parathyroid hormone and teriparatide on fracture healing. Expert Opin Biol Ther. 2015; 15: 119–129.

  • 53

    Collinge C, Juan Favela J. Use of teriparatide in osteoporotic fracture patients. Injury 2016; 47(Suppl 1): S36–S38.

  • 54

    Lou S, Lv H, Wang G, et al. The effect of teriparatide on fracture healing of osteoporotic patients: a meta-analysis of randomized controlled trials. Biomed Res Int. 2016; 2016: 6040379.

  • 55

    Shi Z, Zhou H, Pan B, et.al. Effectiveness of teriparatide on fracture healing: a systematic review and meta-analysis. PLoS ONE 2016; 11(12): e0168691.

  • 56

    Spanou A, Lyritis GP, Chronopoulos E, et al. Management of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaw: a literature review. Oral Dis. 2015; 21: 927–936.

  • 57

    Chan HL, McCauley LK. Parathyroid hormone applications in the craniofacial skeleton. J Dent Res. 2013; 92: 18–25.

  • 58

    Bashutski JD, Eber RM, Kinney JS, et al. Teriparatide and osseous regeneration in the oral cavity. N Engl J Med. 2010; 363: 2396–2405.

  • 59

    Bashutski JD, Kinney JS, Benavides E, et al. Systemic teriparatide administration promotes osseous regeneration of an intrabony defect: a case report. Clin Adv Periodontics 2012; 2: 66–71.

  • 60

    Grover HS, Luthra S, Maroo S. Teriparatide: a novel means to ultimately achieve true regeneration!!! J Clin Diag Res. 2013; 7: 1820–1823.

  • 61

    Kim WJ, Soh Y, Heo SM. Recent advances of therapeutic targets for the treatment of periodontal disease. Biomol Ther (Seoul). 2021; 29: 263–267.

  • 62

    Dayisoylu EH, Şenel FÇ, Üngör C, et al. The effects of adjunctive parathyroid hormone injection on bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws: an animal study. Int J Oral Maxillofac Surg. 2013; 42: 1475–1480.

  • 63

    Zandi M, Dehghan A, Mohammadi-Mofrad A, et al. Short-term perioperative teriparatide therapy for the prevention of medication-related osteonecrosis of the jaw: a randomized, controlled preclinical study in rats. J Craniomaxillofac Surg. 2017; 45: 275–280.

  • 64

    Keskinruzgar A, Bozdag Z, Aras MH, et al. Histopathological effects of teriparatide in medication-related osteonecrosis of the jaw: an animal study. J Oral Maxillofac Surg. 2016; 74: 68–78.

  • 65

    Harper RP, Fung E. Resolution of bisphosphonate-associated osteonecrosis of the mandible: possible application for intermittent low-dose parathyroid hormone [rhPTH(1–34)]. J Oral Maxillofac Surg. 2007; 65: 573–580. Erratum in: J Oral Maxillofac Surg. 2007; 65: 1059.

  • 66

    Kwon YD, Kim DY. Role of teriparatide in medication-related osteonecrosis of the jaws (MRONJ). Dent J (Basel) 2016; 4: 41.

  • 67

    Chopra K, Malhan N. Teriparatide for the treatment of medication-related osteonecrosis of the jaw. Am J Ther. 2020; 28: e469–e477.

  • 68

    Dos Santos Ferreira L, Abreu LG, Calderipe CB, et al. Is teriparatide therapy effective for medication-related osteonecrosis of the jaw? A systematic review and meta-analysis. Osteoporos Int. 2021; 32: 2449–2459.

  • 69

    Kim KM, Park W, Oh SY, et al. Distinctive role of 6-month teriparatide treatment on intractable bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaw. Osteoporos Int. 2014; 25: 1625–1632.

  • 70

    Pelaz A, Junquera L, Gallego L, et al. Alternative treatments for oral bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws: a pilot study comparing fibrin rich in growth factors and teriparatide. Med Oral Patol Oral Cir Bucal. 2014; 19: e320–e326.

  • 71

    Jung J, Yoo HY, Kim GT, et al. Short-term teriparatide and recombinant human bone morphogenetic protein-2 for regenerative approach to medication-related osteonecrosis of the jaw: a preliminary study. J Bone Miner Res. 2017; 32: 2445–2452.

  • 72

    Sim IW, Borromeo GL, Tsao C, et al. Teriparatide promotes bone healing in medication-related osteonecrosis of the jaw: a placebo-controlled, randomized trial. J Clin Oncol. 2020; 38: 2971–2980.

  • 73

    Morishita K, Yamada SI, Kawakita A, et al. Treatment outcomes of adjunctive teriparatide therapy for medication-related osteonecrosis of the jaw (MRONJ): a multicenter retrospective analysis in Japan. J Orthop Sci. 2020; 25: 1079–1083.

  • 74

    On SW, Cho SW, Byun SH, et al. Various therapeutic methods for the treatment of medication-related osteonecrosis of the jaw (MRONJ) and their limitations: a narrative review on new molecular and cellular therapeutic approaches. Antioxidants (Basel) 2021; 10: 680.

  • 75

    Anabtawi M, Tweedale H, Mahmood H. The role, efficacy and outcome measures for teriparatide use in the management of medication-related osteonecrosis of the jaw. Int J Oral Maxillofac Surg. 2021; 50: 501–510.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 140 53
Dec 2024 0 80 57
Jan 2025 0 111 48
Feb 2025 0 112 58
Mar 2025 0 133 73
Apr 2025 0 41 39
May 2025 0 0 0