Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 36
A méhnyakrák citológiai szűrővizsgálaton való részvételt befolyásoló tényezők összehasonlító felmérése Magyarországon roma és nem roma lakosság körében, összefüggésben szlovák és román eredményekkel
Authors:
Noémi Mózes Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola Budapest Magyarország

Search for other papers by Noémi Mózes in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Helga Judit Feith Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék Budapest, Vas u. 17., 1088 Magyarország

Search for other papers by Helga Judit Feith in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1416–1425
Online Publication Date:
10 Sep 2023
Publication Date:
10 Sep 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32842
Keywords:
cervical cancer screening; Roma; prevention; health behavior;
Keywords (Hungarian):
méhnyakrákszűrés; roma; prevenció; egészség-magatartás;
Open access

Bevezetés: A méhnyakrák prevalenciája és incidenciája mind a mai napig igen jelentős mértékű. Az olyan hátrányos helyzetű csoportok esetében, mint a romák, a betegség szűrésére fokozott figyelmet kell fordítani, ennek a kisebbségnek a tagjai ugyanis nehezebben veszik igénybe az egészségügyi ellátást, és az átlagos egészségműveltségük is alacsonyabb. Célkitűzés: Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük magyar ajkú, magyarországi, romániai és szlovákiai roma és nem roma lakosság nőgyógyászati szűrővizsgálaton való részvételi gyakoriságát, összefüggésben az ezt befolyásoló lehetséges tényezőkkel. Emellett vizsgáltuk, hogy a válaszadók hogyan vélekedtek a méhnyakrákszűrés, valamint a HPV elleni védőoltás fontosságáról. Jelen közleményben a magyarországi adatok bemutatására helyeztük a hangsúlyt, összefüggésben a másik két ország eredményeivel. A vizsgálati minta elemszáma 1366 fő volt. Módszer: Az adatokat gyakorisági eloszlással, átlag ± SD számítással, arányszámokkal vizsgáltuk, a roma és nem roma minták összehasonlításához független mintás t-próbát, az etnikai hovatartozás és a vizsgált változók közötti összefüggés feltárására kereszttábla-elemzést, Pearson-féle khi-négyzet-statisztikát, phi/Cramér-féle V-hatásnagyságot használtunk (p<0,05). Eredmények: Magyarországon az etnikai hovatartozás és a méhnyakrák citológiai szűrővizsgálatokon való részvétel szignifikáns összefüggést mutatott (p = 0,004), a roma nők a nem romákhoz képest nagyobb arányban nem vettek részt szűrővizsgálaton, a különbség igazolódott a másik két országban is. A nem roma nők nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a méhnyakrákszűrésen való részvételnek (p = 0,022). A 18–65 év közötti roma lakosság az évenkénti szűrővizsgálat tekintetében minden korcsoportban kisebb arányban vett részt szűrővizsgálaton a nem romákhoz képest, miközben az etnikai hovatartozástól függetlenül az életkor előrehaladtával csökkent az évenkénti szűrési gyakoriság. Következtetés: A roma és a nem roma lakosság körében a méhnyakrák megelőzése érdekében – országhatároktól függetlenül – elkerülhetetlen az egészségfejlesztés, ezen belül is kifejezetten a rizikófaktorok ismertetése minden korosztályban, de kiemelve a fiatalokat, akik kevésbé érzékelik a kockázatot, és az idős korosztályt, amelynek tagjai többnyire úgy gondolják, hogy a betegség az életkorukból adódóan már nem érinti őket. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1416–1425.

  • 1

    European Commission. Roma equality, isnclusion and participation in the EU. Available from: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/roma-eu/roma-equality-inclusion-and-participation-eu_en [accessed: March 30, 2023].

  • 2

    Pénzes J, Tátrai P, Pásztor IZ. Changes in the spatial distribution of the Roma population in Hungary during the last decades. [A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben.] Területi Statisztika 2018; 58: 3–26. [Hungarian]

  • 3

    European Commission. Funding, strategy, facts and figures and contact details for national Roma contact points in Hungary. Available from: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/roma-eu/roma-equality-inclusion-and-participation-eu-country/hungary_en [accessed: March 30, 2023].

  • 4

    Council of Europe. Breaking the barriers – Romani women and access to public health care. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2003. Available from: https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/180-ROMA-HC-EN.pdf [accessed: March 30, 2023].

  • 5

    Directorate-General for Health and Consumers (European Commission). Roma health report, health status of the Roma population – Data collection in the Member States of the European Union. European Union, 2014. Available from: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/2e94eee6-282d-449e-93f7-e0c23e8c649a/language-en [accessed: March 23, 2023].

  • 6

    FRA – European Union Agency for Fundamental Rights. Equality. Inequalities and multiple discrimination in access to and quality of healthcare. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2013. Available from: https://fra.europa.eu/sites/default/files/inequalities-discrimination-healthcare_en.pdf [accessed: March 30, 2023].

  • 7

    Jarcuska P, Bobakova D, Uhrin J, et al. Are barriers in accessing health services in the Roma population associated with worse health status among Roma? Int J Public Health 2013; 58: 427–434.

  • 8

    FRA – European Union Agency for Fundamental Rights. Equality. Discrimination against and living conditions of Roma women in 11 EU Member States. Roma survey – Data in focus. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2016. Available from: https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/fra-2014-roma-survey-dif-women-2_en.pdf [accessed: March 30, 2023].

  • 9

    FRA – European Union Agency for Fundamental Rights. Second European Union Minorities and Discrimination Survey Roma – Selected findings. Available from: https://fra.europa.eu/en/publication/2016/second-european-union-minorities-and-discrimination-survey-roma-selected-findings [accessed: March 30, 2023].

  • 10

    Robayo-Abril M, Millán N. Breaking the cycle of Roma exclusion in the Western Balkans. International Bank for Reconstruction and Development, Washington, DC, March 2019. Available from: https://documents1.worldbank.org/curated/en/642861552321695392/pdf/Breaking-the-Cycle-of-Roma-Exclusion-in-the-Western-Balkans.pdf [accessed: March 21, 2023].

  • 11

    Arora VS, Kühlbrandt C, McKee M. An examination of unmet health needs as perceived by Roma in Central and Eastern Europe. Eur J Public Health 2016; 26: 737–742.

  • 12

    Aiello E, Flecha A, Serradell O. Exploring the barriers: a qualitative study about the experiences of mid-SES Roma navigating the Spanish healthcare system. Int J Environ Res Public Health 2018; 15: 377.

  • 13

    Boika R, Blackburn CM, Spencer NJ, et al. Access to health care for Roma children in Central and Eastern Europe: findings from a qualitative study in Bulgaria. Int J Equity Health 2009; 8: 24.

  • 14

    Hanssens LG, Devisch I, Lobbestael J, et al. Accessible health care for Roma: a gypsy’s tale a qualitative in-depth study of access to health care for Roma in Ghent. Int J Equity Health 2016; 15: 38.

  • 15

    Kaluski DN, Stojanovski K, McWeeney G, et al. Health insurance and accessibility to health services among Roma in settlements in Belgrade, Serbia – the journey from data to policy making. Health Policy Plan 2015; 30: 976–984.

  • 16

    Janevic T, Sripad P, Bradley E, et al. “There’s no kind of respect here.” A qualitative study of racism and access to maternal health care among Romani women in the Balkans. Int J Equity Health 2011; 10: 53.

  • 17

    Orton L, Fuseini O, Kóczé A, et al. Researching the health and social inequalities experienced by European Roma populations: complicity, oppression and resistance. Sociol Health Illn. 2022; 44(Suppl 1): 73–89.

  • 18

    Feith HJ, Lukács JÁ. Patient rights issues related to childbirth in an ethnic segment. [Szüléshez kapcsolódó betegjogi kérdések etnikai metszetben.] Romológia 2018; 6: 46–61. [Hungarian]

  • 19

    Lukács Á, Feith HJ. Patients’ rights in ethnic segment. [Betegjogok etnikai metszetben.] Orv Hetil. 2016; 157: 712–717. [Hungarian]

  • 20

    European Commission. Roma health report – Health status of the Roma population. Data Collection in the Member States of the European Union. Available from: https://health.ec.europa.eu/system/files/2016-11/2014_roma_health_report_en_0.pdf [accessed: March 30, 2023].

  • 21

    Kühlbrandt C, Footman K, Rechel B, et al. An examination of Roma health insurance status in Central and Eastern Europe. Eur J Public Health 2014; 24: 707–712.

  • 22

    Stojisavljevic S, Grabez M, Stojanovski K. Unmet health needs of Roma women in the two biggest Roma communities in the Republic of Srpska, Bosnia and Herzegovina. Front Public Health 2020; 8: 30.

  • 23

    Szuhay P. Healthcare and gypsies. In: The culture of the Hungarian Roma, ethnic culture or the culture of poverty. [Az egészségügy és a cigányok. In: A magyarországi cigányság kultúrája, etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája.] Panoráma Kiadó, Budapest, 1999; pp. 120–142. [Hungarian]

  • 24

    Research Report. In the framework of the project “Improving the working conditions of community health workers in Roma communities” HU12-0001-PP1-2016, funded by the Norwegian Fund. Study on the health-conscious behaviour of Roma women in Borsod-Abaúj-Zemplén county. [Kutatási zárójelentés. A Norvég Alapból finanszírozott HU12-0001-PP1-2016 azonosítószámú, „A roma közösségekben dolgozó védőnők munkafeltételeinek javítása” című projekt keretében. A roma nők egészségtudatos magatartásának vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.] Available from: http://norveg.vedonoi.antsz.hu/pfile/file?path=/Tartalmak/Egeszsegkutatas_Borsod-Abauj-Zemplen_megyeben/Kutatasi_zarojelentes [accessed: March 23, 2023]. [Hungarian]

  • 25

    Papp Z. Textbook of obstetrics and gynecology. 6th revised edition. [A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. 6., átdolgozott kiadás.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2021; pp. 576–583. [Hungarian]

  • 26

    Mezei AK, Armstrong HL, Pedersen HN, et al. Cost-effectiveness of cervical cancer screening methods in low- and middle-income countries: a systematic review. Int J Cancer 2017; 141: 437–446.

  • 27

    Mihály-Vajda R, Boncz I, Elmer D, et al. Annual epidemiological and health insurance burden of cervical cancer in Hungary. [A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.] Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22–29. [Hungarian]

  • 28

    Khalil J, Bellefqih S, Sahli N, et al. Impact of cervical cancer on quality of life: beyond the short term. Results from a single institution. Gynecol Oncol Res Pract. 2015; 2: 7.

  • 29

    Joura EA, Giuliano AR, Iversen OE, et al. A 9-valent HPV vaccine against infection and intraepithelial neoplasia in women. N Engl J Med. 2015; 372: 711–723.

  • 30

    Plummer M, Herrero R, Franceschi S, et al. Smoking and cervical cancer: pooled analysis of the IARC multi-centric case-control study. Cancer Causes Control 2003; 14: 805–814.

  • 31

    Smith JS, Muñoz N, Herrero R, et al. Evidence for Chlamydia trachomatis as a human papillomavirus cofactor in the etiology of invasive cervical cancer in Brazil and the Philippines. J Infect Dis. 2002; 185: 324–331.

  • 32

    Olorunfemi G, Ndlovu N, Masukume G, et al. Temporal trends in the epidemiology of cervical cancer in South Africa (1994–2012). Int J Cancer 2018; 143: 2238–2249.

  • 33

    Moscicki AB, Flowers L, Huchko MJ, et al. Guidelines for cervical cancer screening in immunosuppressed women without HIV infection. J Low Genit Tract Dis. 2019; 23: 87–101.

  • 34

    Hegyaljay R, Paál A, Langmár Z, et al. Women’s knowledge about cervical cancer. [A nők ismeretei a méhnyakrákról.] Orv Hetil. 2010; 151; 302–305. [Hungarian]

  • 35

    Moreno V, Bosch FX, Muñoz N, et al. Effect of oral contraceptives on risk of cervical cancer in women with human papillomavirus infection: the IARC multicentric case-control study. Lancet 2002; 359: 1085–1092.

  • 36

    Arbyn M, Weiderpass E, Bruni L, et al. Estimates of incidence and mortality of cervical cancer in 2018: a worldwide analysis. Lancet Glob Health 2020; 8: e191–e203. Erratum: Lancet Glob Health 2022; 10: e41.

  • 37

    Ferko N, Postma M, Gallivan S, et al. Evolution of the health economics of cervical cancer vaccination. Vaccine 2008; 26(Suppl 5): F3–F15.

  • 38

    Yang BH, Bray FI, Parkin DM, et al. Cervical cancer as a priority for prevention in different world regions: an evaluation using years of life lost. Int J Cancer 2004; 109: 418–424.

  • 39

    National Public Health Center. Cervical cancer screening. [Nemzeti Népegészségügyi Központ. Méhnyakszűrés.] Available from: https://www.nnk.gov.hu/index.php/szuresiranyitasi-foosztaly/nepegeszsegugyi-celu-szuresi-koordinacios-osztaly/mehnyakszures [accessed: March 30, 2023]. [Hungarian]

  • 40

    Langmár Z, Németh M, Kornya L. Cervical cancer screening in Hungary – epidemiological, historical and methodological aspects. [Méhnyakszűrés Magyarországon – epidemiológiai, történeti és módszertani vonatkozások.] Orv Hetil. 2011; 152: 2063–2066. [Hungarian]

  • 41

    Boncz I, Sebestyén A, Döbrőssy L, et al. The coverage of cervical cervical screening in Hungary. [A méhnyakszűrés részvételi mutatói Magyarországon.] Orv Hetil. 2007; 148: 2177–2182. [Hungarian]

  • 42

    Sárváry A, Bálint PCs, Gyulai A, et al. Retrospective examination of the Hungarian breast and cervical cancer screening programmes according to mortality and morbidity data. [A magyarországi emlő- és méhnyakszűrés retrospektív vizsgálatának jellemzői a halálozási és megbetegedési adatok tükrében.] Orv Hetil. 2019; 160: 1948–1956. [Hungarian]

  • 43

    Krasznai Z, Molnár Sz. Epidemiology of cervical cancer in Hungary and the world. [A méhnyakrák epidemiológiája Magyarországon és a világban.] Magy Onkol. 2022; 66: 262–269. [Hungarian]

  • 44

    National Cancer Registry. [Nemzeti Rákregiszter.] Available from: http://stat.nrr.hu/ [accessed: March 30, 2023]. [Hungarian]

  • 45

    Pakai A, Novákné Szabó Sz, Karácsony I, et al. Survey of Roma women’s knowledge of health services district on cervical cancer and risk factors. [Roma nők ismereteinek felmérése védőnői körzetben a méhnyakrák és kockázati tényezőivel kapcsolatban.] Romológia 2018; 6: 76–96. [Hungarian]

  • 46

    Hungarian Central Statistical Office. Health situation, 2019. [Központi Statisztikai Hivatal. Egészségügyi helyzetkép, 2019.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf [accessed: March 30, 2023]. [Hungarian]

  • 47

    Libicki É, R. Fedor A. Characteristics of health status and health literacy of people living in settlements. [A telepi körülmények között élők egészségi állapotának és egészségműveltségének jellemzői.] Acta Med Sociol. 2022; 13: 138–162. [Hungarian]

  • 48

    Pakai A, Brantmüller É, Vajda R, et al. Reasons for non-appearance on organized cervical screening in Hungary. Pract Theory Syst Educ. 2016; 11: 142–154.

  • 49

    Manolescu LS, Zugravu C, Zaharia CN. Barriers and facilitators of Romanian HPV (Human Papillomavirus) vaccination. Vaccines 2022; 10: 1722.

  • 50

    Ištokovičová P, Mišík M, Szalay T. Human papillomavirus (HPV) vaccination coverage of children in Slovakia. Available from: https://www.health.gov.sk/Zdroje?/Sources/dokumenty/IZA/hpv-vaccination-coverage-of-children-in-slovakia.pdf [accessed: March 30, 2023].

  • 51

    National Public Health Center. Protection against cervical cancer. Questions and answers on HPV vaccination. [Nemzeti Népegészségügyi Központ. Védelem a méhnyakrák ellen. Kérdések és válaszok a HPV elleni védőoltásról.] Available from: https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/jarvany_archivum/hpv/hpv.html [accessed: March 30, 2023]. [Hungarian]

  • 52

    Decree No. 49/2004 (21. V.) of the Ministry of Social Affairs and Health on the provision of regional health care. [49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról.] Available from: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400049.esc [accessed: March 30, 2023]. [Hungarian]

  • 53

    Vajda R, Árváné Egri Cs, Kovács A, et al. Assessment of the pilot program for cervical cancer screening by health visitors. [A védőnői méhnyakszűrési pilot program értékelése.] Orv Hetil. 2017; 158: 461–467. [Hungarian]

  • 54

    Hungarian Central Statistical Office, Demographic Research Institute. Age composition. [Központ Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet. Korösszetétel.] Available from: https://demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/12-korosszetetel [accessed: April 2, 2023]. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 122 32
Dec 2024 0 65 23
Jan 2025 0 101 21
Feb 2025 0 98 27
Mar 2025 0 97 14
Apr 2025 0 12 7
May 2025 0 0 0