Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 37
Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a mentális és szomatikus egészségre gyermek- és serdülőkorban
Authors:
Beáta Kovács-Tóth Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Debrecen, Nagyerdei krt. 98., 4032 Magyarország

Search for other papers by Beáta Kovács-Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Ildikó Kuritárné Szabó Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Debrecen, Nagyerdei krt. 98., 4032 Magyarország

Search for other papers by Ildikó Kuritárné Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1447–1455
Online Publication Date:
17 Sep 2023
Publication Date:
17 Sep 2023
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32851
Keywords:
adverse childhood experiences; child abuse; mental health; somatic health; prevention;
Keywords (Hungarian):
ártalmas gyermekkori élmények; bántalmazás; mentális egészség; szomatikus egészség; prevenció;
Open access

Számos kutatás bizonyítja, hogy a családon belüli bántalmazást elszenvedő gyermekek fokozottan ki vannak téve különböző, nagy rizikójú magatartásformáknak, kortársbántalmazásnak, mentális és szomatikus zavaroknak. Az a gyermek, aki rettegést keltő élményeket kénytelen ismétlődően átélni, a személyiségfejlődés összes területét tekintve súlyosan sérülhet. Magyarországon sürgető intézkedésekre lenne szükség ezen gyermekek azonosítása és a terápiás segítségnyújtás tekintetében is. Elhanyagolt kutatási terület a gyermekkori ártalmaknak és azok következményeinek vizsgálata, pedig a preventív és terápiás beavatkozásokat gyermek- és serdülőkorban ennek ismeretében lehetne célzottan megtervezni. Tanulmányunkban bemutatjuk az ártalmas gyermekkori élmények előfordulására vonatkozó nemzetközi adatokat. Részletesen tárgyaljuk az ártalmak összefüggéseit a gyermek- és serdülőkorban jelentkező biológiai és kognitív károsodásokkal, kötődési zavarokkal, az externalizációs és internalizációs zavarokkal, a szomatikus megbetegedésekkel, továbbá az egészségkárosító magatartásformákkal. Közleményünk célja az ártalmakra és a következményekre vonatkozó empirikus adatok bemutatása mellett a témára való figyelemfelhívás és érzékenyítés a szakemberek körében. Orv Hetil. 2023; 164(37): 1447–1455.

  • 1

    Hillis S, Mercy J, Amobi A, et al. Global prevalence of past-year violence against children: a systematic review and minimum estimates. Pediatrics 2016; 137: e20154079.

  • 2

    World Health Organization. Preventing child maltreatment: a guide to taking action and generating evidence. World Health Organization and International Society for Prevention of Child Abuse and Neglect. Geneva, 2006. Available from: https://apps.who.int/iris/handle/10665/43499 [accessed: March 20, 2022].

  • 3

    Felitti VJ, Anda RF, Nordenberg D, et al. Relationship of childhood abuse and household dysfunction to many of the leading causes of death in adults. The adverse childhood experiences (ACE) study. Am J Prev Med. 1998; 14: 245–258.

  • 4

    Bellis MA, Hughes K, Ford K, et al. Life course health consequences and associated annual costs of adverse childhood experiences across Europe and North America: a systematic review and meta-analysis. Lancet Public Health 2019; 4: e517–e528.

  • 5

    Ujhelyiné Nagy A, Kuritárné Szabó I, Hann E, et al. Measuring the prevalence of adverse childhood experiences by survey research methods. Int J Environ Res Public Health 2019; 16: 1048.

  • 6

    Kovács-Tóth B, Oláh B, Papp G, et al. Assessing adverse childhood experiences, social, emotional, and behavioral symptoms, and subjective health complaints among Hungarian adolescents. Child Adolesc Psychiatry Ment Health 2021; 15: 12.

  • 7

    Committee on Child Maltreatment Research, Policy, and Practice for the Next Decade: Phase II; Board on Children, Youth, and Families; Committee on Law and Justice; Institute of Medicine; National Research Council. Petersen AC, Joseph J, Feit M. (eds.) New directions in child abuse and neglect research. National Academies Press, Washington, DC, 2014 Mar 25. Available from: https://nap.nationalacademies.org/initiative/committee-on-child-maltreatment-research-policy-and-practice-for-the-next-decade-phase-ii [accessed: March 20, 2022].

  • 8

    Stoltenborgh M, van Ijzendoorn MH, Euser EM, et al. A global perspective on child sexual abuse: meta-analysis of prevalence around the world. Child Maltreat. 2011; 16: 79–101.

  • 9

    Shahinfar A, Fox NA, Leavitt LA. Preschool children’s exposure to violence: relation of behavior problems to parent and child reports. Am J Orthopsychiatry 2000; 70: 115–125.

  • 10

    Borgers N, de Leeuw E, Hox J. Children as respondents in survey research: cognitive development and response quality 1. Bull Methodol Sociol. 2000; 66: 60–75.

  • 11

    Bethell CD, Newacheck P, Hawes E, et al. Adverse childhood experiences: assessing the impact on health and school engagement and the mitigating role of resilience. Health Aff. 2014; 33: 2106–2115.

  • 12

    Cohrdes C, Mauz E. Self-efficacy and emotional stability buffer negative effects of adverse childhood experiences on young adult health-related quality of life. J Adolesc Health 2020; 67: 93–100.

  • 13

    Elkins J, Briggs HE, Miller KM, et al. Racial/ethnic differences in the impact of adverse childhood experiences on posttraumatic stress disorder in a nationally representative sample of adolescents. Child Adolesc Soc Work J. 2019; 36: 449–457.

  • 14

    Finkelhor D, Vanderminden J, Turner H, et al. Child maltreatment rates assessed in a national household survey of caregivers and youth. Child Abuse Negl. 2014; 38: 1421–1435.

  • 15

    Houtepen LC, Heron J, Suderman MJ, et al. Associations of adverse childhood experiences with educational attainment and adolescent health and the role of family and socioeconomic factors: a prospective cohort study in the UK. PLOS Med. 2020; 17: e1003031.

  • 16

    Kidman R, Smith D, Piccolo LR, et al. Psychometric evaluation of the Adverse Childhood Experience International Questionnaire (ACE-IQ) in Malawian adolescents. Child Abuse Negl. 2019; 92: 139–145.

  • 17

    Lev-Wiesel R, Eisikovits Z, First M, et al. Prevalence of child maltreatment in Israel: a national epidemiological study. J Child Adolesc Trauma 2018; 11: 141–150.

  • 18

    Baban A, Cosma A, Balazsi R, et al. Survey of adverse childhood experiences among Romanian university students: study report from the 2012 survey. World Health Organization, Regional Office for Europe, Copenhagen, 2013. Available from: https://apps.who.int/iris/handle/10665/107317 [accessed: April 4, 2022].

  • 19

    Bellis MA, Hughes K, Leckenby N, et al. Adverse childhood experiences and associations with health-harming behaviours in young adults: surveys in eight Eastern European countries. Bull World Health Organ. 2014; 92: 641–655.

  • 20

    Velemínský M Sr., Dvořáčková O, Samková J, et al. Prevalence of adverse childhood experiences (ACE) in the Czech Republic. Child Abuse Negl. 2020; 102: 104249.

  • 21

    Freyd JJ. Betrayal trauma: the logic of forgetting childhood abuse. Harvard University Press, Boston, MA, 1998.

  • 22

    Révész G. Parental care – child abuse. [Szülői bánásmód – gyermekbántalmazás.] Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2004. [Hungarian]

  • 23

    Ujhelyiné Nagy A, Kuritárné Szabó I. The impact of adverse childhood experiences on adult health status. [Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra – szakirodalmi összefoglaló.] Mentálhig Pszichoszom. 2020; 21: 1–36. [Hungarian]

  • 24

    Foote B, Smolin Y, Kaplan M, et al. Prevalence of dissociative disorders in psychiatric outpatients. Am J Psychiatry 2006; 163: 623–629.

  • 25

    Teicher MH, Andersen SL, Polcari A, et al. The neurobiological consequences of early stress and childhood maltreatment. Neurosci Biobehav Rev. 2003; 27: 33–44.

  • 26

    Twardosz S, Lutzker JR. Child maltreatment and the developing brain: a review of neuroscience perspectives. Aggress Violent Behav. 2010; 15: 59–68.

  • 27

    McCrory E, De Brito SA, Viding E. Research review: the neurobiology and genetics of maltreatment and adversity. J Child Psychol Psychiatry 2010; 51: 1079–1095.

  • 28

    Teicher MH, Dumont NL, Ito Y, et al. Childhood neglect is associated with reduced corpus callosum area. Biol Psychiatry 2004; 56: 80–85.

  • 29

    Perry BD. The neurodevelopmental impact of violence in childhood. In: Schetky D, Benedek EP. (eds.) Textbook of child and adolescent forensic psychiatry. Chapter 18. American Psychiatric Press, Washington, DC, 2001; pp. 221–238.

  • 30

    Spann MN, Mayes LC, Kalmar JH, et al. Childhood abuse and neglect and cognitive flexibility in adolescents. Child Neuropsychol. 2012; 18: 182–189.

  • 31

    Lum JA, Powell M, Timms L, et al. A meta-analysis of cross sectional studies investigating language in maltreated children. J Speech Lang Hearing Res. 2015; 58: 961–976.

  • 32

    Shonk SM, Cicchetti D. Maltreatment, competency deficits, and risk for academic and behavioral maladjustment. Dev Psychol. 2001; 37: 3–17.

  • 33

    Blodgett C, Lanigan JD. The association between adverse childhood experience (ACE) and school success in elementary school children. Sch Psychol Q. 2018; 33: 137–146.

  • 34

    Allen JG, Fonagy P, Bateman AW. Mentalization in the clinical practice. [Mentalizáció a klinikai gyakorlatban.] Lélekben Otthon Könyvek, Budapest, 2011. [Hungarian]

  • 35

    Doyle C, Cicchetti D. From the cradle to the grave: the effect of adverse caregiving environments on attachment and relationships throughout the lifespan. Clin Psychol. 2017; 24: 203–217.

  • 36

    Goncy EA, Basting EJ, Dunn CB. A meta-analysis linking parent-to-child aggression and dating abuse during adolescence and young adulthood. Trauma Violence Abuse 2021; 22: 1248–1261.

  • 37

    Duke NN, Pettingell SL, McMorris BJ, et al. Adolescent violence perpetration: associations with multiple types of adverse childhood experiences. Pediatrics 2010; 125: e778–e786.

  • 38

    Beeghly M, Cicchetti D. Child maltreatment, attachment, and the self system – emergence of an internal state lexicon in toddlers at high social risk. Dev Psychopathol. 1994; 6: 5–30.

  • 39

    National Child Traumatic Stress Network, Complex Trauma Task Force. Complex trauma in children and adolescents. White paper, 2003. Available from: https://www.nctsn.org/sites/default/files/resources/complex_trauma_in_children_and_adolescents.pdf [accessed: March 20, 2022].

  • 40

    Lansford JE, Dodge KA, Pettit GS, et al. A 12-year prospective study of the long-term effects of early child physical maltreatment on psychological, behavioral, and academic problems in adolescence. Arch Pediatr Adolesc Med. 2002; 156: 824–830.

  • 41

    Schilling EA, Aseltine RH, Gore S. Adverse childhood experiences and mental health in young adults: a longitudinal survey. BMC Public Health 2007; 7: 30.

  • 42

    Cole PM, Luby J, Sullivan MW. Emotions and the development of childhood depression: bridging the gap. Child Dev Perspect. 2008; 2: 141–148.

  • 43

    Kovács-Tóth B, Oláh B, Kuritárné Szabó I, et al. Adverse childhood experiences increase the risk for eating disorders among adolescents. Front Psychol. 2022; 13: 1063693.

  • 44

    Gewirtz-Meydan A. The relationship between child sexual abuse, self-concept and psychopathology: the moderating role of social support and perceived parental quality. Child Youth Serv Rev. 2020; 113: 104938.

  • 45

    Isohookana R, Marttunen M, Hakko H, et al. The impact of adverse childhood experiences on obesity and unhealthy weight control behaviors among adolescents. Compr Psychiatry 2016; 71: 17–24.

  • 46

    Schroeder K, Schuler BR, Kobulsky JM, et al. The association between adverse childhood experiences and childhood obesity: a systematic review. Obes Rev. 2021; 22: e13204.

  • 47

    Pretty C, O’Leary DD, Cairney J, et al. Adverse childhood experiences and the cardiovascular health of children: a cross-sectional study. BMC Pediatr. 2013; 13: 208.

  • 48

    Devanarayana NM, Mettananda S, Liyanarachchi C, et al. Abdominal pain-predominant functional gastrointestinal diseases in children and adolescents: prevalence, symptomatology, and association with emotional stress. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2011; 53: 659–665.

  • 49

    Wing R, Gjelsvik A, Nocera M, et al. Association between adverse childhood experiences in the home and pediatric asthma. Ann Allergy Asthma Immunol. 2015; 114: 379–384.

  • 50

    Bomysoad RN, Francis LA. Adverse childhood experiences and mental health conditions among adolescents. J Adolesc Health 2020; 67: 868–870.

  • 51

    Hillis SD, Anda RF, Dube SR, et al. The association between adverse childhood experiences and adolescent pregnancy, long-term psychosocial consequences, and fetal death. Pediatrics 2004; 113: 320–327.

  • 52

    Walsh W, Dawson J, Mattingly M. How are we measuring resilience following childhood maltreatment? Is the research adequate and consistent? What is the impact on research, practice, and policy? Trauma Violence Abuse 2010; 11: 27–41.

  • 53

    Cicchetti D. Annual research review: resilient functioning in maltreated children – past, present, and future perspectives. J Child Psychol Psychiatry 2013; 54: 402–422.

  • 54

    Masten AS. Resilience in developing systems: progress and promise as the fourth wave rises. Dev Psychopathol. 2007; 19: 921–930.

  • 55

    Hungarian Central Statistical Office. Demographic characteristics of divorces. [A válások demográfiai jellemzői. Statisztikai Tükör, 2019. 03. 28.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2019. Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/valas17.pdf [accessed: January 12, 2021]. [Hungarian]

  • 56

    World Health Organization. Global status report on alcohol and health, 2018. Geneva, 2018. Available from: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/274603/9789241565639-eng.pdf [accessed: March 4, 2023].

  • 57

    Finkelhor D, Ormrod RK, Turner HA. Re-victimization patterns in a national longitudinal sample of children and youth. Child Abuse Negl. 2007; 31: 479–502.

  • 58

    Norman RE, Byambaa M, De R, et al. The long-term health consequences of child physical abuse, emotional abuse, and neglect: a systematic review and meta-analysis. PloS Med. 2012; 9: e1001349.

  • 59

    Meinck F, Steinert JI, Sethi D, et al. Measuring and monitoring national prevalence of child maltreatment: a practical handbook. World Health Organization, Regional Office for Europe, Copenhagen, 2016. Available from: https://apps.who.int/iris/handle/10665/343818 [accessed: March 20, 2022].

  • 60

    Lang JM, Campbell K, Shanley P, et al. Building capacity for trauma-informed care in the child welfare system: initial results of a statewide implementation. Child Maltreat. 2016; 21: 113–124.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 47 49
Sep 2024 0 48 57
Oct 2024 0 135 51
Nov 2024 0 126 93
Dec 2024 0 72 64
Jan 2025 0 33 48
Feb 2025 0 0 0