Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 37
A menstruációs fájdalom megélését befolyásoló pszichológiai tényezők – a fájdalomkatasztrofizálás szerepe
Authors:
Erika Nyitrai Károli Gáspár Református Egyetem, Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék Budapest, Bécsi út 321., 1032 Magyarország

Search for other papers by Erika Nyitrai in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Szabolcs Takács Károli Gáspár Református Egyetem, Általános Lélektani és Módszertani Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by Szabolcs Takács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1469–1475
Online Publication Date:
17 Sep 2023
Publication Date:
17 Sep 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32857
Keywords:
menstrual pain; pain catastrophizing;
Keywords (Hungarian):
menstruációs fájdalom; fájdalomkatasztrofizálás;
Open access

Bevezetés: A menstruációs fájdalom kutatása az érintettek számának, a szenvedéssel töltött idő mértékének és a következményeknek az ismeretében hiányzik a szakirodalomból. Célkitűzés: A fájdalomkatasztrofizálás szerepét vizsgáltuk a menstruációs fájdalom szubjektív mértékének, gyakoriságának, mindennapi tevékenységet korlátozó voltának megélésében. Módszer: Vizsgálatunkban személyes tesztfelvétel során gyűjtöttünk adatokat mintegy 1000 már és még menstruáló, egészséges, túlnyomórészt felső- és középfokú végzettséggel rendelkező, túlnyomórészt nagyvárosban, többségében párkapcsolatban élő, saját megélése szerint kitűnő vagy jó egészségi állapotnak örvendő, többségében hormonális fogamzásgátló eszközzel nem élő, túlnyomórészt rendszeres menstruációs ciklussal rendelkező, 18 és 51 év közötti nőtől, 2016 és 2018 között. A menstruációs fájdalom mértékének, gyakoriságának és mindennapi tevékenységet befolyásoló voltának mérésére egy-egy nyitott kérdést, a fájdalomkatasztrofizálás mérésére a Sullivan és mtsai által kidolgozott Fájdalomkatasztrofizálási Kérdőívet használtuk. Eredmények: Saját mintánkon azt találtuk, hogy minél inkább „hajlamos” a vizsgálati személy a fájdalomkatasztrofizálásra, annál erősebb menstruációs fájdalomról számol be, annál gyakrabban él meg menstruációs fájdalmat, és mondja azt, hogy a fájdalom korlátozza mindennapi tevékenységét. Következtetés: Az eredmények rámutattak, hogy érdemes a menstruációs fájdalom mértékét befolyásoló tényezők közül a személyiségjellemzőket is vizsgálat tárgyává tenni, az eredmények beépíthetők a diagnosztikai és terápiás munkába. Orv Hetil. 2023; 164(37): 1469–1475.

  • 1

    Delaney J, Lupton MJ, Toth E. The curse. A cultural history of menstruation. University of Illinois Press, Champaign, IL, 1988.

  • 2

    Kovácsné Török Zs, Szeverényi P. Individual and social beliefs about menstruation. [Egyéni és társadalmi vélekedések a menstruációról.] Lege Artis Med. 2006; 16: 806–809. [Hungarian]

  • 3

    Brooks-Gunn, J, Ruble DN. The development of menstrual-related beliefs and behaviours during early adolescence. Child Dev. 1982; 53: 1567–1577.

  • 4

    Ericksen KP. Menstrual symptoms and menstrual beliefs. National and cross-national patterns. In: Ginsburg BE, Carter BF. (eds.) Premenstrual syndrome. Springer, Boston, MA, 1987; pp. 175–187.

  • 5

    Johnston-Robledo I, Stubbs ML. Positioning periods. Menstruation in social context: an introduction to a special issue. Sex Roles 2013; 68: 1–8.

  • 6

    Chrisler JC. The menstrual cycle in a biopsychosocial context. In: Denmark FL, Paludi M A. (eds.) Psychology of women: a handbook of issues and theories, Praeger, Westport, CT, 2008; pp. 400–439.

  • 7

    Chrisler JC, Johnston IK, Champagne NM, et al. Menstrual joy. The construct and its consequences. Psychol Women Q. 1994; 18: 375–387.

  • 8

    King M, Ussher JM. It’s not all bad: Women’s construction and lived experience of positive premenstrual change. Fem Psychol. 2013; 23: 399–417.

  • 9

    Nyitrai E, Takács Sz. A comparative study of menstrual attitudes in adult women and men. [Felnőtt nők és férfiak menstruációs attitűdjének összehasonlító vizsgálata.] Psychol Hung Caroliensis 2019; 7(1): 45–63. [Hungarian]

  • 10

    Szigeti FJ, Konkoly-Thege B, Lőrincz J. On the psychosocial aspects of female reproductive health. [A női reproduktív egészség pszichoszociális vetületeiről.] Orvosképzés 2014; 89: 406–414. [Hungarian]

  • 11

    Pápay N, Rigó A. Reproductive health psychology. [Reproduktív egészségpszichológia.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015. [Hungarian]

  • 12

    C. Molnár E, Füredi J, Papp Z. (eds.) Obstetrics and gynecology psychology and psychiatry. [Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. [Hungarian]

  • 13

    Smith RP, Kaunitz AM, Barbieri RL, et al. Treatment of primary dysmenorrhea in adult women 2014. Avaible from: https://www.uptodate.com/contents/primary-dysmenorrhea-in-adult-women-clinical-features-and-diagnosis [accessed: July 5, 2019].

  • 14

    Bernardi M, Lazzeri L, Perelli F, et al. Dysmenorrhea and related disorders. F1000Res.2017; 6: 1645.

  • 15

    Iacovides S, Baker FC, Avidon I, et al. Women with dysmenorrhea are hypersensitive to experimental deep muscle pain across the menstrual cycle. J Pain 2013; 14: 1066–1076.

  • 16

    Maybin JA, Critchley HO. Menstrual physiology: implications for endometrial pathology and beyond. Hum Reprod Update 2015; 21: 748–761.

  • 17

    Latthe P, Latthe M, Say L, et al. WHO systematic review of prevalence of chronic pelvic pain: a neglected reproductive health morbidity. BMC Public Health 2006; 6: 177.

  • 18

    Proctor M, Farquhar C. Diagnosis and management of dysmenorrhoea. Br Med J. 2006; 332: 1134–1138.

  • 19

    Dawood MY. Primary dysmenorrhea: advances in pathogenesis and management. Obstet Gynecol. 2006; 108; 428–441.

  • 20

    Mavrelos D, Saridogan E. Treatment options for primary and secondary dysmenorrhoea. Prescriber 2017; 28: 18–25.

  • 21

    Morrow C, Naumburg EH. Dysmenorrhea. Prim Care 2009; 36: 19–32.

  • 22

    De Sanctis V, Soliman AT, Elsedfy H, et al. Dysmenorrhea in adolescents and young adults: a review in different country. Acta Biomed. 2016; 87: 233–246.

  • 23

    Osayande AS, Mehulic S. Diagnosis and initial management of dysmenorrhea. Am Fam Physician 2014; 89: 341–346.

  • 24

    Holmlund, U. The experience of dysmenorrhea and its relationship to personality variables. Acta Psychiatr Scand. 1990; 82: 182–187.

  • 25

    Burnett MA, Antao V, Black A, et al. Prevalence of primary dysmenorrhea in Canada. J Obstet Gynaecol Can. 2005; 27: 765–770.

  • 26

    Teperi J, Rimpelä M. Menstrual pain, health and behaviour in girls. Soc Sci Med. 1989; 29: 163–169.

  • 27

    Sundell G. Milsom, I, Andersch B. Factors influencing the prevalence and severity of dysmenorrhoea in young women. Br J Obstet Gynaecol. 1990; 97: 588–594.

  • 28

    Parazzini F, Tozzi L, Mezzopane R, et al. Cigarette smoking, alcohol consumption, and risk of primary dysmenorrhea. Epidemiology 1994; 5: 469–472.

  • 29

    Yamamoto K, Okazaki A, Sakamoto Y, et al. The relationship between premenstrual symptoms, menstrual pain, irregular menstrual cycles, and psychosocial stress among Japanese college students. J Physiol Anthropol. 2009; 28: 129–136.

  • 30

    László K, Győrffy Zs, Salavecz Gy, et al. Workplace stressors and painful menstruation. In: Kopp M. (ed.) Hungarian state of mind 2008. [Munkahelyi stressztényezők és a fájdalmas menstruáció. In: Kopp M. (szerk.) A magyar lelkiállapot 2008.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008; pp. 328–334. [Hungarian]

  • 31

    Dukay-Szabó Sz, Győrffy Zs, Ádám Sz, et al. To be a woman: every four weeks, for forty weeks, during, and after. In: Susánszky É, Szántó Zs. (eds.) Hungarian state of mind 2013. [Nőnek lenni: négyhetente, negyven hétig, közben, és azután. In: Susánszky É, Szántó Zs. (szerk.) Magyar lelkiállapot 2013.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2013; pp. 255–266. [Hungarian]

  • 32

    Payne LA, Rapkin AJ, Lung KC, et al. Pain catastrophizing predicts menstrual pain ratings in adolescent girls with chronic pain. Pain Med. 2016; 17: 16–24.

  • 33

    Brooks-Gunn J, Ruble DN. The menstrual attitude questionnaire. Psychosom Med. 1980; 42: 503–512.

  • 34

    O’Flynn, N. Menstrual symptoms: the importance of social factors in women’s experiences. Br J Gen Pract. 2006; 56: 950–957. Erratum: Br J Gen Pract. 2007; 57: 156.

  • 35

    Woods NF, Most A, Dery GK. Toward a construct of perimenstrual distress. Res Nurs Health 1982; 5; 123–136.

  • 36

    Morrow C, Naumburg EH. Dysmenorrhea. Primary Care 2009; 36: 19–32.

  • 37

    Polat A, Celik H, Gurates B, et al. Prevalence of primary dysmenorrhea in young adult female university students. Arch Gynecol Obstet. 2009; 279: 527–532.

  • 38

    Subasinghe AK, Happo L, Jayasinghe YL, et al. Prevalence and severity of dysmenorrhoea, and management options reported by young Australian women. Aust Fam Physician 2016; 45: 829–834.

  • 39

    Silberg JL, Martin NG, Heath AC. Genetic and environmental factors in primary dysmenorrhea and its relationship to anxiety, depression, and neuroticism. Behav Genet. 1987; 17: 363–383.

  • 40

    Sigmon ST, Fink CM. Rohan KJ, et al. Anxiety sensitivity and menstrual cycle reactivity: psychophysiological and self-report differences. J Anxiety Disord. 1996; 10: 393–410.

  • 41

    Hapidou EG, DeCatanzaro D. Responsiveness to laboratory pain in women as a function of age and childbirth pain experience. Pain 1992; 48: 177–181.

  • 42

    Walsh TM, LeBlanc L, McGrath PJ. Menstrual pain intensity, coping, and disability: the role of pain catastrophizing. Pain Med. 2003; 4: 352–361.

  • 43

    Sullivan MJ, Thorn B, Haythornthwaite JA, et al. Theoretical perspectives on the relation between catastrophizing and pain. Clin J Pain 2001; 17: 52–64.

  • 44

    Palit S, Bartley E, Kerr K, et al. Association of pain catastrophizing with pain processing across the menstrual cycle in healthy women. J Pain 2013; 14: S56.

  • 45

    Sullivan MJ, Bishop SR, Pivik J. The Pain Catastrophizing Scale: development and validation. Psychol Assess 1995; 7: 524–532.

  • 46

    Martin S, Bartley E, Rhudy J. Pain catastrophizing, pain sensitivity, and the menstrual cycle. J Pain 2010; 11: S58.

  • 47

    Cosic A, Ferhatovic L, Banozic A, et al. Pain catastrophizing changes during the menstrual cycle. Psychol Health Med. 2013; 18: 735–741.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 33 17
Aug 2024 0 40 21
Sep 2024 0 68 26
Oct 2024 0 190 22
Nov 2024 0 66 23
Dec 2024 0 57 22
Jan 2025 0 20 8