Authors:
Kornélia Bodó Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Nemzeti Laboratórium Pécs Magyarország

Search for other papers by Kornélia Bodó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
György Nagyéri Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet, Állatbiotechnológia Tanszék Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u. 4., 2100 Magyarország

Search for other papers by György Nagyéri in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zsófia Molnár Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet, Állatbiotechnológia Tanszék Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u. 4., 2100 Magyarország

Search for other papers by Zsófia Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Levente Sára Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Levente Sára in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Katalin Posta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet, Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék Gödöllő Magyarország

Search for other papers by Katalin Posta in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Lilla Bodrogi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet, Állatbiotechnológia Tanszék Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u. 4., 2100 Magyarország

Search for other papers by Lilla Bodrogi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Zsuzsanna Szőke Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet, Állatbiotechnológia Tanszék Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u. 4., 2100 Magyarország

Search for other papers by Zsuzsanna Szőke in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Az immunglobulinok a biológiai funkciójuk mellett önállóan is alkalmazhatók állat- és humándiagnosztikai, immunoassay alapú mérési eljárásokban, a profilaxisban és (immun)terápiákban is. A fenti célokra napjaink állatetikai szempontokból is előnyös „alternatívája” a madár-, tojássárgájából izolálható, poliklonális, ún. immunglobulin-Y. Fejlesztése, termelése költséghatékony, a komplexitás alacsony, és a termelt immunglobulin-Y az előnyös tulajdonságai miatt jól használható is immunoassay-ben vagy még inkább az orvosi terápiákban (elsősorban a passzív immunizálásban). Napjainkban már széles körben alkalmazzák (patogének vagy expresszált toxinjaik ellen, a bélrendszer megbetegedései, gyulladásai vagy metabolikus betegségek kezelésében stb.). Humándiagnosztikai felhasználása azonban még limitált, néhány marker mérése történik ilyen anyagok – mint valamilyen immunoassay-komponens – felhasználásával. Tanulmányunkban egy lehetséges, ma még kevésbé elterjedt alkalmazási területet mutatunk be. Napjainkban a környezetterhelés problémaköre egyre jelentősebb. Az emberi tevékenységek, az iparosodás következtében a környezeti változások a természetes környezetterhelők megjelenését – köztük az egyes penészgombák által termelt mikotoxin-behatásokat is – lokálisan és globálisan is fokozzák, ami (elsősorban a táplálkozás útján) már az emberi közösségeket is érinti. A behatások gyakran együttesen jelentkeznek, több mikotoxin hat egy időben az egyedre. A mikotoxinok – a bélcsatornán felszívódva és felgyűlve a szervekben, szövetekben – már elérhetnek olyan szinteket, amelyek akár élettani, akár viselkedésre gyakorolt hatásokat is kiválthatnak. Bár az expozíciós források (például gabona és feldolgozott élelmiszerek) vizsgálata már hatóságilag is szabályozott, az akkumuláció ténye, mértéke sok esetben nem vizsgált vagy nem vizsgálható, illetve gyakran nem kellően veszik figyelembe. A dedikált (antimikotoxin)-madár-immunglobulin-Y praktikusan a technika jellege miatt is alkalmazható lehetne mind a (deponálódott) mikotoxin(ok) kimutatására, mind immunterápiás (például mikotoxin-neutralizációs) célokra. Az endokrin diszruptor hatású mikotoxint a zearalenon példáján (szaporodásbiológiai és immunológiai hatások ismertetésével) demonstrálva, a zearalenonra specifikus madárimmunglobulin-fejlesztéseket és -lehetőségeket szeretnénk bemutatni, szorgalmazva ezzel a humánkimutatásban való alkalmazást, valamint olyan mérési rendszerek fejlesztését is sürgetve, amelyek alkalmasak lehetnek dedikált, akár a többszörös akkumuláció igazolására is. Orv Hetil. 2023; 164(39): 1527–1536.

  • 1

    Yakhkeshi S, Wu R, Chelliappan B, et al. Trends in industrialization and commercialization of IgY technology. Front Immunol. 2022; 13: 991931.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 2

    Zhang X, Calvert RA, Sutton BJ, et al. IgY: a key isotype in antibody evolution: IgY antibody. Biol Rev. 2017; 92: 2144–2156.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 3

    Pereira EP, van Tilburg MF, Florean EO, et al. Egg yolk antibodies (IgY) and their applications in human and veterinary health: a review. Int Immunopharmacol. 2019; 73: 293–303.

  • 4

    Tizard I. The avian antibody response. Sem Avian Exotic Pet Med. 2002; 11: 2–14.

  • 5

    Réhault-Godbert S, Guyot N. Vitellogenesis and yolk proteins, birds. In: Skinner MK. (ed.) Encyclopedia of reproduction (2nd ed). Academic Press, Oxford, 2018; pp. 278–284.

  • 6

    Nilsson E, Larsson A. Stability of chicken IgY antibodies freeze-dried in the presence of lactose, sucrose, threalose. J Poult Sci. 2007; 44: 58–62.

  • 7

    Lee L, Samardzic K, Wallach M, et al. Immunoglobulin Y for potential diagnostic and therapeutic applications in infectious diseases. Front Immunol. 2021; 12: 696003.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 8

    Leiva CL, Gallardo MJ, Casanova N, et al. IgY-technology (egg yolk antibodies) in human medicine: a review of patents and clinical trials. Int Immunopharmacol. 2020; 81: 106269.

  • 9

    Molnár Zs, Tóth A, Bodó K, et al. Perspectives on using chicken egg yolk antibodies in immunoassays for detection of mycotoxin exposure levels literature review. [Perspektívák a csirkeantitestek immunoassay-ben történő használatához a mikotoxinexpozíciós szintek kimutatására: irodalmi összefoglaló.] Magy Állatorv L. 2023; 145: 83–95.

  • 10

    Karachaliou CE, Vassilakopoulou V, Livaniou E. IgY technology: methods for developing and evaluating avian immunoglobulins for the in vitro detection of biomolecules. World J Methodol. 2021; 11: 243–262.

  • 11

    Zhang X, Chen H, Tian Z, et al. Chicken monoclonal IgY antibody: a novel antibody development strategy. Avian Biol Res. 2010; 3: 97–106.

  • 12

    Zolfagharian H, Dounighi NM. Study on development of Vipera lebetina snake anti-venom in chicken egg yolk for passive immunization. Hum Vaccin Immunother. 2015; 11: 2734–2739.

  • 13

    Kollberg H, Carlander D, Olesen H, et al. Oral administration of specific yolk antibodies (IgY) may prevent pseudomonas aeruginosa infections in patients with cystic fibrosis: a phase I feasibility study. Pediatr Pulmonol. 2003; 35: 433–440.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 14

    Frumkin LR, Lucas M, Wallach M, et al. COVID-19 prophylaxis with immunoglobulin Y (IgY) for the world population: the critical role that governments and non-governmental organizations can play. J Glob Health 2022; 12: 03080.

  • 15

    Kovacs-Nolan J, Mine Y. Using egg IgY antibodies for health, diagnostic and other industrial applications. In: Nys Y, Bain M, Van Immerseel F. (eds.) Improving the safety and quality of eggs and egg products. Elsevier, Amsterdam, 2011; pp. 346–373.

  • 16

    Arce-López B, Lizarraga E, Vettorazzi A, et al. Human biomonitoring of mycotoxins in blood, plasma and serum in recent years: a review. Toxins (Basel) 2020; 12: 147.

  • 17

    Tsakiris IN, Kokkinakis E, Dumanov JM, et al. Comparative evaluation of xenobiotics in human and dietary milk: persistent organic pollutants and mycotoxins. Cell Mol Biol. (Noisy-le-grand) 2013; 59: 58–66.

  • 18

    Berthiller F, Crews C, Dall’Asta C, et al. Masked mycotoxins: a review. Mol Nutr Food Res. 2013; 57: 165–186.

  • 19

    Omotayo OP, Omotayo AO, Mwanza M, et al. Prevalence of mycotoxins and their consequences on human health. Toxicol Res. 2019; 35: 1–7.

  • 20

    Richard JL. Some major mycotoxins and their mycotoxicoses – an overview. Int J Food Microbiol. 2007; 119: 3–10.

  • 21

    Alshannaq A, Yu JH. Occurrence, toxicity, and analysis of major mycotoxins in food. Int J Environ Res Public Health 2017; 14: 632.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 22

    Bennett JW, Klich M. Mycotoxins. Clin Microbiol Rev. 2003; 16: 497–516.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 23

    Martins C, Vidal A, De Boevre M, et al. Mycotoxins as endocrine disruptors – an emerging threat. In: Zaragoza O, Casadevall A. (eds.) Encyclopedia of mycology. Elsevier, Amsterdam, 2021; pp. 180–192.

  • 24

    Guan Y, Chen J, Nepovimova E, et al. Aflatoxin detoxification using microorganisms and enzymes. Toxins (Basel) 2021; 13: 46.

  • 25

    Guerre P. Mycotoxin and gut microbiota interactions. Toxins (Basel) 2020; 12: 769.

  • 26

    Gonkowski S, Gajęcka M, Makowska K, et al. Mycotoxins and the enteric nervous system. Toxins (Basel) 2020; 12: 461.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 27

    Baldo JV, Ahmad L, Ruff R. Neuropsychological performance of patients following mold exposure. Appl Neuropsychol. 2002; 9: 193–202.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 28

    Empting L. Neurologic and neuropsychiatric syndrome features of mold and mycotoxin exposure. Toxicol Ind Health 2009; 25: 577–581.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 29

    Kraft S, Buchenauer L, Polte T. Mold, mycotoxins and a dysregulated immune system: a combination of concern? Int J Mol Sci. 2021; 22: 12269.

  • 30

    French PW, Ludowyke R, Guillemin GJ. Fungal neurotoxins and sporadic amyotrophic lateral sclerosis. Neurotox Res. 2019; 35: 969–980.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 31

    Niessen L. PCR-based diagnosis and quantification of mycotoxin-producing fungi. Adv Food Nutr Res. 2008; 54: 81–138.

  • 32

    Szőke Z, Babarczi B, Mézes M, et al. Analysis and comparison of rapid methods for the determination of ochratoxin a levels in organs and body fluids obtained from exposed mice. Toxins (Basel) 2022; 14: 634.

  • 33

    Tolosa J, Rodríguez-Carrasco Y, Ruiz MJ, et al. Multi-mycotoxin occurrence in feed, metabolism and carry-over to animal-derived food products: a review. Food Chem. Toxicol 2021; 158: 112661.

  • 34

    Rogowska A, Pomastowski P, Sagandykova G, et al. Zearalenone and its metabolites: effect on human health, metabolism and neutralisation methods. Toxicon 2019; 162: 46–56.

  • 35

    Ropejko K, Twarużek M. Zearalenone and its metabolites – general overview, occurrence, and toxicity. Toxins (Basel) 2021; 13: 35.

  • 36

    Zinedine A, Soriano JM, Moltó JC, et al. Review on the toxicity, occurrence, metabolism, detoxification, regulations and intake of zearalenone: an oestrogenic mycotoxin. Food Chem Toxicol. 2007; 45: 1–18.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 37

    Mirocha CJ, Pathre SV, Behrens J, et al. Uterotropic activity of cis and trans isomers of zearalenone and zearalenol. Appl Environ Microbiol. 1978; 35: 986–987.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 38

    Kovalsky Paris MP, Schweiger W, Hametner C, et al. Zearalenone-16-O-glucoside: a new masked mycotoxin. J Agric Food Chem. 2014; 62: 1181–1189.

  • 39

    Mauro T, Hao L, Pop LC, et al. Circulating zearalenone and its metabolites differ in women due to body mass index and food intake. Food Chem Toxicol. 2018; 116: 227–232.

  • 40

    Rai A, Das M, Tripathi A. Occurrence and toxicity of a fusarium mycotoxin, zearalenone. Crit Rev Food Sci Nutr. 2020; 60: 2710–2729.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 41

    Bulgaru CV, Marin DE, Pistol GC, et al. Zearalenone and the immune response. Toxins (Basel) 2021; 13: 248.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 42

    Peraica M, Radić B, Lucić A, et al. Toxic effects of mycotoxins in humans. Bull World Health Organ. 1999; 77: 754–766.

  • 43

    Zhang GL, Feng YL, Song JL, et al. Zearalenone: a mycotoxin with different toxic effect in domestic and laboratory animals’ granulosa cells. Front Genet. 2018; 9: 667.

  • 44

    Sáenz De Rodríguez CA, Bongiovanni AM, Borrego LC, et al. An epidemic of precocious development in Puerto Rican children. J Pediatr. 1985; 107: 393–396.

  • 45

    Wang H, Zhao X, Ni C, et al. Zearalenone regulates endometrial stromal cell apoptosis and migration via the promotion of mitochondrial fission by activation of the JNK/Drp1 pathway. Mol Med Rep. 2018; 17: 7797–7806.

  • 46

    Kwaśniewska K, Gadzała-Kopciuch R, Cendrowski K. Analytical procedure for the determination of zearalenone in environmental and biological samples. Crit Rev Anal Chem. 2015; 45: 119–130.

  • 47

    Marin DE, Taranu I, Burlacu R, et al. Effects of zearalenone and its derivatives on the innate immune response of swine. Toxicon 2010; 56: 956–963.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 48

    Obremski K, Gonkowski S, Wojtacha P. Zearalenone-induced changes in the lymphoid tissue and mucosal nerve fibers in the porcine ileum. Pol J Vet Sci. 2015; 18: 357–365.

  • 49

    Fan W, Lv Y, Ren S, et al. Zearalenone (ZEA)-induced intestinal inflammation is mediated by the NLRP3 inflammasome. Chemosphere 2018; 190: 272–279.

  • 50

    Brown R, Priest E, Naglik JR, et al. Fungal toxins and host immune responses. Front Microbiol. 2021; 12: 643639.

  • 51

    Sun L, Wang X, Saredy J, et al. Innate-adaptive immunity interplay and redox regulation in immune response. Redox Biol. 2020; 37: 101759.

  • 52

    Chen X, Song M, Zhang B, et al. Reactive oxygen species regulate T cell immune response in the tumor microenvironment. Oxid Med Cell Longev. 2016; 2016: 1580967.

  • 53

    Wang JJ, Wei ZK, Han Z, et al. Zearalenone induces estrogen-receptor-independent neutrophil extracellular trap release in vitro. J Agric Food Chem. 2019; 67: 4588–4594.

  • 54

    Wang YC, Deng JL, Xu SW, et al. Effects of zearalenone on IL-2, IL-6, and IFN-γ MRNA levels in the splenic lymphocytes of chickens. Sci World J. 2012; 2012: 567327.

  • 55

    Pistol GC, Gras MA, Marin DE, et al. Natural feed contaminant zearalenone decreases the expressions of important pro- and anti-inflammatory mediators and mitogen-activated protein kinase/NF-κB signalling molecules in pigs. Br J Nutr. 2014; 111: 452–464.

  • 56

    Yin S, Zhang Y, Gao R, et al. The immunomodulatory effects induced by dietary zearalenone in pregnant rats. Immunopharmacol Immunotoxicol. 2014; 36: 187–194.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 57

    Ren ZH, Zhou R, Deng JL, et al. Effects of the fusarium toxin zearalenone (ZEA) and/or deoxynivalenol (DON) on the serum IgA, IgG and IgM levels in mice. Food Agricultural Immunol. 2014; 25: 600–606.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 58

    Ben Salah-Abbès J, Abbès S, Houas Z, et al. Zearalenone induces immunotoxicity in mice: possible protective effects of radish extract (raphanus sativus). J Pharm Pharmacol. 2008; 60: 761–770.

  • 59

    Pichler H, Krska R, Székács A, et al. An enzyme-immunoassay for the detection of the mycotoxin zearalenone by use of yolk antibodies. Fresenius J Anal Chem. 1998; 362: 176–177.

  • 60

    Gémes B, Takács E, Gádoros P, et al. Development of an immunofluorescence assay module for determination of the mycotoxin zearalenone in water. Toxins (Basel) 2021; 13: 182.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 111 14
May 2024 0 115 10
Jun 2024 0 32 12
Jul 2024 0 27 12
Aug 2024 0 33 23
Sep 2024 0 25 10
Oct 2024 0 0 0