Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 39
A depresszió klinikai képe és differenciáldiagnosztikája időskorban
Authors:
Tamás Szekeres Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, Üllői út 25., 1091 Magyarország

Search for other papers by Tamás Szekeres in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Dóra Perczel-Forintos Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, Üllői út 25., 1091 Magyarország

Search for other papers by Dóra Perczel-Forintos in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Szilvia Kresznerits Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, Üllői út 25., 1091 Magyarország
Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Budapest Magyarország

Search for other papers by Szilvia Kresznerits in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1537–1543
Online Publication Date:
01 Oct 2023
Publication Date:
01 Oct 2023
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32875
Keywords:
depression in old age; differential diagnosis; treatment options; suicide risk;
Keywords (Hungarian):
időskori depresszió; differenciáldiagnózis; kezelési lehetőségek; szuicid rizikó;
Open access

Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha az egyik vezető mentális egészségügyi problémát jelenti ebben az életkorban. Felismerése és megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű, hiszen az idősek körében a depresszió jelentősen rontja az életminőséget, számos krónikus betegségcsoportban növeli a morbiditást és a mortalitást. Emellett elsődleges kockázati tényező a más életkori csoportokhoz képest, akár háromszor gyakrabban fordul elő befejezett öngyilkosságban. Nem szisztematikus (narratív) összefoglaló tanulmányunkban röviden áttekintjük idős betegek körében a depresszió klinikai képét és differenciáldiagnosztikáját, továbbá a szűrés és a kezelés legfőbb szempontjait. A tüneti kép jellegzetességei és a kórkép specifikus lefolyása ebben az életkorban számos módszertani kérdést vet fel, melyek további empirikus vizsgálatok tárgyát képezhetik. Orv Hetil. 2023; 164(39): 1537–1543.

  • 1

    European Commission. The 2018 ageing report: underlying assumptions and projection methodologies, 2017.

  • 2

    Monostori J, Gresits G. Ageing. In: Monostori J, Őri P, Spéder Z. (eds.) Demographic portrait 2018. Study on the Hungarian population. [Idősödés. In: Monostori J, Őri P, Spéder Z. (szerk.) Demográfiai portré 2018. Jelentés a magyar népesség helyzetéről.] KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2018; pp. 127–145. [Hungarian]

  • 3

    Kovács M, Kopp M, Rózsa S. Domestic data. In: Kovács M. (ed.) Depression and anxiety in old age. [Hazai adatok. In: Kovács M. (szerk.) Időskori depresszió és szorongás.] Springer Tudományos Kiadó, Budapest, 2003; pp. 44–54. [Hungarian]

  • 4

    Kaszás B. Adaptation processes in old age. PhD thesis. [Időskori alkalmazkodási folyamatok. PhD-tézisek.] Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola, Személyiség- és Egészségpszichológiai Program, Pécs, 2021. [Hungarian]

  • 5

    Füzesi Z, Törőcsik M, Lampek K. The sociology of health in old age: facts and trends. In: Kállai J, Kaszás B, Tiringer I. (eds.) Health psychology in elderly. [Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek. In: Kállai J, Kaszás B, Tiringer I. (szerk.) Az időskorúak egészségpszichológiája.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013; pp. 63–83. [Hungarian]

  • 6

    Osváth P. The modern treatment of depression and agitation in elderly – the clinical use of trazodone. [Az időskori depresszió és agitáció korszerű kezelése – a trazodon alkalmazásának lehetőségei.] Neuropsychopharmacol Hung. 2013; 15: 147–155. [Hungarian]

  • 7

    Husain-Krautter S, Ellison JM. Late life depression: the essentials and the essential distinctions. Focus 2021; 19: 282–293.

  • 8

    Baraczka K. Suicide risk in old age – risk factors, prevention and care. [Öngyilkossági veszélyezetettség időskorban – rizikótényezők, prevenció és ellátás.] Lege Artis Med. 2020; 30: 281–288. [Hungarian]

  • 9

    Tóth MD, Székely A, Purebl G. Trends in depression and suicidal ideation in the adult population. In: Engler Á, Purebl G, Susánszky É, et al. (eds.) Hungarian psychologicl status 2021. Family-health-community. Hungarostudy 2021. [A depresszió és az öngyilkossági gondolatok alakulása a felnőtt népesség körében. In: Engler Á, Purebl G, Susánszky É, et al. (szerk.) Magyar lelkiállapot 2021. Család-egészség-közösség. Hungarostudy 2021 tanulmányok.] Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest, 2022; pp. 213–232.

  • 10

    Zenebe Y, Akele B, W/Selassie M, et al. Prevalence and determinants of depression among old age: a systematic review and meta-analysis. Ann Gen Psychiatry 2021; 20: 55.

  • 11

    Alexopoulos GS. Depression in the elderly. Lancet 2005; 365: 1961–1970.

  • 12

    Torzsa P, Szeifert L, Dunai K, et al. Diagnosis and therapy of depression in primary care. [A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban.] Orv Hetil. 2009; 150: 1684–1693. [Hungarian]

  • 13

    Füredi J, Rózsa S, Zámbori J, et al. The role of symptoms in the recognition of mental health disorders in primary care. Psychosomatics 2003; 44: 402–406.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 14

    Kósa K, Bíró É. Concepts and tools for population mental health surveys. [A mentális állapot populációs szintű vizsgálatának koncepciói és eszközei.] Mentálhig Pszichoszom. 2018; 19: 103–139. [Hungarian]

  • 15

    Rihmer Z, Gonda X. Depression in old age. In: Takács É. (ed.) Manual of geriatric care. [Depresszió időskorban. In: Takács É. (szerk.) Az idősgondozás kézikönyve. A magyarországi idősotthonok és hospice-ok adatbázisával.] Geriáter Service Kiadó, Budapest, 2011; pp. 147–158. [Hungarian]

  • 16

    Gonda X. Elderly depression in primary care. [Időskori depresszió az alapellátásban.] Magy Családorv L. 2017; 2017(4): 27–28. [Hungarian]

  • 17

    Gallo JJ, Rabins PV. Depression without sadness: alternative presentations of depression in late life. Am Fam Physician 1999; 60: 820–826.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 18

    Orhan M, Schouws S, van Oppen P, et al. Cognitive functioning in late life affective disorders: comparing older adults with bipolar disorder, late life depression and healthy controls. J Affect Disord. 2023; 320: 468–473.

  • 19

    Liao S, Zhou Y, Liu Y, et al. Variety, frequency, and type of Internet use and its association with risk of depression in middle- and older-aged Chinese: a cross-sectional study. J Affect Disord. 2020; 273: 280–290.

  • 20

    Manning KJ, Alexopoulos GS, Banerjee S, et al. Executive functioning complaints and escitalopram treatment response in late-life depression. Am J Geriatr Psychiatry 2015; 23: 440–445.

  • 21

    Alexopoulos GS, Bruce ML, Silbersweig D, et al. Vascular depression: a new view of late-onset depression. Dialogues Clin Neurosci. 1999; 1: 68–80.

  • 22

    Pimontel MA, Rindskopf D, Rutherford BR, et al. A meta-analysis of executive dysfunction and antidepressant treatment response in late-life depression. Am J Geriatr Psychiatry 2016; 24: 31–41.

  • 23

    Alexopoulos GS. Mechanisms and treatment of late-life depression. Transl Psychiatry 2019; 9: 188.

  • 24

    Alonso J, Angermeyer MC, Bernert S, et al. Prevalence of mental disorders in Europe: results from the European study of the epidemiology of mental disorders (ESEMeD) project. Acta Psychiatr Scand Suppl. 2004; (420) 21–27.

  • 25

    Tylee A, Jones R. Managing depression in primary care. BMJ 2005; 330: 800–801.

  • 26

    Torzsa P, Hargittay C, Kalabay L. The importance of anxiety and depression in family practice. [A szorongás és a depresszió jelentősége a családorvosi gyakorlatban.] Neuropsychopharmacol Hung. 2017; 19: 137–146. [Hungarian]

  • 27

    Rihmer Z, Döme P, Gonda X, et al. Assessing suicide risk based on a hierarchical classification of risk factors. [Az öngyilkossági veszély felmérése a rizikófaktorok hierarchikus osztályozása alapján.] Neuropsychopharmacol Hung. 2017; 19: 131–136. [Hungarian]

  • 28

    The Ministry of Human Resources’ professional guidelines on the identification, care and prevention of suicidal behaviour in adults. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a felnőttkori öngyilkos magatartás felismeréséről, ellátásáról és megelőzéséről.] Eü Közl. 2017; LXVI(15): 3124–3144. [Hungarian]

  • 29

    Rihmer Z, Döme P, Gonda X, et al. Suicide risk assessment using the Short Suicide Questionnaire – preliminary results. [Az öngyilkossági veszély felmérése a Rövid Szuicid Kérdőív segítségével – előzetes eredmények.] Neuropsychopharmacol Hung. 2018; 20: 14–17. [Hungarian]

  • 30

    Beck AT, Ward CH, Mendelson M, et al. An inventory for measuring depression. Arch Gen Psychiatry 1961; 4: 561–571.

  • 31

    Beck AT, Rial WY, Rickels K. Short form of depression inventory: cross-validation. Psychol Rep. 1974; 34: 1184–1186.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 32

    Zung WW. A self-rating depression scale. Arch Gen Psychiatry 1965; 12: 63–70.

  • 33

    Yesavage JA, Brink TL, Rose TL, et al. Development and validation of a geriatric depression screening scale: a preliminary report. J Psychiatr Res. 1982; 17: 37–49.

  • 34

    Szekeres T, Hargitai R. Experiences with the usage of the 15-item Geriatric Depression Scale (Short Form) on a Hungarian sample. [A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok normatív mintán.] Mentálhig Pszichoszom. 2021; 22: 281–309. [Hungarian]

  • 35

    Zigmond AS, Snaith RP. The hospital anxiety and depression scale. Acta Psychiatr Scand. 1983; 67: 361–370.

  • 36

    Perczel-Forintos D. Questionnaires and rating scales in clinical psychology. [Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2018. [Hungarian]

  • 37

    Sheikh JI, Yesavage JA. Geriatric Depression Scale (GDS): recent evidence and development of a shorter version. Clin Gerontol J Aging Mental Health 1986; 5(1–2): 165–173.

  • 38

    Shah A, Phongsathorn V, Bielawska C, et al. Screening for depression among acutely ill geriatric inpatients with a short geriatric depression scale. Int J Geriatr Psychiatry 1996; 11: 915–918.

  • 39

    Adshead F, Cody D, Pitt B. BASDEC: a novel screening instrument for depression in elderly medical inpatients. BMJ 1992; 305(6850): 397.

  • 40

    Bird AS, MacDonald AJ, Mann AH, et al. Preliminary experience with the SELFCARE (D): a self-rating depression questionnaire for use in elderly, non-institutionalized subjects. Int J Geriatr Psychiatry 1987; 2(1): 31–38.

  • 41

    Irwin M, Artin KH, Oxman MN. Screening for depression in the older adult: criterion validity of the 10-item Center for Epidemiological Studies Depression Scale (CES-D). Arch Intern Med. 1999; 159: 1701–1704.

  • 42

    Copeland JR, Kelleher MJ, Kellett JM, et al. A semi-structured clinical interview for the assessment of diagnosis and mental state in the elderly: the Geriatric Mental State Schedule: I. Development and reliability. Psychol Med. 1976; 6: 439–449.

  • 43

    Mackinnon A, Christensen H, Cullen JS, et al. The Canberra Interview for the Elderly: assessment of its validity in the diagnosis of dementia and depression. Acta Psychiatr Scand. 1993; 87: 146–151.

  • 44

    Roth M, Tym E, Mountjoy CQ, et al. CAMDEX. A standardised instrument for the diagnosis of mental disorder in the elderly with special reference to the early detection of dementia. Br J Psychiatry 1986; 149: 698–709.

  • 45

    Katona CL, Aldridge CR. The dexamethasone suppression test and depressive signs in dementia. J Affect Disord. 1985; 8: 83–89.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 46

    Sunderland T, Hill JL, Lawlor BA, et al. NIMH Dementia Mood Assessment Scale (DMAS). Psychopharmacol Bull. 1988; 24: 747–753.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 47

    Alexopoulos GS, Abrams RC, Young RC, et al. Cornell scale for depression in dementia. Biol Psychiatry 1988; 23: 271–284.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 48

    Pék Gy, Fülöp T Jr., Zs-Nagy I. Gerontopsychological studies using NAI (“Nürnberger Alters Inventar”) on patients with organic psychosyndrome (DSM III, Category 1) treated with centrophenoxine in a double blind, comperative, randomized clinical trial. Arch Gerontol Geriatr. 1989; 9: 17–30.

  • 49

    Mathuranath PS, Nestor PJ, Berrios GE, et al. A brief cognitive test battery to differentiate Alzheimer’s disease and frontotemporal dementia. Neurology 2000; 55: 1613–1620.

  • 50

    McQuaid JR, Lin EH, Barber JP, et al. APA Clinical practice guideline for the treatment of depression across three age cohorts. American Psychological Association, Washington, DC, 2019.

  • 51

    Mile M, Tatai Cs, Fábián B, et al. Effects of physical activity on cognitive function in older adults. [A fizikai aktivitás hatásai az időskori kognitív működésre.] Orv Hetil. 2020; 161: 163–168. [Hungarian]

  • 52

    Bakó Gy. The situation of geriatric medicine in Hungary today. [A geriátria helyzete ma Magyarországon.] Orv Hetil. 2023; 164: 891–893. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 64 77
May 2024 0 475 78
Jun 2024 0 33 26
Jul 2024 0 38 26
Aug 2024 0 39 45
Sep 2024 0 58 42
Oct 2024 0 2 2