Bevezetés: A cardiovascularis rizikó csökkentésére irányuló megelőző erőfeszítések ellenére a szív- és érrendszeri halálozás mértéke nő. A rendszerszintű, protokolláris, kibővített cardiovascularis szűrés működtetése lehet egy olyan populációs stratégia, amelynek hosszú távú hatása hozzájárulhat a mortalitás csökkenéséhez. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja, hogy a Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat (BEV) utánkövetéseként megvizsgáljuk a résztvevők 2012 és 2019 között történt egészségmagatartás-változását. Módszer: A hatékony utánkövetés érdekében létrehoztunk egy cardiovascularis egészségmagatartás-indexet. A kutatásba olyan, közepes és magas cardiovascularis rizikójú vizsgálati személyeket vontunk be, akik 2012-ben részt vettek a BEV komplex cardiovascularis rizikóbecslésében (n = 502). A 2019-es utánkövetés kérdőívében a BEV-alapvizsgálatban is felvett alapadatok (demográfia, egészséges életmód, rizikóviselkedés, gyógyszeresen kezelt betegségek), továbbá újonnan felvett pszichológiai kérdőívek (Észlelt Stressz, WHO Jóllét, Beck-féle Reménytelenség Skála, az egészség területére adaptált Társas Támogatás, ABCD Risk Questionnaire) szerepeltek. Eredmények: Az elemzésünkben létrehozott cardiovascularis egészségmagatartás-index minden faktora 70% fölötti javulást mutatott 2012 és 2019 között. A résztvevők 37,6%-a tett valamit az egészségéért, bevallásuk szerint 30,3%-nak nagy vagy nagyon nagy hatással volt az életére a 2012-es BEV-vizsgálat a vizsgálatot követő egy évben, illetve 24,7%-nak a jelenlegi életére is. A javuló egészségindexek szignifikáns korrelációs összefüggést mutatnak a pszichés faktorokkal. A pszichés faktorok pozitív irányú összefüggést mutattak a jólléttel (tau_b = 0,344) és negatívat az észlelt stresszel (tau_b = –0,225) és a reménytelenséggel (tau_b = –0,206). Következtetés: Hét évvel a BEV cardiovascularis rizikóbecslését követően a vizsgálatban korábban részt vevőknél jelentős egészségmagatartás-változást tapasztaltunk. A javuló értékek magasabb mentális jólléttel járnak együtt. A BEV életmóddal való kapcsolatából és a szándékolt változtatásból arra következtethetünk, hogy a cardiovascularis rizikó-becslésnek az egészségmagatartás-változás irányában előremozdító befolyása van. Orv Hetil. 2023; 164(4): 119–131.
Strike PC, Steptoe A. Psychosocial factors in the development of coronary artery disease. Prog Cardiovasc Dis. 2004; 46: 337–347.
Okereke OI, Manson JE. Psychosocial factors and cardiovascular disease risk: an opportunity in women’s health. Circ Res. 2017; 120: 1855–1856.
Obrova J, Sovova E, Ivanova K, et al. Let it beat: how lifestyle and psychosocial factors affect the risk of sudden cardiac death – a 10-year follow-up study. Int J Environ Res Public Health 2022; 19: 2627.
Tillmann T, Pikhart H, Peasey A, et al. Psychosocial and socioeconomic determinants of cardiovascular mortality in Eastern Europe: a multicentre prospective cohort study. PLoS Med. 2017; 14: e1002459.
Becker MH. The Health Belief Model and personal health behavior. Health Educ Monogr. 1974; 2: 324–508.
Hochbaum GM. (ed.) Public participation in medical screening programs: a socio-psychological study. U.S. Dept. of Health, Education, and Welfare, Washington, DC, 1958.
Becker MH. The health belief model and sick role behavior. Health Educ Monogr. 1974; 2: 409–419.
Maiman LA, Becker MH. The health belief model: origins and correlates in psychological theory. Health Educ Monogr. 1974; 2: 336–353.
Rosenstock IM. What research in motivation suggests for public health. Am J Public Health Nations Health 1960; 50: 295–302.
Jones CJ, Smith H, Llewellyn C. Evaluating the effectiveness of health belief model interventions in improving adherence: a systematic review. Health Psychol Rev. 2014; 8: 253–269.
Champion VL, Skinner CS. The health belief model. In: Glanz K, Rimer BK, Viswanath K. (eds.) Health behavior and health education: theory, research, and practice. Jossey-Bass, 2008; pp. 45–65.
Carpenter CJ. A meta-analysis of the effectiveness of health belief model variables in predicting behavior. Health Commun. 2010; 25: 661–669.
Webster R, Heeley E. Perceptions of risk: understanding cardiovascular disease. Risk Manag Healthc Policy 2010; 3: 49–60.
Shojaei S, Farhadloo R, Aein A, et al. Effects of the Health Belief Model (HBM)-based educational program on the nutritional knowledge and behaviors of CABG patients. J Tehran Heart Cent. 2016; 11: 181–186.
Ramaswamy P, Mathew JN, Wang J. Health beliefs regarding cardiovascular disease risk and risk reduction in South Asian immigrants: an integrative review. J Transcult Nurs. 2020; 31: 76–86.
Katz DA, Graber M, Birrer E, et al. Health beliefs toward cardiovascular risk reduction in patients admitted to chest pain observation units. Acad Emerg Med. 2009; 16: 379–387.
Bagyura Zs, Kiss L, Édes E, et al. Cardiovascular screening programme in the Central Hungarian region. The Budakalász Study. [Cardiovascularis szűrőprogram a közép-magyarországi régióban. Budakalász Vizsgálat.] Orv Hetil. 2014; 155: 1344–1352. [Hungarian]
Dawber TR, Meadors GF, Moore FE, Jr. Epidemiological approaches to heart disease: the Framingham Study. Am J Public Health Nations Health 1951; 41: 279–281.
Susánszky É, Konkoly Thege B, Stauder A, et al. Validation of the short (5-item) version of the WHO Well-Being Scale based on a Hungarian representative health survey (Hungarostudy 2002.). [A WHO Jól-lét Kérdőív Rövidített (WBI-5) Magyar Változatának validálása a HUNGAROSTUDY 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján.] Mentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 247–255. [Hungarian]
Martos T, Csordás G. Shortened version of the Hungarian WHO Well-Being Scale (WBI-5). In: Horváth Zs, Urbán R, Kökönyei Gy, et al. (eds.) [Martos T, Csordás G. WHO Jóllét Kérdőív rövidített magyar változata (WBI-5). In: Horváth Zs, Urbán R, Kökönyei Gy, et al. (szerk.) Kérdőíves módszerek a klinikai és egészségpszichológiai kutatásban és gyakorlatban.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2021; pp. 186–189. [Hungarian]
Stauder A, Konkoly Thege B. Characteristics of the Hungarian version of the Perceived Stress Scale (PSS). [Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői.] Mentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 203–216. [Hungarian]
Beck AT, Weissman A, Lester D, et al. The measurement of pessimism: the hopelessness scale. J Consult Clin Psychol. 1974; 42: 861–865.
Perczel-Forintos D, Rózsa S, Kopp M. An investigation of the short version of the Beck Hopelessness Scale in a national representative survey in Hungary. [A Beck-féle Reménytelenség Skála rövidített változatának vizsgálata Magyarországon egy országos reprezentatív felmérés tükrében.] Psychiatr Hung. 2007; 22: 379–389. [Hungarian]
Papp-Zipernovszky O, Kékesi MZ, Jámbori Sz. Validation of the Hungarian version of Multidimensional Scale of Perceived Social Support. [A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyelvű validálása.] Mentálhig Pszichoszom. 2017; 18: 230–262. [Hungarian]
Ocsovszky Zs, Rafael B, Martos T, et al. Correlation of social support and healthy lifestyle. [A társas támogatás és az egészséges életmód összefüggései.] Orv Hetil. 2020; 161: 129–138. [Hungarian]
Martos T, Csabai M, Bagyura Z, et al. Cardiovascular disease risk perception in a Hungarian community sample: psychometric evaluation of the ABCD Risk Perception Questionnaire. BMJ Open 2020; 10: e036028.
Woringer M, Nielsen JJ, Zibarras L, et al. Development of a questionnaire to evaluate patients’ awareness of cardiovascular disease risk in England’s National Health Service Health Check preventive cardiovascular programme. BMJ Open 2017; 7: e014413.
T. Kárász J, Nagybányai Nagy O, Széll K, et al. Cronbach’s alfa: with or without it? [Cronbach-alfa: vele vagy nélküle?] Magy Pszichol Szle. 2022; 77: 81–98. [Hungarian]
Takács Sz. Introducation to the mathematical statistics: theory and practice. [Bevezetés a matematikai statisztikába. Elmélet és gyakorlat.] Antarész Kiadó, Budapest, 2016. [Hungarian]
Van den Brekel-Dijkstra K, Rengers AH, Niessen MA, et al. Personalized prevention approach with use of a web-based cardiovascular risk assessment with tailored lifestyle follow-up in primary care practice – a pilot study. Eur J Prev Cardiol. 2016; 23: 544–551.
Widén E, Junna N, Ruotsalainen S, et al. How communicating polygenic and clinical risk for atherosclerotic cardiovascular disease impacts health behavior: an observational follow-up study. Circ Genom Precis Med. 2022; 15: e003459.
Colkesen EB, Ferket BS, Tijssen JG, et al. Effects on cardiovascular disease risk of a web-based health risk assessment with tailored health advice: a follow-up study. Vasc Health Risk Manag. 2011; 7: 67–74.
Brindle P, Beswick A, Fahey T, et al. Accuracy and impact of risk assessment in the primary prevention of cardiovascular disease: a systematic review. Heart 2006; 92: 1752–1759.
Shaikh AR, Yaroch AL, Nebeling L, et al. Psychosocial predictors of fruit and vegetable consumption in adults: a review of the literature. Am J Prev Med. 2008; 34: 535–543.e11.
Cramer H, Lauche R, Moebus S, et al. Predictors of health behavior change after an integrative medicine inpatient program. Int J Behav Med. 2014; 21: 775–783.
Choi JH, Chung KM, Park K. Psychosocial predictors of four health-promoting behaviors for cancer prevention using the stage of change of transtheoretical model. Psychooncology 2013; 22: 2253–2261.