Authors:
Sejla Gubucz-Pálfalvi Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Budapest Magyarország

Search for other papers by Sejla Gubucz-Pálfalvi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Tamás Kurimay Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Budapest Magyarország
Észak-budai Szent János Centrumkórház, Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum Budapest Magyarország

Search for other papers by Tamás Kurimay in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Ildikó Danis Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Ildikó Danis in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Az alkoholizmus és következményei világszerte, így Magyarországon is jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kezelésbe kerülési ráta alacsony, kezelés esetén pedig a páciensek nagy számban idő előtt befejezik a terápiát. A visszaesési ráta is nagy, a páciensek akár több mint fele a kezelést követő első pár hónapot követően már nem tudja tartani absztinenciáját. Bár az addiktológiai ellátórendszerben a legnagyobb számban 35 év fölött jelennek meg a betegek, az alkoholhasználati zavar kialakulásának okai gyakran már a kora gyermekkori tapasztalatokból eredeztethetők. A gyermekkorban átélt tartós traumák szignifikáns összefüggést mutatnak a későbbi életszakaszokban kialakuló szomatikus és mentális egészségi problémákkal, a szerhasználattal, beleértve az alkoholfüggőséget is. A közlemény az alkoholfüggőség prevalenciájának áttekintésével, illetve a gyermekkori rossz bánásmód és az ártalmas gyermekkori élmények definiálásával indul, majd az ártalmas gyermekkori élmények hatását és hatásmechanizmusait tárgyalja a felnőttkori alkoholhasználati zavar kialakulásának és szerény kezelési rátájának tükrében. A közlemény további célja, hogy felhívja a figyelmet a traumafókuszú gondolkodás és a traumainformált megközelítés jelentőségére az egészségügyi ellátórendszerben, az addiktológiai intervenciók és szolgáltatások tervezésében. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1628–1636.

  • 1

    World Health Organization. Causes of death statistics. Geneva, 9 December, 2020. Available from: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/the-top-10-causes-of-death [accessed: 4 Feb, 2021].

  • 2

    World Health Organization. Global status report on alcohol and health 2018. Geneva, 27 September 2018. Available from: https://www.who.int/publications/i/item/9789241565639 [accessed: 2 May, 2023].

  • 3

    Hungarian Central Statistical Office. Distribution of the population according to alcohol consumption habits [%]. [Központi Statisztikai Hivatal. A népesség megoszlása alkoholfogyasztási szokások szerint [%].] Available from: https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0038.html [accessed: Feb 15, 2022]. [Hungarian]

  • 4

    Hungarian Central Statistical Office. STADAT – 2.4.7. Care of drug users and alcoholics (1997–). [Központi Statisztikai Hivatal. STADAT – 2.4.7. A kábítószer-fogyasztók és alkoholisták gondozása (1997–).] Available from: https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0030.html [accessed: 15 Feb, 2022]. [Hungarian]

  • 5

    Harerimana B, Csiernik R, Kerr M, et al. Extrinsic factors influencing the person’s motivation for engagement and retention in the addiction recovery process. A systematic literature review. Rwanda J Med Health Sci. 2020; 3: 93–108.

  • 6

    Felitti VJ, Anda RF, Nordenberg D, et al. Relationship of childhood abuse and household dysfunction to many of the leading causes of death in adults. The Adverse Childhood Experiences (ACE) Study. Am J Prev Med, 1998; 14: 245–258.

  • 7

    Shaari A. People in recovery from substance use disorders: what motivates them to enter addiction treatment agencies as counselors? Pertanika J Soc Sci Humanit. 2021; 29: 2315–2334.

  • 8

    Gerhardt S, Eidenmueller K, Hoffmann S, et al. A history of childhood maltreatment has substance- and sex-specific effects on craving during treatment for substance use disorders. Front Psychiatry 2022; 13: 866019.

  • 9

    Anda RF, Whitfield CL, Felitti VJ, et al. Adverse childhood experiences, alcoholic parents, and later risk of alcoholism and depression. Psychiatr Serv. 2002; 53: 1001–1009.

  • 10

    Timothy A, Benegal V, Shankarappa B, et al. Influence of early adversity on cortisol reactivity, SLC6A4 methylation and externalizing behavior in children of alcoholics. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry 2019; 94:109649.

  • 11

    Ujhelyiné Nagy A, Kuritárné Szabó I. The impact of adverse childhood experiences on adult health status. Literature review. [Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra. Szakirodalmi összefoglaló.] Mentálhig Pszichoszomat. 2020; 21: 1–36. [Hungarian]

  • 12

    Sethi D, Yon Y, Parekh N, et al. European status report on preventing child maltreatment. World Health Organization, Regional Office for Europe, Copenhagen, 2018. Available from: https://apps.who.int/iris/handle/10665/342240 [accessed: 5 Jan 2019].

  • 13

    Árki I, Scheiber D, Kovács Zs. Child abuse and neglect. [Gyermekbántalmazás és elhanyagolás.] Gyermekgyógy Továbbk Szle. 2013; 18: 73–75. [Hungarian]

  • 14

    Dube SR, Felitti VJ, Dong M, et al. Childhood abuse, neglect, and household dysfunction and the risk of illicit drug use: the adverse childhood experiences study. Pediatrics 2003; 111: 564–572.

  • 15

    Felitti VJ. Childhood sexual abuse, depression, and family dysfunction in adult obese patients: a case control study. South Med J. 1993; 86: 732–736.

  • 16

    Tománé Mészáros A, Egeresi F, Vingender I. The transgenerational impact of child abuse. Health professionals’ social perceptions and values. [A gyermekbántalmazás transzgenerációs hatásai. Az egészségügyi szakdolgozók társadalmi felfogása és értékítélete.] Orv Hetil. 2022; 163: 1544–1552. [Hungarian]

  • 17

    Hillis S, Mercy J, Amobi A, et al. Global prevalence of past-year violence against children: a systematic review and minimum estimates. Pediatrics 2016; 137: e20154079.

  • 18

    Dong M, Anda RF, Felitti VJ, et al. The interrelatedness of multiple forms of childhood abuse, neglect, and household dysfunction. Child Abuse Negl. 2004; 28: 771–784.

  • 19

    Kovács-Tóth B, Oláh B, Papp G, et al. Assessing adverse childhood experiences, social, emotional, and behavioral symptoms, and subjective health complaints among Hungarian adolescents. Child Adolesc Psychiatry Ment Health 2021; 15: 12.

  • 20

    Kórász K. Healthcare aspects of domestic abuse. [A családon belüli erőszak egészségügyi vonatkozásai.] Orv Hetil. 2015; 156: 383–392. [Hungarian]

  • 21

    Shonkoff JP, Garner AS. The lifelong effects of early childhood adversity and toxic stress. Pediatrics 2012; 129: e232–e246.

  • 22

    Babenko O, Kovalchuk I, Metz GA. Stress-induced perinatal and transgenerational epigenetic programming of brain development and mental health. Neurosci Biobehav Rev. 2015; 48: 70–91.

  • 23

    Bevans K, Cerbone AB, Overstreet S. Advances and future directions in the study of children’s neurobiological responses to trauma and violence exposure. J Interpers Violence 2005; 20: 418–425.

  • 24

    De Magalhães-Barbosa MC, Prata-Barbosa A, da Cunha AJ. Toxic stress, epigenetics and child development. J Pediatr. 2022; 98(Suppl 1): S13–S18.

  • 25

    Van der Kolk BA. Developmental trauma disorder: toward a rational diagnosis for children with complex trauma histories. Psychiatric Annals 2005; 35: 401–408.

  • 26

    Hertzman C. The biological embedding of early experience and its effects on health in adulthood. Ann NY Acad Sci. 1999; 896: 85–95.

  • 27

    Sterling P, Eyer J. Allostasis: a new paradigm to explain arousal pathology. In: Fisher S, Reason J. (eds.) Handbook of life stress, cognition and health. John Wiley & Sons, New York, NY, 1988; pp. 629–649.

  • 28

    Danese A, McEwen BS. Adverse childhood experiences, allostasis, allostatic load, and age-related disease. Physiol Behav. 2012; 106: 29–39.

  • 29

    Gehred MZ, Knodt AR, Ambler A, et al. Long-term neural embedding of childhood adversity in a population-representative birth cohort followed for 5 decades. Biol Psychiatry 2021; 90: 182–193.

  • 30

    Deoni SC, Dean DC 3rd, O’Muircheartaigh J, et al. Investigating white matter development in infancy and early childhood using myelin water faction and relaxation time mapping. Neuroimage 2012; 63: 1038–1053.

  • 31

    Knickmeyer RC, Gouttard S, Kang C, et al. A structural MRI study of human brain development from birth to 2 years. J Neurosci. 2008; 28: 12176–12182.

  • 32

    Teicher MH, Samson JA, Anderson CM, et al. The effects of childhood maltreatment on brain structure, function and connectivity. Nat Rev Neurosci. 2016; 17: 652–666.

  • 33

    Ahmed-Leitao F, Spies G, van den Heuvel L, et al. Hippocampal and amygdala volumes in adults with posttraumatic stress disorder secondary to childhood abuse or maltreatment: a systematic review. Psychiatry Res Neuroimaging 2016; 256: 33–43.

  • 34

    Chaney A, Carballedo A, Amico F, et al. Effect of childhood maltreatment on brain structure in adult patients with major depressive disorder and healthy participants. J Psychiatry Neurosci. 2014; 39: 50–59.

  • 35

    Berens AE, Jensen SK, Nelson CA 3rd. Biological embedding of childhood adversity: from physiological mechanisms to clinical implications. BMC Med. 2017; 15: 135.

  • 36

    Kiecolt-Glaser JK, Gouin JP, Weng NP, et al. Childhood adversity heightens the impact of later-life caregiving stress on telomere length and inflammation. Psychosom Med. 2011; 73: 16–22.

  • 37

    Wilson KR, Hansen DJ, Li M. The traumatic stress response in child maltreatment and resultant neuropsychological effects. Aggression Violent Behav. 2011; 16: 87–97.

  • 38

    Cicchetti D. Intervention and policy implications of research on neurobiological functioning in maltreated children. In: Aber JL, Bishop-Josef SJ, Jones SM, et al. (eds.) Child development and social policy: knowledge for action. American Psychological Association, Washington, DC, 2007; pp. 167–184.

  • 39

    Szapáry Á, Kovács M, Tóth G, et al. Internet addiction: a new challenge for 21st century physicians? [Internetfüggőség: a 21. század orvosi kihívása?] Orv Hetil. 2022; 163: 1506–1513. [Hungarian]

  • 40

    Miela R, Cubala WJ, Mazurkiewicz DW, et al. The neurobiology of addiction. A vulnerability/resilience perspective. Eur J Psychiatry 2018; 32:. 139–148.

  • 41

    Meaney MJ, Brake W, Gratton A. Environmental regulation of the development of mesolimbic dopamine systems: a neurobiological mechanism for vulnerability to drug abuse? Psychoneuroendocrinology 2002; 27: 127–138.

  • 42

    Koob GF, Volkow ND. Neurobiology of addiction: a neurocircuitry analysis. Lancet Psychiatry 2016; 3: 760–773.

  • 43

    Kelly-Irving M, Lepage B, Dedieu D, et al. Adverse childhood experiences and premature all-cause mortality. Eur J Epidemiol. 2013; 28: 721–734.

  • 44

    Kim JH, Martins SS, Shmulewitz D, et al. Childhood maltreatment, stressful life events, and alcohol craving in adult drinkers. Alcohol Clin Exp Res. 2014; 38: 2048–2055.

  • 45

    Loudermilk E, Loudermilk K, Obenauer J, et al. Impact of adverse childhood experiences (ACEs) on adult alcohol consumption behaviors. Child Abuse Negl. 2018; 86: 368–374.

  • 46

    Espeleta HC, Brett EI, Ridings LE, et al. Childhood adversity and adult health-risk behaviors. Examining the roles of emotion dysregulation and urgency. Child Abuse Negl. 2018; 82: 92–101.

  • 47

    Kim ST, Hwang SS, Kim HW, et al. Multidimensional impulsivity as a mediator of early life stress and alcohol dependence. Sci Rep. 2018; 8: 4104.

  • 48

    Környei E, Kassai-Farkas Á. Alcohol consumption and consequent health damage. In: Demetrovics Zs. (ed.) Basics of addictology II. [Alkoholfogyasztás és következményes egészségkárosodások. In: Demetrovics Zs. (szerk.) Az addiktológia alapjai II.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009; pp. 63–91. [Hungarian]

  • 49

    Elekes Zs. Alcohol problem among primary health care patients. [Alkoholprobléma a háziorvosi rendelők betegei között.] Demográfia 2015; 58: 145–171. [Hungarian]

  • 50

    Black C. Unspoken legacy: addressing the impact of trauma and addiction within the family. Central Recovery Press, Las Vegas, 2018.

  • 51

    Goddard A. Adverse childhood experiences and trauma-informed care. J Pediatr Health Care 2021; 35: 145–155

  • 52

    Felitti VJ. Future applications of the adverse childhood experiences research. J Child Adolesc Trauma 2017; 10: 205–206.

  • 53

    Van der Kolk B. Commentary: The devastating effects of ignoring child maltreatment in psychiatry – a commentary on Teicher and Samson 2016. J Child Psychol Psychiatry 2016; 57: 267–270.

  • 54

    Huang LN, Flatow R, Biggs T, et al. SAMHSA’s concept of truama and guidance for a trauma-informed approach. HHS Publication No. (SMA) 14-4884. Substance Abuse and Mental Health Services Administration, Rockville, MD, 2014.

  • 55

    Menschner C, Maul A. Key ingredients for successful trauma-informed care implementation. Center for Health Care Strategies, Trenton, NJ, 2016.

  • 56

    Axley PD, Richardson CT, Singal AK. Epidemiology of alcohol consumption and societal burden of alcoholism and alcoholic liver disease. Clin Liver Dis. 2019; 23: 39–50.

  • 57

    Shier ML, Turpin A. A multi-dimensional conceptual framework for trauma-informed practice in addictions programming. J Soc Serv Res. 2017; 43: 609–623.

  • 58

    Miller D. Addictions and trauma recovery: an integrated approach. Psychiatr Q. 2002; 73: 157–170.

  • 59

    Alvanzo AA, Storr CL, Reboussin B, et al. Adverse childhood experiences (ACEs) and transitions in stages of alcohol involvement among US adults: progression and regression. Child Abuse Negl. 2020; 107: 104624.

  • 60

    Brady KT, Back SE. Childhood trauma, posttraumatic stress disorder, and alcohol dependence. Alcohol Res. 2012; 34: 408–413.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2023 0 125 136
Dec 2023 0 157 95
Jan 2024 0 159 72
Feb 2024 0 170 132
Mar 2024 0 71 72
Apr 2024 0 43 72
May 2024 0 0 0