Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 45
A szenzoros ételelutasítás a kora gyermekkori evészavarok korszerű megközelítésének tükrében
Authors:
Ágnes Gulácsi Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Ágnes Gulácsi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Noémi Scheuring Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Noémi Scheuring in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Judit Stadler Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Budapest Magyarország
Pest Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézménye, Veresegyházi Telephely Veresegyház Magyarország

Search for other papers by Judit Stadler in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Mónika Siba Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Budapest Magyarország
Budapesti Korai Fejlesztő Központ Budapest Magyarország

Search for other papers by Mónika Siba in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Ildikó Danis Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet Budapest, Üllői út 26., 1085 Magyarország

Search for other papers by Ildikó Danis in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1767–1777
Online Publication Date:
12 Nov 2023
Publication Date:
12 Nov 2023
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32872
Keywords:
childhood eating and feeding disorders; picky eating; eating behavior; sensory processing; interdisciplinary health team;
Keywords (Hungarian):
gyermekkori táplálási és evészavarok; válogatósság; evésviselkedés; szenzoros feldolgozás; interdiszciplináris egészségügyi team;
Open access

A kora gyermekkori evészavarok közé tartozó szenzoros ételelutasítás a válogatósság egy súlyos, perzisztáló formája, melyben a gyermek következetesen és kitartóan utasít el bizonyos ételeket valamely tulajdonságaik alapján, egy vagy több korábbi averzív élményt követően. Kialakulásában biológiai adottságok (szenzoros feldolgozási zavar, fokozott ízérzékenység) és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet. A beszűkült étrend miatt egyes tápanyagok abszolút vagy relatív hiánya fordulhat elő, de súlygyarapodási zavar nem jellemző. Az evészavar gyakran társul viselkedésproblémákkal, szorongásos zavarral, autizmus spektrum zavarral. A diagnózis a részletes anamnézis alapján már többnyire valószínűsíthető, a kivizsgálást gyermekorvosi vizsgálat, dietetikai és pszichológiai konzultáció, gyógypedagógiai felmérés egészítheti ki. A terápia alapja a szülők edukációja és támogatása elsősorban az étkezések körüli szorongás csökkentése, másodsorban pedig az ételrepertoár bővítésének és az új ételek elfogadásának lehetőségeiről való közös gondolkodás érdekében. Az interdiszciplináris ellátás keretein belül a társszakmákkal együttműködve a gyermekorvos feladata a gyarapodás és a fejlődés ellenőrzése, a tápanyagok és a vitaminok hiányának kizárása, szükség esetén ezek pótlása. A tanulmányban jó gyakorlatként ismertetjük, hogy a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulanciájának protokolljába hogyan épült be a szenzoros feldolgozási zavar szűrése és ellátása az evésproblémák kezelésének részeként. Orv Hetil. 2023; 164(45): 1767–1777.

  • 1

    Cooke L, Higgins C, McCrann Ú. Managing common feeding difficulties in toddlers and pre-school children. Paediatrics Child Health 2017; 27: 366–370.

  • 2

    Stevenson RD, Allaire JH. The development of normal feeding and swallowing. Pediatr Clin North Am. 1991; 38: 1439–1453.

  • 3

    Goday PS, Huh SY, Silverman A, et al. Pediatric feeding disorder: consensus definition and conceptual framework. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2019; 68: 124–129.

  • 4

    Harris G, Coulthard H. Early eating behaviours and food acceptance revisited: breastfeeding and introduction of complementary foods as predictive of food acceptance. Curr Obes Rep. 2016; 5: 113–120.

  • 5

    Nicklaus S, Boggio V, Chabanet C, et al. A prospective study of food variety seeking in childhood, adolescence and early adult life. Appetite 2005; 44: 289–297.

  • 6

    Scheuring N, Hollósi L, Egyed K. Multidisciplinary approach of early childhood eating disorders. [Kora gyermekkori evészavarok multidiszciplináris megközelítésben.] Gyermekgyógy Továbbk Szle. 2021; 24: 99–104. [Hungarian]

  • 7

    Power TG, Silva Garcia K, Beck AD, et al. Observed and self-reported assessments of caregivers’ feeding styles: Variable- and person-centered approaches for examining relationships with children’s eating behaviors. Appetite 2018; 130: 174–183.

  • 8

    Wolstenholme H, Kelly C, Hennessy M, et al. Childhood fussy/picky eating behaviours: a systematic review and synthesis of qualitative studies. Int J Behav Nutr Phys Act. 2020; 17: 2.

  • 9

    Estrem HH, Pados BF, Park J, et al. Feeding problems in infancy and early childhood: evolutionary concept analysis. J Adv Nurs. 2017; 73: 56–70.

  • 10

    Cupoli JM, Hallock JA, Barness LA. Failure to thrive. Curr Probl Pediatr. 1980; 10: 1–43.

  • 11

    Skuse DH. Non-organic failure to thrive: a reappraisal. Arch Dis Child. 1985; 60: 173–178.

  • 12

    Chatoor I. Feeding disorders in infants and toddlers: diagnosis and treatment. Child Adolesc Psychiatr Clin N Am. 2002; 11: 163–183.

  • 13

    Scheuring N, Danis I, Karoliny A, et al. Organic and non-organic perspectives in feeding and eating disorders under three years. [Az első három életév táplálási és táplálkozási zavarai organikus és funkcionális nézőpontból.] Lege Artis Med. 2016; 26: 247–254. [Hungarian]

  • 14

    Chatoor I. Diagnosis and treatment of feeding disorders in infants, toddlers, and young children. ZERO TO THREE, Washington, DC, 2009.

  • 15

    DC: 0–3R: Diagnostic Classification of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy and Early Childhood – revised ed. ZERO TO THREE, Washington, DC, 2005.

  • 16

    Keren M. Eating and feeding disorders in the first five years of life: revising the DC: 0–3R: Diagnostic Classification of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy and Early Childhood and rationale for the new DC: 0–5 proposed criteria. Infant Ment Health J. 2016; 37: 498–508.

  • 17

    American Psychiatric Association (APA). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). American Psychiatric Publishing, Arlington, VA, 2013. [Magyar kiadás: DSM-5 diagnosztikai klasszifikációs rendszer.] Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2016. [Hungarian]

  • 18

    World Health Organization. International Classification of Diseases, 11th revision (ICD-11). WHO, Geneva, 2019. Available from: https://icd.who.int/en [accessed: June 20, 2023].

  • 19

    DC: 0–5: Diagnostic Classification of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy and Early Childhood. ZERO TO THREE, Washington, DC, 2016. [Magyar kiadás: DC: 0–5TM – A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2019.]

  • 20

    Nicholls DM, Una. Feeding Disorders, Assessment of. In: Wade T. (ed.) Encyclopedia of feeding and eating disorders. Springer, Singapore, 2017; pp. 398–402.

  • 21

    Palmieri MJ, Powers KM. Feeding your child with autism. A family-centered guide to meeting the challenges. [Az autista gyermek étkezése. Családközpontú útmutató szülők és szakemberek számára.] Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ, Budapest, 2020. [Hungarian]

  • 22

    Morris SE. Refusal of first foods. Available from: https://www.new-vis.com/feeding-papers [accessed: April 25, 2023].

  • 23

    Jacobi C, Agras WS, Bryson S, et al. Behavioral validation, precursors, and concomitants of picky eating in childhood. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 2003; 42: 76–84.

  • 24

    Davis AM, Bruce AS, Khasawneh R, et al. Sensory processing issues in young children presenting to an outpatient feeding clinic. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2013; 56: 156–160.

  • 25

    Miller LJ, Nielsen DM, Schoen SA, et al. Perspectives on sensory processing disorder: a call for translational research. Front Integr Neurosci. 2009; 3: 22.

  • 26

    Miller LJ, Marco EJ, Chu RC, et al. Editorial. Sensory processing across the lifespan: a 25-year initiative to understand neurophysiology, behaviors, and treatment effectiveness for sensory processing. Front Integr Neurosci. 2021; 15: 652218.

  • 27

    Koziol LF, Budding DE, Chidekel D. Sensory integration, sensory processing, and sensory modulation disorders: putative functional neuroanatomic underpinnings. Cerebellum 2011; 10: 770–792.

  • 28

    Tavassoli T, Miller LJ, Schoen SA, et al. Sensory reactivity, empathizing and systemizing in autism spectrum conditions and sensory processing disorder. Dev Cogn Neurosci. 2018; 29: 72–77.

  • 29

    Schoen SA, Miller LJ, Brett-Green BA, et al. Physiological and behavioral differences in sensory processing: a comparison of children with autism spectrum disorder and sensory modulation disorder. Front Integr Neurosci. 2009; 3: 29.

  • 30

    Crasta JE, Salzinger E, Lin MH, et al. Sensory processing and attention profiles among children with sensory processing disorders and autism spectrum disorders. Front Integr Neurosci. 2020; 14: 22.

  • 31

    Ahn RR, Miller LJ, Milberger S, et al. Prevalence of parents’ perceptions of sensory processing disorders among kindergarten children. Am J Occup Ther. 2004; 58: 287–293.

  • 32

    Leekam SR, Nieto C, Libby SJ, et al. Describing the sensory abnormalities of children and adults with autism. J Autism Dev Disord. 2007; 37: 894–910.

  • 33

    Cascio CJ. Somatosensory processing in neurodevelopmental disorders. J Neurodev Disord. 2010; 2: 62–69.

  • 34

    Bröring T, Oostrom KJ, Lafeber HN, et al. Sensory modulation in preterm children: theoretical perspective and systematic review. PLoS ONE 2017; 12: e0170828.

  • 35

    Hartman AG, McKendry S, Soehner A, et al. Characterizing sleep differences in children with and without sensory sensitivities. Front Psychol. 2022; 13: 875766.

  • 36

    Conelea CA, Carter AC, Freeman JB. Sensory over-responsivity in a sample of children seeking treatment for anxiety. J Dev Behav Pediatr. 2014; 35: 510–521.

  • 37

    Ben-Sasson A, Carter AS, Briggs-Gowan MJ. Sensory over-responsivity in elementary school: prevalence and social-emotional correlates. J Abnorm Child Psychol. 2009; 37: 705–716.

  • 38

    Mulligan S, Douglas S, Armstrong C. Characteristics of idiopathic sensory processing disorder in young children. Front Integr Neurosci. 2021; 15: 647928.

  • 39

    Costa-López B, Ferrer-Cascales R, Ruiz-Robledillo N, et al. Relationship between sensory processing and quality of life: a systematic review. J Clin Med. 2021; 10: 3961.

  • 40

    Fox AL. The relationship between chemical constitution and taste. Proc Natl Acad Sci USA 1932; 18: 115–120.

  • 41

    Tepper BJ, White EA, Koelliker Y, et al. Genetic variation in taste sensitivity to 6-n-propylthiouracil and its relationship to taste perception and food selection. Ann N Y Acad Sci. 2009; 1170: 126–139.

  • 42

    Bartoshuk LM, Duffy VB, Miller IJ. PTC/PROP tasting: anatomy, psychophysics, and sex effects. Physiol Behav. 1994; 56: 1165–1171.

  • 43

    Lim J, Wood A, Green BG. Derivation and evaluation of a labeled hedonic scale. Chem Senses 2009; 34: 739–7351.

  • 44

    Reed DR. Birth of a new breed of supertaster. Chem Senses 2008; 33: 489–491.

  • 45

    Falciglia G, Pabst S, Couch S, et al. Impact of parental food choices on child food neophobia. Child Health Care 2004; 33: 217–225.

  • 46

    Cooke LJ, Haworth CM, Wardle J. Genetic and environmental influences on children’s food neophobia. Am J Clin Nutr. 2007; 86: 428–433.

  • 47

    Faith MS, Heo M, Keller KL, et al. Child food neophobia is heritable, associated with less compliant eating, and moderates familial resemblance for BMI. Obesity (Silver Spring) 2013; 21: 1650–1655.

  • 48

    Mascola AJ, Bryson SW, Agras WS. Picky eating during childhood: a longitudinal study to age 11 years. Eat Behav. 2010; 11: 253–257.

  • 49

    Kauer J, Pelchat ML, Rozin P, et al. Adult picky eating. Phenomenology, taste sensitivity, and psychological correlates. Appetite 2015; 90: 219–228.

  • 50

    Nederkoorn C, Houben K, Havermans RC. Taste the texture. The relation between subjective tactile sensitivity, mouthfeel and picky eating in young adults. Appetite 2019; 136: 58–61.

  • 51

    Micali N, Simonoff E, Elberling H, et al. Eating patterns in a population-based sample of children aged 5 to 7 years: association with psychopathology and parentally perceived impairment. J Dev Behav Pediatr. 2011; 32: 572–580.

  • 52

    Zucker N, Copeland W, Franz L, et al. Psychological and psychosocial impairment in preschoolers with selective eating. Pediatrics 2015; 136: e582–e590.

  • 53

    Zickgraf HF, Elkins A. Sensory sensitivity mediates the relationship between anxiety and picky eating in children/adolescents ages 8–17, and in college undergraduates: a replication and age-upward extension. Appetite 2018; 128: 333–339.

  • 54

    Mayes SD, Zickgraf H. Atypical eating behaviors in children and adolescents with autism, ADHD, other disorders, and typical development. Res Autism Spectrum Dis. 2019; 64: 76–83.

  • 55

    Dunitz-Scheer M, Scheer R, Tappauf, M. From each side of the tube. The Early Autonomy Training (EAT) Program for tube-dependent infants and their parents. Signal 2007; 15: 1–9.

  • 56

    Lengyel A, Siba M. The ‘JóLenni’ eating therapy protocol in the Budapest Early Intervention Center. In: Danis I, Németh T, Prónay B, et al. (eds.) Theory and practice of early childhood mental health support, Vol. II. [A JóLenni evésterápiás munka a Budapesti Korai Fejlesztő Központban. In: Danis I, Németh T, Prónay B, et al. (szerk.) A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata. 2. kötet.] Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2020; pp. 178–189. [Hungarian]

  • 57

    Coulthard H, Sealy A. Play with your food! Sensory play is associated with tasting of fruits and vegetables in preschool children. Appetite 2017; 113: 84–90.

  • 58

    Nederkoorn C, Theißen J, Tummers M, et al. Taste the feeling or feel the tasting: tactile exposure to food texture promotes food acceptance. Appetite 2018; 120: 297–301.

  • 59

    Kim AR, Kwon JY, Yi SH, et al. Sensory based feeding intervention for toddlers with food refusal: a randomized controlled trial. Ann Rehabil Med. 2021; 45: 393–400.

  • 60

    Scheuring N, Gulácsi Á, Ágoston O, et al. Clinical protocol of the Early Childhood Eating and Sleep Disorder Outpatient Clinic. [A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia klinikai protokollja.] Lege Artis Med. 2022; 32: 265–277. [Hungarian]

  • 61

    Scheuring N, Danis I, Gervai J, et al. First descriptive results of the scientific monitoring of the care in the Early Childhood Eating and Sleep Disorders Outpetient Clinic, Budapest, Hungary. [A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia ellátási modelljét kísérő tudományos nyomon követés módszertana.] Lege Artis Med. 2022; 32: 501–511. [Hungarian]

  • 62

    Kranowitz CS. The out-of-sync child. Recognizing and coping with sensory processing disorder. [Zűr-zavaros gyermek – Az érzékelési rendellenesség felismerése és kezelése.] Studio Nagy Bt., Dunakeszi, 2012. [Hungarian]

  • 63

    Tóth A. The SEED Development Scale as an examination method for 0–4 year-old children in the diagnostics of developmental disabilities. [A SEED Fejlődési Skála mint a 0–4 éves korú gyermekek egyik vizsgáló eljárása az eltérő fejlődésmenet diagnosztikájában.] Gyermeknevelés 2015; 3: 104–112. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2024 0 100 123
Oct 2024 0 273 99
Nov 2024 0 127 88
Dec 2024 0 73 88
Jan 2025 0 120 127
Feb 2025 0 145 138
Mar 2025 0 73 84