Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 45
Az orvostanhallgatók számára fenntartott mentálhigiénés segítségnyújtás szerepe.
Tapasztalatok a Pécsi Tudományegyetemen
Authors:
Boróka Gács Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Pécs, Szigeti út 12., 7624 Magyarország

Search for other papers by Boróka Gács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Tamás Tényi Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Magyarország

Search for other papers by Tamás Tényi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Krisztina Pálfi Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Transzlációs Medicina Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by Krisztina Pálfi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Jutta Major Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Pécs, Szigeti út 12., 7624 Magyarország
Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika Pécs Magyarország

Search for other papers by Jutta Major in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Andrea Horváth-Sarródi Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Népegészségtani Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by Andrea Horváth-Sarródi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1778–1786
Online Publication Date:
12 Nov 2023
Publication Date:
12 Nov 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32889
Keywords:
mental health; medical students; GHQ-12; counselling;
Keywords (Hungarian):
mentális egészség; orvostanhallgatók; GHQ-12; tanácsadás;
Open access

Bevezetés: Az orvostanhallgatók mentális egészsége kritikus jelentőséggel bír az orvosi tanulmányok során, amelyek hosszú és kihívásokkal teli időszakot jelentenek. Az akadémiai elvárások, a nagy munkaterhelés és az emocionális stressz hozzájárulhat az orvostanhallgatók mentális terheléséhez és kiégéséhez, melyek a későbbiekben az egészségügyi rendszerre is fokozott terhet róhatnak. Ezért a pszichológiai támogatásnak és a mentálhigiénés szolgáltatásoknak kiemelt fontosságuk van az orvosképzésben. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és vizsgálja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2007 óta működő Pszichológiai Konzultációs Szolgálat szerepét az orvostanhallgatók mentális egészségének támogatásában. Módszer: A tanulmányban bemutatjuk a Szolgálatunk által a 2021 novembere, illetve 2022 októbere és 2023 májusa közötti időszakra vonatkozóan összesített kvantitatív és kvalitatív eredményeket, melyeket a tanácsadást igénybe vevő hallgatók és munkatársak, továbbá a Szolgálat tanácsadó pszichológusai regisztráltak a bejelentkezések számáról, a leggyakrabban megjelenő problémák mintázatáról (A pszichológiai tanácsadás szakmai alapprotokollja alapján), illetve a pszichológiai támogatást kapott populáció mentális jóllétéről (GHQ-12). Eredmények: A vizsgált időszakban összesen 1111 fő 2012 alkalommal vette igénybe a szolgáltatást. A hallgatók és a munkatársak is a leggyakrabban kapcsolati nehézségek (37,6%) és negatív életeseményekkel történő megküzdés (33,1%) megoldásában kértek segítséget Szolgálatunktól. A 2022 októbere óta gyűjtött adatok szerint (n = 113) a bejelentkezők közel 10%-a szed valamilyen gyógyszert pszichiátriai javallat alapján, ami jelentősen gyakoribb a külföldi hallgatók körében, továbbá 38,9%-uk részesült már professzionális segítségnyújtásban. A GHQ-12 kérdőíven elért átlagpontszám 8 pont, amely jelentősen meghaladja az 5 pontos küszöbértéket, ezt a kitöltők 78,6%-a érte el. Következtetés: Az eredmények azt mutatják, hogy a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán működő Pszichológiai Konzultációs Szolgálat jelentős szerepet játszik az orvostanhallgatók mentális egészségének támogatásában, hozzájárulva ezzel az akadémiai kihívásokkal történő eredményesebb megküzdéshez, az átélt emocionális stressz, illetve a kiégés kockázatának csökkentéséhez. Orv Hetil. 2023; 164(45): 1778–1786.

  • 1

    WHO Health Definition. Available from: http://www.who.int/about/definition/en/print.html [accessed:10. 06. 2023].

  • 2

    Hall LH, Johnson J, Watt I, et al. Healthcare staff wellbeing, burnout, and patient safety: a systematic review. PLoS ONE 2016; 11: e0159015.

  • 3

    Moore KA, Cooper CL. Stress in mental health professionals: a theoretical overview. Int J Soc Psychiatry 1996; 42: 8289.

  • 4

    Stauder A, Konkoly Thege B. Characteristis of the Hungarian version of the Perceived Stress Scale (PSS). [Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői.] Mentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 203−216. [Hungarian]

  • 5

    Saragih ID, Tonapa SI, Saragih IS, et al. Global prevalence of mental health problems among healthcare workers during the COVID-19 pandemic: a systematic review and meta-analysis. Int J Nurs Stud. 2021; 121: 104002.

  • 6

    Sanghera J, Pattani N, Hashmi Y, et al. The impact of SARS-CoV-2 on the mental health of healthcare workers in a hospital setting − a systematic review. J Occup Health 2020; 62: e12175.

  • 7

    Zhang H, Shi Y, Jing P, et al. Posttraumatic stress disorder symptoms in healthcare workers after the peak of the COVID-19 outbreak: a survey of a large tertiary care hospital in Wuhan. Psychiatry Res. 2020; 294: 113541.

  • 8

    Lazáry J. Acute effects of the first period of COVID-19 pandemic on mental state. [A COVID-19 pandémia akut hatásai a pszichés állapotra a járvány első szakaszában.] Neuropsychopharmacol Hung. 2020; 22: 172−177. Hungarian]

  • 9

    Gray P, Senabe S, Naicker N, et al. Workplace-based organizational interventions promoting mental health and happiness among healthcare workers: a realist review. Int J Environ Res Pub Health 2019; 16: 4396.

  • 10

    Hulsegge G, Loef B, van Kerkhof LW, et al. Shift work, sleep disturbances and social jetlag in healthcare workers. J Sleep Res. 2019; 28: e12802.

  • 11

    Schuster M, Dwyer PA. Post‐traumatic stress disorder in nurses: an integrative review. J Clin Nurs. 2020; 29: 2769−2787.

  • 12

    Nebes RD, Buysse DJ, Halligan EM, et al. Self-reported sleep quality predicts poor cognitive performance in healthy older adults. J Gerontol B Psychol Sci Soc Sci. 2009; 64: 180−187.

  • 13

    Dreison KC, Luther L, Bonfils KA, et al. Job burnout in mental health providers: a meta-analysis of 35 years of intervention research. J Occup Health Psych. 2018; 23: 18−30.

  • 14

    Homrich PH, Dantas-Filho FF, Martins LL, et al. Presenteeism among health care workers: literature review. Rev Bras Med Trab. 2020; 18: 97.

  • 15

    Schaufeli WB, Leiter MP, Maslach C. Burnout: 35 years of research and practice. Career Develop Int. 2009; 14: 204−220.

  • 16

    Ádám Sz, Nistor A, Nistor K, et al. Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work-related risk and protective factors among nurses. [A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében.] Orv Hetil. 2015; 156: 1288−1297. [Hungarian]

  • 17

    Lipienné Krémer I, Harmath Á, Dió M, et al. Burnout syndrome among healthcare professionals of neonatal intensive care units. [A kiégési szindróma vizsgálata neonatalis intenzív osztályok szakápolói és orvosai körében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1268–1274. [Hungarian]

  • 18

    Cseh S, Fináncz J, Sipos D, et al. Examination of professionals’ well-being working in health sector in two Zala county hospitals. [Betegellátásban dolgozók munkahelyi jóllétének vizsgálata két Zala megyei kórházban.] Orv Hetil. 2022; 163: 759−766. [Hungarian]

  • 19

    Fülöp E, Gábris Z. Burnout in the light of cognitive emotion regulation among Hungarian physicians. [Kiégés a kognitív érzelemreguláció tükrében magyar orvosok között.] Orv Hetil. 2022; 163: 319−327. [Hungarian]

  • 20

    Pikó B. Health sociology. [Egészségszociológia.] Új Mandátum, Budapest, 2002. [Hungarian]

  • 21

    Zaçe D, Hoxhaj I, Orfino A, et al. Interventions to address mental health issues in healthcare workers during infectious disease outbreaks: a systematic review. J Psychiatr Res. 2021; 136: 319−333.

  • 22

    Brand SL, Thompson Coon J, Fleming LE, et al. Whole-system approaches to improving the health and wellbeing of healthcare workers: a systematic review. PLoS ONE 2017; 12: e0188418.

  • 23

    Bodenheimer T, Sinsky, C. From triple to quadruple aim: care of the patient requires care of the provider. Ann Fam Med. 2014; 12: 573–576.

  • 24

    Sikka R, Morath JM, Leape L. The quadruple aim: care, health, cost and meaning in work. BMJ Qual Saf. 2015; 24: 608−610.

  • 25

    Limb M. Stress levels of NHS staff are “astonishingly high” and need treating as a public health problem, says King’s Fund. BMJ 2015; 351: h6003.

  • 26

    Németh T, Marek E, Faubl N, et al. Developing intercultural competences for more effective patient care and international medical and research collaborations. [Interkulturális kompetenciák fejlesztése a hatékonyabb betegellátás és a nemzetközi gyógyító és kutatói együttműködések érdekében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1743−1750. [Hungarian]

  • 27

    Fekete JD, Kanizsai PL, Pótó Zs, et al. The potential role of improvisation training to optimize communication in emergency care. [Az improvizációs tréningek lehetséges szerepe a kommunikáció optimalizálására a sürgősségi ellátásban.] Orv Hetil. 2023; 164: 739746. [Hungarian]

  • 28

    Rotenstein LS, Ramos MA, Torre M, et al. Prevalence of depression, depressive symptoms, and suicidal ideation among medical students: a systematic review and meta-analysis. JAMA 2016; 316: 2214−2236.

  • 29

    Tam W, Lo K, Pacheco J. Prevalence of depressive symptoms among medical students: overview of systematic reviews. Med Educ. 2019; 53: 345−354.

  • 30

    Quek TT, Tam WW, Tran BX, et al. The global prevalence of anxiety among medical students: a meta-analysis. Int J Environ Res Pub Health 2019; 16: 2735.

  • 31

    Dyrbye LN, Thomas MR, Shanafelt TD. Medical student distress: causes, consequences, and proposed solutions. Mayo Clin Proc. 2005; 80: 1613–1622.

  • 32

    Ádám Sz, Hazag A. High prevalence of burnout among medical students in Hungary: Engagement and positive parental attitudes as potential protective factors. [Magas a kiégés prevalenciája magyar orvostanhallgatók között: az elmélyülés és pozitív szülői attitűdök mint lehetséges protektív tényezők.] Mentálhig Pszichoszom. 2013; 14: 1–23. [Hungarian]

  • 33

    Maser B, Danilewitz M, Guérin E, et al. Medical student psychological distress and mental illness relative to the general population: a Canadian cross-sectional survey. Acad Med. 2019; 94: 1781–1791.

  • 34

    Carrieri D, Briscoe S, Jackson M, et al. ‘Care Under Pressure’: a realist review of interventions to tackle doctors’ mental ill-health and its impacts on the clinical workforce and patient care. BMJ Open 2018; 8: e021273.

  • 35

    Campbell J, Dussault G, Buchan J, et al. A universal truth: no health without a workforce. Forum report, third global forum on human resources for health, Recife, Brazil. Global Health Workforce Alliance and World Health Organization, Geneva, 2013.

  • 36

    Kreitzer MJ, Klatt M. Educational innovations to foster resilience in the health professions. Med Teach. 2017; 39: 153–159.

  • 37

    Melnyk BM, Kelly SA, Stephens J, et al. Interventions to improve mental health, well-being, physical health, and lifestyle behaviors in physicians and nurses: a systematic review. Am J Health Promot. 2020; 34: 929−941.

  • 38

    Gács B, Varga J. Counselling Services of the University of Pécs: the Health Psychology Counselling Service and Student Counselling Experiences with Online Counselling and the Increased Vulnerability of International Students. In: Füleki B, Puskás-Vajda Zs. (eds.) Intercultural counseling in Hungarian higher education. [A Pécsi Tudományegyetem Tanácsadó Szolgálatai: az Egészségpszichológiai Konzultációs Szolgálat és a Student Counselling. Tapasztalatok az online tanácsadásról és a külföldi hallgatók fokozott sérülékenységéről. In: Füleki B, Puskás-Vajda Zs. (szerk.) Interkulturális tanácsadás a magyar felsőoktatásban.] FETA Könyvek 15. Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület, Budapest, 2021; pp. 7−27. [Hungarian]

  • 39

    Gács B, Hartung I. Remembering Dr. József Varga, psychotherapist at the University of Pécs The mental health of medical students at the University of Pécs and the stress-reducing effect of online relaxation − The role of the Hungarian Relaxation and Symbolic Therapy Association Pécs and the Psychology Counselling Service of the University of Pécs, Medical School. [A Pécsi Tudományegyetem orvostanhallgatóinak mentális egészsége és az online relaxáció stresszcsökkentő hatása. – A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület Pécsi Tagozata és a PTE ÁOK Konzultációs Szolgálat szerepe az orvosképzésben. – Dr. Varga József, pécsi kiképző pszichoterapeutára emlékezünk. In: Horváthné Schmidt I., Németh M. (szerk.) Az autogén − bionóm terápiás szemléletmód jelentősége a krízis, a gyász és a trauma feldolgozásában. A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület X. Országjáró Konferenciája, Győr, 2022. [Hungarian]

  • 40

    Gács B, Greges I. The prevalence of subclinical ADHD and its associations with mental health and academic attitudes. Eur Psychiatry 2023; 66(Suppl 1): S366–S367.

  • 41

    Goldberg DP, Blackwell B. Psychiatric illness in general practice: a detailed study using a new method of case identification. Br Med J. 1970; 2(5707): 439−443.

  • 42

    Goldberg DP, Gater R, Sartorius N, et al. The validity of two versions of the GHQ in the WHO study of mental illness in general health care. Psychol Med. 1997; 27: 191−197.

  • 43

    Balajti I, Vokó Z, Ádány R, et al. Validation of the Hungarian versions of the abbreviated sense of coherence (SOC) scale and the general health questionnaire (GHQ-12). [A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (GHQ-12) kérdőív magyar nyelvű változatának validálása.] Mentálhig Pszichoszom. 2007; 8: 147−161. [Hungarian]

  • 44

    Örkényi Á. Mental health. [Lelki egészség.] OLEF 2003. Kutatási jelentés. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2005. [Hungarian]

  • 45

    Horváth-Sarródi A, Virág M, Varga J, et al. Examination of mental health parameters in first-year medical students. [Mentális egészség paramétereinek vizsgálata elsőéves orvostanhallgatóknál.] Népegészségügy 2017; 95: 137. [Hungarian]

  • 46

    Jafari N, Loghmani A, Montazeri A. Mental health of medical students in different levels of training. Int J Prev Med. 2012; 3(Suppl1): S107–S112.

  • 47

    El-Gabry DA, Okasha T, Shaker N, et al. Mental health and wellbeing among Egyptian medical students: a cross-sectional study. Middle East Curr Psychiatry 2022; 29: 25.

  • 48

    Choi B, Jegatheeswaran L, Minocha A, et al. The impact of the COVID-19 pandemic on final year medical students in the United Kingdom: a national survey. BMC Med Educ. 2020; 20: 206.

  • 49

    Meo SA, Abukhalaf AA, Alomar AA. et al. COVID-19 pandemic: impact of quarantine on medical students’ mental wellbeing and learning behaviors. Pak J Med Sci. 2020; 36(COVID19-S4): S43−S48.

  • 50

    Dessoff A. Supporting international students from countries dealing with trauma. International Educator 2011; 20: 52.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 53 24
Sep 2024 0 69 29
Oct 2024 0 224 27
Nov 2024 0 178 33
Dec 2024 0 69 30
Jan 2025 0 68 27
Feb 2025 0 0 0