Bevezetés: Az orvostanhallgatók marginalizált csoportokkal kapcsolatos ismeretei, előítéletei befolyásolhatják a betegekkel való kapcsolatukat. Célkitűzés: Az orvostanhallgatók véleményének vizsgálata abból a szempontból, hogy mely társadalmi csoportokat fogadnának el betegként kevésbé. Módszer: A Szegedi Tudományegyetem orvostanhallgatói önkéntes, anonim kérdőívet töltöttek ki 2021-ben (n = 410), mely több kérdéscsoportot tartalmazott (szociodemográfiai jellemzők, családi háttér, pályaválasztási motivációk, orvosi identitás alakulása, jövőbeli szakmai tervek, egyetem alatti munkavégzés, 19 társadalmi csoportra vonatkozóan kedvesség és kompetencia, társadalmi távolság mérése, saját tapasztalatok). Eredmények: A hallgatók a legkevésbé a bántalmazókkal, az oltásellenesekkel és a fogvatartottakkal szeretnének munkájuk során találkozni. Az orvostanhallgató-nők nagyobb arányban utasították el a bántalmazókat, míg férfi társaik inkább a hajléktalanokat, az alkoholistákat, az AIDS-betegeket, illetve a pszichiátriai betegségben szenvedőket, a felsőbb évesek pedig az oltásellenes és az AIDS-betegeket. A hallgatóknak a különböző társadalmi csoportokkal kapcsolatos tapasztalatai is nagyon eltérőek voltak. Személyesen a legtöbben romát, drogfogyasztót, pszichiátriai beteget, alkoholistát ismertek. A klinikai gyakorlatokon a leginkább romákkal, alkoholistákkal és pszichiátriai betegekkel találkoztak. Az oktatás során oltásellenesekről, alkoholistákról, romákról, hajléktalanokról, AIDS-betegekről hallottak a leggyakrabban. Megbeszélés: A hallgatók a különböző társadalmi csoportokba tartozó betegekkel kapcsolatban elfogadók voltak. Az előítéleteik mögött álló személyes, illetve az oktatás során szerzett tapasztalataik azonban nagyon szerteágazóak. Következtetés: Törekedni kell arra, hogy a hallgatók magatartás-tudományi, népegészségtani tanulmányaik alatt és klinikai munkájuk során is találkozzanak a különböző társadalmi csoportokkal, megismerhessék őket, így megtanulhassák a velük való megfelelő kommunikációt. Orv Hetil. 2023; 164(48): 1912–1919.
Introduction: Knowledge and prejudices of medical students regarding marginalised patient groups can influence their interactions with patients. Objective: The perceptions of medical students from the point of view of which social groups they would be less likely to accept as patients. Method: Medical students of the University of Szeged completed a voluntary, anonymous questionnaire (n = 410) in 2021, which included several groups of questions (sociodemographic characteristics, family background, career choice motivations, shaping of medical identity, future professional plans, working during university; warmth and competence, social distance, own experiences among 19 social groups). Results: Students were least likely to meet abusers, vaccine deniers and prisoners in their future work. Female medical students were more reluctant to meet abusers, while their male counterparts homeless, alcoholic, AIDS and psychiatric patients, and senior students the vaccine denial group and AIDS patients. Their experiences with different social groups also varied widely. Most of them personally knew Romani people, drug users, psychiatric patients and alcoholics. In clinical practice, they encountered Romani people, alcoholics and psychiatric patients the most. During their education, they heard most often about vaccine deniers, alcoholics, Romani people, homeless people, AIDS patients. Discussion: Overall, the students were accepting patients from different social groups. However, their personal and educational experiences behind their prejudices were very diverse. Conclusion: It would be important to strive to meet and get to know different social groups during university studies in behavioural sciences and public health as well as during clinical work, so that students can learn to communicate with them appropriately. Orv Hetil. 2023; 164(48): 1912–1919.
Hunyadi Gy. What would we do without stereotypes? [Mi lenne velünk sztereotípiák nélkül?] Magy Psychol Szle. 2001; 56: 213–238. [Hungarian]
Fehér MI. Prejudices as a condition of understanding. [Az előítéletek mint a megértés feltételei.] Magy Filozófiai Szle. 2017; 61: 9–28. [Hungarian]
Gárdos J. Normativity in sociology using the example of prejudice researches in Hungary. [Normativitás a szociológiában a magyarországi előítélet-kutatások példáján.] Szociol Szle. 2020; 30: 63–80. [Hungarian]
Kovács M. The roots of prejudice and the prospects for prejudice reduction: the social psychological approach. [Az előítéletek okai és mérséklésük lehetőségei: a szociálpszichológiai nézőpont.] Alkalmazott Pszichológia 2010; 12(1-2): 7–27. [Hungarian]
Sík E, Simonovits B, Szeitl B. Trends in xenophobia and immigration fears in Hungary and the Visegrad countries. [Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban.] Regio 2016; 24: 81–108. [Hungarian]
Faragó L, Kende A. Support for dominance or opposition to equality? The examination of the new social dominance orentation scale (SDO7). [Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? Az új szociális dominancia orientáció skála (SDO7) vizsgálata.] Alk Pszichol. 2017; 17: 115–135. [Hungarian]
Tóth J, Betnát A. Refugee crisis in 2022. The reception of refugees from the Russian aggression against Ukraine in Hungary. In: Kolosi T, Tóth IGy, Vukovich Gy. (eds.) Social report 2022. [Menekültválság 2022-ben. Az Ukrajna elleni orosz agresszió menekültjeinek magyarországi fogad(tat)ása. In: Kolosi T, Szelényi I, Tóth IGy. (szerk.) Társadalmi riport 2022.] TÁRKI, Budapest, 2022; pp. 347–367. [Hungarian]
Kemény I, Janky B, Lengyel G. The Gypsies in Hungary between 1971–2003. [A magyarországi cigányság 1971–2003 között.] Gondolat Kiadó, MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2004. [Hungarian]
Kende A, Nyúl B, Hadarics M, et al. Anti-roma and anti-semitism in Hungary. Final study. [Romaellenesség és antiszemitizmus Magyarországon. Projektzáró tanulmány.] EVZ Foundation, Budapest, 2018. [Hungarian]
Enyedi Zs, Fábián Z, Sik E. “Have prejudices increased in Hungary?” Changes in anti-Semitism, anti-Gypsyism and xenophobia over the past decade. In: Kolosi T, Tóth IGy, Vukovich Gy. (eds.) Social report 2004. [„Nőttek-e az előítéletek Magyarországon?” Antiszemitizmus, cigányellenesség és xenofóbia változása az elmúlt évtizedben. In: Kolosi T, Tóth IGy, Vukovich Gy. (szerk.) Társadalmi riport 2004.] TÁRKI, Budapest, 2004; pp. 375–399. [Hungarian]
Keresztes-Takács O, Lendvai L, Kende A. Anti-roma prejudice in Hungary: predictors of blatant and uninhibited rejection. [Romaellenes előítéletek Magyarországon: politikai orentációtól, nemzeti identitástól és demofráfiai változóktól független nyílt elutasítás.] Magy Psychol Szle. 2016; 71: 609–627. [Hungarian]
Paczári V. The interpretation of prejudice among university students in Debrecen. [Az előítéletesség értelmezése a debreceni egyetemisták körében.] Metszetek 2012; 4. – 2013; 1: 232–243. [Hungarian]
Takács J, Szalma I. Social attitudes towards homosexuality at the begining of 21st century. In: Kolosi T, Szelényi I, Tóth IGy. (eds.) Social report 2022. [A homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdök a 21. század elején Magyarországon.] In: Kolosi T, Szelényi I, Tóth IGy. (szerk.) Társadalmi riport 2022.] TÁRKI, Budapest, 2022; pp. 473–491. [Hungarian]
Bernát A, Petri G, Vajda D, et al. Public attitudes towards the rights and social participation of people with disabilities. In: Kolosi T, Szelényi I, Tóth IGy (eds.): Social report 2022. [A fogyatékossággal élő emberek jogaival és társadalmi részvételével kapcsolatos lakossági attitűdök. In: Kolosi T, Szelényi I, Tóth IGy. (szerk.) Társadalmi riport 2022.] TÁRKI, Budapest, 2022; pp. 493–506. [Hungarian]
Chapman EN, Kaatz A, Carnes M. Physicians and implicit bias: How doctors may unwittingly perpetuate health care disparities. J Gen Intern Med. 2013; 28: 1504–1510.
Barth Á, Demetrovics Zs, Bognár G. Knowledge of and attitudes toward drug addicts and their treatment among psychiatrists. [Drogfüggő betegek kezelésével kapcsolatos ismeretek és attitűdök vizsgálata pszichiáter szakorvosok körében.] Mentálhig Pszichoszom. 2007; 8: 179–192. [Hungarian]
Tománé Mészáros A, Egeresi F, Vingender I. The transgenerational impact of child abuse. Health professionals’ social perceptions and values. [A gyermekbántalmazás transzgenerációs hatásai. Az egészségügyi szakdolgozók társadalmi felfogása és értékítélete.] Orv Hetil. 2022; 163: 1544–1552. [Hungarian]
Marek E, Kalmár R, Faubl N, et al. Prejudices and their healthcare implications. Lessons learnt from a national survey. [Előítéletek és hatásaik az egészségügyi ellátásban. Egy felmérés tanulságai.] Orv Hetil. 2020; 161: 789–796. [Hungarian]
Ács A, Mészáros J, Balogh Z. Examining health professionals’ knowledge and attitudes towards mental disorders. [Egészségügyi szakdolgozók mentális zavarokkal kapcsolatos ismereteinek és a betegekkel szembeni attitűdjének vizsgálata.] Orv Hetil. 2020; 161: 56–66. [Hungarian]
Fiske ST, Cuddy AJ, Glick P, et al. A model of (often mixed) stereotype content: competence and warmth respectively follow from perceived status and competition. J Pers Soc Psychol. 2002; 82: 878–902.
Bogardus ES. Regional and cultural contacts. In: Bogardus E. Immigration and race attitudes. DC Health, Boston, MA, 1928, pp. 159–173.
Matharu K, Kravitz RL, McMahon GT, et al. Medical students’ attitudes toward gay men. BMC Med Educ. 2012; 12: 71.
Satchidanand N, Gunukula SK, Lam WY, et al. Attitudes of healthcare students and professionals toward patients with physical disability: a systematic review. Am J Phys Med Rehabil. 2012; 91: 533–545.
Paulik E, Molnár R, Zsiros V, et al. Knowledge and attitudes about vaccinations among medical students during the COVID–19 pandemic. [A védőoltásokkal kapcsolatos ismeretek és attitűdök orvostanhallgatók körében a COVID–19-pandémia alatt.] Orv Hetil. 2023; 164: 803–810. [Hungarian]
Kun E, Benedek A, Mészner Zs. Vaccine hesitancy among primary healthcare professionals in Hungary. [Védőoltásokkal kapcsolatos kételyek és elkötelezettség a magyarországi egészségügyi alapellátásban dolgozók körében.] Orv Hetil. 2019; 160: 1904–1914. [Hungarian]
Mészáros V, Mirnics Zs, Kövi Zs, el al. Opinions about coronavirus vaccination – the role of healthcare workers in communication in December 2020. [A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében.] Orv Hetil. 2021; 162: 931–937. [Hungarian]
Al Alwan I, Magzoub ME, Haqwi AA, et al. Do poor patients suffer from inaccurate diagnoses more than well-to-do patients? A randomized control trial. BMC Med Educ. 2019; 19: 386.
Symons AB, McGuigan D, Akl EA. A curriculum to teach medical students to care for people with disabilities: development and initial implementation. BMC Med Educ. 2009; 9: 78.
Morris M, Cooper RL, Ramesh A, et al. Training to reduce LGBTQ-related bias among medical, nursing, and dental students and providers: a systematic review. BMC Med Educ. 2019; 19: 325.
Praharaj SK, Salagre S, Sharma PS. Stigma, Empathy, and Attitude (SEA) educational module for medical students to improve the knowledge and attitude towards persons with mental illness. Asian J Psychiatr. 2021; 65: 102834.
Papish A, Kassam A, Modgill G, et al. Reducing the stigma of mental illness in undergraduate medical education: a randomized controlled trial. BMC Med Educ. 2013; 13: 141.
Németh T, Marek E, Faubl N, et al. Developing intercultural competences for more effective patient care and international medical and research collaborations. [Interkulturális kompetenciák fejlesztése a hatékonyabb betegellátás és a nemzetközi gyógyító és kutatói együttműködések érdekében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1743–1750. [Hungarian]
Irinyi T, Németh A, Lampek K. Violence against health care providers and its correlations with sociodemographic and workplace-related factors. [Az egészségügyi szakdolgozókat ért agresszív cselekmények kapcsolata szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel.] Orv Hetil. 2017; 158: 229–237. [Hungarian]