Authors:
Márton Balázsfi Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinika Szeged, Semmelweis u. 6., 6725 Magyarország

Search for other papers by Márton Balázsfi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Norbert Szappanos Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinika Szeged, Semmelweis u. 6., 6725 Magyarország

Search for other papers by Norbert Szappanos in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Gergely Lehelvári Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinika Szeged, Semmelweis u. 6., 6725 Magyarország

Search for other papers by Gergely Lehelvári in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Dávid Kis Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinika Szeged, Semmelweis u. 6., 6725 Magyarország

Search for other papers by Dávid Kis in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Pál Barzó Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinika Szeged, Semmelweis u. 6., 6725 Magyarország

Search for other papers by Pál Barzó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés: A minimálisan invazív technikák ugrásszerű fejlődése nem hagyta érintetlenül az idegsebészetet sem. Az új műtéti beavatkozások mind a koponya-, mind a gerincsebészet vonatkozásában egyre szélesebb teret nyernek. Ez utóbbi területen létjogosultságukat tovább fokozza az idősödő társadalom igénye, mely szinte átrajzolva a műtéti statisztikát, korábban alig vagy kevés számban végzett beavatkozások egyre növekvő számához vezetett. A degeneratív elváltozások okozta gerinccsatorna-szűkületek ellátása során kezdetben alkalmazott, kétoldali feltárással járó laminectomiát felváltotta az egy oldalról elvégezhető „over-the-top” műtét, majd az utóbbi években, a feltárás további minimalizálóját segítő, a lehető legkisebb járulékos szövetroncsolást biztosító technikák, mint a tubusfeltáró, majd a gerincendoszkóp használata. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja, hogy az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva bemutassa a két, minimálisan invazív technikával, azaz a tubusfeltáróval és az endoszkóppal végzett dekompressziós műtéteket, ezek eredményeit, mintegy rálátást adva a nemzetközi gerincsebészeti trendekre. Módszer: 2022. január 1. és 2022. december 31. között 43 beteget operáltunk ezen technikával gerinccsatorna-szűkület miatt. Ezek közül 27 esetben tubusfeltárót és mikroszkópot, míg 16 esetben endoszkópos technikát alkalmaztunk. Az eredmények megítélésére a beavatkozás előtt és után vizuális analóg skála értéket vettünk fel neurogen claudicatio, terhelésre fokozódó derékfájdalom és a nyugalmi gyöki fájdalmak megítélésére. Ennek alapján a betegeket négy csoportba osztottuk: „változatlan” (0–30%), „mérsékelt” (31–50%), „jó” (51–75%) és „kiváló” (76–100%) minősítést alkalmazva. Külön elemeztük a spondylolisthesissel kombinált szűkület miatt történt műtéteket. Rövid távú eredményeinket a hospitalizációs napok átlagos értéke alapján értékeltük. Eredmények: Mindhárom vizsgált tünet esetében „kiváló” posztoperatív eredményt értünk el, azaz a neurogen claudicatio 95,3%-ban, a derékfájdalom 72,4%-ban, míg a nyugalmi gyöki tünetek 86,9%-ban csaknem teljesen megszűntek. „Jó” és „mérsékelt” eredményt ennek megfelelően jóval kisebb arányokban tapasztaltunk. A spondylolisthesis talaján kialakult gerinccsatorna-szűkület dekompressziós műtéte utáni eredményeket külön értékeltük, melyek alapján szintén az esetek 92,8%-ában a neurogen caludicatio, 70%-ában a derékfájdalom és 100%-ában a nyugalmi fájdalom posztoperatív eredménye bizonyult „kiválónak”. A kórházban töltött napok száma átlagosan 3,7 volt. Megbeszélés és következtetés: Tapasztalataink egybevágnak azokkal a nemzetközi eredményekkel, amelyek szerint a tubusfeltáró és az endoszkóp alkalmazásával a minimálisan invazív technikák eredményei tovább javíthatók mind rövid, mind hosszú távon. Az új technikák bevezetésével nemcsak jobb eredménnyel járó, kevésbé invazív megközelítést kínálhatunk a betegeknek, de az eljárások hatékony volta miatt több beteg kerülhet műtétre, jelentősen lerövidítve a várakozási időt. Orv Hetil. 2023; 164(49): 1926–1937.

Introduction: The rapid development of minimally invasive techniques did not leave neurosurgery untouched either. New surgical interventions, both skull and spine surgery, are gaining more and more popularity. Due to the aging society, previously inoperable degenerative abnormalities are also receiving more and more attention. In the treatment of spinal canal stenosis caused by degenerative changes, the initially used laminectomy was replaced by unilateral “over-the-top” surgery, and in recent years, by techniques that ensure the least possible collateral tissue damage, such as tubular retractor and then spinal endoscopy. Objective: The purpose of this study is to use the experiences of the past years to present the decompression surgeries performed with two minimally invasive techniques, i.e., the tube explorer and the endoscope, and their results, providing an insight into international spine surgery trends. Method: From January 1, 2022 to December 31, 2022, we operated 43 patients with spinal canal stenosis using this techniques. In 27 of these cases, we used a tube retractor and a microscope, while in 16 cases, we used an endoscopic technique. In order to evaluate the results, we took a visual analogue scale value before and after the intervention to evaluate neurogenic claudication, lower back pain that worsens with exercise, and radicular pain at rest. Based on this, the patients were divided into four groups: using unchanged (0–30%), moderate (31–50%), good (51–75%) and excellent (76–100%) ratings. We separately analyzed surgeries for stenosis combined with spondylolisthesis. We evaluated our short-term results based on the average value of hospitalization days. Results: We achieved excellent postoperative results for all examined symptoms, i.e., neurogenic claudication in 95.3%, lower back pain in 72.4%, while the symptoms of restlessness disappeared almost completely in 86.9% of the cases. Accordingly, we experienced good and moderate results in much smaller proportions. The results after decompression surgery for spinal canal stenosis caused by spondylolisthesis were evaluated separately, based on which the postoperative results of neurogenic claudication in 92.8% of cases, low back pain in 70%, and pain at rest in 100% proved to be excellent. The average number of the hospitalisation days was 3.7. Discussion and conclusion: Our experience is in line with the international results, which suggest that the results of minimally invasive techniques using the tube explorer and the endoscope can be further improved both in the short and long term. With the introduction of new techniques, we not only offer our patients a less invasive approach with better results, but due to the efficiency of the procedures, more patients can undergo surgery in a shorter time. Orv Hetil. 2023; 164(49): 1926–1937.

  • 1

    Waldrop R, Cheng J, Devin C, et al. The burden of spinal disorders in the elderly. Neurosurgery 2015; 77(Suppl 4) S46–S50.

  • 2

    Ravindra VM, Senglaub SS, Rattani A, et al. Degenerative lumbar spine disease: estimating global incidence and worldwide volume. Global Spine J. 2018; 8: 784–794.

  • 3

    Hoy D, March L, Brooks P, et al. The global burden of low back pain: estimates from the Global Burden of Disease 2010 study. Ann Rheum Dis. 2014; 73: 968–974.

  • 4

    Weinstein JN, Lurie JD, Tosteson TD, et al. Surgical versus nonoperative treatment for lumbar disc herniation: four-year results for the Spine Patient Outcomes Research Trial (SPORT). Spine 2008; 33: 2789–2800.

  • 5

    Weinstein JN, Tosteson TD, Lurie JD, et al. Surgical versus nonoperative treatment for lumbar spinal stenosis four-year results of the Spine Patient Outcomes Research Trial. Spine 2010; 35: 1329–1338.

  • 6

    Deyo RA, Mirza SK, Martin BI, et al. Trends, major medical complications, and charges associated with surgery for lumbar spinal stenosis in older adults. JAMA 2010; 303: 1259–1265.

  • 7

    Hides JA, Richardson CA, Jull GA. Multifidus muscle recovery is not automatic after resolution of acute, first-episode low back pain. Spine 1996; 21: 2763–2769.

  • 8

    Banczerowski P, Lipóth L, Veres R. Bilateral “over the top” decompression through unilateral laminotomy for lumbar and thoracic spinal canal stenosis. [A gerinccsatorna kétoldali „over the top” rekalibrációja féloldali feltáráson keresztül degeneratív háti és ágyéki gerinccsatorna-szűkület esetén.] Ideggyógy Szle. 2007; 60: 467–473. [Hungarian]

  • 9

    Thomé C, Zevgaridis D, Leheta O, et al. Outcome after less-invasive decompression of lumbar spinal stenosis: a randomized comparison of unilateral laminotomy, bilateral laminotomy, and laminectomy. J Neurosurg Spine 2005; 3: 129–141.

  • 10

    Banczerowski P, Veres R, Vajda J. New minimal invasive surgical techniques in spine surgery. [Új műtéttechnikai eljárások a gerincsebészetben, különös tekintettel a minimálinvazivitásra.] Ideggyógy Szle. 2012; 65: 169–180. [Hungarian]

  • 11

    Yamamoto T, Yagi M, Suzuki S, et al. Multilevel decompression surgery for degenerative lumbar spinal canal stenosis is similarly effective with single-level decompression surgery. Spine 2022; 47: 1728–1736.

  • 12

    Momin AA, Steinmetz MP. Evolution of minimally invasive lumbar spine surgery. World Neurosurg. 2020; 140: 622–626.

  • 13

    Khan NR, Clark AJ, Lee SL, et al. Surgical outcomes for minimally invasive vs open transforaminal lumbar interbody fusion: an updated systematic review and meta-analysis. Neurosurgery 2015; 77: 847–874.; discussion 874.

  • 14

    Nerland US, Jakola AS, Solheim O, et al. Minimally invasive decompression versus open laminectomy for central stenosis of the lumbar spine: pragmatic comparative effectiveness study. BMJ 2015; 350: h1603.

  • 15

    O’Toole JE, Eichholz KM, Fessler RG. Surgical site infection rates after minimally invasive spinal surgery. J Neurosurg Spine 2009; 11: 471–476.

  • 16

    Phan K, Mobbs RJ. Minimally invasive versus open laminectomy for lumbar stenosis: a systematic review and meta-analysis. Spine 2016; 41: E91–E100.

  • 17

    Rahman M, Summers LE, Richter B, et al. Comparison of techniques for decompressive lumbar laminectomy: the minimally invasive versus the “classic” open approach. Minim Invasive Neurosurg. 2008; 51: 100–105.

  • 18

    Hammad A, Wirries A, Ardeshiri A, et al. Open versus minimally invasive TLIF: literature review and meta-analysis. J Orthop Surg Res. 2019; 14: 229.

  • 19

    Ramanathan S, Rapp A, Perez-Cruet M, et al. Long-term reoperation rates after open versus minimally invasive spine surgery for degenerative lumbar disease: five year follow-up of 2130 patients. World Neurosurg. 2023; 171: e126–e136.

  • 20

    Eseonu K, Oduoza U, Monem M, et al. Systematic review of cost-effectiveness analyses comparing open and minimally invasive lumbar spinal surgery. Int J Spine Surg. 2022; 16: 612–624.

  • 21

    Wang Y, Liang Z, Wu J, et al. Comparative clinical effectiveness of tubular microdiscectomy and conventional microdiscectomy for lumbar disc herniation: a systematic review and network meta-analysis. Spine 2019; 44: 1025–1033.

  • 22

    Brock M, Kunkel P, Papavero L. Lumbar microdiscectomy: subperiosteal versus transmuscular approach and influence on the early postoperative analgesic consumption. Eur Spine J. 2008; 17: 518–522.

  • 23

    Försth P, Ólafsson G, Carlsson T, et al. A randomized, controlled trial of fusion surgery for lumbar spinal stenosis. N Engl J Med. 2016; 374: 1413–1423.

  • 24

    Peul WC, Moojen WA. Fusion for lumbar spinal stenosis. Safeguard or superfluous surgical implant? N Engl J Med. 2016; 374: 1478–1479.

  • 25

    Bridwell KH, Sedgewick TA, O’Brien MF, et al. The role of fusion and instrumentation in the treatment of degenerative spondylolisthesis with spinal stenosis. J Spinal Disord. 1993; 6: 461–472.

  • 26

    Herkowitz HN, Kurz LT. Degenerative lumbar spondylolisthesis with spinal stenosis. A prospective study comparing decompression with decompression and intertransverse process arthrodesis. J Bone Joint Surg Am. 1991; 73: 802–808.

  • 27

    Karlsson T, Försth P, Skorpil M, et al. Decompression alone or decompression with fusion for lumbar spinal stenosis: a randomized clinical trial with two-year MRI follow-up. Bone Joint J. 2022; 104-B: 1343–1351.

  • 28

    Fehlings MG, Tetreault L, Nater A, et al. The aging of the global population: the changing epidemiology of disease and spinal disorders. Neurosurgery 2015; 77(Suppl 4): S1–S5.

  • 29

    Arnoldi CC, Brodsky AE, Cauchoix J, et al. Lumbar spinal stenosis and nerve root entrapment syndromes. Definition and classification. Clin Orthop Relat Res. 1976; 115: 4–5.

  • 30

    Singh K, Samartzis D, Vaccaro AR, et al. Congenital lumbar spinal stenosis: a prospective, control-matched, cohort radiographic analysis. Spine J. 2005; 5: 615–622.

  • 31

    Dai LY, Ni B, Jia LS, et al. Lumbar disc herniation in patients with developmental spinal stenosis. Eur Spine J. 1996; 5: 308–311.

  • 32

    Inufusa A, An HS, Lim TH, et al. Anatomic changes of the spinal canal and intervertebral foramen associated with flexion-extension movement. Spine 1996; 21: 2412–2420.

  • 33

    Djurasovic M, Glassman SD, Carreon LY, et al. Contemporary management of symptomatic lumbar spinal stenosis. Orthop Clin North Am. 2010; 41: 183–191.

  • 34

    Ogikubo O, Forsberg L, Hansson T. The relationship between the cross-sectional area of the cauda equina and the preoperative symptoms in central lumbar spinal stenosis. Spine 2007; 32: 1423–1428.

  • 35

    Kovacs FM, Urrútia G, Alarcón JD. Surgery versus conservative treatment for symptomatic lumbar spinal stenosis: a systematic review of randomized controlled trials. Spine 2011; 36: E1335–E1351.

  • 36

    Deyo RA, Cherkin DC, Loeser JD, et al. Morbidity and mortality in association with operations on the lumbar spine. The influence of age, diagnosis, and procedure. J Bone Joint Surg Am. 1992; 74: 536–543.

  • 37

    Shamji MF, Goldstein CL, Wang M, et al. Minimally invasive spinal surgery in the elderly: does it make sense? Neurosurgery 2015; 77(Suppl 4): S108–S115.

  • 38

    Chen C, Sun X, Liu J, et al. Targeted fully endoscopic visualized laminar trepanning approach under local anaesthesia for resection of highly migrated lumbar disc herniation. Int Orthop. 2022; 46: 1627–1636.

  • 39

    Jiang Y, Yin J, Nong L, et al. Uniportal full-endoscopic versus minimally invasive decompression for lumbar spinal stenosis: a meta-analysis. J Neurol Surg A Cent Eur Neurosurg. 2022; 83: 523–534.

  • 40

    Chen X, Gao JA, Du Q, et al. Percutaneous full-endoscopic anterior transcorporeal cervical discectomy for the treatment of cervical disc herniation: surgical design and results. Pain Physician 2021; 24: E811–E819.

  • 41

    Yang FK, Li PF, Dou CT, et al. Comparison of percutaneous endoscopic thoracic decompression and posterior thoracic laminectomy for treating thoracic ossification of the ligamentum flavum: a retrospective study. BMC Surg. 2022; 22: 85.

  • 42

    Lin GX, Zhu MT, Kotheeranurak V, et al. Current status and research hotspots in the field of full endoscopic spine surgery: a bibliometric analysis. Front Surg. 2022; 9: 989513.

  • 43

    Pan H, Xi Z, Yu X, et al. Knowledge mapping analysis of international research on acupuncture for low back pain using bibliometrics. J Pain Res. 2021; 14: 3733–3746.

  • 44

    Huang T, Zhong W, Lu C, et al. Visualized analysis of global studies on cervical spondylosis surgery: a bibliometric study based on Web of Science database and VOSviewer. Indian J Orthop. 2022; 56: 996–1010.

  • 45

    Telfeian AE, Veeravagu A, Oyelese AA, et al. A brief history of endoscopic spine surgery. Neurosurg Focus 2016; 40: E2.

  • 46

    Yeung AT, Tsou PM. Posterolateral endoscopic excision for lumbar disc herniation: Surgical technique, outcome, and complications in 307 consecutive cases. Spine 2002; 27: 722–731.

  • 47

    Ruetten S, Komp M, Merk H, et al. Use of newly developed instruments and endoscopes: full-endoscopic resection of lumbar disc herniations via the interlaminar and lateral transforaminal approach. J Neurosurg Spine 2007; 6: 521–530.

  • 48

    Ruetten S, Komp M, Godolias G. A new full-endoscopic technique for the interlaminar operation of lumbar disc herniations using 6-mm endoscopes: prospective 2-year results of 331 patients. Minim Invasive Neurosurg. 2006; 49: 80–87.

  • 49

    De Antoni DJ, Claro ML, Poehling GG, et al. Translaminar lumbar epidural endoscopy: anatomy, technique, and indications. Arthroscopy 1996; 12: 330–334.

  • 50

    Soliman HM. Irrigation endoscopic discectomy: a novel percutaneous approach for lumbar disc prolapse. Eur Spine J. 2013; 22: 1037–1044.

  • 51

    Lin GX, Huang P, Kotheeranurak V, et al. A systematic review of unilateral biportal endoscopic spinal surgery: preliminary clinical results and complications. World Neurosurg. 2019; 125: 425–432.

  • 52

    Foley KT, Smith MM, Rampersaud YR. Microendoscopic approach to far-lateral lumbar disc herniation. Neurosurg Focus 1999; 7: e5.

  • 53

    Oertel JM, Mondorf Y, Gaab MR. A new endoscopic spine system: the first results with “Easy GO”. Acta Neurochir (Wien) 2009; 151: 1027–1033.

  • 54

    Hao J, Cheng J, Xue H, et al. Clinical comparison of unilateral biportal endoscopic discectomy with percutaneous endoscopic lumbar discectomy for single l4/5-level lumbar disk herniation. Pain Pract. 2022; 22: 191–199.

  • 55

    Jiang HW, Chen CD, Zhan BS, et al. Unilateral biportal endoscopic discectomy versus percutaneous endoscopic lumbar discectomy in the treatment of lumbar disc herniation: a retrospective study. J Orthop Surg Res. 2022; 17: 30.

  • 56

    Xu WB, Kotheeranurak V, Zhang HL, et al. Is biportal endoscopic spine surgery more advantageous than uniportal for the treatment of lumbar degenerative disease? A meta-analysis. Medicina 2022; 58: 1523.

  • 57

    Zuo R, Jiang Y, Ma M, et al. The clinical efficacy of biportal endoscopy is comparable to that of uniportal endoscopy via the interlaminar approach for the treatment of L5/S1 lumbar disc herniation. Front Surg. 2022; 9: 1014033.

  • 58

    Zhou C, Zhang G, Panchal RR, et al. Unique complications of percutaneous endoscopic lumbar discectomy and percutaneous endoscopic interlaminar discectomy. Pain Physician 2018; 21: E105–E112.

  • 59

    Son S, Ahn Y, Lee SG, et al. Learning curve of percutaneous endoscopic transforaminal lumbar discectomy by a single surgeon. Medicine 2021; 100: e24346.

  • 60

    Telfeian AE, Sastry R, Ali R, et al. Awake, transforaminal endoscopic lumbar decompression surgery to treat L5-S1 adjacent segment disease: a case series. Pain Physician 2022; 25: E649–E656.

  • 61

    Kim JY, Kim HS, Jeon JB, et al. The novel technique of uniportal endoscopic interlaminar contralateral approach for coexisting L5-S1 lateral recess, foraminal, and extraforaminal stenosis and its clinical outcomes. J Clin Med. 2021; 10: 1364.

  • 62

    Lin YP, Wang SL, Hu WX, et al. Percutaneous full-endoscopic lumbar foraminoplasty and decompression by using a visualization reamer for lumbar lateral recess and foraminal stenosis in elderly patients. World Neurosurg. 2020; 136: e83–e89.

  • 63

    Cheng YP, Cheng XK, Wu H. A comparative study of percutaneous endoscopic interlaminar discectomy and transforaminal discectomy for L5-S1 calcified lumbar disc herniation. BMC Musculoskelet Disord. 2022; 23: 244.

  • 64

    Won YI, Yuh WT, Kwon SW, et al. Interlaminar endoscopic lumbar discectomy: a narrative review. Int J Spine Surg. 2021; 15(Suppl 3): S47–S53.

  • 65

    Song SK, Son S, Choi SW, et al. Comparison of the outcomes of percutaneous endoscopic interlaminar lumbar discectomy and open lumbar microdiscectomy at the L5-S1 level. Pain Physician 2021; 24: E467–E475.

  • 66

    Youn MS, Shin JK, Goh TS, et al. Full endoscopic lumbar interbody fusion (FELIF): technical note. Eur Spine J. 2018; 27: 1949–1955.

  • 67

    Sharma M, Chhawra S, Jain R, et al. Full endoscopic lumbar transforaminal interbody fusion in DDD lumbar degenerative disc disease: a latest technique. Int J Spine Surg. 2021; 14: S71–S77.

  • 68

    Jiang C, Yin S, Wei J, et al. Full-endoscopic posterior lumbar interbody fusion with epidural anesthesia: technical note and initial clinical experience with one-year follow-up. J Pain Res. 2021; 14: 3815–3826.

  • 69

    Wagner R, Haefner M. Uniportal endoscopic lumbar interbody fusion. Neurospine 2020; 17(Suppl 1): S120–S128.

  • 70

    Ratre S, Yadav YR, Swamy MN, et al. Endoscopic anterior cervical discectomy (disc preserving). Neurol India 2020; 68: 1310–1312.

  • 71

    Ruetten S, Komp M, Merk H, et al. Full-endoscopic anterior decompression versus conventional anterior decompression and fusion in cervical disc herniations. Int Orthop. 2009; 33: 1677–1682.

  • 72

    Ji-Jun H, Hui-Hui S, Zeng-Wu S, et al. Posterior full-endoscopic cervical discectomy in cervical radiculopathy: a prospective cohort study. Clin Neurol Neurosurg. 2020; 195: 105948.

  • 73

    Ruetten S, Komp M, Merk H, et al. Full-endoscopic cervical posterior foraminotomy for the operation of lateral disc herniations using 5.9 mm endoscopes: a prospective, randomized, controlled study. Spine 2008; 33: 940–948.

  • 74

    Choi G, Munoz-Suarez D. Transforaminal endoscopic thoracic discectomy: technical review to prevent complications. Neurospine 2020; 17(Suppl 1): S58–S65.

  • 75

    Moraes Amato MC, Aprile BC, Esteves LA, et al. Full endoscopic thoracic discectomy: is the interlaminar approach an alternative to the transforaminal approach? A technical note. Int J Spine Surg. 2022; 16: 309–317.

  • 76

    Kim CW. Scientific basis of minimally invasive spine surgery: prevention of multifidus muscle injury during posterior lumbar surgery. Spine 2010; 35(26 Suppl): S281–S286.

  • 77

    Chen KT, Choi KC, Shim HK, et al. Full-endoscopic versus microscopic unilateral laminotomy for bilateral decompression of lumbar spinal stenosis at L4–L5: comparative study. Int Orthop. 2022; 46: 2887–2895.

  • 78

    Komp M, Hahn P, Oezdemir S, et al. Bilateral spinal decompression of lumbar central stenosis with the full-endoscopic interlaminar versus microsurgical laminotomy technique: a prospective, randomized, controlled study. Pain Physician 2015; 18: 61–70.

  • 79

    McGrath LB Jr., White-Dzuro GA, Hofstetter CP. Comparison of clinical outcomes following minimally invasive or lumbar endoscopic unilateral laminotomy for bilateral decompression. J Neurosurg Spine 2019; 30: 491–499.

  • 80

    Schöller K, Alimi M, Cong GT, et al. Lumbar spinal stenosis associated with degenerative lumbar spondylolisthesis: a systematic review and meta-analysis of secondary fusion rates following open vs minimally invasive decompression. Neurosurgery 2017; 80: 355–367.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2023 0 3305 83
Jan 2024 0 341 87
Feb 2024 0 54 14
Mar 2024 0 29 23
Apr 2024 0 60 9
May 2024 0 209 28
Jun 2024 0 24 5