Bevezetés: A gyermekkori láz pozitív hatásáról mára számos élettani, kórélettani és klinikai bizonyítékkal rendelkezünk. A lázhoz fűződő viszonyulás a köztudatban mégis tartósan negatívvá vált. A szociológiai kutatások ezt több tényezőre vezetik vissza: az indokolatlan félelemre, a segítségkereső viselkedésre, a tünetmentességre és közérzetjavításra törekvés komplex viselkedési mintázatára. A szemlélet változásának egyik kulcsa a legújabb kutatások fényében összefügg az egészségügyi dolgozók és a laikusok ez irányú tájékozottságának és egészségértésének változásával. Ebben a fiatal, médiahasználó generáció szerepe meghatározó. Célkitűzés: Egy olyan, hosszú távú kutatás létrehozása, melynek során médiaalapú „e-health” eszközök segítségével a gyógyszerhasználat (antipiretikumok és antibiotikumok), valamint az orvosi konzultációk száma csökkenthető, és a lázhoz való hozzáállás változtatható. Módszer: Megfigyeléses, adaptív, prospektív kohorszvizsgálatot indítottunk. A vizsgált intervenció egy nyilvánosan hozzáférhető applikáció és a kapcsolt ismeretterjesztő Tudástár. A gondozók önbevallással szolgáltatott adatait gyűjtjük. Az applikáció ezek figyelembevételével differenciáldiagnosztikai algoritmus alapján döntéstámogató állapotbesorolást nyújt. Eredmények: 1) A szakértő partnerek 100%-os konszenzussal Delfi-folyamat során határozták meg az applikációban rögzítésre kerülő paramétereket, elsődleges és másodlagos kritériumokat, valamint a vizsgálat adatgyűjtési és adatfeldolgozási módszertanát. 2) A rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irányvonalak alapján a fenti paraméterekből hoztuk létre az állapotértékelési, döntéstámogató algoritmust, mely hosszú távon gépi tanulás kiindulópontja lehet. 3) Kiértékeltük a 2020. 11. 01-től 2022. 06. 15-ig terjedő időszak demográfiai, lázas eseményekhez fűződő és a lázcsillapítók használatát érintő alapadatokat. Következtetés: A LázBarátTM projekt a lázas gyermekek és felnőttek ellátása terén a bizonyítékokon alapuló modern lázmenedzsmenttel hozzájárulhat a fennálló egészségügyi rendszer medikalizációs és ellátási terheinek csökkentéséhez. A LázBarátTM program cél szerinti viselkedésváltozást befolyásoló hatását további adatfeldolgozásnak kell vizsgálnia. Orv Hetil. 2023; 164(5): 179–185.
Szőke H, Bókkon I, Martin D, et al. The innate immune system and fever under redox control: a narrative review. Curr Med Chem. 2022; 29: 4324–4362.
Lin C, Zhang Y, Zhang K, et al. Fever promotes T lymphocyte trafficking via a thermal sensory pathway involving heat shock protein 90 and α4 integrins. Immunity 2019; 50: 137–151.e6.
Evans SS, Repasky EA, Fisher DT. Fever and the thermal regulation of immunity: the immune system feels the heat. Nat Rev Immunol. 2015; 15: 335–349.
Hanson DF. Fever, temperature, and the immune response. Ann N Y Acad Sci. 1997; 813: 453–464.
Kluger MJ, Kozak W, Conn CA, et al. Role of fever in disease. Ann N Y Acad Sci. 1998; 856: 224–233.
François P, Desrumaux A, Cans C, et al. Prevalence and risk factors of suppurative complications in children with pneumonia. Acta Paediatr. 2010; 99: 861–866.
Elemraid MA, Thomas MF, Blain AP, et al. Risk factors for the development of pleural empyema in children. Pediatr Pulmonol. 2015; 50: 721–726.
Le Bourgeois M, Ferroni A, Leruez-Ville M, et al. Nonsteroidal anti-inflammatory drug without antibiotics for acute viral infection increases the empyema risk in children: a matched case-control study. J Pediatr. 2016; 175: 47–53.e3.
Wu C, Chen X, Cai Y, et al. Risk factors associated with acute respiratory distress syndrome and death in patients with coronavirus disease 2019 pneumonia in Wuhan, China. JAMA Intern Med. 2020; 180: 934–943. Erratum: JAMA Intern Med. 2020; 180: 1031.
Lockley M, Rosslenbroich B. On the origin of autonomy: a new look at the major transitions in evolution. Acta Biotheor. 2014; 62: 537–541.
Guideline of Ministry of Human Resources management of feverish children. [Az EMMI Emberi Erőforrások Minisztérium szakmai protokollja lázas gyermekek ellátásáról.] Eü Közl. 2011; LXI(7. szám): 1311–1317. [Hungarian]
NICE Guideline. Fever in under 5s: assessment and initial management. 7 November, 2019. Available from: https://www.nice.org.uk/guidance/ng143/resources/fever-in-under-5s-assessment-and-initial-management-pdf-66141778137541 [accessed: 10. 11. 2022].
German Guidelines: Deutsche Gesellschaft für Kinder- und Jugendmedizin e.V. (DGKJ). S3-Guideline fever-management in children and young patients. [S3-Leitlinie Fiebermanagement bei Kindern und Jugendlichen.] [German] Available from: https://www.awmf.org/leitlinien/detail/anmeldung/1/ll/027-074.html [accessed: 10. 11. 2022].
Fekete F. Fever that crosses our threshold. [Láz, ami átlépi az ingerküszöbünket.] Gyermekorv Továbbk. 2014; 13: 2–7. [Hungarian]
Harden LM, Kent S, Pittman QJ, et al. Fever and sickness behavior: friend or foe? Brain Behavior Immun. 2015; 50: 322–333.
Green C, Krafft H, Guyatt G, et al. Symptomatic fever management in children: a systematic review of national and international guidelines. PLoS ONE 2021; 16: e0245815.
Szőke H, Kiss Á, Hegyi G, et al. Fever and our relationship to fever – is the old paradigm changing? [A láz és a lázhoz fűződő viszonyunk – változik-e a régi paradigma?] Háziorvos Továbbk Szle. 2020; 25: 609–613. [Hungarian]
Bertille N, Purssell E, Corrard F, et al. Fever phobia 35 years later: did we fail? Acta Paediatr. 2016; 105: 9–10.
Poirier MP, Collins EP, McGuire E. Fever phobia: a survey of caregivers of children seen in a pediatric emergency department. Clin Pediatr (Phila) 2010; 49: 530–534.
Sakai R, Okumura A, Marui E. et al. Does fever phobia cross borders? The case of Japan. Pediatr Int. 2012; 54: 39–44.
Crocetti M, Moghbeli N, Serwint J. Fever phobia revisited: have parental misconceptions about fever changed in 20 years? Pediatrics 2001; 107: 1241–1246.
Hamideh Kerdar S, Himbert C, Martin DD, et al. Cross-sectional study of parental knowledge, behaviour and anxiety in management of paediatric fever among German parents. BMJ Open 2021; 11: e054742.
Szijjártó L. Facts and misconceptions about fever and fever relief. [Tények és tévhitek a lázról és lázcsillapításról.] Gyermekgyógyászat 2008; 59: 316–318. [Hungarian]
Peetoom KK, Smits JJ, Ploum LJ, et al. Does well-child care education improve consultations and medication management for childhood fever and common infections? A systematic review. Arch Dis Child. 2017; 102: 261–267.
FeverFriendTM mobile application. [LázBarátTM telefonos applikáció.] Available from: http://www.lazbarat.hu and http://www.feverfriend.eu [accessed: 10. 11. 2022].
Schwarz S, Martin DD, Büssing A, et al. Sociodemographic characteristics and interests of FeverApp users. Int J Environ Res Public Health 2021; 18: 3121.