Bevezetés: A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa bélrendszeri és azon kívüli tüneteket okozva a beteg életvitelére hatással lehetnek, így az életminőséget és a munkaképességet is negatívan befolyásolhatják. Célkitűzés: A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők munkaképességének, munkaképesség-korlátozottságának és életminőségének vizsgálata a betegség aktivitásával összefüggésben. Módszerek: A vizsgálatba a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának ambulanciáján gondozott betegeket vontuk be 2022. 07. 27. és 2023. 02. 28. között. A munkaképességet és az életminőséget validált kérdőívek anonim kitöltését követően vizsgáltuk. A betegség aktivitását orvosi állapotfelméréssel és nemzetközileg is elfogadott klinikai pontrendszerek segítségével határoztuk meg. Eredmények: A vizsgálatba 132 beteget vontunk be. Crohn-betegekben (92 fő) összefüggést találtunk a betegségaktivitási index értéke és az életminőség-kérdőívekre adott válaszok pontszáma (p<0,001), valamint a zavart munkavégzés és a napi rutin felborulása között (p<0,001). Nem volt összefüggés a klinikai betegségaktivitási index és a munkaóra-kiesés között (p = 0,155). Colitis ulcerosás betegekben (40 fő) a klinikai betegségaktivitási index és az életminőség-kérdőívre adott válaszok pontszáma szintén a napi rutin felborulásával és a zavart munkavégzéssel mutatott összefüggést (p = 0,038 és 0,015). A kezelőorvos által a páciens állapotáról felállított vizuális érték mindkét betegségben korrelált a kérdőívek eredményeivel (Crohn-betegség/colitis ulcerosa: életminőség-kérdőívekre adott válaszok p<0,001, zavart munkavégzés p<0,014/0,011, napi rutin zavara p<0,000/0,002), de a munkaóra-mulasztással nem (p = 0,954/0,476). A Crohn-betegek inkább más okhoz kötötték a munkából való hiányzást, míg a colitis ulcerosás betegek szerint a betegségük miatt hiányoztak többet. Korrelációs mátrixban ábrázolva az életminőségre és a munkaképesség-csökkenésre vonatkozó kérdőívek kérdéseinek korrelációját, a munkavégzés és a napi rutin zavara az alvási problémákkal és az alacsony energiaszinttel mutatta a legerősebb összefüggést. Jelentős különbség viszont a két betegség között, hogy a colitis ulcerosában szenvedő betegek sokkal rosszabbnak ítélték meg érzelmi állapotukat, mint a Crohn-betegek. Következtetés: Eredményeinkből arra lehet következtetni, hogy a gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél a betegség aktivitása – mint zavaró tényező – hatással van a munkavégzésre, és rontja az életminőséget, nem függ össze viszont a munkaóra-mulasztással. Orv Hetil. 2023; 164(50): 1974–1984.
Introduction: Inflammatory bowel diseases, Crohn’s disease and ulcerative colitis can cause gastrointestinal and extraintestinal symptoms which can affect almost every aspect of life negatively, including the quality of life and the ability to work. Objective: The aim of the current study was to examine the ability to work, the limitations of the ability to work and the quality of life of patients suffering from inflammatory bowel diseases in relation to the activity of their disease. Methods: Patients managed for inflammatory bowel diseases at the Semmelweis University Department of Medicine and Oncology outpatient clinic from 27. 02. 2022 to 28. 02. 2023 were enrolled in the study consecutively. Quality of life and ability to work were examined by using validated questionnaire methods filled out anonymously. The activity of inflammatory bowel disease was specified by validated, internationally approved medical assessment. Results: 132 patients were included in the study. In the patient group with Crohn’s disease (92 patients), a correlation was found between clinical disease activity index values and quality of life questionnaire scores (p<0.001) as well as between disturbance of the ability to work and daily routine problems (p<0.001). There was no correlation between clinical disease activity index and the number of work hours missed due to the disease (p = 0.155). In ulcerative colitis patients (40 patients), the score of clinical activity score only correlated with the score of quality of life questionnaire and problems with the ability to work (p = 0.038 and 0.015). The visual score assessed by the treating doctor correlated with the results of the questionnaires (Crohn’s disease/ulcerative colitis: quality of life questionnaire p<0.001, ability to work issues p = 0.014 and p = 0.011, daily routine problems p<0.001, and p = 0.002), but it did not correlate with missing work hours (p = 0.954/0.476). Regarding ulcerative colitis patients, the reason for their missing work hours were mostly their disease activity. Depicting the results in a correlation matrix between the quality of life questionnaire scores and the work productivity impairment questionnaire results, the ability to work and the problems with the daily routine had the strongest relationship with sleep disturbances and low energy levels. However, ulcerative colitis patients evaluated their emotional state worse. Conclusion: According to our results in patients suffering from inflammatory bowel diseases, the activity of the disease negatively affects both the ability to work and the quality of life, but it is not connected with missing work hours. Orv Hetil. 2023; 164(50): 1974–1984.
Festő B, Njers S, Dávid A, et al. Health goals amongst patients with Crohn’s disease. The role of the internet and digital technology. [Egészséggel kapcsolatos célok Crohn-betegek körében. Az infokommunikációs eszközök szerepe.] Orv Hetil. 2023; 164: 1102–1110. [Hungarian]
Ghosh S, Mitchell R. Impact of inflammatory bowel disease on quality of life: results of the European Federation of Crohn’s and Ulcerative Colitis Associations (EFCCA) patient survey. J Crohns Colitis 2007; 1: 10–20.
Zhang YZ, Li YY. Inflammatory bowel disease: pathogenesis. World J Gastroenterol. 2014; 20: 91–99.
Lakatos PL, Lakatos L. The genetics of inflammatory bowel diseases. [A gyulladásos bélbetegségek genetikája.] Lege Artis Med. 2006; 16: 121–129. [Hungarian]
Knowles SR, Graff LA, Wilding H, et al. Quality of life in inflammatory bowel disease: a systematic review and meta-analyses. Part I. Inflamm Bowel Dis. 2018; 24: 742–751.
Reilly Associates. WPAI translations. Updated: February 11, 2021. Available from: http://www.reillyassociates.net/WPAI_Translations.html [accessed: March 31, 2023].
AbbVie. IBD Disk, a tool for assessing the impact of the disease in everyday life. August 2022. Available from: https://www.abbviepro.com/be/en/immunology/gastroenterology/tools-and-services/ibd-disks.html [accessed: March 31, 2023].
Ghosh S, Louis E, Beaugerie L, et al. Development of the IBD Disk: a visual self-administered tool for assessing disability in inflammatory bowel diseases. Inflamm Bowel Dis. 2017; 23: 333–340.
Elkjaer M, Moser G, Reinisch W, et al. IBD patients need in health quality of care ECCO consensus. J Crohns Colitis 2008; 2: 181–188.
Casellas F, Herrera-de Guise C, Robles V, et al. Patient preferences for inflammatory bowel disease treatment objectives. Dig Liver Dis. 2017; 49: 152–156.
Lovász BD, Végh Zs, Golovics PA, et al. Changing epidemiological trends of Crohn’s disease. Result from Veszprém province population based on IBD database. PhD theses. [A Crohn-betegség epidemiológiájának változásai a Veszprém megyei populációs adatbázis feldolgozása alapján: PhD doktori értekezés tézisei.] Central Eur J Gastroenterol Hepatol. 2019; 5: 31–35. [Hungarian]
Sánta A, Szántó KJ, Miheller P, et al. Influencing factors on depressive symptoms and suicidal ideation among inflammatory bowel disease patients. Multicenter study. [Depresszív tüneteket és öngyilkossági gondolatokat befolyásoló tényezők gyulladásos bélbetegségben szenvedők körében. Multicentrikus tanulmány.] Orv Hetil. 2020; 161: 1797–1805. [Hungarian]