Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 50
A terhességi intrahepaticus cholestasis gyakorisága és szövődése gestatiós cukorbetegséggel egy hazai városi lakosságban
Authors:
Magdolna Ozsvári-Vidákovich Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály 1115 Budapest, Tétényi út 12–16. Magyarország

Search for other papers by Magdolna Ozsvári-Vidákovich in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
János Tibor Fekete Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Bioinformatikai Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by János Tibor Fekete in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Szilvia Szakony Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Központi Laboratórium Budapest Magyarország

Search for other papers by Szilvia Szakony in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
János Theisz Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Gasztroenterológiai Profil Budapest Magyarország

Search for other papers by János Theisz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Roland Gasparics Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ Budapest Magyarország

Search for other papers by Roland Gasparics in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Miklós Körmendy Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Bőrgyógyászati Szakrendelés Budapest Magyarország

Search for other papers by Miklós Körmendy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Zsolt Ádám TritonLife Róbert Magánkórház, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Zsolt Ádám in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
István Sziller Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály 1115 Budapest, Tétényi út 12–16. Magyarország

Search for other papers by István Sziller in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1985–1992
Online Publication Date:
17 Dec 2023
Publication Date:
17 Dec 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32933
Keywords:
intrahepatic cholestasis of pregnancy; prevalence; serum total bile acid level; gestational diabetes; preeclampsia;
Keywords (Hungarian):
terhességi cholestasis; prevalencia; szérum-összepesavszint; gestatiós diabetes; praeeclampsia;
Open access

Bevezetés: A terhességi intrahepaticus cholestasis a várandósság alatt előforduló leggyakoribb májbetegség, amelyre viszketés, a májenzimek és a szérum-összepesavszint emelkedése jellemző. A betegség jelentősen emeli az újszülöttkori morbiditást és mortalitást. Célkitűzés: Célunk a terhességi cholestasis élveszülésekhez viszonyított hazai gyakoriságának és a terhesség alatt kialakuló kórképekkel mutatott összefügésének elemzése volt. Módszerek: Szakambulanciánkon 2019. január 1. és 2021. június 30. között olyan várandósoknál vizsgáltuk az intrahepaticus terhességi cholestasis előfordulását, akik viszketés miatt jelentkeztek vizsgálatra, és a szülésük osztályunkon történt. A betegségek diagnózisát a nemzetközi definíciók alapján állítottuk fel. Az epepangás és a terhességi kórképek kapcsolatát becsült részvételi valószínűség szerinti párosítással (propensity score matching) elemeztük. Eredmények: A vizsgált időszakban osztályunkon összesen 5827 várandós szült; közülük 105 (1,8%) esetben állapítottunk meg a terhesség alatt kialakult viszketést, amelyet 88 (1,5%) esetben a májenzimek emelkedése, 17 (0,3%) esetben pedig ezeken kívül a szérum összepesavszintjének emelkedése is kísért. A terhességi viszketés és a terhességi epepangás nem jelzett kapcsolatot az anyai életkorral, a korábbi terhességek és szülések számával, és nem mutatott szezonalitást. A betegséggel kezelt várandósokban szignifikánsan nagyobb volt a gestatiós diabetes gyakorisága (16,2%), mint a teljes szülészeti populációban (8,3%), valamint az illesztett kontrollcsoportban (6,7%) (p<0,05, illetve p<0,05). A terhességi epepangás nem mutatott kapcsolatot a terhességi magas vérnyomás különböző formáival, a méhen belüli növekedés elmaradásával és a macrosomiával sem. Következtetés: Adataink alapján a terhességi epepangás hazai prevalenciája megegyezik az európai gyakorisággal, és szoros kapcsolatot mutat a gestatiós cukorbetegséggel. Orv Hetil. 2023; 164(50): 1985–1992.

Introduction: Intrahepatic cholestasis of pregnancy is the most common pregnancy-induced liver disease characterized by the presence of pruritus, elevated liver enzymes and serum total bile acid levels. Intrahepatic cholestasis of pregnancy is associated with increased neonatal morbidity and mortality. Objective: This study was aimed to determine the prevalence and obstetric and demographic risk factors of pruritus and intrahepatic cholestasis in pregnancy and its association with pregnancy-induced disorders. Methods: Pregnant women managed for pruritus in pregnancy at the Maternal-Fetal Out-Patient Clinic of our Department between January 1, 2019 and June 30, 2021 were enrolled. Analysis of the association between intrahepatic cholestasis and demographic and obstetric variables as well as pregnancy-induced disorders was performed by the comparison of frequencies in cases and their matched controls. Results: During the study period, overall, 5827 pregnant women gave birth in our Department, of whom 105 (1.8%) women were diagnosed with newly onset pruritus in pregnancy: 88 (1.5%) pregnant women with pruritus had elevated liver enzyme levels, and further 17 (0.3%) had also abnormal total bile acid levels. The presence of pruritus and development of intrahepatic cholestasis was independent of maternal age, the number of previous pregnancies, and the meteorologic season when the diagnosis was made. The frequency of gestational diabetes (16.2%) among women diagnosed with intrahepatic cholestasis was significantly higher than that in the total parturient population (8.3%) or in their matched controls (6.7%) (p<0.05 and p<0.05). No significant correlation was found between pruritus or intrahepatic cholestasis and gestational hypertension, intrauterine growth restriction or macrosomia. Conclusion: Our data suggest that the prevalence of intrahepatic cholestasis of pregnancy in Hungary is similar to that reported from other European countries and is associated with gestational diabetes. Orv Hetil. 2023; 164(50): 1985–1992.
  • 1

    Joshi D, James A, Quaglia A, et al. Liver disease in pregnancy. Lancet 2010; 375: 594–605.

  • 2

    Geenes V, Williamson C. Intrahepatic cholestasis of pregnancy. World J Gastroenterol. 2009; 15: 2049–2066.

  • 3

    Ahlfeld F. Reports and results from the Department of Obstetrics and Gynecology in Giessen. [Berichte und Arbeiten aus der Geburtshilflich-Gynäkologischen Klinik zu Giessen.] Grunow 1883; 1: 148–153. [German]

  • 4

    Abu-Hayyeh S, Ovadia C, Lieu T, et al. Prognostic and mechanistic potential of progesterone sulfates in intrahepatic cholestasis of pregnancy and pruritus gravidarum. Hepatology 2016; 63: 1287–1298.

  • 5

    Bacq Y, Sapey T, Bréchot MC, et al. Intrahepatic cholestasis of pregnancy: a French prospective study. Hepatology 1997; 26: 358–364.

  • 6

    Perez MJ, Macias RI, Marin JJ. Maternal cholestasis induces placental oxidative stress and apoptosis. Protective effect of ursodeoxycholic acid. Placenta 2006; 27: 34–41.

  • 7

    Lammert F, Marschall HU, Glantz A, et al. Intrahepatic cholestasis of pregnancy: molecular pathogenesis diagnosis and management. J Hepatol. 2000; 33: 1012–1021.

  • 8

    Ovadia C, Seed PT, Sklavounos A, et al. Association of adverse perinatal outcomes of intrahepatic cholestasis of pregnancy with biochemical markers: results of aggregate and individual patient data meta-analyses. Lancet 2019; 393: 899–909. Erratum: Lancet 2019; 393.

  • 9

    Di Mascio D, Quist-Nelson J, Riegel M, et al. Perinatal death by bile acid levels in intrahepatic cholestasis of pregnancy: a systematic review. J Matern Fetal Neonatal Med. 2021; 34: 3614–3622.

  • 10

    Girling J, Knight CL, Chappell L Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. Intrahepatic cholestasis of pregnancy. Green-top guideline No. 43. June 2022. BJOG 2022; 129: e95–e114.

  • 11

    Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. Obstetric Cholestasis: Green-top guideline No. 43. RCOG, London, 2011.

  • 12

    Lee RH, Greenberg M, Metz T, et al. Society for Maternal-Fetal Medicine (SMFM) Consult Series 53: Intrahepatic cholestasis of pregnancy. Am J Obstet Gynecol. 2011; 224: B2–B9.

  • 13

    Papp Z. Textbook of obstetrics and gynecology. Seventh, updated edition. [A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. 7., frissített kiadás.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2023. [Hungarian]

  • 14

    Lengyel G, Fehér R, Gardó S. Ursodeoxycholic acid treatment in intrahepatic cholestasis of pregnancy. A case report. [Ursodeoxycholsav-kezelés intrahepaticus terhességi cholestasisban, egy eset kapcsán.] Orv Hetil. 2002; 143: 2885–2888. [Hungarian]

  • 15

    Avar Z, Mauks G. Significance of pregnancy cholestasis. [A terhességi cholestasis jelentősége.] Orv Hetil. 1982; 123: 147–148. [Hungarian]

  • 16

    Lengyel G, Fehér J. Intrahepatic cholestasis of pregnancy. [Terhességi cholestasis.] Orv Hetil. 2004; 145: 2103–2105. [Hungarian]

  • 17

    Deli T, Tóth J, Csépes-Ruzicska L, et al. The role of bile acid measurement in the management of intrahepatic cholestasis of pregnancy. [Az epesavmérés szerepe a súlyos terhességi cholestasis szülészeti ellátásában.] Orv Hetil. 2022; 163: 797–805. [Hungarian]

  • 18

    Konc J, Jánossy T, Intődy Zs. Eight cases of cholestasis of pregnancy. [Terhességi cholestasis nyolc esete.] Magy Nőorv L. 1980; 43: 88–92. [Hungarian]

  • 19

    Berkes E, Nagy V, Rigó J. A recurrent case of early-onset severe cholestasis of pregnancy [Korai kezdetű, súlyos fokú terhességi cholestasis ismétlődő esete.] Magy Nőorv L. 2011; 74: 5–9. [Hungarian]

  • 20

    Liu C, Gao J, Liu J, et al. Intrahepatic cholestasis of pregnancy is associated with an increased risk of gestational diabetes and preeclampsia. Ann Transl Med. 2020; 8: 1574.

  • 21

    Mulla BM, Modest AM, Young BC. Intrahepatic cholestasis and small for gestational age: a retrospective cohort study. J Perinatol. 2023; 43: 238–239.

  • 22

    Li L, Chen W, Ma L, et al. Continuous association of total bile acid levels with the risk of small for gestational age infants. Sci Rep. 2020; 10: 9257.

  • 23

    Jebbink J, Tabbers M, Afink G, et al. HELLP syndrome preceded by intrahepatic cholestasis of pregnancy: one serious itch. BMJ Case Rep. 2014; 2014: bcr2013203208.

  • 24

    Deng W, Zhang L, Du Q, et al. The association of serum total bile acid with new-onset hypertension during pregnancy. BMC Pregnancy Childbirth 2022; 22: 879.

  • 25

    Study Group of Hungarian Diabetes Society. Protocol for diagnosis of gestational diabetes in 2016 in Hungary. [Magyar Diabetes Társaság Munkacsoportja. A gesztációs diabetes 2016-os hazai diagnosztikus ajánlása.] Available from: https://diabet.hu/hirek.aspx?&nid=82071&archiv=1 [accessed: Feb 7, 2023]. [Hungarian]

  • 26

    Visintin C, Mugglestone MA, Almerie MQ, et al. Management of hypertensive disorders during pregnancy. Summary of NICE guidance. BMJ 2010; 341: c2207.

  • 27

    ACOG Practice Bulletin No. 202: Gestational hypertension and preeclampsia. Obstet Gynecol. 2019; 133: 1.

  • 28

    Martins JG, Biggio JR, Abuhamad A. Society for Maternal-Fetal Medicine Consult Series #52: diagnosis and management of fetal growth restriction. Am J Obstet Gynecol. 2020; 223: B2–B17.

  • 29

    Blencowe H, Cousens S, Oestergaard MZ, et al. National, regional, and worldwide estimates of preterm birth rates in the year 2010 with time trends since 1990 for selected countries: a systematic analysis and implications. Lancet 2012; 379: 2162–2172.

  • 30

    Abalos E, Cuesta C, Grosso AL, et al. Global and regional estimates of preeclampsia and eclampsia: a systematic review. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2013; 170: 1–7.

  • 31

    Kenyon AP, Piercy CN, Girling J, et al. Obstetric cholestasis, outcome with active management: a series of 70 cases. BJOG 2002; 109: 282–288.

  • 32

    Wikström Shemer E, Marschall HU, Ludvigsson JF, et al. Intrahepatic cholestasis of pregnancy and associated adverse pregnancy and fetal outcomes: a 12-year population-based cohort study. BJOG 2013; 120: 717–723.

  • 33

    Majewska A, Godek B, Bomba-Opon D, et al. Association between intrahepatic cholestasis in pregnancy and gestational diabetes mellitus. A retrospective analysis. Ginekol Pol. 2019; 90: 458–463.

  • 34

    Reyes H, Báez ME, González MC, et al. Selenium, zinc and copper plasma levels in intrahepatic cholestasis of pregnancy, in normal pregnancies and in healthy individuals, in Chile. J Hepatol. 2000; 32: 542–549.

  • 35

    Ozsvári-Vidákovich M, Somogyi A, Rosta K. Association between intrahepatic cholestasis of pregnancy and gestational diabetes mellitus. [A terhességi intrahepaticus cholestasis és a gestatiós diabetes mellitus összefüggése.] Orv Hetil. 2023; 164: 831–835. [Hungarian]

  • 36

    Bellafante E, McIlvride S, Nikolova V, et al. Maternal glucose homeostasis is impaired in mouse models of gestational cholestasis. Sci Rep. 2020; 10: 11523.

  • 37

    Martineau MG, Raker C, Dixon PH, et al. The metabolic profile of intrahepatic cholestasis of pregnancy is associated with impaired glucose tolerance, dyslipidemia, and increased fetal growth. Diabetes Care 2015; 38: 243–248.

  • 38

    Arafa A, Dong JY. Association between intrahepatic cholestasis of pregnancy and risk of gestational diabetes and preeclampsia: a systematic review and meta-analysis. Hypertens Pregnancy 2020; 39: 354–360.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 59 22
Aug 2024 0 46 27
Sep 2024 0 64 33
Oct 2024 0 160 42
Nov 2024 0 92 54
Dec 2024 0 66 49
Jan 2025 0 26 20