Bevezetés: A halláscsökkenés olyan érzékszervi károsodás, mely a beszédértést, a kommunikációt, így az életminőséget is rontja. Előfordul, hogy a beteg által megélt funkcióvesztés túlzó, a mérések során a szubjektív és az objektív vizsgálati eredmények ellentmondásosak, a szubjektíven jelzett halláscsökkenés mértéke jelentősebb; ezen esetekben felmerül a funkcionális halláscsökkenés véleményezése. Célkitűzés: Célul tűztük ki funkcionális halláscsökkenés diagnózisú eseteink összegyűjtését és retrospektív elemzését, melyek alapján következtetéseket vonhatunk le a funkcionális halláscsökkenés jellemzőiről, a figyelemfelhívó jelekről, állapotokról és a megfelelő rehabilitáció mérlegeléséről. Módszerek: A szubjektív vizsgálatok a tisztahang-hallásküszöb, a beszédértés és a kommunikáció vizsgálatával történtek, majd ezeket összevetettük az objektív impedanciaméréssel, a stapediusreflex-vizsgálattal, az otoakusztikus emisszió mérésével, az agytörzsi kiváltott válaszok regisztrálásával nyert eredményekkel. Képalkotó vizsgálatok, pszichológus, pszichiáter, szurdopedagógus, neurológus, illetve további társszakmák bevonása történt szükség szerint. Kizártuk a szándékosan anyagi vagy egyéb előnyszerzésre irányuló megtévesztés eseteit. Eredmények: 2007 és 2022 között 19 beteg esetében diagnosztizáltunk funkcionális halláscsökkenést. A betegségben többségében (17 eset) nők érintettek, jellemzőek a fiatal életkorban (10–41 év) jelentkező panaszok; az átlagéletkor a vizsgált beteganyagban 19,6 év, az érintett páciensek nagyobb része (13 eset) 10–17 év közötti gyermek volt. Organikus okot 11 esetben nem találtunk, a többi esetben kimutatható organikus eltérés sem magyarázza a beteg által megélt halláscsökkenés mértékét. A funkcionális hallásveszteség mértéke különböző (35–120 dB) volt, átlagosan 60,2 dB. Következtetés: A funkcionális halláscsökkenés felismerése és diagnosztikája nagyon nehéz, komplex vizsgálati sort, szakmai együttműködést igényel. Felismerés nélkül a beteg indokolatlan, akár számára káros, anyagilag is megterhelő ellátásban részesülhet, mely állapotának romlását is okozhatja. Orv Hetil. 2023; 164(8): 283–292.
Pracy JP, Walsh RM, Mepham GA, et al. Childhood pseudohypacusis. Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 1996; 37: 143–149.
Martin FN. Pseudohypacusis. In: Katz J. (ed.) Handbook of clinical audiology (7th edn.) Lippincott, William & Wilkins, Philadelphia, PA, 2014; pp. 584–596.
Rajna P. Psychosomatic disorders and illnesses: a blind spot of medicine. [Pszichoszomatikus tünetek és betegségek: a medicina vakfoltja.] Orv Hetil. 2021; 162: 252–261. [Hungarian]
Engel GL. The need for a new medical model: a challenge for biomedicine. Science 1977; 196: 129–136.
Stone J, Sharpe M. Functional neurological symptom disorder (conversion disorder). In: Geddes JR, Andreasen NC, Goodwin GM. (eds.) New Oxford textbook of psychiatry (3 edn.). Oxford University Press, Oxford, 2020; pp. 1350–1360.
Hadji-Michael M, McAllister E, Reilly C, et al. Alexithymia in children with medically unexplained symptoms: a systematic review. J Psychosom Res. 2019; 123: 109736.
Rady A, Alamrawy RG, Ramadan I, et al. Prevalence of alexithymia in patients with medically unexplained physical symptoms: a cross-sectional study in Egypt. Clin Pract Epidemiol Ment Health 2021; 17: 136–145.
Scott BM, Strutt AM, Lundberg-Love P, et al. Emotion regulation and neuropsychological status in functional neurological disorder variants. Rev Iberoam Neuropsicol. 2019; 2: 30–42.
Morsy SK, Aybek S, Carson A, et al. The relationship between types of life events and the onset of functional neurological (conversion) disorder in adults: a systematic review and meta-analysis. Psychol Med. 2022; 52: 401–418.
Schmidt CM, am Zehnhoff-Dinnesen A, Matulat P, et al. Nonorganic hearing loss in children: audiometry, clinical characteristics, biographical history and recovery of hearing thresholds. Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 2013; 77: 1190–1193.
Austen S, Lynch C. Non-organic hearing loss redefined: understanding, categorizing and managing non-organic behaviour. Int J Audiol. 2004; 43: 449–457.
Parodi M, Rouillon I, Rebours C, et al. Childhood psychogenic hearing loss: Identification and diagnosis. Eur Ann Otorhinolaryngol Head Neck Dis. 2017; 134: 415–418.
Vlaski L, Dragicević D, Dankuc D, et al. Psychogenic hearing impairment in differentialdiagnosis in sudden hearing loss. Med Pregl. 2008; 61(Suppl 2): 31–35.
Mehta A, Singh VK. Screening tests for nonorganic hearing loss. Med J Armed Forces India 2000; 56: 79–81.
Lin J, Staecker H. Nonorganic hearing loss. Semin Neurol. 2006; 26: 321–330.
Gáborján A, Katona G, Szabó M, et al. Universal newborn hearing screening with automated auditory brainstem response (AABR) in Hungary – five-year experience in diagnostics and influence on the early intervention. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2022; 279: 5647–5654.
Simon G. Epidemiology of somatoform disorders and other causes of unexplained medical symptoms. In: Gelder M, Andreasen N, Lopez-Ibor J, et al. (eds.) New Oxford textbook of psychiatry (2 edn.) Oxford University Press, Oxford, 2012; pp. 996–999.
Barsky AJ, Peekna HM, Borus JF. Somatic symptom reporting in women and men. J Gen Intern Med. 2001; 16: 266–275.
Ladwig KH, Marten-Mittag B, Erazo N, et al. Identifying somatization disorder in a population-based health examination survey: psychosocial burden and gender differences. Psychosomatics 2001; 42: 511–518.
Onnis L. The systemic view of psychosomatic disorders. [A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete.] Animula, Budapest, 1993. [Hungarian]
Kulcsár Zs, Rózsa S. Hysteria, somatization, and functional diseases. In: Kulcsár Zs, Rózsa S, Kökönyei Gy. (eds.) Unexplainable bodily symptoms. [Kulcsár Zs, Rózsa S. Hisztéria, szomatizáció és funkcionális betegségek. In: Kulcsár Zs, Rózsa S, Kökönyei Gy. (szerk.) Megmagyarázhatatlan testi tünetek.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004; pp. 11–47. [Hungarian]
Kulcsár Zs, Kökönyei Gy. The biological models of somatization. A summary. In: Kulcsár Zs, Rózsa S, Kökönyei Gy. (eds.) Unexplainable bodily symptoms. [A szomatizáció biológiai modelljei. Összefoglaló. In: Kulcsár Zs, Rózsa S, Kökönyei Gy. (szerk.) Megmagyarázhatatlan testi tünetek.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004; pp. 695–729. [Hungarian]
Fordyce WE. Pain and suffering: a reappraisal. Am Psychol. 1988; 34: 277–283.
Kovács M, Uzsaly J, Bodzai G, et al. Staged surgical management of idiopathic sudden sensorineural hearing loss refractory to medical treatment. [A gyógyszeres kezelésre nem javuló hirtelen halláscsökkenés lépcsőzetes sebészi terápiája.] Orv Hetil. 2021; 162: 2055–2060. [Hungarian]
Kompis M, Senn P, Mantokoudis G, et al. Cochlear implant candidates with psychogenic hearing loss. Acta Otolaryngol. 2015; 135: 376–380.