Az endovascularis terápia a 2015. évi klinikai bevezetése óta az akut ischaemiás stroke nagyérelzáródással járó formáiban a revascularisatio standard módszerévé vált. Az endovascularis terápia multidiszciplináris megközelítést igényel, mely elsősorban komprehenzív stroke-centrumokban valósítható meg. A korábbi stroke-ellátási lánc kibővült: interhospitális transzport vált szükségessé, neurointervenciós és aneszteziológiai team csatlakozott az ellátók közé. A korszerű radiológiai diagnosztika multimodális képalkotás mellett gyors adattovábbítást és szoftveres döntéstámogatást is magában foglal. A terápiás erőfeszítések elsődleges célja az időablakon belüli revascularisatio. A még megmenthető agyterület (penumbra) átmeneti életképességét variábilis kollaterális keringés biztosítja. Standard időablakokon túl végzett revascularisatióra válogatott esetekben, penumbra-képalkotás mellett nyílhat lehetőség. A revascularisatióban az intravénás thrombolyis megőrizte eddigi szerepét, és indikációs köre a korábbiakhoz képest kibővült. Igazolt nagyérelzáródás esetén az endovascularis terápia egyértelműen hatékony módszer, elérhetősége azonban korlátozott, a kivitelezés sikerességében pedig személyi és szervezési tényezők is szerepet játszanak. Mindezek mellett aneszteziológiai szempontok is megjelentek. Az endovascularis terápia klinikai szerepe, valódi jelentősége és a bevezetés kapcsán kialakult szervezési változások az általános orvosi köztudatban kevéssé ismertek. Orv Hetil. 2024; 165(1): 14–23.
Since its clinical introduction in 2015, endovascular treatment has become the standard method of reperfusion therapy in acute ischaemic stroke with large-vessel occlusion. Endovascular treatment requires a multidisciplinary approach, which can be achieved mainly in comprehensive stroke centres. The former stroke chain of survival has been extended: interhospital transport has become necessary, neurointervention and anaesthesia teams have joined the stroke care. Today, advanced radiological diagnostics include multimodal imaging, rapid data transfer and software decision support. The primary goal of therapeutic efforts is revascularization within the time window. Reperfusion therapy beyond the standard time window can be performed in selected cases with penumbra imaging. The temporary viability of the penumbra is ensured by a variable collateral circulation. In reperfusion therapy, intravenous thrombolysis has retained its previous role and its indications have been broadened. Endovascular treatment is clearly an effective method in cases of confirmed large-vessel occlusion, but its availability is limited and the success of its execution is influenced by personal, institutional and organisational factors as well as anaesthetic considerations. The clinical role of endovascular treatment, its true importance and the organisational changes in heathcare system are poorly understood in the general medical community. Orv Hetil. 2024; 165(1): 14–23.
Fassbender K, Walter S, Grunwald IQ, et al. Prehospital stroke management in the thrombectomy era. Lancet Neurol. 2020; 19: 601–610.
Schiszler B, Pandur A, Priskin G, et al. “Decide and run!” The role of prehospital care providers in reducing time loss for patients with stroke diagnosis. [„Dönts és siess!” A prehospitális ellátók szerepe az időveszteség csökkentésében stroke-iránydiagnózisú betegek esetén.] Orv Hetil. 2022; 163: 279–287. [Hungarian]
Bogner P, Chadaide Z, Lenzsér G, et al. Teleradiology-based stroke network in Western and Southern Transdanubia in Hungary. [Stroke-ellátást támogató teleradiológiai hálózat a Nyugat- és Dél-Dunántúlon.] Orv Hetil. 2021; 162: 668–675. [Hungarian]
Nagy Z. The mechanism of hypoxic/ischaemic damage. In: Nagy Z. (ed.) Vascular neurology. [A hypoxiás/ischemiás károsodás kialakulásának mechanizmusa. In: Nagy Z. (szerk.) Vascularis neurológia.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2015; pp. 2–5. [Hungarian]
Nogueira RG, Jadhav AP, Haussen DC, et al. Thrombectomy 6 to 24 hours after stroke with a mismatch between deficit and infarct. N Engl J Med. 2018; 378: 11–21.
Albers GW, Lansberg MG, Kemp S, et al. A multicenter randomized controlled trial of endovascular therapy following imaging evaluation for ischemic stroke (DEFUSE 3). Int J Stroke 2017; 12: 896–905.
Ma H, Campbell BC, Parsons MW et al. Thrombolysis guided by perfusion imaging up to 9 hours after onset of stroke. N Engl J Med. 2019; 380: 1795–1803. Erratum: N Engl J Med. 2021; 384: 1278.
Thomalla G, Simonsen CZ, Boutitie F, et al. MRI-guided thrombolysis for stroke with unknown time of onset. N Engl J Med. 2018; 379: 611–622.
Health professional guidelines on the diagnosis and management of acute ischaemic stroke. [Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről.] Ideggyógy Szle Proceedings 2023; 76(8): 131–182. [Hungarian]
Maguida G, Shuaib A. Collateral circulation in ischemic stroke: an updated review. J Stroke 2023; 25: 179–198.
Liebeskind DS, Cotsonis GA, Saver JL, et al. Collateral circulation in symptomatic intracranial atherosclerosis. J Cereb Blood Flow Metab. 2011; 31: 1293–1301.
Kim BJ, Singh N, Menon BK. Hemodynamics of leptomeningeal collaterals after large vessel occlusion and blood pressure management with endovascular treatment. J Stroke 2021; 23: 343–357.
Liebeskind DS, Saber H, Xiang B, et al. Collateral circulation in thrombectomy for stroke after 6 to 24 hours in the DAWN trial. Stroke 2022; 53: 742–748.
Campbell BCV, Mitchell PJ, Churilov L, et al. Tenecteplase versus alteplase before thrombectomy for ischemic stroke. N Engl J Med. 2018; 378: 1573–1582.
Emberson J, Lees KR, Lyden P, et al. Effect of treatment delay, age, and stroke severity on the effects of intravenous thrombolysis with alteplase for acute ischaemic stroke: a meta-analysis of individual patient data from randomised trials. Lancet 2014; 384: 1929–1935.
Maïer B, Desilles JP, Mazighi M. Intracranial hemorrhage after reperfusion therapies in acute ischemic stroke patients. Front Neurol. 2020; 11: 599908.
Aguiar de Sousa D, von Martial R, Abilleira S, et al. Access to and delivery of acute ischaemic stroke treatments. A survey of national scientific societies and stroke experts in 44 European countries. Eur Stroke J. 2019; 4: 13–28.
Goyal M, Menon BK, van Zwam WH, et al. Endovascular thrombectomy after large-vessel ischaemic stroke: a meta-analysis of individual patient data from five randomised trials. Lancet 2016; 387: 1723–1731.
Rennert RC, Wali AR, Steinberg JA, et al. Epidemiology, natural history, and clinical presentation of large vessel ischemic stroke. Neurosurgery 2019; 85(Suppl 1): S4–S8.
Marchal A, Bretzner M, Casolla B, et al. Endovascular thrombectomy for distal medium vessel occlusions of the middle cerebral artery: a safe and effective procedure. World Neurosurg. 2022; 160: e234–e241.
Alamowitch S, Turc G, Palaiodimou L, et al. European Stroke Organisation (ESO) expedited recommendation on tenecteplase for acute ischaemic stroke. Eur Stroke J. 2023; 8: 8–54.
Lee SJ, Hong JM, Kim JS, et al. Endovascular treatment for posterior circulation stroke: ways to maximize therapeutic efficacy. J Stroke 2022; 24: 207–223.
Baik SH, Kim JY, Jung C. A Review of endovascular treatment for posterior circulation strokes. Neurointervention 2023; 18: 90–106.
Binning MJ, Bartolini B, Baxter B, et al. Results of a large real-world registry for stent retriever for acute ischemic stroke. J Am Heart Assoc. 2018; 7: e010867.
Grunwald IQ, Wagner V, Podlasek A, et al. How a thrombectomy service can reduce hospital deficit: a cost-effectiveness study. Cost Eff Resour Alloc. 2022; 20: 59.
Goyal N, Malhotra K, Ishfaq MF, et al. Current evidence for anesthesia management during endovascular stroke therapy: updated systematic review and meta-analysis. J Neurointerv Surg. 2019; 11: 107–113.
Hindman BJ. Anesthetic management of emergency endovascular thrombectomy for acute ischemic stroke. Part 1: Patient characteristics, determinants of effectiveness, and effect of blood pressure on outcome. Anesth Analg. 2019; 128: 695–705.
Hindman BJ, Dexter F. Anesthetic management of emergency endovascular thrombectomy for acute ischemic stroke. Part 2: Integrating and applying observational reports and randomized clinical trials. Anesth Analg. 2019; 128: 706–717.
Fekete I. Central nervous system blood supply, brain metabolism and pathophysiology of brain damage. In: Fülesdi B, Tassonyi E, Molnár C. (eds.) Neuroanethesia and neurointesive care. [A központi idegrendszer vérellátása, az agy metabolizmusa és az agyi károsodás patofiziológiája. In: Fülesdi B, Tassonyi E, Molnár C. (szerk.) Neuroanesztézia és neurointenzív ellátás.] Medicina Könyvkiadó, Budapest 2014; pp. 19–24. [Hungarian]
Hinkelbein J, Lamperti M, Akeson J, et al. European Society of Anaesthesiology and European Board of Anaesthesiology guidelines for procedural sedation and analgesia in adults. Eur J Anaesthesiol. 2018; 35: 6–24.
Farag E, Argalious M, Toth G. Stroke thrombectomy perioperative anesthetic and hemodynamic management. J Neurointerv Surg. 2023; 15: 483–487.
Prosser J, MacGregor L, Lees KR, et al. Predictors of early cardiac morbidity and mortality and mortality after ischemic stroke. Stroke 2007; 38: 2295–2302.
Patel UK, Kodumuri N, Dave M, et al. Stroke-associated pneumonia: a retrospective study of risk factors and outcomes. Neurologist 2020; 25: 39–48.
Ghoshal S, Freedman BI. Mechanisms of stroke in patients with chronic kidney disease. Am J Nephrol. 2019; 50: 229–239.
Pilgram-Pastor SM, Piechowiak EI, Dobrocky T, et al. Stroke thrombectomy complication management. J Neurointerv Surg. 2021; 13: 912–917.
Szapáry L. Collected data of the Hungarian Stroke Society. Personal communication on 6 October, 2023. [A Magyar Stroke Társaság által gyűjtött adatok. Személyes közlés: Dr. Szapáry László. 2023. 10. 06.] [Hungarian]