Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 11
Kritikus állapotú, szeptikus felnőtt betegek antibiotikumkezelésének farmakokinetikai és farmakodinamikai megfontolásai
Authors:
Lili Holub Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Intézeti Gyógyszertár Budapest Magyarország

Search for other papers by Lili Holub in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Bálint Gergely Szabó Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Infektológiai Tanszéki Csoport Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola Budapest Magyarország
Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097 Magyarország
Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Infektológiai Osztály Budapest Magyarország
Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Kardiovaszkuláris Intenzív Terápiás Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Bálint Gergely Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Lőrinc Závorszky Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola Budapest Magyarország
Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Kardiovaszkuláris Intenzív Terápiás Osztály Budapest Magyarország
Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Budapest Magyarország

Search for other papers by Lőrinc Závorszky in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Rózsa Hümpfner Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Intézeti Gyógyszertár Budapest Magyarország

Search for other papers by Rózsa Hümpfner in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Péter Andréka Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola Budapest Magyarország
Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Kardiovaszkuláris Intenzív Terápiás Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Péter Andréka in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Gellért Balázs Karvaly Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Laboratóriumi Medicina Intézet, Tömegspektrometriai és Elválasztástechnikai Laboratórium Budapest Magyarország

Search for other papers by Gellért Balázs Karvaly in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Botond Lakatos Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Infektológiai Tanszéki Csoport Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola Budapest Magyarország
Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Infektológiai Osztály Budapest Magyarország
Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Kardiovaszkuláris Intenzív Terápiás Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Botond Lakatos in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
403–415
Online Publication Date:
17 Mar 2024
Publication Date:
17 Mar 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33001
Keywords:
antibiotics; pharmacokinetics; pharmacodynamics; sepsis; critically ill patient;
Keywords (Hungarian):
antibiotikum; farmakokinetika; farmakodinamik; szepszis; kritikus állapotú beteg;
Open access

A szepszis életet veszélyeztető, komplex klinikai állapot, melynek kezelése jelentős kihívást és számottevő költségráfordítást jelent a betegellátás számára. A szepszis által előidézett patofiziológiai változások jelentős mértékben megváltoztatják a gyógyszerek és a szervezet kölcsönhatását, megnehezítve az optimális gyógyszerelést. A kapillárisszivárgás jelensége, valamint az ellátás során alkalmazott folyadékterápia hatására megemelkedhet egyes antibiotikumok megoszlási térfogata. A hypalbuminaemia következtében megnövekedett szabad frakció a nagy fehérjekötődésű antibiotikumok gyorsabb eliminációját okozhatja. A megnövekedett perctérfogat és a vascularis ellenállás csökkenése a fiatalabb betegpopulációkban megnövekedett renalis clearance-t idézhet elő. A betegek nagyobb hányadában azonban a hipoperfúzió miatt szepszis indukálta akut veseelégtelenség jellemző, melynek hatására a renalis clearance csökken. A klinikai képet tovább árnyalja, ha vesepótló vagy extracorporalis membránoxigenizációs kezelést alkalmazunk. Az antibiotikumok fizikai-kémiai jellemzői meghatározzák, hogy a patofiziológiai változások milyen mértékben befolyásolják az egyes gyógyszermolekulák farmakokinetikai paramétereit. A várttól eltérő gyógyszer-expozíciót előidéző folyamatok ellensúlyozására a farmakokinetikai-farmakodinamikai indexek, valamint a fizikokémiai értékek ismeretében többféle klinikai stratégia áll rendelkezésre. A terápia racionális szempontok szerint történő személyre szabásával és a terápiás gyógyszerszint monitorozásával növelhető a hatékonyság, és csökkenthető az antibiotikumrezisztencia kialakulásának esélye. Orv Hetil. 2024; 165(11): 403–415.

Sepsis is associated with high morbidity and mortality, therefore, treatment is a challenge for the healthcare team. Sepsis-induced pathophysiological changes often lead to serious alterations in pharmacokinetic parameters, making optimal dosing strategies hard to achieve. Capillary leak and fluid resuscitation used as a part of sepsis management might result in an increased volume of distribution. Larger unbound plasma concentrations of highly protein-bound antibiotics due to hypalbuminaemia may lead to faster elimination. Increased cardiac output and decreased systemic vascular resistance in the absence of organ dysfunction can lead to augmented renal clearance. These phenomena are all associated with higher drug clearance. On the other hand, sepsis-associated acute kidney failure often occurs due to renal hypoperfusion, and leads to decreased clearance. The requirement of renal replacement therapy or extracorporeal membrane oxygenation increases clinical complexity. The pharmacokinetic/pharmacodynamic parameters of antibiotics, alongside with their physico-chemical characteristics, such as lipophilicity and molecular weight, determine how different antibiotic pharmacokinetics is influenced by the pathophysiological changes caused by sepsis. Several strategies are available to counterbalance the processes that most often lead to decreased plasma concentrations. Optimal drug exposure can be achieved by higher doses, or by applying extended or continuous infusions. Tailoring the antibiotic therapy to the clinical condition of each individual patient, supported by therapeutic drug monitoring, increases therapeutic efficacy, and reduces the risk of developing antibiotic resistance and toxicity. Orv Hetil. 2024; 165(11): 403–415.
  • 1

    Vincent JL, Rello J, Marshall J, et al. International study of the prevalence and outcomes of infection in intensive care units. JAMA 2009; 302: 2323–2329.

  • 2

    Csomós Á, Szentkereszty Z, Fülesdi B. Direct cost differences of severe sepsis between survivors and non-survivors on day 1 of intensive care admission. [A súlyos szepszis kezelésének első napi költsége az intenzív osztályon a gyógyult és a meghalt betegek összehasonlításában.] Orv Hetil. 2007; 148: 1851–1856. [Hungarian]

  • 3

    Marosi B, Kiss R, Lakatos B. Kinetics of serum C-reactive protein and procalcitonin levels and their connection to outcomes in community-acquired sepsis. [A C-reaktívprotein- és -prokalcitoninszintek szérumkinetikája és a klinikai kimenetellel való kapcsolata közösségben szerzett szepszisben.] Orv Hetil. 2022; 163: 1713–1720. [Hungarian]

  • 4

    Evans L, Rhodes A, Alhazzani W, et al. Surviving sepsis campaign: international guidelines for management of sepsis and septic shock 2021. Intensive Care Med 2021; 47: 1181–1247.

  • 5

    Tilanus A, Drusano G. Optimizing the use of beta-lactam antibiotics in clinical practice: a test of time. Open Forum Infect Dis. 2023; 10: ofad305.

  • 6

    Matzke GR, Aronoff GR, Atkinson AJ Jr., et al. Drug dosing consideration in patients with acute and chronic kidney disease. A clinical update from Kidney Disease: Improving Global Outcomes (KDIGO). Kidney Int. 2011; 80: 1122–1137.

  • 7

    Roberts JA, Paul SK, Akova M, et al. DALI: defining antibiotic levels in intensive care unit patients: are current β-lactam antibiotic doses sufficient for critically ill patients? Clin Infect Dis. 2014; 58: 1072–1083.

  • 8

    Huskey M, Lewis P, Brown SD. Stability of ampicillin in normal saline following refrigerated storage and 24-hour pump recirculation. Hosp Pharm. 2021; 56: 507–512.

  • 9

    Passon SG, Schmidt AR, Wittmann M, et al. Evaluation of continuous ampicillin/sulbactam infusion in critically ill patients. Life Sci. 2023; 320: 121567.

  • 10

    Tamma PD, Aitken SL, Bonomo RA, et al. Infectious Diseases Society of America 2022 guidance on the treatment of extended-spectrum β-lactamase producing enterobacterales (ESBL-E), carbapenem-resistant enterobacterales (CRE), and Pseudomonas aeruginosa with difficult-to-treat resistance (DTR-P. aeruginosa). Clin Infect Dis. 2022; 75: 187–212.

  • 11

    Leder K, Turnidge JD, Korman TM, et al. The clinical efficacy of continuous-infusion flucloxacillin in serious staphylococcal sepsis. J Antimicrob Chemother. 1999; 43: 113–118.

  • 12

    Yang H, Zhang C, Zhou Q, et al. Clinical outcomes with alternative dosing strategies for piperacillin/tazobactam: a systematic review and meta-analysis. PLoS ONE 2015; 10: e0116769.

  • 13

    Salvador E, Oualha M, Bille E, et al. Population pharmacokinetics of cefazolin in critically ill children infected with methicillin-sensitive Staphylococcus aureus. Clin Microbiol Infect. 2021; 27: 413–419.

  • 14

    Antosz K, Battle S, Chang J, et al. Cefazolin in the treatment of central nervous system infections: a narrative review and recommendation. Pharmacotherapy 2023; 43: 85–95.

  • 15

    Vercheval C, Streel S, Servais AC, et al. Stability of 90 mg/mL cefuroxime sodium solution for administration by continuous infusion. J Chemother. 2018; 30: 371–374.

  • 16

    Skhirtladze-Dworschak K, Hutschala D, Reining G, et al. Cefuroxime plasma and tissue concentrations in patients undergoing elective cardiac surgery: continuous vs bolus application. A pilot study. Br J Clin Pharmacol. 2019; 85: 818–826.

  • 17

    Heffernan AJ, Sime FB, Kumta N, et al. Multicenter population pharmacokinetic study of unbound ceftriaxone in critically ill patients. Antimicrob Agents Chemother. 2022; 66: e0218921.

  • 18

    Georges B, Conil JM, Ruiz S, et al. Ceftazidime dosage regimen in intensive care unit patients: from a population pharmacokinetic approach to clinical practice via Monte Carlo simulations. Br J Clin Pharmacol. 2012; 73: 588–596.

  • 19

    Bauer KA, West JE, O’Brien JM, et al. Extended-infusion cefepime reduces mortality in patients with Pseudomonas aeruginosa infections. Antimicrob Agents Chemother. 2013; 57: 2907–2912.

  • 20

    Goncette V, Layios N, Descy J, et al. Continuous infusion, therapeutic drug monitoring and outpatient parenteral antimicrobial therapy with ceftazidime/avibactam: a retrospective cohort study. J Glob Antimicrob Resist. 2021; 26: 15–19.

  • 21

    Ruiz J, Ferrada A, Salavert M, et al. Ceftolozane/tazobactam dosing requirements against Pseudomonas aeruginosa bacteremia. Dose Response 2020; 18: 1559325819885790.

  • 22

    Natesan S, Pai MP, Lodise TP. Determination of alternative ceftolozane/tazobactam dosing regimens for patients with infections due to Pseudomonas aeruginosa with MIC values between 4 and 32 mg/L. J Antimicrob Chemother. 2017; 72: 2813–2816.

  • 23

    Chauzy A, Gregoire N, Ferrandière M, et al. Population pharmacokinetic/pharmacodynamic study suggests continuous infusion of ceftaroline daily dose in ventilated critical care patients with early-onset pneumonia and augmented renal clearance. J Antimicrob Chemother. 2022; 77: 3173–3179.

  • 24

    Prinz C, Streit F, Schumann C, et al. Feasibility of continuous infusion of cefiderocol in conjunction with the establishment of therapeutic drug monitoring in patients with extensively drug-resistant Gram-negative bacteria. Clin Drug Investig. 2023; 43: 307–314.

  • 25

    Lipš M, Siller M, Strojil J, et al. Pharmacokinetics of imipenem in critically ill patients during empirical treatment of nosocomial pneumonia: a comparison of 0.5-h and 3-h infusions. Int J Antimicrob Agents 2014; 44: 358–362.

  • 26

    Sakka SG, Glauner AK, Bulitta JB, et al. Population pharmacokinetics and pharmacodynamics of continuous versus short-term infusion of imipenem-cilastatin in critically ill patients in a randomized, controlled trial. Antimicrob Agents Chemother. 2007; 51: 3304–3310.

  • 27

    Crandon JL, Ariano RE, Zelenitsky SA, et al. Optimization of meropenem dosage in the critically ill population based on renal function. Intensive Care Med. 2011; 37: 632–638.

  • 28

    Venugopalan V, Manigaba K, Borgert SJ, et al. Training a drug to do new tricks: insights on stability of meropenem administered as a continuous infusion. Microbiol Insights 2018; 11: 1178636118804549.

  • 29

    Breilh D, Fleureau C, Gordien JB, et al. Pharmacokinetics of free ertapenem in critically ill septic patients: intermittent versus continuous infusion. Minerva Anestesiol. 2011; 77: 1058–1062.

  • 30

    Tennant SJ, Burgess DR, Rybak JM, et al. Utilizing Monte Carlo simulations to optimize institutional empiric antipseudomonal therapy. Antibiotics 2015; 4: 643–652.

  • 31

    Hong LT, Downes KJ, FakhriRavari A. International consensus recommendations for the use of prolonged-infusion beta-lactam antibiotics: endorsed by the American College of Clinical Pharmacy, British Society for Antimicrobial Chemotherapy, Cystic Fibrosis Foundation, European Society of Clinical Microbiology and Infectious Diseases, Infectious Diseases Society of America, Society of Critical Care Medicine, and Society of Infectious Diseases Pharmacists. Pharmacotherapy 2023; 43: 740–777. Erratum: Pharmacotherapy 2023 Sep 19. [Online ahead of print] Erratum: Pharmacotherapy 2024 Jan 11.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 32

    Wu CC, Su YC, Wu KS, et al. Loading dose and efficacy of continuous or extended infusion of beta-lactams compared with intermittent administration in patients with critical illnesses: a subgroup meta-analysis and meta-regression analysis. J Clin Pharm Ther. 2021; 46: 424–432.

  • 33

    Kondo Y, Ota K, Imura H, et al. Prolonged versus intermittent β-lactam antibiotics intravenous infusion strategy in sepsis or septic shock patients: a systematic review with meta-analysis and trial sequential analysis of randomized trials. J Intensive Care 2020; 8: 77.

  • 34

    Stankowicz MS, Ibrahim J, Brown DL. Once-daily aminoglycoside dosing: an update on current literature. Am J Health Syst Pharm. 2015; 72: 1357–1364.

  • 35

    Eljaaly K, Bidell MR, Gandhi RG, et al. Colistin nephrotoxicity: meta-analysis of randomized controlled trials. Open Forum Infect Dis. 2021; 8: ofab026.

  • 36

    El-Gaml RM, El-Khodary NM, Abozahra RR, et al. Applying pharmacokinetic/pharmacodynamic measurements for linezolid in critically ill patients: optimizing efficacy and reducing resistance occurrence. Eur J Clin Pharmacol. 2022; 78: 1301–1310.

  • 37

    Cavalcanti AB, Goncalves AR, Almeida CS, et al. Teicoplanin versus vancomycin for proven or suspected infection. Cochrane Database Syst Rev. 2010; 6: CD007022.

  • 38

    Shah S, Barton G, Fischer A. Pharmacokinetic considerations and dosing strategies of antibiotics in the critically ill patient. J Intensive Care Soc. 2015; 16: 147–153.

  • 39

    Hosein S, Udy AA, Lipman J. Physiological changes in the critically ill patient with sepsis. Curr Pharm Biotechnol. 2011; 12: 1991–1995.

  • 40

    Ulldemolins M, Roberts JA, Rello J, et al. The effects of hypoalbuminaemia on optimizing antibacterial dosing in critically ill patients. Clin Pharmacokinet. 2011; 50: 99–110.

  • 41

    SAFE Study Investigators, Finfer S, Bellomo R, McEvoy S, et al. Effect of baseline serum albumin concentration on outcome of resuscitation with albumin or saline in patients in intensive care units: analysis of data from the saline versus albumin fluid evaluation (SAFE) study. BMJ 2006; 333: 1044.

  • 42

    Udy AA, Putt MT, Boots RJ, et al. ARC – augmented renal clearance. Curr Pharm Biotechnol. 2011; 12: 2020–2029.

  • 43

    Bilbao-Meseguer I, Rodríguez-Gascón A, Barrasa H, et al. Augmented renal clearance in critically ill patients: a systematic review. Clin Pharmacokinet. 2018; 57: 1107–1121.

  • 44

    Uchino S, Kellum JA, Bellomo R, et al. Acute renal failure in critically ill patients: a multinational, multicenter study. JAMA 2005; 294: 813–818.

  • 45

    Bellomo R, Kellum JA, Ronco C, et al. Acute kidney injury in sepsis. Intensive Care Med. 2017; 43: 816–828.

  • 46

    Nejat M, Pickering JW, Walker RJ, et al. Rapid detection of acute kidney injury by plasma cystatin C in the intensive care unit. Nephrol Dial Transplant. 2010; 25: 3283–3289.

  • 47

    Kobashi H, Toshimori J, Yamamoto K. Sepsis-associated liver injury: incidence, classification and the clinical significance. Hepatol Res. 2013; 43: 255–266.

  • 48

    Kobashi H, Toshimori J, Yamamoto K. Sepsis-associated liver injury: incidence, classification and the clinical significance. Hepatol Res. 2013; 43: 255–266.

  • 49

    Bugge JF. Influence of renal replacement therapy on pharmacokinetics in critically ill patients. Best Pract Res Clin Anaesthesiol. 2004; 18: 175–187.

  • 50

    Jang SM, Infante S, Abdi Pour A. Drug dosing considerations in critically ill patients receiving continuous renal replacement therapy. Pharmacy (Basel) 2020; 8: 18.

  • 51

    Pistolesi V, Morabito S, Di Mario F, et al. A guide to understanding antimicrobial drug dosing in critically ill patients on renal replacement therapy. Antimicrob Agents Chemother. 2019; 63: e00583-19.

  • 52

    Chaves RC, Rabello Filho R, Timenetsky KT, et al. Extracorporeal membrane oxygenation: a literature review. Rev Bras Ter Intensiva 2019; 31: 410–424.

  • 53

    McILwain RB, Timpa JG, Kurundkar AR, et al. Plasma concentrations of inflammatory cytokines rise rapidly during ECMO-related SIRS due to the release of preformed stores in the intestine. Lab Invest. 2010; 90: 128–139.

  • 54

    Donadello K, Antonucci E, Cristallini S, et al. β-Lactam pharmacokinetics during extracorporeal membrane oxygenation therapy: a case-control study. Int J Antimicrob Agents 2015; 45: 278–282.

  • 55

    Sherwin J, Heath T, Watt K. Pharmacokinetics and dosing of anti-infective drugs in patients on extracorporeal membrane oxygenation: a review of the current literature. Clin Ther. 2016; 38: 1976–1994.

  • 56

    Wildschut ED, Ahsman MJ, Allegaert K, et al. Determinants of drug absorption in different ECMO circuits. Intensive Care Med. 2010; 36: 2109–2116.

  • 57

    Póvoa P, Moniz P, Pereira JG, et al. Optimizing antimicrobial drug dosing in critically ill patients. Microorganisms 2021; 9: 1401.

  • 58

    Gomez F, Veita J, Laudanski K. Antibiotics and ECMO in the adult population-persistent challenges and practical guides. Antibiotics (Basel) 2022; 11: 338.

  • 59

    Abdul-Aziz MH, Roberts JA. Antibiotic dosing during extracorporeal membrane oxygenation: does the system matter? Curr Opin Anaesthesiol. 2020; 33: 71–82.

  • 60

    Kühn D, Metz C, Seiler F, et al. Antibiotic therapeutic drug monitoring in intensive care patients treated with different modalities of extracorporeal membrane oxygenation (ECMO) and renal replacement therapy: a prospective, observational single-center study. Crit Care 2020; 24: 664.

  • 61

    Shekar K, Fraser JF, Taccone FS, et al. The combined effects of extracorporeal membrane oxygenation and renal replacement therapy on meropenem pharmacokinetics: a matched cohort study. Crit Care 2014; 18: 565.

  • 62

    Donadello K, Roberts JA, Cristallini S, et al. Vancomycin population pharmacokinetics during extracorporeal membrane oxygenation therapy: a matched cohort study. Crit Care 2014; 18: 632.

  • 63

    Jung Y, Lee DH, Kim HS. Prospective cohort study of population pharmacokinetics and pharmacodynamic target attainment of vancomycin in adults on extracorporeal membrane oxygenation. Antimicrob Agents Chemother. 2021; 65: e02408-20.

  • 64

    Wu CC, Shen LJ, Hsu LF, et al. Pharmacokinetics of vancomycin in adults receiving extracorporeal membrane oxygenation. J Formos Med Assoc. 2016; 115: 560–570.

  • 65

    De Rosa FG, Corcione S, Baietto L, et al. Pharmacokinetics of linezolid during extracorporeal membrane oxygenation. Int J Antimicrob Agents 2013; 41: 590–591.

  • 66

    Cheng V, Abdul-Aziz MH, Burrows F, et al. Population pharmacokinetics of ciprofloxacin in critically ill patients receiving extracorporeal membrane oxygenation (an ASAP ECMO study). Anaesth Crit Care Pain Med. 2022; 41: 101080.

  • 67

    Berlot G, Di Bella S, Tomasini A, et al. The effects of hemoadsorption on the kinetics of antibacterial and antifungal agents. Antibiotics 2022; 11: 180.

  • 68

    Abdul-Aziz MH, Alffenaar JC, Bassetti M, et al. Antimicrobial therapeutic drug monitoring in critically ill adult patients: a position paper. Intensive Care Med. 2020; 46: 1127–1153.

  • 69

    Závorszky L, Rádler A, Galgóczi J, et al. Therapeutic drug monitoring of beta-lactam antibiotics in critically ill adult patients. A single-center prospective observational pilot study. [Béta-laktám antibiotikumok terápiás gyógyszerszint-monitorozása kritikus állapotú felnőtt betegekben: egycentrumos, prospektív, obszervációs pilotvizsgálat.] Orv Hetil. 2023; 164: 1904–1911. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 256 68
Nov 2024 0 146 43
Dec 2024 0 68 32
Jan 2025 0 93 114
Feb 2025 0 116 95
Mar 2025 0 72 32
Apr 2025 0 0 0