Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 11
Az aphasia zeneterápiájának módszerei, azok direkt és indirekt hatásai
Authors:
Eszter Juhos-Kiss Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi kar, Egészségtudományi Doktori Iskola Pécs Magyarország

Search for other papers by Eszter Juhos-Kiss in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Henriette Pusztafalvi Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi kar, Egészségbiztosítási Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by Henriette Pusztafalvi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
424–432
Online Publication Date:
17 Mar 2024
Publication Date:
17 Mar 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.32990
Keywords:
aphasia; stroke; language disorders; music therapy;
Keywords (Hungarian):
aphasia; stroke; nyelvi zavarok; zeneterápia;
Open access

Bevezetés: A zeneterapeuták ma még nem megszokott tagjai a hazai neurológiai és rehabilitációs osztályokon működő szakmai csoportoknak, így a zeneterápia sem természetes része a klinikai gyakorlatban alkalmazott kezelési programoknak. Az elmúlt fél évszázadban számos hazai, de különösen nemzetközi tanulmány született a neurológiai zeneterápia eredményeinek bemutatására. Célkitűzés: A jelen munka az aphasia zeneterápiájának direkt és indirekt hatásait hivatott bemutatni, ezzel is alátámasztva annak relevanciáját. A tanulmány célja a zenei alapú aphasiaterápiás módszerek bemutatása és elfogadtatása a hazai szakemberek körében, valamint alkalmazásának elősegítése a klinikai gyakorlatban. Módszer: Az aphasia zeneterápiájának direkt hatásaira irányuló vizsgálathoz a magyar és angol nyelvű szakirodalomból 16 tanulmányt választottunk ki az általunk megszabott kritériumok alapján, melyek összesen 9 különböző módszert mutatnak be. Közülük 7 módszerhez terápiás intervenció is kapcsolódik, melyek számszerűsített eredményeit táblázatban összesítettük. Tanulmányunk kitér az aphasiás személyekkel végzett zeneterápiás foglalkozások indirekt hatásaira is. A szekunder hatásokat saját szerkesztésű kérdőívvel mértük. A felmérést a 2021 és 2023 között általunk egyéni terápiába vont 28 páciens körében végeztük. Eredmények: Az így kapott eredményeket táblázatban rögzítettük. A zenei alapokra épülő aphasiaterápiák vizsgálati alanyainak 83%-ában szignifikáns javulást mértek valamely nyelvi területen a terápiás folyamat végén. A saját pácienseink körében végzett kérdőíves felmérés alapján pedig elmondható, hogy a zenei alapú terápia pozitív hatásai indirekt módon, emocionális szinten is érvényesültek. Az aphasia zeneterápiájának a fellelt szakirodalomban közölt direkt hatásai mellett a járulékos hatások terén is pozitív eredményt mértünk a kutatásunkba bevont résztvevők általános hangulatára és motivációjára vonatkozóan. Következtetés: A bemutatott eredmények tükrében arra következtetünk, hogy a nyugati minták példájára hazánkban is indokolt lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az alternatív gyógymódoknak a klinikai gyakorlatba történő integrálására. Orv Hetil. 2024; 165(11): 424–432.

Introduction: Music therapists are not yet common members of the professional teams working in the neurology and rehabilitation departments of the country, and music therapy is not a natural part of the treatment programmes in clinical practice. During the past half century, many national and especially international studies have been carried out to demonstrate the results of neurological music therapy. Objective: The present study aims to demonstrate the direct and indirect effects of music therapy for aphasia, thus supporting its relevance and to promote and increase the acceptance of music-based aphasia therapy methods in clinical practice among professionals in the field. Method: For the investigation of the direct effects of music therapy for aphasia, we selected 16 studies from the Hungarian and English language literature based on the criteria we set, which present a total of 9 different methods. Among them, therapeutic intervention is also associated with 7 methods, the quantified results of which have been summarized in a table. Our study also covers the indirect effects of music therapy sessions with people with aphasia. The secondary effects were measured with a self-edited questionnaire. The survey was conducted among the 28 patients we enrolled in individual therapy between 2021 and 2023. Results: The results obtained in this way were recorded in a table. 83% of the subjects of the music-based aphasia therapies showed a significant improvement in some language area at the end of the therapy process, and the questionnaire survey showed that the effects of music therapy were indirectly felt at an emotional level. In addition to the direct effects of music therapy for aphasia reported in the literature, we also measured positive results in terms of collateral effects on the overall mood and motivation of the participants in our study. Conclusion: In the light of the presented results, we conclude that, following the example of Western models, it would be worthwhile to place more emphasis on the integration of alternative therapies into the clinical practice in Hungary. Orv Hetil. 2024; 165(11): 424–432.
  • 1

    Mészáros É. Sentence processing in Hungarian agrammatical aphasizers. Doctoral dissertation. [Mondatfeldolgozás magyar agrammatikus afáziásoknál. Doktori disszertáció.] ELTE Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2007. Available from: http://doktori.btk.elte.hu/lingv/meszaroseva/diss_nem.pdf [accessed: Oct 15, 2023]. [Hungarian]

  • 2

    Szőcs I, Bereczki D, Belicza É. Results of stroke care in Hungary in the frame of international comparison. [A stroke-ellátás hazai eredményei a nemzetközi adatok tükrében.] Orv Hetil. 2016; 157: 1635–1641. [Hungarian]

  • 3

    Szapáry L. Day of stroke 2019. [Stroke napja 2019.] [Online]. Available from: https://www.doki.net/tarsasag/stroke/info.aspx?sp=57&ampweb_id= [accessed: Oct 12, 2023]. [Hungarian]

  • 4

    Molnár-Tóth A. Aphasia webinar 2020. [Afázia webinárium 2020.] Available from: https://event.space/afazia/live.php [accessed: Nov 15, 2023]. [Hungarian]

  • 5

    Hungarian Music Therapy Association. What is music therapy? [Magyar Zeneterápiás Egyesület. Mi a zeneterápia?] Available from: https://magyarzeneterapiasegyesulet.hu/mi-a-zeneterapia/ [accessed: Oct 10, 2023]. [Hungarian]

  • 6

    Juhos-Kiss E, Pusztafalvi H. The use of music therapy tools in aphasia therapy with a national and international perspective. Literature review. [Zeneterápiás eszközök alkalmazása az afáziaterápiában hazai és nemzetközi kitekintéssel. Szakirodalmi áttekintés.] Rehabilitáció 2023; 33: 3–10. [Hungarian]

  • 7

    Mumenthaler M. Specific symptoms of the central nervous system. In: Mumenthaler M. Neurology. [A központi idegrendszer speciális tünettana. In: Mumenthaler M. Neurológia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1989; pp. 163–176. [Hungarian]

  • 8

    Ben Shalom D, Poeppel D. Functional anatomic models of language: assembling the pieces. Neuroscientist 2008; 14: 119–127.

  • 9

    Wan CY, Rüber T, Hohmann A, et al. The therapeutic effects of singing in neurological disorders. Music Percept. 2010; 27: 287–295.

  • 10

    Zumbansen A, Peretz I, Hébert S. Melodic intonation therapy: back to basics for future research. Front Neurol. 2014; 5: 7. Available from: https://doi.org/10.3389/fneur.2014.00007 [accessed: Oct 10, 2023].

  • 11

    Schlaug G, Marchina S, Norton A. Evidence for plasticity in white-matter tracts of patients with chronic Broca’s aphasia undergoing intense intonation-based speech therapy. Ann N Y Acad Sci. 2009; 1169: 385–394.

  • 12

    Schlaug G, Norton A, Marchina S, et al. From singing to speaking: facilitating recovery from nonfluent aphasia. Future Neurol. 2010; 5: 657–665.

  • 13

    Juhos-Kiss E, Vass L, Pusztafalvi H. The instituional presence of music therapists in aphasia therapy in Hungary. [Zeneterapeuták intézményi jelenléte a magyarországi aphasiaterápiában.] Orv Hetil. 2023; 164: 747–752. [Hungarian]

  • 14

    Albert ML, Sparks RW, Helm NA. Melodic intonation therapy for aphasia. Arch Neurol. 1973; 29: 130–131.

  • 15

    Varga M, Geréb G. A new way to treat aphasia. [Az aphasia új módszerű kezelése.] Pszichológiai Tanulmányok 1958; 1: 289–302. [Hungarian]

  • 16

    Sparks RW, Holland AL. Method: melodic intonation therapy for aphasia. J Speech Lang Hear Res. 1976; 41: 287–297.

  • 17

    Sparks R, Helm N, Albert M. Aphasia rehabilitation resulting from melodic intonation therapy. Cortex 1974; 10: 303–316.

  • 18

    Thaut MH, Thaut CP, McIntosh K. Melodic intonation therapy. In: Thaut MH, Hoemberg V. (eds.) Handbook of neurologic music therapy. Oxford University Press, Oxford, 2014; pp. 140–145.

  • 19

    Norton A, Zipse L, Marchina S, et al. Melodic intonation therapy, shared insights on how it is done and why it might help. Ann N Y Acad Sci. 2009; 1169: 431–436.

  • 20

    Thaut CP. Musical speech stimulation. In: Thaut MH, Hoemberg V. (eds.) Handbook of neurologic music therapy. Oxford University Press, Oxford, 2014; pp. 146–149.

  • 21

    Johnson SB. Therapeutic Singing. In: Thaut MH, Hoemberg V. (eds.) Handbook of neurologic music therapy. Oxford University Press, Oxford, 2014; pp. 185–195.

  • 22

    Lim KB, Kim YK, Lee HJ, et al. The therapeutic effect of neurologic music therapy and speech language therapy in post-stroke aphasic patients. Ann Rehabil Med. 2013; 37: 556–562.

  • 23

    Pohl P. The Ronnie Gardiner Method: an innovative music-based intervention for neurological rehabilitation – theoretical background and contemporary research with focus on Parkinson’s disease. Neurophysiol Rehabil. 2018; 1: 32–37.

  • 24

    Pohl P, Dizdar N, Hallert E. The Ronnie Gardiner rhythm and music method – a feasibility study in Parkinson’s disease. Disabil Rehabil. 2013; 35: 2197–2204.

  • 25

    Schütz M. Can The Ronnie Gardiner Method improve language, communication and quality of life for people with aphasia? Available from: https://doi.org/10.13140/rg.2.1.2350.7442 [accessed: Nov 15, 2023].

  • 26

    Tomaino CM. Effective music therapy techniques in the treatment of nonfluent aphasia. Ann NY Acad Sci. 2012; 1252: 312–317.

  • 27

    Kim M, Tomaino CM. Protocol evaluation for effective music therapy for persons with nonfluent aphasia. Top Stroke Rehabil. 2008; 15: 555–569.

  • 28

    Hartley ML, Turry A, Raghavan P. The role of music and music therapy in aphasia rehabilitation. Music Med. 2010; 2: 235–242.

  • 29

    Raglio A, Oasi O, Gianotti M, et al. Improvement of spontaneous language in stroke patients with chronic aphasia treated with music therapy: a randomized controlled trial. Int J Neurosci. 2016; 126: 235–242.

  • 30

    Telek L. Music therapy in therapeutic pedagogy. [Zeneterápia a gyógypedagógiában.] Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar, Pécs, 2006. [Hungarian]

  • 31

    Pintér M. Music therapy in speech therapy: Case study. Theses. [Zeneterápia a logopédiában: esettanulmány. Szakdolgozat.] Eötvös Loránd Tudományegyetem, Digitális Intézményi Tudástár, Budapest, 2011. Available from: http://hdl.handle.net/10831/43644 [accessed: Nov 15, 2023]. [Hungarian]

  • 32

    Juhos-Kiss E, Pusztafalvi H. Developing language and speech skills through singing in Broca’s aphasia. Relearning colours. Case study. [Nyelvi és beszédkészség fejlesztése énekeltetéssel Broca afáziában. Színek újratanulása. Esettanulmány.] Available from: https://www.parlando.hu/2022/2022-1/Juhos-Pusztafalvi.pdf [accessed: Oct 15, 2023]. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 79 43
Dec 2024 0 43 26
Jan 2025 0 43 27
Feb 2025 0 74 22
Mar 2025 0 68 31
Apr 2025 0 46 37
May 2025 0 7 9