Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 12
A nyálnyelés szerepe a dysphagia betegágy melletti felmérésében – irodalmi áttekintés
Authors:
Pál Tamás Szabó Észak-budai Szent János Kórház, Neurológiai Osztály – Stroke Centrum Budapest, Diós árok 1–3., 1125 Magyarország
Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Egészségtudományi Tagozat Budapest Magyarország

Search for other papers by Pál Tamás Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Viktória Szabó-Műhelyi Észak-budai Szent János Kórház, Neurológiai Osztály – Stroke Centrum Budapest, Diós árok 1–3., 1125 Magyarország

Search for other papers by Viktória Szabó-Műhelyi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
András Folyovich Észak-budai Szent János Kórház, Neurológiai Osztály – Stroke Centrum Budapest, Diós árok 1–3., 1125 Magyarország
Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Elméleti és Transzlációs Orvostudományi Tagozat Budapest Magyarország

Search for other papers by András Folyovich in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Zoltán Balogh Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Egészségtudományi Tagozat Budapest Magyarország

Search for other papers by Zoltán Balogh in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
443–454
Online Publication Date:
24 Mar 2024
Publication Date:
24 Mar 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.32999
Keywords:
dysphagia; clinical bedside assessment; state-of-the-art review;
Keywords (Hungarian):
nyelészavar; betegágy melletti vizsgálat; ’state-of-the-art review’;
Open access

Nyáltermelésünk folyamatos, a szájüregben összegyűlt nyálat rendszeresen nyeljük. A páciens váladékkezelési képessége ezért nyilvánvaló változónak tűnik a nyelési zavar megítélésében. Ennek ellenére még a validált, betegágy melletti felmérésekben is különböző formában és hangsúllyal jelenik meg. Irodalmi áttekintésünkben ezt a jelenséget, amelyet a szakirodalom nyálnyelésként vagy száraz nyelésként ismer, a ’state-of-the-art’ típusú irodalmi áttekintés módszertanával vizsgáltuk. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy hogyan írható le a száraz nyelés élettana, van-e olyan neuroanatómiai jellegzetessége, amely megkülönbözteti a táplálkozási célú nyeléstől. Továbbá milyen validált száraznyelés-vizsgálatok vannak a dysphagia/aspiratio szűrésében, amelyeket a hazai gyakorlatban is biztonsággal alkalmazhatunk? Vannak-e kifejezetten száraznyelés-vizsgálati protokollok, létezik-e egységes gyakorlat? Dolgozatunk eredményeként olyan alapelveket fogalmaztunk meg, amelyek több betegcsoportra is általánosíthatók, közvetlen gyakorlati hasznát vehetik a felnőtt betegpopuláció nyelészavar-ellátását végző szakemberek, és új kutatási területeket is kínálhatnak. A betegvizsgálat során figyelembe kell venni a spontán nyelési gyakoriságot. Spontán nyelési esemény hiányában stimulációval kell megkísérelni a nyálnyelés kiváltását, majd csak ezt követően történjen a felszólításra végrehajtott száraznyelés-teszt. Csak a nyálnyelés megfigyelését követően történjen nyelésvizsgálat különböző konzisztenciákkal. A nyálnyelési eredményeket mindig további, nyelészavarra utaló változókkal együtt javasolt értelmezni. Orv Hetil. 2024; 165(12): 443–454.

Our saliva production is continuous, and we regularly swallow the saliva that accumulates in the oral cavity. The patient’s ability to manage secretions therefore seems to be an obvious variable in the assessment of a swallowing disorder. Nevertheless, even in validated bedside surveys, it appears in different forms and with different emphasis. In our literature review, we investigated this phenomenon, known in the literature as saliva swallowing or dry swallowing, using a state-of-the-art literature review methodology. We sought to answer the questions of how the physiology of dry swallowing can be described and whether it has neuroanatomical features that distinguish it from nutritional swallowing. Furthermore, what validated dry swallowing tests are available for dysphagia screening that can be safely used in national practice? Are there specific protocols for dry swallow testing? Is there a relevant standard practice? As a result of our thesis, we have formulated principles that can be generalized to several patient groups, it can be of direct practical use to professionals managing adult patient populations with dysphagia and it may offer new areas of research. Spontaneous swallowing frequency should be taken into account during patient assessment. In the absence of a spontaneous swallowing event, stimulation should be attempted to induce salivation, followed only by a dry swallow test on demand. Only after observation of salivation should a swallow test be performed with different consistencies. It is always recommended that dry swallowing results should be interpreted in the context of other variables indicative of dysphagia. Orv Hetil. 2024; 165(12): 443–454.
  • 1

    Roden DF, Altman KW. Causes of dysphagia among different age groups: a systematic review of the literature. Otolaryngol Clin North Am. 2013; 46: 965–987.

  • 2

    Murray J, Langmore SE, Ginsberg S, et al. The significance of accumulated oropharyngeal secretions and swallowing frequency in predicting aspiration. Dysphagia 1996; 11: 99–103.

  • 3

    Speyer R, Cordier R, Farneti D, et al. White paper by the European Society for Swallowing Disorders: screening and non-instrumental assessment for dysphagia in adults. Dysphagia 2022; 37: 333–349.

  • 4

    Logemann JA, Veis S, Colangelo L. A screening procedure for oropharyngeal dysphagia. Dysphagia 1999; 14: 44–51.

  • 5

    Szabó PT, Műhelyi V, Béres-Molnár KA, et al. A systematic review of the past two decades on validated bedside dysphagia assessments in acute stroke. [Akut stroke-betegeken validált ágy melletti dysphagiafelmérések az elmúlt húsz évben – szisztematikus irodalmi áttekintés.] Ideggyógy Szle. 2021; 74: 235–248. [Hungarian]

  • 6

    Mulheren RW, González-Fernández M. Swallow screen associated with airway protection and dysphagia after acute stroke. Arch Phys Med Rehabil. 2019; 100: 1289–1293.

  • 7

    Benfield JK, Wilkinson G, Everton LF, et al. Diagnostic accuracy of the dysphagia trained nurse assessment tool in acute stroke. Eur J Neurol. 2021; 28: 2766–2774.

  • 8

    Martino R, Silver F, Teasell R, et al. The Toronto Bedside Swallowing Screening Test (TOR-BSST): development and validation of a dysphagia screening tool for patients with stroke. Stroke 2009; 40: 555–561.

  • 9

    Trapl M, Enderle P, Nowotny M, et al. Dysphagia bedside screening for acute-stroke patients: the Gugging Swallowing Screen. Stroke 2007; 38: 2948–2952.

  • 10

    Szabó PT, Műhelyi V, Halász T, et al. Hungarian adaptation of an international swallowing screening method. [Egy nemzetközi nyelészavarszűrési módszer hazai adaptálása.] Orv Hetil. 2022; 163: 1431–1439. [Hungarian]

  • 11

    Oguchi K, Saitoh E, Mizuno M, et al. The Repetitive Saliva Swallowing Test (RSST) as a screening test of functional dysphagia (1) normal values of RSST. Jpn J Rehabil Med. 2000; 37: 375–382. [Japanese]

  • 12

    Oguchi K, Saitoh E, Baba M, et al. The Repetitive Saliva Swallowing Test (RSST) as a screening test of functional dysphagia (2) validity of RSST. Jpn J Rehabil Med. 2000; 37: 383–388. [Japanese]

  • 13

    Grant MJ, Booth A. A typology of reviews: an analysis of 14 review types and associated methodologies. Health Info Libr J. 2009; 26: 91–108.

  • 14

    Barry ES, Merkebu J, Varpio L. How to conduct a state-of-the-art literature review. J Grad Med Educ. 2022; 14: 663–665.

  • 15

    Basu A. How to conduct meta-analysis: a basic tutorial. Peer J Preprints 2017; 5: e2978v1.

  • 16

    Liberati A, Altman DG, Tetzlaff J, et al. The PRISMA statement for reporting systematic reviews and meta-analyses of studies that evaluate health care interventions: explanation and elaboration. PLOS Med. 2009; 6(7): e1000100.

  • 17

    Moher D, Shamseer L, Clarke M, et al. Preferred reporting items for systematic review and meta-analysis protocols (PRISMA-P) 2015 statement. Syst Rev. 2015; 4: 1.

  • 18

    Kamarási V, Mogyorósy G. Systematic surveys of literature. Importance and methodology. Support in diagnostics and therapy. [Szisztematikus irodalmi áttekintések módszertana és jelentősége. Segítség a diagnosztikus és terápiás döntésekhez.] Orv Hetil. 2015; 156: 1523–1531. [Hungarian]

  • 19

    Ambrus A, Rovó L, Sztanó B, et al. Introduction of fiberoptic endoscopic evaluation of swallowing and increase of the range of indications in our department. [Fiberoszkóppal végzett funkcionális nyelésvizsgálat bevezetése és indikációs körének kiterjesztése klinikánkon.] Orv Hetil. 2023; 164: 1817–1823. [Hungarian]

  • 20

    Chojnowska S, Baran T, Wilińska I, et al. Human saliva as a diagnostic material. Adv Med Sci. 2018; 63: 185–191.

  • 21

    Ertekin C. Voluntary versus spontaneous swallowing in man. Dysphagia 2011; 26: 183–192.

  • 22

    Teramoto S, Matsuse T, Matsui H, et al. The simple swallowing provocation test as a means of screening for swallowing disorders: a comparison with the water swallowing test. Nihon Kokyuki Gakkai Zasshi 1999; 37: 466–470.

  • 23

    Tejima C, Kikutani T, Takahashi N, et al. Application of simple swallowing provocation test with fiberoptic endoscopic evaluation of swallowing in a cross-sectional study. BMC Geriatr. 2015; 15: 48.

  • 24

    Martin RE, Goodyear BG, Gati JS, et al. Cerebral cortical representation of automatic and volitional swallowing in humans. J Neurophysiol. 2001; 85: 938–950.

  • 25

    Mélotte E, Maudoux A, Panda R, et al. Links between swallowing and consciousness: a narrative review. Dysphagia 2023; 38: 42–64.

  • 26

    Bhutada AM, Davis TM, Garand KL. Electrophysiological measures of swallowing functions: a systematic review. Dysphagia 2022; 37: 1633–1650.

  • 27

    Hiraoka K. Movement-related cortical potentials associated with saliva and water bolus swallowing. Dysphagia 2004; 19: 155–159.

  • 28

    Nonaka T, Yoshida M, Yamaguchi T, et al. Contingent negative variations associated with command swallowing in humans. Clin Neurophysiol. 2009; 120: 1845–1851.

  • 29

    Huckabee ML, Deecke L, Cannito MP, et al. Cortical control mechanisms in volitional swallowing: the Bereitschaftspotential. Brain Topogr. 2003; 16: 3–17.

  • 30

    Avarez-Larruy M, Tomsen N, Guanyabens N, et al. Spontaneous swallowing frequency in post-strolke patients with and without oropharyngeal dysphagia: an observational study. Dysphagia 2023; 38: 200–210.

  • 31

    Crary MA, Carnaby GD, Sia I. Spontaneous swallow frequency compared with clinical screening in the identification of dysphagia in acute stroke. J Stroke Cerebrovasc Dis. 2014; 23: 2047–2053.

  • 32

    Carnaby G, Sia I, Crary M. Associations between spontaneous swallowing frequency at admission, dysphagia, and stroke-related outcomes in acute care. Arch Phys Med Rehabil. 2019; 100: 1283–1288.

  • 33

    Bulmer JM, Ewers C, Drinnan MJ, et al. Evaluation of spontaneous swallow frequency in healthy people and those with, or at risk of developing, dysphagia: a review. Gerontol Geriatr Med. 2021; 7: 23337214211041801.

  • 34

    Schultheiss C, Nusser-Müller-Busch R, Seidl RO. The semisolid bolus swallow test for clinical diagnosis of oropharyngeal dysphagia: a prospective randomised study. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2011; 268: 1837–1844.

  • 35

    Bartolome G, Starrost U, Schröter-Morasch H, et al. Validation of the Munich Swallowing Score (MUCSS) in patients with neurogenic dysphagia: a preliminary study. NeuroRehabilitation 2021; 49: 445–457.

  • 36

    Lindroos E, Johansson K. Free from dysphagia? A test battery to differentiate between mild and no dysphagia. Dysphagia 2022; 37: 501–509.

  • 37

    Persson E, Wårdh I, Östberg P. Repetitive saliva swallowing test: norms, clinical relevance and the impact of saliva secretion. Dysphagia 2019; 34: 271–278.

  • 38

    Takeda C, Yoshida M, Nakamori M, et al. Delayed swallowing reflex is overlooked in swallowing screening among acute stroke patients. J Stroke Cerebrovasc Dis. 2020; 29: 105303.

  • 39

    Nusser-Müller-Busch R, Gampp Lehmann K. (eds.) Facial-Oral Tract Therapy (F.O.T.T.): for eating, swallowing, nonverbal communication and speech. Springer International Publishing, Cham, 2021.

  • 40

    Eltringham SA, Kilner K, Gee M, et al. Impact of dysphagia assessment and management on risk of stroke-associated pneumonia: a systematic review. Cerebrovasc Dis. 2018; 46: 99–107.

  • 41

    Maeshima S, Osawa A, Hayashi T, et al. Elderly age, bilateral lesions, and severe neurological deficit are correlated with stroke-associated pneumonia. J Stroke Cerebrovasc Dis. 2014; 23: 484–489.

  • 42

    Shinohara Y, Yanagihara T, Abe K, et al. VII. Rehabilitation. J Stroke Cerebrovasc Dis. 2011; 20(4 Suppl): S145–S180.

  • 43

    Yoshimatsu Y. Predictive roles of the repetitive saliva swallowing test (RSST) in aspiration pneumonia and other respiratory diseases: does the RSST have a predictive role in aspiration pneumonia and other respiratory diseases? In: Teramoto S, Komiya K. (eds.) Aspiration pneumonia. The Current Clinical Giant for Respiratory Physicians. Springer, Singapore, 2020; pp. 131–141.

  • 44

    Uni M, Nishimura N, Yamano Y, et al. Efficacy of early switch from intravenous to oral antimicrobials in patients with aspiration pneumonia: a prospective observational study. Respir Investig. 2015; 53: 225–231.

  • 45

    Tamura F, Mizukami M, Ayano R, et al. Analysis of feeding function and jaw stability in bedridden elderly. Dysphagia 2002; 17: 235–241.

  • 46

    Yoshimatsu Y, Tobino K, Sueyasu T, et al. Repetitive saliva swallowing test and water swallowing test may identify a COPD phenotype at high risk of exacerbation. Clin Respir J. 2019; 13: 321–327.

  • 47

    Cheng YM, Lan SH, Hsieh YP, et al. Evaluate five different diagnostic tests for dry mouth assessment in geriatric residents in long-term institutions in Taiwan. BMC Oral Health 2019; 19: 106.

  • 48

    Haji T. The effect of lemon water on repetitive saliva swallowing, using intra-aural swallowing sound as an indicator. Jpn J Logop Phoniatr. 2017; 58: 135–142.

  • 49

    Daniels SK. Swallowing apraxia: a disorder of the praxis system? Dysphagia 2000; 15: 159–166.

  • 50

    Baba Y, Teramoto S, Hasegawa H, et al. Characteristics and limitation of portable bedside swallowing test in elderly with dementia: comparison between the repetitive saliva swallowing test and the simple swallowing provocation test. Nihon Ronen Igakkai Zasshi 2005; 42: 323–327. [Japanese]

  • 51

    Cheng I, Takahashi K, Miller A, et al. Cerebral control of swallowing: an update on neurobehavioral evidence. J Neurol Sci. 2022; 442: 120434.

  • 52

    Ebitz RB, Hayden BY. Dorsal anterior cingulate: a Rorschach test for cognitive neuroscience. Nat Neurosci. 2016; 19: 1278–1279.

  • 53

    Bush G, Luu P, Posner MI, et al. Cognitive and emotional influences in anterior cingulate cortex. Trends Cogn Sci. 2000; 4: 215–222.

  • 54

    Theytaz F, Vuistiner A, Schweizer V, et al. Feasibility study of the Nox-T3 device to detect swallowing and respiration pattern in neurologically impaired patients in the acute phase. Sci Rep. 2023; 13: 7325.

  • 55

    Ohashi M, Aoyagi Y, Ito S, et al. Comparison of electromyography, sound, bioimpedance, and high-resolution manometry for differentiating swallowing and vocalization events. Med Eng Phys. 2023; 115: 103980.

  • 56

    So BP, Chan TT, Liu L, et al. Swallow detection with acoustics and accelerometric-based wearable technology: a scoping review. Int J Environ Res Public Health 2023; 20: 170.

  • 57

    Lai DK, Cheng ES, Lim HJ, et al. Computer-aided screening of aspiration risks in dysphagia with wearable technology: a systematic review and meta-analysis on test accuracy. Front Bioeng Biotechnol. 2023; 11: 1205009.

  • 58

    Kawamoto-Hirano A, Ikeda R, Takahashi T, et al. Bedside evaluation of swallowing function to predict aspiration pneumonia in Duchenne muscular dystrophy. Auris Nasus Larynx 2023; 50: 247–253.

  • 59

    Brodsky MB, Pandian V, Needham DM. Post-extubation dysphagia: a problem needing multidisciplinary efforts. Intensive Care Med. 2020; 46: 93–96.

  • 60

    Bergström L, Cichero JA. Dysphagia management: does structured training improve the validity and reliability of cervical auscultation? Int J Speech Lang Pathol. 2022; 24: 77–87.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 84 11
Dec 2024 0 41 25
Jan 2025 0 52 16
Feb 2025 0 98 19
Mar 2025 0 101 16
Apr 2025 0 24 11
May 2025 0 5 7