Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 12
Idegsebészeti posztoperatív őrzőben kezelt idős betegek SARS-CoV-2 és Clostridioides difficile kombinált fertőzése
Authors:
Csaba Zsolt Oláh Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Miskolc, Szentpéteri kapu 72–76., 3526 Magyarország
Tokaj-Hegyalja Egyetem Sárospatak Magyarország

Search for other papers by Csaba Zsolt Oláh in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Judit Czakó Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Miskolc, Szentpéteri kapu 72–76., 3526 Magyarország

Search for other papers by Judit Czakó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Zoltán Attila Godó Tokaj-Hegyalja Egyetem Sárospatak Magyarország
Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Információ Technológia Tanszék Debrecen Magyarország

Search for other papers by Zoltán Attila Godó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Mária Farkas Corden Laboratórium Hálózat Miskolc Magyarország

Search for other papers by Mária Farkas in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Miklós Papp Miskolci Egyetem Miskolc Magyarország

Search for other papers by Miklós Papp in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Máté Czabajszki Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Miskolc, Szentpéteri kapu 72–76., 3526 Magyarország

Search for other papers by Máté Czabajszki in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
464–469
Online Publication Date:
24 Mar 2024
Publication Date:
24 Mar 2024
Article Category:
Case Report
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.32975
Keywords:
COVID–19; SARS-CoV-2; Clostridioides difficile; antibiotics; infections; diarrhea;
Keywords (Hungarian):
COVID–19; SARS-CoV-2; Clostridioides difficile; antibiotikum; infekciókontroll; hasmenés;
Open access

A COVID–19-pandémia során fellépő Clostridioides difficile fertőzés incidenciájával kapcsolatban egymással ellentétes eredmények ismertek: számos tanulmány szerint növekedett, míg más tanulmányok szerint csökkent. A második COVID–19-hullám tetőfokán idegsebészeti posztoperatív őrzőnkben 11, intenzív ellátást igénylő beteget kezeltünk. A 11 betegből 7 COVID–19-pozitív lett, és közülük 4 betegnél még C. difficile fertőzés is kialakult. A 4-ből 2 beteget elveszítettünk. Bár megfigyeléseinket kevés beteg ellátása során gyűjtöttük, úgy ítéljük meg, hogy súlyos állapotú betegeknél a SARS-CoV-2 és a C. difficile együttes fertőzése többletkockázatot jelent. A COVID–19-ben alkalmazott, széles spektrumú szisztémás antibiotikumok használata növelheti a C. difficile infekció rizikóját. Jól átgondolt infekciókontroll, a megfelelő higiéné betartása, az alkoholos kézfertőtlenítők mellett a rendszeres szappanos kézmosások mérsékelhetik a nosocomialis C. difficile fertőzések számát. Orv Hetil. 2024; 165(12): 464–469.

During the COVID–19 pandemic, opposite results have been reported regarding the incidence of Clostridioides difficile infection: many studies show an increase, while others a decrease. At the peak of the second wave of COVID–19-pandemic, we treated 11 patients requiring intensive care in our neurosurgery postoperative ward. 7 out of 11 patients tested positive for SARS-CoV-2 and 4 of them even developed C. difficile infection. Out of 4, 2 patients died. Wide-spectrum systemic antibiotics used in the treatment of COVID–19 may increase the risk of C. difficile infection. The development of nosocomial C. difficile can be mitigated by well-thought-out infection control, proper hygiene, regular use of soap beside alcoholic hand sanitizers and strict control of the use of antibiotics. Orv Hetil. 2024; 165(12): 464–469.
  • 1

    World Health Organization. WHO COVID-19 dashboard. Available from: https://covid19.who.int/ [accessed: 28 Jan, 2024].

  • 2

    Váradi A, Ferenci T, Falus A. The coronavirus-induced COVID–19 pandemic. Previous experiences and scientific evidences at the end of March, 2020. [A koronavírus okozta COVID–19-pandémia. Korábbi tapasztalatok és tudományos evidenciák 2020. március végén.] Orv Hetil. 2020; 161: 644–651. [Hungarian]

  • 3

    Korsós A, Kupcsulik Sz, Lovas A, et al. Diagnostic consideration and bedside estimation of the prognosis in COVID–19 patients. [Diagnosztikus lépések és a betegség prognózisának becslése COVID–19-fertőzött betegeken.] Orv Hetil. 2020; 161: 667–671. [Hungarian]

  • 4

    Divani AA, Andalib S, Napoli M, et al. Coronavirus disease 2019 and stroke: clinical manifestations and pathophysiological insights. J Stroke Cerebrovasc Dis. 2020; 29: 104941.

  • 5

    Nobel YR, Phipps M, Zucker J, et al. Gastrointestinal symptoms and COVID-19: a case-control study from the United States. Gastroenterology 2020; 159: 373–375.e2.

  • 6

    Laszkowska M, Kim J, Faye AE, et al. Prevalence of Clostridioides difficile and other gastrointestinal pathogens in patients with COVID‑19. Dig Dis Sci. 2021; 66: 4398–4405.

  • 7

    Sandhu A, Tillotson G, Polistico J, et al. Clostridioides difficile in COVID-19 patients, Detroit, Michigan, USA, March–April 2020. Emerg Infect Dis. 2020; 26: 2272–2274.

  • 8

    Hajifathalian K, Krisko T, Mehta A, et al. Gastrointestinal and hepatic manifestations of 2019 novel coronavirus disease in a large cohort of infected patients from New York: clinical implications. Gastroenterology 2020; 159: 1137–1140.e2.

  • 9

    Talley NJ, Holtmann GJ, Jones M, et al. Zonulin in serum as a biomarker fails to identify the IBS, functional dyspepsia and non-coeliac wheat sensitivity. Gut 2020; 69: 1719–1722.

  • 10

    Sharma L, Riva A. Intestinal barrier function in health and disease. Any role of SARS-CoV-2? Microorganisms 2020; 8: 1744.

  • 11

    Chen Y, Chen L, Deng Q, et al. The presence of SARS-CoV-2 RNA in the feces of COVID-19 patients. J Med Virol. 2020; 92: 833–840.

  • 12

    Cheung KS, Hung IF, Chan PP, et al. Gastrointestinal manifestations of SARS-CoV-2 infection and virus load in fecal samples from a Hong Kong cohort: systematic review and meta-analysis. Gastroenterology 2020; 159: 81–95.

  • 13

    Wong MC, Huang J, Lai C, et al. Detection of SARS-CoV-2 RNA in fecal specimens of patients with confirmed COVID-19. A meta-analysis. J Infect. 2020; 81: e31–e38.

  • 14

    Pesti A, Gyömörei Cs, Juhász P, et al. Detection of SARS-CoV-2 proteins by immunohistochemistry in human tissues. Pathology collaborative analysis. [SARS-CoV-2-fehérjék kimutatása immunhisztokémiai módszerrel emberi szövetekben. Patológiai körvizsgálat.] Orv Hetil. 2022; 163: 975–983. [Hungarian]

  • 15

    Lin L, Jiang X, Zhang Z, et al. Gastrointestinal symptoms of 95 cases with SARS-CoV-2 infection. Gut 2020; 69: 997–1001.

  • 16

    Ng SC, Tilg H. COVID-19 and the gastrointestinal tract: more than meets the eye. Gut 2020; 69: 973–974.

  • 17

    Angyal K, Tajthy AM, Drácz B, et al. The most common gastrointestinal alterations in patients with post-COVID syndrome. [A poszt-COVID-szindrómával diagnosztizált betegek leggyakoribb gastrointestinalis eltérései.] Orv Hetil. 2023; 164: 1206–1212. [Hungarian]

  • 18

    Yeoh YK, Zuo T, Lui GC, et al. Gut microbiota composition reflects disease severity and dysfunctional immune responses in patients with COVID-19. Gut 2021; 70: 698–706.

  • 19

    Szekanecz Z, Vályi-Nagy I. Post-acute COVID–19 syndrome. [Posztakut COVID–19 szindróma.] Orv Hetil. 2021; 162: 1067–1078. [Hungarian]

  • 20

    Tamási J, Kalabay L. Monitoring the development of post-COVID–19 syndrome. [Poszt-COVID–19-szindrómás esetek kialakulásának követése.] Orv Hetil. 2022; 163: 335–342. [Hungarian]

  • 21

    Zuo T, Zhang F, Lui GCY, et al. Alterations in gut microbiota of patients with COVID-19 during time of hospitalization. Gastroenterology 2020; 159: 944–955.e8.

  • 22

    Schirmer M, Smeekens SP, Vlamakis H, et al. Linking the human gut microbiome to inflammatory cytokine production capacity. Cell 2016; 167: 1125–1136.e8. Erratum: Cell 2016; 167: 1897.

  • 23

    Vaughn VM, Gandhi TN, Petty LA, et al. Empiric antibacterial therapy and community-onset bacterial coinfection in patients hospitalized with COVID-19: a multi-hospital cohort study. Clin Infect Dis. 2020: 72: e533–e541.

  • 24

    Zsuffa JA, Koszovácz V, Berente DB, et al. Impact of the third wave of the COVID–19 pandemic on the lifestyle, mental and physical health of the Hungarian population over 60. [A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére.] Orv Hetil. 2022; 163: 1215–1223. [Hungarian]

  • 25

    Végh T, László I, Juhász M, et al. Practical aspects of anesthetic and perioperative care for COVID–19 patients. [A COVID–19-fertőzött betegek anesztéziájának és perioperatív ellátásának gyakorlati szempontjai.] Orv Hetil. 2020; 161: 692–695. [Hungarian]

  • 26

    Granata G, Bartolini A, Codeluppi M, et al. The burden of Clostridioides difficile infection during the COVID-19 pandemic: a retrospective case-control study in Italian hospitals. J Clin Med. 2020; 9: 3855.

  • 27

    Spigaglia P. COVID-19 and Clostridioides difficile infection (CDI): possible implications for elderly patients. Anaerobe 2020; 64: 102233.

  • 28

    Horvat S, Rupnik M. Interactions Between Clostridioides difficile and fecal microbiota in in vitro batch model: growth, sporulation, and microbiota changes. Front Microbiol. 2018; 9: 1633.

  • 29

    Bacci S, Mølbak K, Kjeldsen M, et al. Binary toxin and death after Clostridium difficile infection. Emerg Infect Dis. 2011; 17: 976–982.

  • 30

    Hernández-García R, Garza-González E, Miller M, et al. Application of the ATLAS score for evaluating the severity of Clostridium difficile infection in teaching hospitals in Mexico. Braz J Infect Dis. 2015; 19: 399–402.

  • 31

    Charlson ME, Pompei P, Ales KL, et al. A new method of classifying prognostic comorbidity in longitudinal studies: development and validation. J Chronic Dis. 1987; 40: 373–383.

  • 32

    Cammarota G, Ianiro G, Gasbarrini A. Fecal microbiota transplantation for the treatment of Clostridium difficile infection: a systematic review. J Clin Gastroenterol. 2014; 48: 693–702.

  • 33

    Ramesh AS, Munoz Tello C, Jamil D, et al. Role of fecal microbiota transplantation in reducing Clostridioides difficile infection-associated morbidity and mortality: a systematic review. Cureus 2022; 14: e28402.

  • 34

    McDonald EG, Dendukuri N, Frenette C, et al. Time-series analysis of health care-associated infections in a new hospital with all private rooms. JAMA Intern Med. 2019; 179: 1501–1506.

  • 35

    Jullian-Desayes I, Landelle C, Mallaret MR, et al. Clostridium difficile contamination of health care workers’ hands and its potential contribution to the spread of infection: review of the literature. Am J Infect Control. 2017; 45: 51–58.

  • 36

    Landelle C, Verachten M, Legrand P, et al. Contamination of healthcare workers’ hands with Clostridium difficile spores after caring for patients with C. difficile infection. Infect Control Hosp Epidemiol. 2014; 35: 10–15. Erratum: Infect Control Hosp Epidemiol. 2014; 35: 331.

  • 37

    Louh IK, Greendyke WG, Hermann EA, et al. Clostridium difficile infection in acute care hospitals: systematic review and best practices for prevention. Infect Control Hosp Epidemiol. 2017; 38: 476–482.

  • 38

    Bentivegna E, Alessio G Spuntarelli V, et al. Impact of COVID-19 prevention measures on risk of health care-associated Clostridium difficile infection. Am J Infect Control. 2021; 49: 640–642.

  • 39

    Blanco-Melo D, Nilsson-Payant BE, Liu WC, et al. Imbalanced host response to SARS-CoV-2 drives development of COVID-19. Cell 2020; 181: 1036–1045.e9.

  • 40

    Cha MH, Regueiro M, Sandhu DS. Gastrointestinal and hepatic manifestations of COVID-19. A comprehensive review. World J Gastroenterol. 2020; 26: 2323–2332.

  • 41

    Azimirad M, Noori M, Raeisi, et al. How does COVID-19 pandemic impact on incidence of Clostridioides difficile infection and exacerbation of its gastrointestinal symptoms? Front Med. 2021; 8: 775063.

  • 42

    Granata G, Petrosillo N, Moghazi SA, et al. The burden of Clostridioides difficile infection in COVID-19 patients: a systematic review and meta-analysis. Anaerobe 2022; 74: 102484.

  • 43

    Awan RU, Gangu K, Nguyen A, et al. COVID-19 and Clostridioides difficile coinfection outcomes among hospitalized patients in the United States: an insight from National Inpatient Database. Infect Dis Rep. 2023; 15: 279–291.

  • 44

    Khanna S, Pardi D. Fecal microbiota transplantation for recurrent Clostridioidesdifficile infection. The COVID-19 era. Am J Gastroenterol. 2020; 115: 971–974.

  • 45

    Ianiro G, Bibbò S, Masucci L. Maintaining standard volumes, efficacy and safety, of fecal microbiota transplantation for C. difficile infection during the COVID-19 pandemic: a prospective cohort study. Dig Liver Dis. 2020; 52: 1390–1395.

  • 46

    Rawson TM, Moore LS, Castro-Sánchez E, et al. COVID-19 and the potential long-term impact on antimicrobial resistance. J Antimicrob Chemother. 2020; 75: 1681–1684.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 32 15
Sep 2024 0 35 14
Oct 2024 0 236 13
Nov 2024 0 127 17
Dec 2024 0 67 12
Jan 2025 0 30 12
Feb 2025 0 0 0