Authors:
Aliz Ambrusz Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Nyíregyháza, Bujtos u. 2–4., 4400 Magyarország
Sárospataki Református Hittudományi Egyetem Sárospatak Magyarország
Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Pszichológia Doktori Program Debrecen Magyarország

Search for other papers by Aliz Ambrusz in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Ferenc Németh Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Pszichiátriai Osztály Szombathely Magyarország

Search for other papers by Ferenc Németh in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zsuzsanna Borbély Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Budapest Magyarország

Search for other papers by Zsuzsanna Borbély in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Erika Malét-Szabó Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Pszichológia Doktori Program Debrecen Magyarország
Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Budapest Magyarország
Belügyminisztérium Budapest Magyarország

Search for other papers by Erika Malét-Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés: Világszerte nagy figyelmet fordítanak a dohányzásra mint legfőbb megelőzhető halálokra, ugyanakkor szakmacsoportok szerinti prevalenciájáról keveset tudunk. Célkitűzés: A rendvédelem területén a dohányzás előfordulási gyakoriságának felmérése, valamint a dohányzási status és a szubjektív egészségi állapot összevetése. Módszer: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományú tagjai között kvantitatív, papíralapú felmérés. Keresztmetszeti vizsgálat (N = 1704; átlagéletkor: 39,2 év; SD: 8,12; nő: 13,7%; férfi: 86,2%). Eredmények: A vármegyében a rendőrök 32,3%-a dohányzik, a férfiak 32,8%-a, míg a nők 29,1%-a. 24,3% már leszokott a dohányzásról, és 43,4% sohasem dohányzott. A munkarend tekintetében a dohányzás prevalenciája a váltásos 1. (12/24) munkarendben dolgozók esetében a legmagasabb: 36,3%. A dohányzók között a hivatali (napi 8 óra) munkarendben dolgozók aránya a legkisebb: 23,8%. A szubjektív egészségi állapot és a dohányzási status közötti összefüggés nem szignifikáns, de tendeciózusnak mondható (Kruskal–Wallis: p = 0,054). A dohányzóknál amellett, hogy jónak minősítik egészségi állapotukat, az átlagérték alacsonyabb (M: 3,96; SD: 0,61). Akik soha nem dohányoztak (M: 4,03; SD: 0,60), vagy akik már leszoktak a dohányzásról (M: 4,04; SD: 0,61), szintén jónak érzik egészségi állapotukat. Következtetés: A rendvédelemben dolgozók dohányzási prevalenciája magasabb a magyar népességi adatok viszonylatában és a nemzetközi rendvédelmi területen történő összehasonlításban. Az egészségfejlesztési programoknak továbbra is kiemelten kell kezelniük a dohányzás leszoktatását segítő intervenciókat. Orv Hetil. 2024; 165(15): 584–594.

Introduction: Worldwide, many studies focus on smoking as a major preventable cause of death but little is known about its prevalence by occupational groups. Objective: Survey of smoking prevalence in law enforcement and comparing smoking status and subjective health status. Method: Quantitative, paper-based survey among police officers of the Szabolcs-Szatmár-Bereg County Police Headquarters. Cross-sectional study (N = 1704; mean age: 39.2 years; SD: 8.12; female: 13.7%, male: 86.2%). Results: 32.3% of police officers smoke in the county, 32.8% of men and 29.1% of women. 24.3% of the sample had already quit smoking and 43.4% had never smoked. Regarding work schedule, the prevalence of smoking is the highest, 36.3%, in the case of workers with shift 1 (12/24) work schedule. Among smokers, the proportion of people working in offices (8 hours a day) is the smallest: 24.0%. The correlation between the subjective health status and the smoking status is not significant but it can be said to be tendentious (Kruskal–Wallis: p = 0.054). For smokers, in addition to rating their health status as good, the average value is lower (M: 3.96; SD: 0.61). Those who have never smoked (M: 4.03; SD: 0.60) or who have quit smoking (M: 4.04; SD: 0.61) also rate their health status as good. Conclusion: The prevalence of smoking among police officers is higher compared to the Hungarian population data or the international law enforcement population. Health promotion programs should continue to give priority to smoking cessation interventions. Orv Hetil. 2024; 165(15): 584–594.

  • 1

    National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion (US), Office on Smoking and Health. The health consequences of smoking – 50 years of progress: A report of the Surgeon General. Centers for Disease Control and Prevention (US), Atlanta, GA, 2014. Available from: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK179276/ [accessed: Jan 26, 2024].

  • 2

    Kovács G, Horváth I. (eds.) Smoking and quitting. [Kovács G, Horváth I. (szerk.) Dohányzás és leszokás.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2020. [Hungarian]

  • 3

    GBD 2019 Tobacco Collaborators. Spatial, temporal, and demographic patterns in prevalence of szmoking tobacco use and attributable disease burden in 204 countries and territories, 1990–2019: a systematic analysis from the Global Burden of Disease Study 2019. Lancet 2021; 397(10292): 2337–2360. Erratum: Lancet 2021; 397(10292): 2336.

  • 4

    World Health Organization. WHO report on the global tobacco epidemic, 2017: monitoring tobacco use and prevention policies. Geneva, 2017. Available from: https://www.who.int/publications/i/item/9789241512824 [accessed: Jan 25, 2024].

  • 5

    Jafari A, Rajabi A, Gholian-Aval M, et al. National, regional, and global prevalence of cigarette smoking among women/females in the general population: a systematic review and meta-analysis. Environ Health Prev Med. 2021; 26: 5.

  • 6

    B. Müller T. Safety, Police 2023. Info table, 2023/17. Office of the Parliament Directorate of Public Collections and Cultural Affairs Representatives Information Service Public. [B. Müller T. Közbiztonság, Rendőrség, 2023. Infotabló, 2023/17. Országgyűlés Hivatala, Közgyűjteményi és Művelődési Igazgatóság, Képviselői Információs Szolgálat.] Available from: https://www.parlament.hu/documents/10181/64399656/Infotablo_2023_17_kozbiztonsag_rendorseg_2023.pdf/e4f7b4e2-3ab5-cb82-c079-c8168426dcd7?t=1684243845856 [accessed: Jan 2, 2024]. [Hungarian]

  • 7

    Sárközi I. Women in law enforcement. Doctoral thesis. [Nők a rendészetben. Doktori értekezés.] Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományok Doktori Iskola Budapest, 2008. [Hungarian]

  • 8

    Földesi K. Men and women in law enforcement. [Férfiak és nők a rendőrségen.] Pécsi Határőr Tudományos Közlemények 2013; 14; 161–168. [Hungarian]

  • 9

    Act CLXVII of 2011 on the termination of old-age pensions before the age limit, on early retirement benefits and on service pension. [2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról.] Available from: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100167.tv [accessed: Jan 2, 2024]. [Hungarian]

  • 10

    Violanti J, Marshall J, Howe B. Police occupational demands, psychological distress, and the coping function of alcohol. J Occup Med. 1983; 25: 455–458.

  • 11

    Tánczos Z, Sipos E, Szeles E, et al. Occupational health promotion among police personnel. [Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében.] Belügyi Szle. 2021; 69(Ksz3): 32–47. [Hungarian]

  • 12

    Ambrusz A, Petlyánszki G, Malét-Szabó E. Health promotion and health protection for police officers at the Szabolcs-Szatmár-Bereg County Police headquarters. [Egészségfejlesztés és egészségvédelem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság állományában.] Belügyi Szle. 2022; 70: 1507–1527. [Hungarian]

  • 13

    Ambrusz A. Relationships between smoking habits, subjective health status, life satisfaction, and happiness among the police officers of a Hungarian region. Studia UBB Psychol-Paed. 2023; 68: 61–73.

  • 14

    Eurostat. Statistic expained. European health interview survey (EHIS) (2019). Available from: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:European_health_interview_survey_(EHIS) [accessed: Jan 24, 2024].

  • 15

    Brys Z, Tóth G, Urbán R, et al. The epidemiology of smoking and e-cigarette use in the Hungarian adult population in 2018. [A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban.] Orv Hetil. 2022; 163: 31–38. [Hungarian]

  • 16

    Kékes E, Barna I, Daiki T. The prevalence of smoking and gender differences according to the data of the national health screening program in 2010–2018 in Hungary. [Nemi különbségek a dohányzás gyakoriságában hazánkban 2010 és 2018 között.] Orv Hetil. 2019; 160: 2047–2053. [Hungarian]

  • 17

    Hungarian Central Statistical Office. European Population Health Survey, 2019. Smoking habits, 2019. [Központi Statisztikai Hivatal. Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF), 2019. Dohányzási szokások, 2019.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/dohanyzas_2019/index.html [accessed: Jan 2, 2024]. [Hungarian]

  • 18

    Rákóczi I, Sárváry A, Gyulai A, et al. Smoking habits among adult population in Nyíregyháza. [A felnőtt lakosság dohányzási szokásai Nyíregyházán.] Egészségfejlesztés 2019; 60(5): 76–86. [Hungarian]

  • 19

    Smith DR, Devine SU, Leggat PA, et al. Alcohol and tobacco consumption among police officers. Kurume Med J. 2005; 52: 63–65.

  • 20

    Stellman SD, Boffetta P, Garfinkel L. Smoking habits of 800,000 American men and women in relation to their occupations. Am J Ind Med. 1988; 13: 43–58.

  • 21

    Boyce RW, Perko MA, Jones GR, et al. Physical fitness, absenteeism and workers’ compensation in smoking and non-smoking police officers. Occup Med. 2006; 56: 353–356.

  • 22

    Tharkar S, Kumpatla S, Muthukumaran P, et al. High prevalence of metabolic syndrome and cardiovascular risk among police personnel compared to general population in India. J Assoc Physicians India 2008; 56: 845–849.

  • 23

    Basaza R, Kukunda MM, Otieno E, et al. Factors influencing cigarette smoking among police and costs of an officer smoking in the workplace at Nsambya Barracks, Uganda. Tob Prev Cessat. 2020; 6: 5.

  • 24

    Jankowski M, Gujski M, Pinkas J, et al. The prevalence of cigarette smoking, e-cigarette use and heated tobacco use among police employees in Poland: a 2020 cross-sectional survey. Int J Occup Med Environ Health 2021; 34: 629–645.

  • 25

    Khan MK, Hoque HE, Ferdous J. Knowledge and attitude regarding national tobacco control law and practice of tobacco smoking among Bangladesh police. Mymensingh Med J. 2019; 28: 752–761.

  • 26

    Mácsár G, Bognár J, Plachy J. Questionnaire examination of sports and lifestyle habits among police officers serving in Budapest. [Sportolási és életmódszokások kérdőíves vizsgálata a Budapesten szolgálatot teljesítő rendőrállomány körében.] Recreation 2017; 7(3): 13–15. [Hungarian]

  • 27

    Borbély Zs. Health behavior, mental health – responses of police trainees to occupational stress. [Egészség-magatartás és mentális egészség – nemi különbségek a munkahelyi stressz megélésében.] Belügyi Szle. 2019; 67(7–8): 37–50. [Hungarian]

  • 28

    Faragó I. An analysis of the dental health of young adults and other corresponding factors at a police secondary school. Doctoral thesis. [Fiatal felnőttek dentális egészségének és az ezzel összefüggő tényezők kapcsolatának vizsgálata rendészeti szakközépiskolában. Doktori értekezés.] Semmelweis Egyetem, Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola, Budapest, 2013. [Hungarian]

  • 29

    Erdős Á. Smoking habits of law enforcement college students. [A rendészeti felsőoktatás hallgatóinak dohányzási szokásai.] Sci Secur. 2022; 3: 61–68. [Hungarian]

  • 30

    DeSalvo KB, Fisher WP, Tran K, et al. Assessing measurement properties of two single-item general health measures. Qual Life Res. 2006; 15: 191–201.

  • 31

    Tokaji Károlyné, Faragó M, Boros J. It is objectively subjective. [Objektíven szubjektív.] Stat Szle. 2011; 89: 768–789. [Hungarian]

  • 32

    Pijls LT, Feskens EJ, Kromhout D. Self-rated health, mortality, and chronic diseases in elderly men. The Zutphen Study, 1985-1990. Am J Epidemiol. 1993; 138: 840–848.

  • 33

    Nielsen AB, Siersma V, Hiort LC, et al. Self-rated general health among 40-year-old Danes and its association with all-cause mortality at 10-, 20-, and 29 years’ follow-up. Scand J Public Health 2008; 36: 3–11.

  • 34

    Wuorela M, Lavonius S, Salminen M, et al. Self-rated health and objective health status as predictors of all-cause mortality among older people: a prospective study with a 5-, 10-, and 27-year follow-up. BMC Geriatr. 2020; 20: 120.

  • 35

    Jávorné Erdei R, R Fedor A, Berencsiné Madácsi E. The subjective health status of Nyíregyháza residents and its changes. [A nyíregyházi lakosok szubjektív egészségi állapota és annak változásai.] Acta Med Soc. 2014; 5: 189–206. [Hungarian]

  • 36

    Jávorné Erdei R, Takács P. Subjective health status and its changes in Nyíregyháza. [Szubjektív egészségi állapot és annak változásai Nyíregyházán.] Acta Med Soc. 2018; 9: 96–109. [Hungarian]

  • 37

    Hüse L. Factors of subjective health status and their changes in Nyíregyháza and its surrounding area. [A szubjektív egészségi állapot tényezői és azok változása Nyíregyházán és vonzáskörzetében.] Acta Med Soc. 2015; 6: 96–120 [Hungarian]

  • 38

    Bácskai E, Czombor P, Gerevich J. Biological and social predictors of smoking and perception of health. [A dohányzás biológiai, szociális prediktorjellemzői és az általános egészség percepciója.] Orv Hetil. 2010; 151: 1018–1027. [Hungarian]

  • 39

    Balia S. Survival expectations, subjective health and smoking: evidence from SHARE. Empir Econ. 2014; 47: 753–780.

  • 40

    Carbone JC, Kverndokk S, Røgeberg OJ. Smoking, health, risk, and perception. J Health Econ. 2005; 24: 631–653.

  • 41

    Park S, Ahn J, Lee BK. Self-rated subjective health status is strongly associated with sociodemographic factors, lifestyle, nutrient intakes, and biochemical indices, but not smoking status: KNHANES 2007–2012. J Korean Med Sci. 2015; 30: 1279–1287.

  • Collapse
  • Expand

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 184 13
Nov 2024 0 104 10
Dec 2024 0 66 22
Jan 2025 0 64 10
Feb 2025 0 108 11
Mar 2025 0 52 4
Apr 2025 0 0 0