Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 16
ScreenGPT – A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei és korlátai a primer, szekunder és tercier prevencióban
Authors:
Viola Angyal Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Egészségtudományi Doktori Tagozat, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Digitális Egészségtudományi Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Viola Angyal in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ádám Bertalan Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Egészségtudományi Doktori Tagozat, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Digitális Egészségtudományi Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Ádám Bertalan in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Péter Domján Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Egészségtudományi Doktori Tagozat Budapest Magyarország

Search for other papers by Péter Domján in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Elek Dinya Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Digitális Egészségtudományi Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Elek Dinya in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
629–635
Online Publication Date:
21 Apr 2024
Publication Date:
21 Apr 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33029
Keywords:
artificial intelligence; health screening; prevention; ChatGPT;
Keywords (Hungarian):
mesterséges intelligencia; szűrés; prevenció; ChatGPT;
Open access

Bevezetés: A prevenció és a szűrővizsgálatok manapság egyre népszerűbbek. A páciensek – tudatosabbá válásuknak köszönhetően – többet kutatnak az interneten egészségi állapotukkal kapcsolatosan, függetlenül attól, hogy az mennyire megbízható. A ChatGPT megjelenése forradalmasította az információszerzést, így elkezdték azt öndiagnózisra és egészségi állapotuk menedzselésére használni. Annak ellenére, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások nem helyettesíthetik az egészségügyi szakemberekkel történő konzultációt, kiegészítő szerepet tölthetnek be a hagyományos szűrési eljárások során, így érdemes megvizsgálni a lehetőségeket és a korlátokat. Célkitűzés: Kutatásunk legfőbb célkitűzése az volt, hogy azonosítsuk azokat a területeket, ahol a ChatGPT képes bekapcsolódni a primer, szekunder és tercier prevenciós folyamatokba. Célunk volt továbbá megalkotni az olyan mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatás koncepcióját, amely segítheti a pácienseket a prevenció különböző szintjein. Módszer: A prevenciós területen a ChatGPT által nyújtott lehetőségeket a rendszernek feltett specifikus kérdésekkel térképeztük fel. Ezen tapasztalatok alapján létrehoztunk egy webapplikációt, melynek elkészítéséhez a GPT-4 modell szolgált alapul. A válaszok helyességét strukturált pontos kérdésekkel igyekeztük javítani. A webapplikáció elkészítéséhez Python programozási nyelvet használtunk, az alkalmazást pedig a Streamlit keretrendszer felhőszolgáltatásán keresztül tettük elérhetővé és tesztelhetővé. Eredmények: A tesztek eredményei alapján több olyan prevenciós területet azonosítottunk, ahol a ChatGPT-t hatékonyan lehetne alkalmazni. Az eredmények alapján sikeresen létrehoztuk egy webapplikáció alapjait, amely a ScreenGPT nevet kapta. Következtetés: Megállapítottuk, hogy a ChatGPT a prevenció mindhárom szintjén képes hasznos válaszokat adni pontos kérdésekre. Válaszai jól tükrözik az emberi párbeszédet, ám a ChatGPT nem rendelkezik öntudattal, így fontos, hogy a felhasználók kritikusan értékeljék a válaszait. A ScreenGPT szolgáltatást e tapasztalatok alapján sikerült megalkotnunk, számos további vizsgálatra van azonban szükség, hogy megbizonyosodjunk a megbízhatóságáról. Orv Hetil. 2024; 165(16): 629–635.

Introduction: Prevention and healthcare screenings are gaining popularity. Empowered patients, driven by curiosity and growing awareness, seek online healthcare information, regardless of its reliability. ChatGPT has simplified this process, motivating people to use it to ask healthcare-related questions, manage their healthy lifestyle, and even for self-diagnosis. Despite the fact that this tool cannot replace consultations with healthcare professionals, it could serve as a complement to traditional prevention processes. Objective: The objective of our research was to identify the fields where ChatGPT can effectively be used for primary, secondary and tertiary prevention. Additionally, we aimed to create a concept for an artificial intelligence-based service that could assist patients at various levels of prevention. Method: ChatGPT was analyzed and tested to determine its applicability at the three levels of prevention. Based on these capabilities, we used Python programming language to create the concept of new services, relying on the GPT-4 model. To increase the accuracy of responses, we used structured prompts. The application was made available and testable through the cloud service of Streamlit framework. Results: The tests identified several areas where the capabilities of ChatGPT could be utilized. Based on the results, we successfully established the foundations of a new service called ScreenGPT. Conclusion: We have ascertained that ChatGPT can provide useful answers to precise questions at all three levels of prevention. Although its responses accurately reflect human conversation, it relies on statistical methods for answer generation, so it is important for users to critically evaluate its answers. Based on these experiences, we have been able to make the ScreenGPT service available, however, numerous further investigations and work are needed to increase its reliability. Orv Hetil. 2024; 165(16): 629–635.
  • 1

    Scott Duncan ST, Riggare S, Bylund A, et al. Empowered patients and informal care-givers as partners? – a survey study of healthcare professionals’ perceptions. BMC Health Serv Res. 2023; 23: 404.

  • 2

    Girasek E, Boros J, Döbrössy B, et al. E-physicians in Hungary: Experiences and opinions related to digital health among Hungarian physicians. [E-orvosok Magyarországon: Digitális egészséggel kapcsolatos tapasztalatok és vélemények a hazai orvosok körében.] Orv Hetil. 2023; 164: 132–139. [Hungarian]

  • 3

    Girasek E, Boros J, Döbrössy B, et al. E-patients in Hungary: Digital health use and attitudes based on a representative nationwide survey. [E-páciensek Magyarországon: Digitális egészséggel kapcsolatos ismeretek, szokások egy országos reprezentatív felmérés tükrében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1159–1165. [Hungarian]

  • 4

    Subrahmanya SV, Shetty KD, Patil V, et al. The role of data science in healthcare advancements: applications, benefits, and future prospects. Ir J Med Sci. 2022; 191: 1473–1483.

  • 5

    Link E, Baumann E. Use of health information on the internet: personal and motivational influencing factors. [Nutzung von Gesundheitsinformationen im Internet: personenbezogene und motivationale Einflussfaktoren.] Bundesgesundheitsblatt 2020; 63: 681–689. [German]

  • 6

    Buzás GyM. Helicobacter pylori – 2021. [Helicobacter pylori – 2021.] Orv Hetil. 2021; 162: 1275–1282. [Hungarian]

  • 7

    Szoldán P, Egyed Zs, Szabó E, et al. Segmentation of knee cartilages in MR images with artificial intelligence. [Térdporc szegmentálása MR-felvételekből mesterséges intelligencia segítségével.] Orv Hetil. 2021; 162: 352–360. [Hungarian]

  • 8

    Dervaderics J. The dawn of robotic surgery – from the roots up to the da Vinci telemanipulator system. [A robotsebészet hajnala – a gyökerektől a da Vinci telemanipulátor-rendszerig.] Orv Hetil. 2007; 148: 2307–2313. [Hungarian]

  • 9

    De Angelis L, Baglivo F, Arzilli G, et al. ChatGPT and the rise of large language models: the new AI-driven infodemic threat in public health. Front Public Health 2023; 11: 1166120.

  • 10

    Bhargava DC, Jadav D, Meshram VP, et al. ChatGPT in medical research: challenging time ahead. Med Leg J. 2023; 91: 223–225.

  • 11

    Darkhabani M, Alrifaai MA, Elsalti A, et al. ChatGPT and autoimmunity. A new weapon in the battlefield of knowledge. Autoimmun Rev. 2023; 22: 103360.

  • 12

    Li J, Dada A, Puladi B, et al. ChatGPT in healthcare: a taxonomy and systematic review. Comput Methods Programs Biomed. 2024; 245: 108013.

  • 13

    Alkaissi H, McFarlane SI. Artificial hallucinations in ChatGPT: implications in scientific writing. Cureus 2023; 15: e35179.

  • 14

    Cascella M, Montomoli J, Bellini V, et al. Evaluating the feasibility of ChatGPT in healthcare: an analysis of multiple clinical and research scenarios. J Med Syst. 2023; 47: 33.

  • 15

    Rao A, Kim J, Kamineni M, et al. Evaluating ChatGPT as an adjunct for radiologic decision-making. medRxiv (Preprint) 2023 Feb 7. . Update: J Am Coll Radiol. 2023 Jun 21. PMID: 36798292; PMCID: PMC9934725.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 16

    Mondal H, Dash I, Mondal S, et al. ChatGPT in answering queries related to lifestyle-related diseases and disorders. Cureus 2023; 15: e48296.

  • 17

    Sun H, Zhang K, Lan W, et al. An AI dietitian for type 2 diabetes mellitus management based on large language and image recognition models: preclinical concept validation study. J Med Internet Res. 2023; 25: e51300.

  • 18

    Spallek S, Birrell L, Kershaw S, et al. Can we use ChatGPT for mental health and substance use education? Examining its quality and potential harms. JMIR Med Educ. 2023; 9: e51243.

  • 19

    Haver HL, Ambinder EB, Bahl M, et al. Appropriateness of breast cancer prevention and screening recommendations provided by ChatGPT. Radiology 2023; 307: e230424.

  • 20

    Cakir H, Caglar U, Yildiz O, et al. Evaluating the performance of ChatGPT in answering questions related to urolithiasis. Int Urol Nephrol. 2024; 56: 17–21.

  • 21

    Zheng Y, Wu Y, Feng B, et al. Enhancing diabetes self-management and education: a critical analysis of ChatGPT’s role. Ann Biomed Eng. 2023 Aug 8. . [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 22

    Cinar C. Analyzing the performance of ChatGPT about osteoporosis. Cureus 2023; 15: e45890.

  • 23

    Szálka B, Kósa I, Vassányi I, et al. Support of diabetes dietary management and self-management using mobile applications. [Diabetesesek dietoterápiájának és önmenedzselésének támogatása mobilapplikációk használatával.] Orv Hetil. 2016; 157: 1147–1153. [Hungarian]

  • 24

    Daragó L, Jung Zs, Ispán F, et al. Benefits and disadvantages of telemedicine. [A telemedicina előnyei és hátrányai.] Orv Hetil. 2013; 154: 1167–1171. [Hungarian]

  • 25

    Borbás J, Forczek E, Sepp R, et al. Telecardiology: the tasks and duties of telemedicine. [Telekardiológia: a telemedicina feladatai és kötelességei.] Orv Hetil. 2017; 158: 1741–1746. [Hungarian]

  • 26

    Danis J, Forczek E, Bari F. Telemedicine in dermatological practice: teledermatology. [A telemedicina alkalmazása a bőrgyógyászatban: a teledermatológia.] Orv Hetil. 2016; 157: 363–369. [Hungarian]

  • 27

    Győrffy Zs, Békási S, Szathmári-Mészáros N, et al. Possibilities of telemedicine regarding the COVID–19 pandemic in light of the international and Hungarian experiences and recommendations. [A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében.] Orv Hetil. 2020; 161: 983–992. [Hungarian]

  • 28

    Balogh S, Diós E, Papp R. Effect of Covid–19 epidemic on the general practitioners. The possibility of telemedicine and rationalism. Letter to the Editor. [A COVID–19-járvány jótékony hatása a háziorvosi gyakorlatra: a távkonzultáció és a telemedicina a racionalizálás lehetősége. Levél a Szerkesztőhöz.] Orv Hetil. 2020; 161: 1431. [Hungarian]

  • 29

    Széles R, Szentmáry N, Burka G, et al. Impact of the COVID–19 pandemic on ophthalmic outpatient care at the Ophthalmology Department of the New St. John’s Hospital, Budapest. [A COVID–19-pandémia hatása a szemészeti járóbeteg-szakellátásra az Új Szent János Kórházban, Budapesten.] Orv Hetil. 2021; 162: 203–211. [Hungarian]

  • 30

    Cheng SW, Chang CW, Chang WJ, et al. The now and future of ChatGPT and GPT in psychiatry. Psychiatry Clin Neurosci. 2023; 77: 592–596.

  • 31

    Bazzari FH, Bazzari AH. Utilizing ChatGPT in telepharmacy. Cureus 2024; 16: e52365.

  • 32

    Brys Z, Tóth G, Urbán R, et al. The epidemiology of smoking and e-cigarette use in the Hungarian adult population in 2018. [A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban.] Orv Hetil. 2022; 163: 31–38. [Hungarian]

  • 33

    Rajjoub R, Arroyave JS, Zaidat B, et al. ChatGPT and its role in the decision-making for the diagnosis and treatment of lumbar spinal stenosis: a comparative analysis and narrative review. Global Spine J. 2023 Aug 10: 21925682231195783. . [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 34

    Lecler A, Duron L, Soyer P. Revolutionizing radiology with GPT-based models: Current applications, future possibilities and limitations of ChatGPT. Diagn Interv Imaging. 2023; 104: 269–274.

  • 35

    Şendur HN, Şendur AB, Cerit MN. ChatGPT from radiologists’ perspective. Br J Radiol. 2023; 96(1148): 20230203.

  • 36

    Mese I, Taslicay CA, Sivrioglu AK. Improving radiology workflow using ChatGPT and artificial intelligence. Clin Imaging 2023; 103: 109993.

  • 37

    Liu J, Wang C, Liu S. Utility of ChatGPT in clinical practice. J Med Internet Res. 2023; 25: e48568.

  • 38

    Biswas SS. Role of ChatGPT in public health. Ann Biomed Eng. 2023; 51: 868–869.

  • 39

    Joó T, Fadgyas-Freyler P, Vitrai J, et al. The social cost of ill health among the working-age population in 2019 in Hungary. [Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon.] Orv Hetil. 2024; 165: 110–120. [Hungarian]

  • 40

    Dave T, Athaluri SA, Singh S. ChatGPT in medicine: an overview of its applications, advantages, limitations, future prospects, and ethical considerations. Front Artif Intell. 2023; 6: 1169595.

  • 41

    Jeyaraman M, Ramasubramanian S, Balaji S, et al. ChatGPT in action: harnessing artificial intelligence potential and addressing ethical challenges in medicine, education, and scientific research. World J Methodol. 2023; 13: 170–178.

  • 42

    Cohen IG. What should ChatGPT mean for bioethics? Am J Bioeth. 2023; 23: 8–16.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 123 43
Nov 2024 0 114 31
Dec 2024 0 53 23
Jan 2025 0 89 26
Feb 2025 0 109 34
Mar 2025 0 56 26
Apr 2025 0 0 0