Authors:
Balázs Fábián Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Debrecen, Móricz Zs. krt. 22., 4032 Magyarország

Search for other papers by Balázs Fábián in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
and
Zoltán Csiki Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Debrecen, Móricz Zs. krt. 22., 4032 Magyarország

Search for other papers by Zoltán Csiki in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló közleményünkben áttekintjük a Raynaud-szindrómával kapcsolatos azon legújabb eredményeket, amelyek a 2011-ben közölt áttekintésünk óta eltelt 13 évben megjelentek. Bemutatjuk a kórkép fő jellemzőit, diagnosztikai és terápiás lehetőségeit. Az összefoglalóban külön hangsúlyt fektetünk a kórképpel kapcsolatos releváns kérdésekre és tisztázatlan pontokra. Részletesen tárgyaljuk a téma további kutatási lehetőségeit, bízva abban, hogy inspirálni fogja a Raynaud-szindróma jobb megértését célzó vizsgálatokat. Orv Hetil. 2024; 165(17): 643–651.

In this article, we review the latest findings of Raynaud’s syndrome from the last 13 years after our previous paper published in 2011. We describe the main characteristics, the available diagnostic and therapeutic options of Raynaud’s syndrome. In this review, we place particular emphasis on highlighting the open questions and unclear points of the topic. We discuss in great detail the available research options hoping to encourage future research to further understand Raynaud’s syndrome. Orv Hetil. 2024; 165(17): 643–651.

  • 1

    Takáts A, Garai I, Papp G, et al. Raynaud’s syndrome. [Raynaud-szindróma, 2011.] Orv Hetil. 2012; 153: 403–409. [Hungarian]

  • 2

    Garner R, Kumari R, Lanyon P, et al. Prevalence, risk factors and associations of primary Raynaud’s phenomenon: systematic review and meta-analysis of observational studies. BMJ Open 2015; 5: e006389.

  • 3

    Pauling JD, Reilly E, Smith T, et al. Evolving symptom characteristics of Raynaud’s phenomenon in systemic sclerosis and their association with physician and patient-reported assessments of disease severity. Arthritis Care Res. 2019; 71: 1119–1126.

  • 4

    Grémain V, Richard L, Langlois V, et al. Raynaud’s phenomenon of the tongue. Joint Bone Spine 2017; 84: 231.

  • 5

    Barrett ME, Heller MM, Stone HF, et al. Raynaud phenomenon of the nipple in breastfeeding mothers: an underdiagnosed cause of nipple pain. JAMA Dermatol. 2013; 149: 300–306.

  • 6

    Bruni C, Raja J, Denton CP, et al. The clinical relevance of sexual dysfunction in systemic sclerosis. Autoimmun Rev. 2015; 14: 1111–1115.

  • 7

    Lis-Święty A. Recent advances in the workup and management of Raynaud phenomenon. Pol Arch Intern Med. 2019; 129: 798–808.

  • 8

    Hughes M, Herrick AL. Raynaud’s phenomenon. Best Pract Res Clin Rheumatol. 2016; 30: 112–132.

  • 9

    Maverakis E, Patel F, Kronenberg DG, et al. International consensus criteria for the diagnosis of Raynaud’s phenomenon. J Autoimmun. 2014; 48–49: 60–65.

  • 10

    Wollersheim H, Thien T. The diagnostic value of clinical signs and symptoms in patients with Raynaud’s phenomenon. A cross-sectional study. Neth J Med. 1990; 37: 171–182. Erratum: Neth J Med. 1990; 37(5-6): 247.

  • 11

    Maricq HR, Weinrich MC. Diagnosis of Raynaud’s phenomenon assisted by color charts. J Rheumatol. 1988; 15: 454–459.

  • 12

    Ingegnoli F, Gualtierotti R, Orenti A, et al. Uniphasic blanching of the fingers, abnormal capillaroscopy in nonsymptomatic digits, and autoantibodies. Expanding options to increase the level of suspicion of connective tissue diseases beyond the classification of Raynaud’s phenomenon. J Immunol Res. 2015; 2015: 371960.

  • 13

    Cordeiro RA, de Andrade RM. Raynaud’s phenomenon in the occupational context. Rev Assoc Med Bras. 2019; 65: 1314–1320.

  • 14

    Maricq HR, Carpentier PH, Weinrich MC, et al. Geographic variation in the prevalence of Raynaud’s phenomenon: a 5 region comparison. J Rheumatol. 1997; 24: 879–889.

  • 15

    Iwata H, Makimo S, Miyashita K. Prevalence of Raynaud’s phenomenon in individuals not using vibrating tools. Sangyo Igaku 1987; 29: 500–503.

  • 16

    Fábián B. They psychological aspects of Raynaud’s disease. Doctoral thesis. [A Raynaud-betegség pszichológiai aspektusai. Doktori értekezés.] Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola, 2020. [Hungarian]

  • 17

    Freedman RR, Mayes MD. Familial aggregation of primary Raynaud’s disease. Arthritis Rheum. 1996; 39: 1189–1191.

  • 18

    Jones GT, Herrick AL, Woodham SE, et al. Occurrence of Raynaud’s phenomenon in children ages 12-15 years. Prevalence and association with other common symptoms. Arthritis Rheum. 2003; 48: 3518–3521.

  • 19

    Koenig M, Joyal F, Fritzler MJ, et al. Autoantibodies and microvascular damage are independent predictive factors for the progression of Raynaud’s phenomenon to systemic sclerosis. A twenty-year prospective study of 586 patients, with validation of proposed criteria for early systemic sclerosis. Arthritis Rheum. 2008; 58: 3902–3912.

  • 20

    Hur YM, Chae JH, Chung KW, et al. Feeling of cold hands and feet is a highly heritable phenotype. Twin Res Hum Genet. 2012; 15: 166–169.

  • 21

    Shemirani AH, Szomják E, Balogh E, et al. Polymorphism of clotting factors in Hungarian patients with Raynaud’s phenomenon. Blood Coagul Fibrinolysis 2011; 22: 56–59.

  • 22

    Smyth AE, Hughes AE, Bruce IN, et al. A case-control study of candidate vasoactive mediator genes in primary Raynaud’s phenomenon. Rheumatology 1999; 38: 1094–1098.

  • 23

    Munir S, Freidin MB, Brain S, et al. Association of Raynaud’s phenomenon with a polymorphism in the NOS1 gene. PLoS ONE 2018; 13: e0196279.

  • 24

    Plissonneau Duquene P, Pistorius MA, Pottier P, et al. Cold climate could be an etiologic factor involved in Raynaud’s phenomenon physiopathology. Epidemiological investigation from 954 consultations in general practic. Int Angiol. 2015; 34: 467–474.

  • 25

    Purdie G, Harrison A, Purdie D. Prevalence of Raynaud’s phenomenon in the adult New Zealand population. N Z Med J. 2009; 122: 55–62.

  • 26

    Pauling JD, Nagaraja V, Khanna D. Insight into the contrasting findings of therapeutic trials of digital ischaemic manifestations of systemic sclerosis. Curr Treat Options Rheumatol. 2019; 5: 85–103.

  • 27

    Hutchinson J. Raynaud’s phenomena. Med Press Circ. 1901; 128: 403–405.

  • 28

    Hadler NM. “Primary Raynaud’s” is not a disease or even a disorder; it’s a trait. Editorial. J Rheumatol. 1998; 25: 2291–2294.

  • 29

    Sandqvist G, Wollmer P, Scheja A, et al. Raynaud’s phenomenon and its impact on activities in daily life during one year of follow-up in early systemic sclerosis. Scand J Rheumatol. 2018; 47: 206–209.

  • 30

    Pauling JD, Reilly E, Smith T, et al. Factors influencing Raynaud condition score diary outcomes in systemic sclerosis. J Rheumatol. 2019; 46: 1326–1334.

  • 31

    Freedman RR, Lynn S, Ianni P. Behavioral assessment of Raynaud’s disease. In: Keefe FJ, Blumenthal JA. (eds.) Assessment strategies in behavioral medicine. Grune and Stratton, New York, NY, 1982; pp. 99–130.

  • 32

    Hughes M, Snapir A, Wilkinson J, et al. Prediction and impact of attacks of Raynaud’s phenomenon, as judged by patient perception. Rheumatology (United Kingdom) 2015; 54: 1443–1447.

  • 33

    Pauling JD, Saketkoo LA, Matucci-Cerinic M, et al. The patient experience of Raynaud’s phenomenon in systemic sclerosis. Rheumatol (United Kingdom) 2019; 58: 18–26.

  • 34

    Cooke JP, Creager MA, Osmundson PJ, et al. Sex differences in control of cutaneous blood flow. Circulation 1990; 82: 1607–1615.

  • 35

    Martinez RM, Saponaro A, Dragagna G, et al. Cutaneous circulation in Raynaud’s phenomenon during emotional stress. A morphological and functional study using capillaroscopy and laser-Doppler. Int Angiol. 1992; 11: 316–320.

  • 36

    Fábián B, Csiki Z, Bugán A. Quality of life of patients with Raynaud’s disease. [Raynaud-szindrómás betegek életminőségének jellemzői.] Orv Hetil. 2018; 159: 636–641. [Hungarian]

  • 37

    Yucel B, Uzum AK, Ozbey N, et al. Anorexia nervosa and Raynaud’s phenomenon: a case report. Int J Eat Disord. 2007; 40: 242–252.

  • 38

    Sachs KV, Harnke B, Mehler PS, et al. Cardiovascular complications of anorexia nervosa: a systematic review. Int J Eat Disord. 2016; 49: 238–248.

  • 39

    De Martinis M, Sirufo MM, Ginaldi L. Raynaud’s phenomenon and nailfold capillaroscopic findings in anorexia nervosa. Curr Med Res Opin. 2018; 34: 547–550.

  • 40

    Abdulle AE, Arends S, van Goor H, et al. Low body weight and involuntary weight loss are associated with Raynaud’s phenomenon in both men and women. Scand J Rheumatol. 2021; 50: 153–160.

  • 41

    Bernero E, Sulli A, Ferrari G, et al. Prospective capillaroscopy-based study on transition from primary to secondary Raynaud’s phenomenon: preliminary results. Reumatismo 2013; 65: 186–191.

  • 42

    Chojnowski MM, Felis-Giemza A, Olesińska M. Capillaroscopy. A role in modern rheumatology. Reumatologia 2016; 54: 67–72.

  • 43

    Lambova SN, Muller-Ladner U. Editorial. Nailfold capillaroscopy in rheumatology. Curr Rheumatol Rev. 2018; 14: 2–4.

  • 44

    Van den Hoogen F, Khanna D, Fransen J, et al. 2013 classification criteria for systemic sclerosis: an American College of Rheumatology/European League against Rheumatism collaborative initiative. Arthritis Rheum. 2013; 65: 2737–2747.

  • 45

    Dinsdale G, Roberts C, Moore T, et al. Nailfold capillaroscopy – how many fingers should be examined to detect abnormality? Rheumatology (Oxford) 2019; 58: 284–288.

  • 46

    Gualtierotti R, Ingegnoli F, Griffini S, et al. Detection of early endothelial damage in patients with Raynaud’s phenomenon. Microvasc Res. 2017; 113: 22–28.

  • 47

    Smith V, Vanhaecke A, Herrick AL, et al. Fast track algorithm. How to differentiate a “scleroderma pattern” from a “non-scleroderma pattern.” Autoimmun Rev. 2019; 18: 102394.

  • 48

    Wilkinson JD, Leggett SA, Marjanovic EJ, et al. A multicenter study of the validity and reliability of responses to hand cold challenge as measured by laser speckle contrast imaging and thermography. Outcome measures for systemic sclerosis-related Raynaud’s phenomenon. Arthritis Rheumatol. 2018; 70: 903–911.

  • 49

    Parker MJ, Oliffe MT, McGill NW. An evaluation of two novel capillaroscopy techniques in suspected scleroderma-spectrum disorders: a single-centre cross-sectional study. Mod Rheumatol. 2018; 28: 676–680.

  • 50

    Pauling JD, Domsic RT, Saketkoo LA, et al. Multinational qualitative research study exploring the patient experience of Raynaud’s phenomenon in systemic sclerosis. Arthritis Care Res (Hoboken) 2018; 70: 1373–1384.

  • 51

    Pauling JD, Frech TM, Hughes M, et al. Patient-reported outcome instruments for assessing Raynaud’s phenomenon in systemic sclerosis: a SCTC vascular working group report. J Scleroderma Relat Disord. 2018; 3: 249–252.

  • 52

    Taylor I, Silva I, Barreto S, et al. Raynaud’s phenomenon impact on quotidian quality of life. Int J Online Biomed Engin. 2020; 16: 88–104.

  • 53

    Hajnal RK, Csatári L, Fábián B, et al. Factors determining the quality of life in patients with Raynaud’s syndrome. [Az életminőséget meghatározó tényezők Raynaud-szindrómában.] Orv Hetil. 2022; 163: 1880–1885. [Hungarian]

  • 54

    Horváth L, Boncz I, Kívés Z, et al. Hungarian adaptation of the Peripheral Artery Disease Quality of Life questionnaire. [A perifériás verőérbetegek életminőségét vizsgáló angol nyelvű kérdőív magyar adaptálása.] Orv Hetil. 2020; 161: 2153–2161. [Hungarian]

  • 55

    Pauling JD, Shipley JA, Hart DJ, et al. Use of laser speckle contrast imaging to assess digital microvascular function in primary Raynaud phenomenon and systemic sclerosis. A comparison using the Raynaud condition score diary. J Rheumatol. 2015; 42: 1163–1168.

  • 56

    Pauling JD, Yu L, Frech TM, et al. Construct validity and reliability of the Assessment of Systemic Sclerosis-Associated Raynaud’s Phenomenon (ASRAP) questionnaire. Rheumatology (Oxford) 2023; kead371.

  • 57

    Malenfant D, Catton M, Pope JE. The efficacy of complementary and alternative medicine in the treatment of Raynaud’s phenomenon. A literature review and meta-analysis. Rheumatology (Oxford) 2009; 48: 791–795.

  • 58

    Daniels J, Pauling JD, Eccleston C. Behaviour change interventions for the management of Raynaud’s phenomenon. A systematic literature review. BMJ Open 2018; 8: e024528.

  • 59

    Khouri C, Lepelley M, Bailly S, et al. Comparative efficacy and safety of treatments for secondary Raynaud’s phenomenon. A systematic review and network meta-analysis of randomised trials. Lancet Rheumatol. 2019; 1: e237–e246.

  • 60

    Coskun Benlidayi I. What are the effects of vasodilators in patients with primary Raynaud’s phenomenon? A Cochrane review summary with commentary. Int J Rheum Dis. 2022; 25: 232–235.

  • 61

    Su KY, Sharma M, Kim HJ, et al. Vasodilators for primary Raynaud’s phenomenon. Cochrane Database Syst Rev. 2021; 5: CD006687.

  • 62

    Cai R, Yi Z, Li T, et al. Botulinum toxin in the treatment of Raynaud phenomenon in patients with systemic sclerosis: a systemic review. Chin Med J (Engl) 2022; 135: 1133–1134.

  • 63

    Lawson O, Sisti A, Konofaos P. The use of botulinum toxin in Raynaud phenomenon: a comprehensive literature review. Ann Plast Surg. 2023; 91: 159–186.

  • 64

    Zhou Y, Yu Y, Bi S, et al. Botulinum toxins for the treatment of Raynaud phenomenon: a systematic review with meta-analysis. J Clin Rheumatol. 2023; 29: e92–e99.

  • 65

    Ennis D, Ahmad Z, Anderson MA, et al. Botulinum toxin in the management of primary and secondary Raynaud’s phenomenon. Best Pract Res Clin Rheumatol. 2021; 35: 101684.

  • 66

    Yu JS, Lee D, Hyun D, et al. Herbal medicines for cold hypersensitivity in the hands and feet: a systematic review and meta-analysis. J Altern Complement Med. 2018; 24: 1150–1158.

  • 67

    Shepherd AI, Costello JT, Bailey SJ, et al. “Beet” the cold: beetroot juice supplementation improves peripheral blood flow, endothelial function, and anti-inflammatory status in individuals with Raynaud’s phenomenon. J Appl Physiol. 2019; 127: 1478–1490.

  • 68

    Wakabayashi H, Sugiyama K, Suzuki S, et al. Influence of acute beetroot juice supplementation on cold-induced vasodilation and fingertip rewarming. Eur J Appl Physiol. 2023; 123: 495–507.

  • 69

    Kowal-Bielecka O, Fransen J, Avouac J, et al. Update of EULAR recommendations for the treatment of systemic sclerosis. Ann Rheum Dis. 2017; 76: 1327–1339.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2024 0 0 0
Mar 2024 0 0 0
Apr 2024 0 88 66
May 2024 0 177 123
Jun 2024 0 120 62
Jul 2024 0 99 39
Aug 2024 0 0 0