Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 17
A gyermekkori alvászavarok háttértényezői: a szülők közötti konfliktusok, a szülő-gyermek kötődés, a nevelési stílus és a szülő-gyermek kapcsolat minősége
Authors:
Piroska Balog Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Budapest, Nagyvárad tér 4., XX. emelet, 1089 Magyarország

Search for other papers by Piroska Balog in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Dóra Tesch Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Budapest, Nagyvárad tér 4., XX. emelet, 1089 Magyarország

Search for other papers by Dóra Tesch in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Alexa Poós Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Budapest, Nagyvárad tér 4., XX. emelet, 1089 Magyarország

Search for other papers by Alexa Poós in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
652–663
Online Publication Date:
28 Apr 2024
Publication Date:
28 Apr 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33016
Keywords:
childhood sleep disorders; interparental conflicts; parent-child attachment quality; parenting style; review;
Keywords (Hungarian):
gyermekkori alvászavarok; szülők közötti konfliktusok; szülő-gyermek kötődési minőség; nevelési stílus; szakirodalmi összefoglaló;
Open access

A szakirodalmi adatok szerint az egészségesen fejlődő gyermekek 20–30%-a megtapasztal valamilyen alvásproblémát gyermekkorban. Csecsemőknél és kisebb gyermekeknél az alváshiány és a fiziológiás alvási ritmus felborulása a nappali nyűgösség mellett hosszú távon hatással van a fejlődés minden területére (a mozgás-, a kognitív, a nyelvi készségekre és az emocionális fejlődésre is). Nagyobb gyermekeknél és serdülőknél ez rövid távon nappali fáradtsághoz és figyelemzavarhoz vezet, idővel azonban súlyosabb hatások is lehetnek, a szellemi és a fizikai teljesítmény csökkenésén át a hangulatingadozásig, sőt depressziós és szorongásos tünetek megjelenéséig. Ezért különösen nagy jelentősége van minden olyan környezeti tényező ismeretének, amelyet összefüggésbe hozhatunk a gyermekkorban megjelenő alvásproblémák kialakulásával. A jelen szakirodalmi összefoglaló célja átfogó képet adni azokról a kutatásokról, amelyek a gyermekek alvászavarait családi kontextusban vizsgálják, hiszen gyermekkorban a család funkcionalitása meghatározó tényező a gyermekek alvásának minőségét illetően. Az alvásproblémák megjelenésében a szülők közötti kapcsolat minősége, a szülők konfliktusmegoldó stratégiái, a szülői szerepükben való funkcionalitás, a szülők mentális egészsége, a gyermekkel kialakult kötődés minősége, a szülők nevelési stílusa, az esti, elalvási rituálék mind fontos szerepet játszanak. Figyelembe véve az alvásproblémák hosszú távú negatív következményeit, érdemes számba venni a hatékony intervenciós lehetőségeket. Elmondható, hogy amennyiben a szülő a gyermeke alvásproblémájával keresi fel orvosát, úgy érdemes nagyító alá venni a család funkcionalitását, a szülők párkapcsolati minőségét, a szülő-gyermek kapcsolat minőségét is. Ha ezeken a területeken derül fény problémára, akkor a szakorvosi kezelés mellett érdemes javasolni számukra a szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációt, szülőkonzultációt, esetleg párterápiás, családterápiás lehetőségeket, a probléma teljes körű és hosszú távú megoldása érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(17): 652–663.

According to the literature, 20–30% of healthy developing children experience some kind of sleep problem in childhood. In infants and young children, sleep deprivation and disruption of the physiological sleep rhythm, in addition to daytime fussiness, have long-term effects on all areas of development (motor, cognitive, language and emotional development). In older children and adolescents, they can lead to daytime fatigue and distraction in the short term, but over time they can have more severe effects, ranging from reduced mental and physical performance to mood swings and even depressive and anxiety symptoms. It is therefore particularly important to be aware of all environmental factors that may be associated with the development of sleep problems in childhood. The aim of this review is to provide a comprehensive overview of research on children’s sleep problems in a family context, as family functioning in childhood is a key determinant of children’s sleep quality. The quality of the relationship between parents, parents’ conflict resolution strategies, functionality in their parenting role, parents’ mental health, the quality of attachment with the child, parents’ parenting style and bedtime rituals all play an important role in the emergence of sleep problems. Considering the long-term negative consequences of sleep problems, it is worth thinking about effective interventional options. It can be said that when a parent consults their doctor about their child’s sleep problems, it is worthwhile to look at the functionality of the family, the quality of the parents’ relationship and the quality of the parent-child relationship. If problems are found in these areas, after a specialist treatment, it is worth suggesting child-parent consultation, parent consultation, and possibly couple therapy and family therapy options in order to find a comprehensive and long-term solution to the problem. Orv Hetil. 2024; 165(17): 652–663.
  • 1

    Barnes CM, Drake CL. Prioritizing sleep health. Public health policy recommendations. Perspect Psychol Sci. 2015; 10: 733–737.

  • 2

    Bolin DJ. Sleep deprivation and its contribution to mood and performance deterioration in college athletes. Curr Sports Med Rep. 2019; 18: 305–310.

  • 3

    Owens J. Classification and epidemiology of childhood sleep disorders. Sleep Med Clin. 2007; 2: 353–361.

  • 4

    Scammell TE. Overview of sleep: the neurologic processes of the sleep-wake cycle. J Clin Psychiatry 2015; 76: e13.

  • 5

    Wolson AR. Sleeping patterns of children and adolescents: developmental trends, disruptions and adaptations. Child Adolesc Psychiatr Clin North Am. 1996; 5: 549–568.

  • 6

    Mindell JA, Leichman ES, Composto J, et al. Development of infant and toddler sleep patterns: real-world data from a mobile application. J Sleep Res. 2016; 25: 508–516.

  • 7

    Scheuring N, Danis I, Papp E, et al. Sleeping habits during infancy and early childhood. [Alvási szokások csecsemő- és kisgyermekkorban.] Védőnő 2015; 25(3): 9–14. [Hungarian]

  • 8

    Scheuring N, Danis I, Papp E, et al. Sleep problems during infancy and early childhood I. Nighttime wakings. [Alvási problémák csecsemő- és kisgyermekkorban I.: Éjszakai ébredések.] Gyermekgyógyászat 2015; 66: 149–153. [Hungarian]

  • 9

    Barry ES. Sleep consolidation, sleep problems, and co-sleeping: rethinking normal infant sleep as species-typical. J Genet Psychol. 2021; 182: 183–204.

  • 10

    Dahl RE. Child and adolescent sleep disorders. Child Adolesc Psychiatr Clin North Am. 1995; 4: 323–341.

  • 11

    Dahl RE, Lewin DS. Pathways to adolescent health sleep regulation and behavior. J Adolesc Health 2002; 31(6 Suppl): 175–184.

  • 12

    Laberge L, Petit D, Simard C, et al. Development of sleep patterns in early adolescence. J Sleep Res. 2001; 10: 59–67.

  • 13

    Sadeh A, Mindell J, Rivera L. “My child has a sleep problem”. A cross-cultural comparison of parental definitions. Sleep Med. 2011; 12: 478–482.

  • 14

    Gaál V, Faludi B. Characteristics of narcolepsy in childhood. [A narcolepsia jellegzetességei gyermekkorban.] Orv Hetil. 2024; 165: 211–220. [Hungarian]

  • 15

    Covington LB, Patterson F, Hale LE, et al. The contributory role of the family context in early childhood sleep health: a systematic review. Sleep Health 2021; 7: 254–265.

  • 16

    Condly SJ. Resilience in children: a review of literature with implications for education. Urban Educ. 2006; 41: 211–236.

  • 17

    Harold GT, Sellers R. Annual research review: interparental conflict and youth psychopathology: an evidence review and practice focused update. J Child Psychol Psychiatry 2018; 59: 374–402.

  • 18

    Grych JH, Fincham FD. Marital conflict and children’s adjustment: a cognitive-contextual framework. Psychol Bull. 1990; 108: 267–290.

  • 19

    Davies PT, Cummings EM. Marital conflict and child adjustment: an emotional security hypothesis. Psychol Bull. 1994; 116: 387–411.

  • 20

    Harold GT, Elam KK, Lewis G, et al. Interparental conflict, parent psychopathology, hostile parenting, and child antisocial behavior. Examining the role of maternal versus paternal influences using a novel genetically sensitive research design. Dev Psychopathol. 2012; 24: 1283–1295.

  • 21

    Dahl RE. The impact of inadequate sleep on children’s daytime cognitive function. Semin Pediatr Neurol. 1996; 3: 44–50.

  • 22

    El-Sheikh M, Buckhalt JA, Mize J, et al. Marital conflict and disruption of children’s sleep. Child Dev. 2006; 77: 31–43.

  • 23

    Gregory AM, Caspi A, Moffitt TE, et al. Family conflict in childhood: a predictor of later insomnia. Sleep 2006; 29: 1063–1067.

  • 24

    Kelly RJ, El-Sheikh M. Marital conflict and children’s sleep: reciprocal relations and socioeconomic effects. J Fam Psychol. 2011; 25: 412–422.

  • 25

    Peltz JS, Rogge RD, Sturge-Apple ML, et al. Reciprocal influences among family processes and toddlers’ sleep problems. J Fam Psychol. 2016; 30: 720–731.

  • 26

    Rhoades KA, Leve LD, Harold GT, et al. Marital hostility and child sleep problems: direct and indirect associations via hostile parenting. J Fam Psychol. 2012; 26: 488–498.

  • 27

    Graham AM, Fisher PA, Pfeifer JH. What sleeping babies hear: a functional MRI study of interparental conflict and infants’ emotion processing. Clin Psychol Sci. 2013; 24: 782–789.

  • 28

    Beebe B, Jaffe J, Markese S, et al. The origins of 12-month attachment: a microanalysis of 4-month mother-infant interaction. Attach Hum Dev. 2010; 12: 3–141.

  • 29

    Bernard K, Dozier M. Examining infants’ cortisol responses to laboratory tasks among children varying in attachment disorganization: stress reactivity or return to baseline? Dev Psychol. 2010; 46: 1771–1778.

  • 30

    Oosterman M, De Schipper JC, Fisher P, et al. Autonomic reactivity in relation to attachment and early adversity among foster children. Dev Psychopathol. 2010; 22: 109–118.

  • 31

    El-Sheikh M, Buckhalt JA, Keller PS, et al. Children’s objective and subjective sleep disruptions: Links with afternoon cortisol levels. Health Psychol. 2008; 27: 26–33.

  • 32

    El-Sheikh M, Hinnant JB, Erath SA. VI. Marital conflict, vagal regulation, and children’s sleep: a longitudinal investigation. Monogr Soc Res Child Dev. 2015; 80: 89–106.

  • 33

    Benoit D, Zeanah CH, Boucher C, et al. Sleep disorders in early childhood: association with insecure maternal attachment. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1992; 31: 86–93.

  • 34

    El-Sheikh M, Buckhalt JA, Keller PS, et al. Child emotional insecurity and academic achievement: the role of sleep disruptions. J Fam Psychol. 2007; 21: 29–38.

  • 35

    Perpétuo C, El-Sheikh M, Diniz E, et al. Attachment to mother and father, sleep, and well-being in late middle childhood. Int J Environ Res Public Health 2023; 20: 3399.

  • 36

    El-Sheikh M, Kelly RJ, Philbrook LE. Sleep and development: familial and socio-cultural considerations. In: McHale S, King V, Buxton O. (eds.) Family contexts of sleep and health across the life course. National Symposium on Family Issues, vol 8. Springer, Cham, 2017; pp. 25–49.

  • 37

    Bernier A, Bélanger MÉ, Bordeleau S, et al. Mothers, fathers, and toddlers: parental psychosocial functioning as a context for young children’s sleep. Dev Psychol. 2013; 49: 1375–1384.

  • 38

    Hiscock H, Wake M. Infant sleep problems and postnatal depression: a community-based study. Pediatrics 2001; 107: 1317–1322.

  • 39

    Maratia F, Bacaro V, Crocetti E. Sleep is a family affair: a systematic review and meta-analysis of longitudinal studies on the interplay between adolescents’ sleep and family factors. Int J Environ Res Public Health 2023; 20: 4572.

  • 40

    Boles RE, Halbower AC, Daniels S, et al. Family chaos and child functioning in relation to sleep problems among children at risk for obesity. Behav Sleep Med. 2017; 15: 114–128.

  • 41

    Philbrook LE, Saini EK, Fuller-Rowell TE, et al. Socioeconomic status and sleep in adolescence: the role of family chaos. J Fam Psychol. 2020; 34: 577–586.

  • 42

    Hall WA, Zubrick SR, Silburn SR, et al. A model for predicting behavioural sleep problems in a random sample of Australian pre-schoolers. Infant Child Dev. 2007; 16: 509–523.

  • 43

    Tyler D, Donovan CL, Scupham S, et al. Young children’s sleep problems: the impact of parental distress and parenting style. J Child Fam Stud. 2019; 28: 2098–2106.

  • 44

    Fiese BH, Winter MA, Sliwinski M, et al. Nighttime waking in hildren with asthma: an exploratory study of daily fluctuations in family climate. J Fam Psychol. 2007; 21: 95–103.

  • 45

    Klein HA, Ballantine J. For parents particularly: raising competent kids. The authoritative parenting style. Child Educ. 2001; 78: 46–47.

  • 46

    Mindell JA, Williamson AA. Benefits of a bedtime routine in young children: sleep, development, and beyond. Sleep Med Rev. 2018; 40: 93–108.

  • 47

    Kovács-Tóth B, Kuritárné Szabó I. The impact of adverse childhood experiences on mental and somatic health in childhood and adolescence. [Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a mentális és szomatikus egészségre gyermek- és serdülőkorban.] Orv Hetil. 2023; 164: 1447–1455. [Hungarian]

  • 48

    Lin SX, Cheslack-Postava K, McReynolds L, et al. Adverse childhood experiences and insufficient sleep among US children and adolescents. Acad Pediatr. 2022; 22: 965–971.

  • 49

    Wang SH, Lin KL, Chen CL, et al. Sleep problems during early and late infancy: diverse impacts on child development trajectories across multiple domains. Sleep Med. 2024; 115, 177–186.

  • 50

    El-Sheikh M, Kelly RJ, Buckhalt JA, et al. Children’s sleep and adjustment over time: the role of socioeconomic context. Child Dev. 2010; 81: 870–883.

  • 51

    Sivertsen B, Harvey AG, Reichborn-Kjennerud T, et al. Sleep problems and depressive symptoms in toddlers and 8-year-old children: a longitudinal study. J Sleep Res. 2021; 30: e13150.

  • 52

    Zhu Y, Wang S, Shi X. Poor sleep quality mediates the relationship between intra-family conflict and mental health problems in Chinese adolescents: a three-wave longitudinal study. Curr Psychol. 2023; 42: 25696–25705.

  • 53

    Carpena MX, Munhoz TN, Xavier MO, et al. The role of sleep duration and sleep problems during childhood in the development of ADHD in adolescence: findings from a population-based birth cohort. J Atten Disord. 2020; 24: 590–600.

  • 54

    Felső R, Lohner S, Hollódy K, et al. Relationship between sleep duration and childhood obesity: systematic review including the potential underlying mechanisms. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2017; 27: 751–761.

  • 55

    Morrissey B, Taveras E, Allender S, et al. Sleep and obesity among children: a systematic review of multiple sleep dimensions. Pediatr Obes. 2020; 15: e12619.

  • 56

    Varma P, Conduit R, Junge M, et al. Examining sleep and mood in parents of children with sleep disturbances. Nat Sci Sleep 2020; 12: 865–874.

  • 57

    Harold GT, Leve LD. Parents as partners: how the parental relationship affects children’s psychological development. In: Balfour A, Morgan M, Vincent C. (eds.) How couple relationships shape our world: clinical practice, research, and policy perspectives. Karnac Books, Routledge, London, 2012; pp. 25–56.

  • 58

    Scheuring NG, Gulácsi Á, Ágoston O, et al. Clinical protocol of the early childhood eating and sleep disorders outpatient clinic. [A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia klinikai protokollja.] Lege Artis Med. 2022; 32: 265–277. [Hungarian]

  • 59

    Scheuring N, Papp E, Danis I, et al. Background and diagnostic questions of infants’ and toddlers’ regulation disorders. [A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs zavarok háttere és diagnosztikai kérdései.] Gyermekorv Továbbk Szle. 2011; 10: 13–19. [Hungarian]

  • 60

    Danis I. The importance of infant and toddler mental health support in early childhood intervention. [A csecsemő- és kisgyermekkori lelki egészség támogatásának helye a koragyermekkori intervencióban.] Gyógyped Szle. 2015; 2: 100–116. [Hungarian]

  • 61

    Hold me tight projekt. [Ölelj át! program.] Available from: https://www.eft-parterapia.hu/hold-me-tight-program/#hmtprogram [accessed: 6 March 2024]. [Hungarian]

  • 62

    Doss BD, Roddy MK, Wiebe SA, et al. A review of the research during 2010–2019 on evidence-based treatments for couple relationship distress. J Marital Fam Ther. 2022; 48: 283–306.

  • 63

    Emotion-focused therapy. [Érzelem fókuszú terápia. Érzelem Fókuszú Család- és Párterápiás Alapítvány.] Available from: https://www.eft-parterapia.hu/mi-az-eft/ [accessed: 6 March 2024]. [Hungarian]

  • 64

    Greenberg LS, Johnson SM. Emotionally focused therapy for couples. Guilford Press, New York, NY, 1988.

  • 65

    Wiebe SA, Johnson SM. A review of the research in emotionally focused therapy for couples. Fam Process 2016; 55: 390–407.

  • 66

    Szabó Zs. A New approach in couples therapy – The schema couples therapy. [Újféle megközelítés a párterápiában – a séma-párterápia.] Available from: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/28451/sema-parterapia [accessed: 6 March 2024]. [Hungarian]

  • 67

    Koltai M. Family therapy protocol. [Családterápiás protokoll.] Available from: https://www.csaladterapia.hu/csaladterapia [accessed: 6 March 2024]. Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 0 105 102
Jan 2025 0 106 87
Feb 2025 0 140 89
Mar 2025 0 187 114
Apr 2025 0 76 63
May 2025 0 34 58
Jun 2025 0 0 0