Authors:
Csilla Zsigmond HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet Budapest Magyarország
Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék Debrecen Magyarország

Search for other papers by Csilla Zsigmond in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
József Vitrai Széchenyi István Egyetem, Egészség- és Sporttudományi Kar, Preventív Egészségtudományi Tanszék Győr Magyarország

Search for other papers by József Vitrai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Zoltán Brys HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Budapest, Üllői út 26., 1085 Magyarország

Search for other papers by Zoltán Brys in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés: A magyar lakosság az európai uniós átlaghoz képest kisebb arányban vette fel a COVID–19 elleni védőoltást. A hazai deprivált települések lakosainak körében az oltás felvétele pedig 38,2%-kal volt kisebb arányú az országos átlaghoz képest. Az oltási program egyik legfőbb akadálya a lakossági bizalmatlanság volt. Célkitűzés: A COVID–19-védőoltással kapcsolatos lakossági hiedelmek feltárása és a járvánnyal kapcsolatos tájékozódásra használt tömegmédiumok azonosítása. Módszer: Az elemzett adatok egy 2022. november 15–26. között zajlott keresztmetszeti, online kérdőíves felmérésből származnak. Az anonim adatfelvétel effektív mintaelemszáma 1222 fő volt. A COVID–19 elleni védőoltás elutasítását, szociodemográfiai változókat, 5 pozitív és 5 negatív, a védőoltással és a COVID–19-cel kapcsolatos attitűdállítást, valamint a járvánnyal kapcsolatos tájékozódásra használt tömegmédiumokra vonatkozó kérdéseket vontunk be a vizsgálatba. Frekventista statisztikai eszközöket és Hornik–Woolf-becslést alkalmaztunk. Eredmények: „A beoltottak védik a környezetükben élők egészségét is” állítással való egyetértés sikeres megerősítése érhette volna el a legnagyobb átoltottságnövekedést a magyar felnőtt lakosság körében. A válaszadók a tömegmédiumok közül a televíziót, az online hírportálokat, a kormányzati online kommunikációt, valamint a rádiót jelölték meg mint elsődleges információforrást. A zárt Facebook-oldalakon és a YouTube-on szignifikánsan több oltáselutasító tájékozódott, mint oltáselfogadó. Következtetés: A nemzetközi eredményekkel összhangban Magyarországon is a közösségi érdek és a felelősség hangsúlyozása lehetett volna a szerencsés általános megközelítés a COVID–19 elleni védőoltás felvételének tömegkommunikációjában. Jövőbeli átfogó lakossági oltási kampány előkészítéséhez többszintű egészségkommunikációs felmérés, tervezés és tesztelés ajánlható. Orv Hetil. 2024; 165(17): 664–671.

Introduction: The COVID–19 vaccination uptake rate was lower among the Hungarian population compared to the European Union average. Among residents of deprived settlements in Hungary, vaccine uptake was by 38.2% lower than the national average. A major obstacle to the vaccination program was public mistrust. Objective: To explore the beliefs of the population regarding COVID–19 vaccination and to identify mass media sources used for obtaining information about the pandemic. Method: The analyzed data came from a cross-sectional online survey, which was conducted from November 15 to 26, 2022. The effective sample size of the anonymous data collection was 1222 Hungarian adults. Questions regarding the refusal of COVID–19 vaccination, sociodemographic variables, 5 positive and 5 negative attitudes toward COVID–19 vaccination and COVID–19, and questions regarding mass media used for obtaining information were involved in this study. Frequentist statistical methods and Hornik–Woolf method were applied. Results: A successful increase in the agreement with the statement “The vaccinated also protect the health of those around them” could have achieved the highest increase in the vaccination rate among the Hungarian adult population. Respondents identified television, online news portals, government online communication, and radio as primary sources of information about COVID–19. Significantly more vaccine refusers sought information on closed Facebook pages and on YouTube compared to vaccine acceptors. Conclusion: In line with international findings, emphasizing community interest could have been an effective general approach in the promotion of COVID–19 vaccination in Hungary. For the preparation of future mass-vaccination campaigns, complex health communication research, planning and testing are recommended. Orv Hetil. 2024; 165(17): 664–671.

  • 1

    Stern AM, Markel H. The history of vaccines and immunization: familiar patterns, new challenges. Health Affairs 2005; 24: 611–621.

  • 2

    Brys Z, Albert F, Pénzes M. COVID–19 vaccination refusal in the active Hungarian adult population in December, 2021. [A COVID–19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1135–1143. [Hungarian]

  • 3

    Chakravorti B. The slow pace of fast change: bringing innovations to market in a connected world. Harvard Business Review Press, Boston, MA, 2003.

  • 4

    Hägerstrand T. Innovation diffusion as a spatial process. University of Chicago Press, Chicago, IL, 1973.

  • 5

    Katz E, Levin ML, Hamilton H. Traditions of research on the diffusion of innovation. Am Sociol Rev. 1963; pp. 237–252.

  • 6

    Scriven A, Morgan G, Woodall J. Ewles and Simnett’s promoting health: a practical guide. 8th ed. Elsevier, Amsterdam, 2023.

  • 7

    Fajar JK, Sallam M, Soegiarto G, et al. Global prevalence and potential influencing factors of COVID-19 vaccination hesitancy: a meta-analysis. Vaccines 2022; 10: 1356.

  • 8

    European Centre for Disease Prevention and Control. COVID-19 vaccine tracker. Available from: https://vaccinetracker.ecdc.europa.eu/public/extensions/COVID-19/vaccine-tracker.html#uptake-tab [accessed: November 23, 2023].

  • 9

    Thompson J, Stöckli S, Spälti AK, et al. Vaccine attributes and vaccine uptake in Hungary: evidence from a conjoint experiment. Eur J Public Health 2023; 33: 476–481.

  • 10

    Paulik E, Molnár R, Zsiros V, et al. Knowledge and attitudes about vaccinations among medical students during the COVID–19 pandemic. [A védőoltásokkal kapcsolatos ismeretek és attitűdök orvostanhallgatók körében a COVID–19-pandémia alatt.] Orv Hetil. 2023; 164: 803–810. [Hungarian]

  • 11

    Oroszi B, Juhász A, Nagy C, et al. Socioeconomic inequalities in the uptake of COVID-19 vaccination in Hungary; context and public health implications. Eur J Public Health 2023; 33(Suppl 2): ckad160.012.

  • 12

    Kutasi K, Koltai J, Szabó-Morvai Á, et al. Understanding hesitancy with revealed preferences across COVID-19 vaccine types. Sci Rep. 2022; 12: 13293.

  • 13

    Marozzi M. Measuring trust in European public institutions. Soc Indic Res. 2015; 123: 879–895.

  • 14

    Balog-Way D, Evensen D, Löfstedt R, et al. Effects of public trust on behavioural intentions in the pharmaceutical sector: data from six European countries. J Risk Res. 2021; 24: 645–672.

  • 15

    Boda Z, Medve-Bálint G. Does institutional trust in East Central Europe differ from Western Europe? Eur Q Polit Attitudes Ment. 2014; 3: 1–17.

  • 16

    Chen X, Lee W, Lin F. Infodemic, institutional trust, and COVID-19 vaccine hesitancy: a cross-national survey. Int J Environ Res Public Health 2022; 19: 8033.

  • 17

    Ipsos. Global perceptions of healthcare. 5 July 2023. Available from: https://www.ipsos.com/sites/default/files/ct/news/documents/2023-07/ipsos-global-perceptions-of-healthcare-2023.pdf [accessed: January 4, 2024].

  • 18

    Kmetty Z, Vancsó A, Katona E, et al. Local context of anti-vaccination narratives – a case study from Hungary. Open Science Framework, 15. 02. 2023. Available from: https://doi.org/10.31219/osf.io/gqz8r [Preprint]

  • 19

    Wood S, Schulman K. Beyond politics. Promoting COVID-19 vaccination in the United States. N Engl J Med. 2021; 384: e23.

  • 20

    Reinhardt A, Rossmann C. Age-related framing effects. Why vaccination against COVID-19 should be promoted differently in younger and older adults. J Exp Psychol Appl. 2021; 27: 669–678.

  • 21

    Ye W, Li Q, Yu S. Persuasive effects of message framing and narrative format on promoting COVID-19 vaccination: a study on Chinese college students. Int J Environ Res Public Health 2021; 18: 9485.

  • 22

    Gursoy D, Ekinci Y, Can AS, et al. Effectiveness of message framing in changing COVID-19 vaccination intentions: moderating role of travel desire. Tour Manag. 2022; 90: 104468.

  • 23

    While A. Evidence-based strategies to promote vaccine acceptance. Br J Community Nurs. 2021; 26: 338–343.

  • 24

    Hornik R, Woolf KD. Using cross-sectional surveys to plan message strategies. Soc Mark Q. 1999; 5: 34–41.

  • 25

    Hastings G, Domegan C. Social marketing: principles and practice for delivering global change. Routledge, Oxfordshire, 2023.

  • 26

    Lee WB, Fong GT, Dewhirst T, et al. Social marketing in Malaysia: cognitive, affective, and normative mediators of the TAK NAK antismoking advertising campaign. J Health Commun. 2015; 20: 1166–1176.

  • 27

    Hornik RC, Volinsky AC, Mannis S, et al. Validating the Hornik & Woolf approach to choosing media campaign themes: do promising beliefs predict behavior change in a longitudinal study? Commun Methods Meas. 2019; 13: 60–68.

  • 28

    James EK, Bokemper SE, Gerber AS, et al. Persuasive messaging to increase COVID-19 vaccine uptake intentions. Vaccine 2021; 39: 7158–7165.

  • 29

    Argote Tironi P, Barham E, Daly SZ, et al. Messages that increase COVID-19 vaccine acceptance: evidence from online experiments in six Latin American countries. PLoS ONE 2021; 16: e0259059.

  • 30

    Motta M, Sylvester S, Callaghan T, et al. Encouraging COVID-19 vaccine uptake through effective health communication. Front Polit Sci. 2021; 3: 630133.

  • 31

    Keesing F, Ostfeld RS. Impacts of biodiversity and biodiversity loss on zoonotic diseases. Proc Natl Acad Sci USA 2021; 118: e2023540118.

  • 32

    McMahon BJ, Morand S, Gray JS. Ecosystem change and zoonoses in the Anthropocene. Zoonoses Public Health 2018; 65: 755–765.

  • 33

    Falus A. Coronavirus pandemic – the COVID–19 kaleidoscope today (May, 2022 [Koronavírus-világjárvány – a COVID–19-kaleidoszkóp ma (2022. május).] Orv Hetil. 2022; 163: 935–942. [Hungarian]

  • 34

    Bíró-Nagy A, Szászi ÁJ. The roots of COVID–19 vaccine hesitancy: evidence from Hungary. J Behav Med. 2023; 46: 185–200.

  • 35

    Dombrádi V, Joó T, Palla G, et al. Comparison of hesitancy between COVID-19 and seasonal influenza vaccinations within the general Hungarian population: a cross-sectional study. BMC Public Health 2021; 21: 2317.

  • 36

    Goodwin R, Ben-Ezra M, Takahashi M, et al. Psychological factors underpinning vaccine willingness in Israel, Japan and Hungary. Sci Rep. 2022; 12: 439.

  • 37

    Mészáros V, Mirnics Z, Kövi Zs, et al. Opinions about coronavirus vaccination – the role of healthcare workers in communication in December 2020. [A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében.] Orv Hetil. 2021; 162: 931–937. [Hungarian]

  • 38

    Brys Z, Bekes V, Zsigmond C, et al. Understanding vaccination intention in various social contexts: a machine learning approach 2022. Available from: https://doi.org/10.17605/OSF.IO/ZWKTC [accessed: Jan 4, 2023]. [Preregistration]

  • 39

    Albert F, Brys Z, Békés V. Social effects of COVID–19 pandemic in 2023. [A COVID–19-pandémia társadalmi hatásai 2023.] Available from: https://doi.org/10.17203/KDK595 [accessed: Jan 4, 2023]. [Hungarian]

  • 40

    Valliant R, Dever JA, Kreuter F. Practical tools for designing and deighting survey samples. 2nd ed. Springer, New York, NY, 2018.

  • 41

    Pasek J. Package anesrake. October 12, 2022. Available from: https://cran.r-project.org/web/packages/anesrake/anesrake.pdf [accessed: Jan 4, 2023].

  • 42

    Becerra MB, Becerra BJ. COVID–19 vaccine hesitancy among behavioral risk takers. Vaccines 2022; 10: 767.

  • 43

    Martin LR, Petrie KJ. Understanding the dimensions of anti-vaccination attitudes: the vaccination attitudes examination (VAX) scale. Ann Behav Med. 2017; 51: 652–660.

  • 44

    Abroms LC, Koban D, Krishnan N, et al. Empathic engagement with the COVID-19 vaccine hesitant in private facebook groups: a randomized trial. Health Educ Behav. 2024; 51: 10–20.

  • 45

    Ali SH, Foreman J, Tozan Y, et al. Trends and predictors of COVID-19 information sources and their relationship with knowledge and beliefs related to the pandemic: nationwide cross-sectional study. JMIR Public Health Surveill. 2020; 6: e21071.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2024 0 0 0
Feb 2024 0 0 0
Mar 2024 0 0 0
Apr 2024 0 69 40
May 2024 0 177 102
Jun 2024 0 33 11
Jul 2024 0 0 0