Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 2
A különböző eredetű fertőzött sebek negatív nyomású sebkezelése során észlelt bakteriális flóra eltérése pálcás és szivacsmintás tenyésztések során
Authors:
Erzsébet Szabóné Révész Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Sebészeti Osztály Székesfehérvár, Neumann J. u 21., 8000 Magyarország

Search for other papers by Erzsébet Szabóné Révész in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Valéria Montskó Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Szeptikus Osztály Székesfehérvár Magyarország

Search for other papers by Valéria Montskó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Áron Altorjay Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Sebészeti Osztály Székesfehérvár, Neumann J. u 21., 8000 Magyarország

Search for other papers by Áron Altorjay in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Gabriella Jakab Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Mikrobiológiai Labor Székesfehérvár Magyarország

Search for other papers by Gabriella Jakab in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
László Hangody Uzsoki Utcai Kórház, Traumatológiai-Ortopédiai Osztály Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Traumatológiai Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by László Hangody in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
59–68
Online Publication Date:
14 Jan 2024
Publication Date:
14 Jan 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.32947
Keywords:
negative pressure therapy; biofilm; infected wounds; wound closure options;
Keywords (Hungarian):
negatív nyomású terápia; biofilm; fertőzött sebek; sebzárási lehetőségek;
Open access

Bevezetés: A sebekben jelen lévő kórokozók különböző sebességgel növekednek, kölcsönhatásba léphetnek egymással, hogy elősegítsék a szaporodásukat, és biofilmképző tulajdonságaik révén kolóniákat képeznek, gátolva az antibiotikumok hatékonyságát és a sebgyógyulást. A negatív nyomású sebkezelés csökkenti a seb baktériumterhelését. Célkitűzés: Tanulmányunk célja volt, hogy felmérjük a pálcika- és szivacsmintás tenyésztések közötti esetleges eltéréseket a fertőzött sebek negatív nyomású kezelése során, továbbá hogy megvizsgáljuk, különbségek esetén a szivacstenyészetből kimutatott további kórokozók milyen mértékben befolyásolhatják a sebgyógyulást és a sebkezelést. Módszer: 2018. január 1. és 2021. december 31. között összesen 147 beteg (88 férfi és 59 nő) adatait dolgoztuk fel. A retrospektív vizsgálatban 77 traumatológiai-ortopédiai, 49 általános sebészeti és 21 érsebészeti beteg adatainak elemzése történt. Eredmények: A pálcás és a szivacsmintás tenyésztések alapján traumatológiai-ortopédiai betegeknél 39%-ban, sebészeti esetekben 53,1%-ban, érsebészeti beavatkozásoknál 66,7%-ban mutatkozott eltérés. Figyelembe véve a tenyésztési eltéréseket, a sebzárás vagy a bőrrel való implantáció lehetősége a traumatológiai-ortopédiai betegeknél 85,6%, sebészeti esetekben 62,5%, érsebészeti beavatkozásoknál csupán 33,3% volt. A többi esetben nyitott sebkezelés történt. Megbeszélés: A csak a bőrflórára jellemző baktériumok okozta fertőzés esetén a seb jobban gyógyult, mint a polimikrobás flóránál. A legrosszabb gyógyhajlamot a multirezisztens kórokozók idézték elő. A polimikrobás és multirezisztens kórokozókat is tartalmazó sebek esetében a nyitott sebkezelés jobbnak bizonyult. A Gram-negatív, főleg biofilmképző patogén kórokozók hátráltatták a bőr megtapadását, vagy elősegítették annak lelökődését. A tenyésztések pozitivitása ellenére jó sebgyógyulást és magas sebzáródási arányt értünk el a negatív nyomású terápiával, a seb keletkezési típusától függetlenül. Következtetés: A negatív nyomású kezelés során a szivacsmintás tenyésztések többletinformációt hordozhatnak a pálcás mintavételhez képest. A szivacsból kitenyésztett, döntően Gram-negatív kórokozók módosíthatják a kezelés során az antibiotikumválasztást és a sebkezelést. Orv Hetilap. 2024; 165(2): 59–68.

Introduction: The pathogens in wounds grow at different rates, can interact with each other to promote their multiplication, and their biofilm-forming properties can form colonies that inhibit the effectiveness of antibiotics and wound healing. Negative pressure treatment reduces the bacterial load on the wound. Objective: In this study, we aimed to assess possible differences between stick and sponge specimen cultures during negative pressure treatment of infected wounds, furthermore, in the case of differences, to investigate the extent to which additional pathogens detected from sponge culture may affect wound healing and wound treatment. Method: Between January 1, 2018 and December 31, 2021, we processed data from 147 patients (88 men and 59 women). In this retrospective study, data from 77 trauma-orthopaedic, 49 general surgery and 21 vascular surgery patients were analysed. Results: Based on stick and sponge cultures, 39% of trauma-orthopaedic patients, 53.1% of surgical cases and 66.7% of vascular surgical cases showed a discrepancy. Considering the differences in culture, the possibility of wound closure or skin implantation was 85.6% in trauma-orthopaedic patients, 62.5% in surgical cases and only 33.3% in vascular surgery cases. Discussion: Wound healing was better in the case of bacterial infection caused by skin flora only than in the case of polymeric flora. The worst healing was caused by multidrug-resistant pathogens. For wounds with both polymicrobial and multidrug-resistant pathogens, open wound management was better. Gram-negative pathogens, mainly biofilm-forming pathogens, impeded skin adherence or promoted skin sloughing. Despite the positivity of the cultures, good wound healing and high wound closure rates were achieved with negative pressure therapy, regardless of the type of wound formation. Conclusion: Sponge sample cultures may provide additional information compared to stick sampling in negative pressure therapy. The predominantly Gram-negative pathogens cultured from sponges may modify antibiotic choice and wound management during treatment. Orv Hetil. 2024; 165(2): 59–68.
  • 1

    Robson MC. Wound infection. A failure of wound healing caused by an imbalance of bacteria. Surg Clin North Am. 1997; 77: 637–650.

  • 2

    Daróczy J. Practical wound care. [Daróczy J. Gyakorlati sebkezelés.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2021. [Hungarian]

  • 3

    Coenye T, Goeres D, Van Bambeke F, et al. Should standardized susceptibility testing for microbial biofilms be introduced in clinical practice? Clin Microbiol Infect. 2018; 24: 570–572.

  • 4

    Malone M, Bjarnsholt T, McBain A, et al. The prevalence of biofilms in chronic wounds: a systematic review and meta-analysis of published data. J Wound Care 2017; 26: 20–25.

  • 5

    Schultz G, Bjarnsholt T, James GA, et al. Consensus guidelines for the identification and treatment of biofilms in chronic nonhealing wounds. Wound Repair Regen. 2017; 25: 744–757.

  • 6

    Bjarnsholt T, Edwards-Jones V, Malone M. Biofilm and infection recognition and management in the context of antimicrobial stewardship. Position document. World Union Wound Healing Societies, London, 2020, 4–19.

  • 7

    Dunwoody G, Acton C. The use of medical grade honey in clinical practice. Br J Nurs. 2008; 17: S38–S44.

  • 8

    Rahim K, Saleha S, Zhu X, et al. Bacterial contribution in chronicity of wounds. Microb Ecol. 2017; 73: 710–721.

  • 9

    American Association of Textile Chemists and Colorists. TM100-TM 100 test method for antibacterial finishes on textile materials: assess. AATCC, Research Triangle Park, NC, 2019. Available from: https://members.aatcc.org/store/tm100/513 [accessed: Dec 18, 2019].

  • 10

    Thorn RM, Austin JA, Greenman J, et al. In vitro comparison of antimicrobial activity of iodine and silver dressings against biofilms. J Wound Care 2009; 18: 343–346

  • 11

    Castellano JJ, Shafii SM, Ko F, et al. Comparative evaluation of silver-containing antimicrobial dressings and drugs. Int Wound J. 2007; 4: 114–122.

  • 12

    Rippon MG, Rogers AA, Sellars L, et al. Effectiveness of a non-medicated wound dressing on attached and biofilm encased bacteria: laboratory and clinical evidence. J Wound Care 2018; 27: 146–155.

  • 13

    Rashed A, Fülöp J, Caicut L, et al. The role of negative pressure wound therapy in the modern surgery. [A negatív nyomású sebkezelés helye a modern sebészetben.] Orv Hetil. 2022; 163: 271–278. [Hungarian]

  • 14

    Szentkereszty Zs, Pellek S, Tóth ZsCs. Negative pressure therapy: theoretical knowledge and practical application. Negative Pressure Therapy for Wound Healing Association, Biatorbágy, 2019.

  • 15

    Gergely L. (ed.) Medical mikrobiology. [Gergely L. (szerk.) Orvosi mikrobiológia.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999. [Hungarian]

  • 16

    Ludwig E. (ed.) Infectology. [Ludwig E. (szerk.) Infektológia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2021. [Hungarian]

  • 17

    Webster J, Stankiewicz M, Scuffham P, et al. Negativ pressure wound therapy for skin grafts and surgical wounds healing by primary infection. Cochrane Database Syst Rev. 2014; 10: CD009261. Update: Cochrane Database Syst Rev. 2019; 3: CD009261.

  • 18

    Li Z, Yu Q, Wang S, et al. Impact of negative-pressure wound therapy on bacterial behaviour and bioburden in a contaminated full-thickness wound. Int Wound J. 2019; 16: 1214–1221.

  • 19

    Patmo AS, Krijnen P, Tuinebreijer WE, at al. The effect of vacuum-assisted closure on the bacterial load and type of bacteria: a systematic review. Adv Wound Care 2014; 3: 383–389.

  • 20

    National Institute for Health and Care Excellence. Surgical site infections: prevention and treatment. NICE, London, 2019. Available from: https://www.nice.org.uk/guidance/ng125/resources/surgical-site-infections-prevention-and-treatment-pdf-66141660564421 [accessed: Dec 18, 2019].

  • 21

    Szentmihályi K, Klébert S, Somogyi A. Diabetes and trace elements. [Diabetes és a nyomelemek.] Orv Hetil. 2022; 163: 1303–1310. [Hungarian]

  • 22

    Kong HH, Andersson B, Clavel T, et al. Performing skin microbiome research: a method to the madness. J Invest Dermatol. 2017; 137: 561–568.

  • 23

    Nakatsuji T, Chiang HI, Jiang SB, et al. The microbiome extends to subepidermal compartments of normal skin. Nat Commun. 2013; 4: 1431.

  • 24

    Travis J, Malone M, Hu H, et al. The microbiome of diabetic foot ulcers: a comparison of swab and tissue biopsy wound sampling techniques using 16S rRNA gene sequencing. BMC Microbiol. 2020; 20: 163.

  • 25

    Hong WX, Hu MS, Esquivel M, et al. The role of hypoxia-inducible factor in wound healing. Adv Wound Care 2012; 3: 390–399.

  • 26

    Pavlidis TE, Galatianos IN, Papaziogas BT, et al. Complete dehiscence of the abdominal wound and incriminating factors. Eur J Surg. 2001; 167: 351–354.

  • 27

    Agarwal V, Sachdev A, Singh R, et al. Autoimmune hemolytic anemia associated with benign ovarian cyst: a case report and review of literature. Indian J Med Sci. 2003; 57: 504–506.

  • 28

    He Z, Zhou K, Tang K, et al. Perioperative hypoalbuminemia is a risk factor for wound complications following posterior lumbar interbody fusion. J Orthop Surg Res. 2020; 15: 538.

  • 29

    Zhang F, Liu X, Tan Z, et al. Effect of postoperative hypoalbuminemia and supplement of human serum albumin on the development of surgical site infection following spinal fusion surgery: a retrospective study. Eur Spine J. 2020; 29: 1483–1489.

  • 30

    Fujii T, Tabe Y, Yajima R, et al. Relationship between C-reactive protein levels and wound infections in elective colorectal surgery: C-reactive protein as a predictor for incisional SSI. Hepatogastroenterology 2011; 58: 752–755.

  • 31

    Daeschlein G. Antimicrobial and antiseptic strategies in wound management. Int Wound J. 2013; 10(Suppl 1): 9–14.

  • 32

    Dowd SE, Sun Y, Secor PR, et al. Survey of bacterial diversity in chronic wounds using pyrosequencing, DGGE, and full ribosome shotgun sequencing. BMC Microbiol. 2008; 8: 43.

  • 33

    Gajdács M, Urbán E. Relevance of anaerobic bacteremia in adult patients: A never-ending story? Eur J Microbiol Immunol. 2020; 10: 64–75.

  • 34

    Gajdács M, Terhes G, Ábrók M, et al. The microbiology of diabetic foot infections: a single-center retrospective study and literature review. [A „diabeteses láb” infekciók mikrobiológiája egy egyetemi központban: retrospektív vizsgálat és irodalmi áttekintés.] Bőrgyógy Venerol Szle. 2021; 97: 11–20. [Hungarian]

  • 35

    Fayez MS, Hakim TA, Agwa MM, et al. Topically applied bacteriophage to control multi-drug resistant Klebsiella pneumoniae infected wound in a rat model. Antibiotics 2021; 10: 1048.

  • 36

    Hahn HM, Lee IJ, Woo KJ, et al. Silver-impregnated negative-pressure wound therapy for the treatment of lower-extremity open wounds: a prospective randomized clinical study. Adv Skin Wound Care 2019; 32: 370–377.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 112 63
Nov 2024 0 97 57
Dec 2024 0 45 71
Jan 2025 0 65 58
Feb 2025 0 90 75
Mar 2025 0 41 27
Apr 2025 0 0 0