Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 21
Győr-Moson-Sopron vármegye orvosainak körében gyakori a kiégés
Authors:
Beatrice Balog Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház Tatabánya Magyarország

Search for other papers by Beatrice Balog in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Gabriella Palotai Classis Oktató Kft. Győr Magyarország

Search for other papers by Gabriella Palotai in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
László Szijjártó Magyar Orvosi Kamara, Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezet Győr Magyarország
Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet Mosonmagyaróvár Magyarország

Search for other papers by László Szijjártó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Szilvia Ádám Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest, Kútvölgyi út 2., 1125 Magyarország

Search for other papers by Szilvia Ádám in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
822–831
Online Publication Date:
26 May 2024
Publication Date:
26 May 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33030
Keywords:
burnout; doctors; healthcare; COVID–19; demographic data;
Keywords (Hungarian):
kiégés; orvosok; egészségügy; COVID–19; demográfiai mutatók;
Open access

Bevezetés: Az orvosok kiégése mára megkerülhetetlen kérdéssé vált világszerte, így a magyar orvosok körében is. A COVID–19-pandémia fokozta a kiégés gyakoriságát. Célkitűzés: A kiégés prevalenciájának és a demográfiai mutatókkal, valamint az ellátási típusokkal való összefüggéseinek feltárása Győr-Moson-Sopron vármegyében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat (n = 481), melyben a kiégést a Maslach Kiégés Leltár HSS (Humán Szféra Kérdőív) változatával mértük fel. A kiégés és az egyes változók prevalenciájának elemzéséhez leíró statisztikai elemzést alkalmaztunk (átlag, szórás, gyakoriság). A folytonos változók esetén a csoportok átlagai közötti különbségeket független mintás t-teszttel, illetve varianciaelemzéssel, a kategóriás változók esetén a csoportok arányai közötti különbségeket χ2-teszttel vizsgáltuk. Eredmények: 481 orvossal végzett vizsgálat alapján a megkérdezettek 89,6%-át érintette a kiégés legalább egy dimenziója. A minta felére volt jellemző (52,8%) a nagy fokú érzelmi kimerülés. A deperszonalizáció magas szintje a minta 42,8%-át érinti, míg a személyes teljesítmény csökkenésének gyakori érzése a megkérdezettek 45,9%-ában volt jelen. Közel minden negyedik (24,7%) orvos esetén a kiégés mindhárom dimenziójában nagy értékeket találtunk. A mintát differenciálva azt találtuk, hogy a fiatalok körében (25–35 éves korosztály) különösen nagy a kiégés prevalenciája. A csak magánegészségügyben tevékenykedő orvosok csoportjában ritkább volt a kiégés. Következtetés: A kiégés prevalenciája nagy az általunk vizsgált orvosok körében. Szükséges lenne egy nemzeti prevenciós és intervenciós stratégia kidolgozása az orvosok kiégésének csökkentésére, már az orvosi egyetemeken megkezdve. Orv Hetil. 2024; 165(21): 822–831.

Introduction: The burnout of doctors has become an unavoidable issue worldwide, including among the Hungarian doctors. The COVID–19 pandemic has enhanced the burnout among doctors. Objective: To define te prevalence of burnout and to analyze its correlation with the demographic indicators and with the type of healthcare service. Method: Cross-sectional study (n = 481), in which we define the burnout with the Maslach Burnout Inventory HSS (Human Services Survey). Descriptive statistical analysis (mean, standard deviation, frequency) was used to analyze burnout and the prevalence of individual variables. In the case of continuous variables, the differences between the averages of the groups were examined with an independent sample t-test, as well as with variance analysis. In the case of categorical variables, the differences between the proportions of the groups were examined with the χ2 test. Results: Based on the study with 481 doctors, 89.6% of the respondents were affected with at least one dimension of burnout. Half of the sample (52.8%) had serious emotional exhaustion, while 42.8% of the sample had serious depersonalisation, 45.9% of respondents had seriously reduced personal accomplishment. Nearly every fourth doctor (24.7%) was in the serious range of all three dimensions of burnout. Differentiating the sample, we have found among the younger doctors (age of 25–35 years) an especially high prevalence of burnout. In the group of doctors working only in the private healthcare system, the prevalence of burnout was lower. Conclusion: The prevalence of burnout among doctors in Győr-Moson-Sopron County is high. It is needed to establish a national burnout prevention and intervention strategy for doctors, started already at the medical universities. Orv Hetil. 2024; 165(21): 822–831.
  • 1

    Freudenberger HJ. Staff burn-out. J Soc Issues 1974; 30: 159–165.

  • 2

    Győrffy Zs, Girasek E. Burnout among Hungarian physicians. Who are the most at risk? [Kiégés a magyarországi orvosok körében. Kik a legveszélyeztetettebbek?] Orv Hetil. 2015; 156: 564–570. [Hungarian]

  • 3

    Ádám Sz, Mészáros V. Psychometric properties and health correlates of the Hungarian Version of the Maslach Burnout Inventory – Human Services Survey (MBI-HSS) among physicians. [A humán szolgáltató szektorban dolgozók kiégésének mérésére szolgáló Maslach Kiégés Leltár magyar változatának pszichometriai jellemzői és egészségügyi korrelátumai orvosok körében.] Mentálhig Pszichoszom. 2012; 2: 127–143. [Hungarian]

  • 4

    Maslach C. A multidimensional theory of burn-out. In: Cooper CL. (ed.) Theories of Organizational Stress. Oxford University Press, Oxford, 1998.

  • 5

    Ádám Sz, Torzsa P, Győrffy Zs, et al. Frequent occurance of level burnout among general practitioners and residents. [Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében.] Orv Hetil. 2009; 150: 317–323. [Hungarian]

  • 6

    Ádám S, Györffy Z, Susánszky É. Physician burnout in Hungary: a potential role for work–family conflict. J Health Psychol. 2008; 13: 847–856.

  • 7

    Szényei GA, Ádám Sz, Győrffy Zs, et al. Prevention of burnout syndrome – from the traditions to the modern information technologies. [A kiégés szindróma megelőzése – a hagyományoktól a modern információs technológiákig.] Magy Pszichol Szle. 2015; 70: 847–862. [Hungarian]

  • 8

    Dinibutun SR. Factors affecting burnout and job satisfaction of physicians at public and private hospitals: a comparative analysis. J Healthc Leadersh. 2023; 15: 387–401.

  • 9

    Ádám Sz, Győrffy Zs, Csoboth Cs. Burnout syndrome in the medical profession. [Kiégés (burnout) szindróma az orvosi hivatásban.] Hippocrates 2006; 8: 113–117. [Hungarian]

  • 10

    Győrffy Zs, Dweik D, Girasek E. Willingness to migrate – a potential effect of burnout? A survey of Hungarian physicians. Hum Resour Health 2018; 16: 36.

  • 11

    Kumar S. Burnout and doctors: prevalence, prevention and intervention. Healthcare (Basel) 2016; 4: 37.

  • 12

    Busireddy KR, Miller JA, Ellison K, et al. Efficacy of interventions to reduce resident physician burnout: a systematic review. J Grad Med Educ. 2017; 9: 294–301.

  • 13

    Shanafelt TD, West CP, Sinsky C, et al. Changes in burnout and satisfaction with work-life integration in physicians and the general US working population between 2011 and 2020. Mayo Clin Proc. 2022; 97: 491–506.

  • 14

    Shanafelt TD, Boone S, Tan L, et al. Burnout and satisfaction with work-life balance among US physicians relative to the general US population. Arch Intern Med. 2012; 172: 1377–1385.

  • 15

    Ádám S, Nistor A, Nistor K, et al. Negative and positive predictive relationships between coping strategies and the three dimensions of burnout among Hungarian medical students. [A megküzdési stratégiák negatív és pozitív prediktív kapcsolata a kiégés három dimenziójával orvostanhallgatók körében.] Orv Hetil. 2014; 155: 1273–1280. [Hungarian]

  • 16

    Ádám Sz, Nistor A, Nistor K, et al. Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work-related risk and protective factors among nurses. [A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében.] Orv Hetil. 2015; 156: 1288–1297. [Hungarian]

  • 17

    Nistor K, Nistor A, Ádám Sz, et al. The relationship of work-related psychosocial risk factors with depressive symptoms among Hungarian workers: preliminary results of the Hungarian Work Stress Survey. [Munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők kapcsolata a depressziós tünetegyüttessel a magyar munkavállalók körében. Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményei.] Orv Hetil. 2015; 156: 439–448. [Hungarian]

  • 18

    World Health Organization. Burn-out an “occupational phenomenon”: International Classification of Diseases. Geneva, May 28, 2019. Avaible from: https://www.who.int/news/item/28-05-2019-burn-out-an-occupational-phenomenon-international-classification-of-diseases [accessed: 04. 02. 2024].

  • 19

    Bauchner H, Redberg RF. Notice of Retraction: Panagioti M, Geraghty K, Johnson J, et al. Association between physician burnout and patient safety, professionalism, and patient satisfaction: a systematic review and meta-analysis. JAMA Intern Med. 2018; 178: 1317–1331. Editorial. JAMA Intern Med. 2020; 180: 931.

  • 20

    Menon NK, Shanafelt TD, Sinsky CA, et al. Association of physician burnout with suicidal ideation and medical errors. JAMA Netw Open 2020; 3: e2028780. Erratum: JAMA Netw Open. 2021; 4: e 2115436.

  • 21

    Dyrbye L, Shanafelt T. A narrative review on burnout experienced by medical students and residents. Med Educ. 2016; 50: 132–149.

  • 22

    Kingston A. Break the silence: physician suicide in the time of COVID–19. Mo Med. 2020; 117: 426–429.

  • 23

    Ross M. Suicide among physicians: a psychological study. Dis Nerv Syst. 1973; 34: 145–150.

  • 24

    Bakker AB, Schaufeli WB, Demerouti E, et al. Using equity theory to examine the difference between burnout and depression. Anxiety Stress Coping 2000; 13: 247–268.

  • 25

    Ahola K, Hakanen J, Perhoniemi R, et al. Relationship between burnout and depressive symptoms: a study using the per-son-centred approach. Burn Res. 2014; 1: 29–37.

  • 26

    Thielmann B, Pohl R, Böckelmann I. Heart rate variability as a strain indicator for psychological stress for emergency physicians during work and alert intervention: a systematic review. J Occup Med Toxicol. 2021; 16: 16–24.

  • 27

    Glozier N, Tofler GH, Colquhoun DM, et al. Psychosocial risk factors for coronary heart disease. Med J Aust. 2013; 199: 179–180.

  • 28

    Steptoe A, Kivimäki M. Stress and cardiovascular disease: an update on current knowledge. Ann Rev Public Health 2013; 34: 337–354.

  • 29

    Zhou AY, Panagioti M, Esmail A. et al. Factors associated with burnout and stress in trainee physicians: a systematic review and meta-analysis. JAMA Netw Open 2020; 3: e2013761.

  • 30

    Han S, Shanafelt TD, Sinsky CA, et al. Estimating the attributable cost of physician burnout in the United States. Ann Intern Med. 2019; 170: 784–790.

  • 31

    Goh J, Pfeffer J, Zenios SA. The relationship between workplace stressors and mortality and health costs in the United States. Man Sci. 2016; 62: 608–628.

  • 32

    Hungarian Central Statistical Office. Hungarian counties are in focus. [Központi Statisztikai Hivatal. Fókuszban a vármegyék – 2022. I–IV. negyedév. Térségi összehasonlítás.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/224/index.html [accessed: 04. 02. 2024]. [Hungarian]

  • 33

    Hungarian Central Statistical Office. Healthcare data. [Központi Statisztikai Hivatal. Egészségügyi adatok.] Available from: https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0044.html [accessed: 04. 02. 2024]. [Hungarian]

  • 34

    Uzzoli A, Kovács SZs, Páger B. Regional inequalities in the waves of the COVID–19 pandemic in Hungary. [A hazai COVID–19-járványhullámok területi különbségei.] Területi Stat. 2021; 61: 291–319. [Hungarian]

  • 35

    Maslach C, Jackson SE, Leiter MP. Maslach Burnout Inventory Manual (3rd ed.) In: Zalaquett CP, Wood RJ. (eds.) Evaluating stress: a book of resources. Consulting Psychologists Press, Palo Alto, CA, 1997; pp. 191–218.

  • 36

    Mészáros V, Ádám Sz, Szabó M, et al. The bifactor model of the Maslach Burnout Inventory – Human Services Survey (MBI-HSS). An alternative measurement model of burnout. Stress Health 2013; 30: 82–88.

  • 37

    Hämmig O. Explaining burnout and the intention to leave the profession among health professionals – a cross-sectional study in a hospital setting in Switzerland. BMC Health Serv Res. 2018; 18: 785.

  • 38

    Garland A, Roberts D, Graff L. Twenty-four-hour intensivist presence: a pilot study of effects on intensive care unit patients, families, doctors, and nurses. Am J Respir Crit Care Med. 2012; 185: 738–743.

  • 39

    Zhang X, Lin D, Pforsich H, et al. Physician workforce in the United States of America: forecasting nationwide shortages. Hum Resour Health 2020; 18: 8.

  • 40

    Hungarian Central Statistical Office. MAP 2021. [Központi Statisztikai Hivatal. TÉR-KÉP 2021.] KSH, Budapest, 2022. Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ter_kep_2021.pdf [accessed: 04. 02. 2024]. [Hungarian]

  • 41

    Poon YR, Lin YP, Griffiths P, et al. A global overview of healthcare workers’ turnover intention amid COVID-19 pandemic: a systematic review with future directions. Hum Res Health 2022; 20: 70.

  • 42

    Scott HR, Stevelink SA, Gafoor R, et al. Prevalence of post-traumatic stress disorder and common mental disorders in health-care workers in England during the COVID–19 pandemic: a two-phase cross-sectional study. Lancet Psychiatry 2023; 10: 40-49.

  • 43

    Szeifert NM, Sebők B, Szilágyi S, et al. Psychological impact of COVID–19 pandemic on health care workers in a traumatological unit. [A COVID–19-világjárvány pszichés hatása a tramatológiai ellátásban dolgozókra.] Orv Hetil. 2023; 164: 2046–2054. [Hungarian]

  • 44

    Linzer M, Jin JO, Shah P, et al. Trends in clinician burnout with associated mitigating and aggravating factors during the COVID-19 pandemic. JAMA Health Forum 2022; 3: e224163. Erratum: JAMA Health Forum 2023; 4: e230002.

  • 45

    Spányik A, Simon D, Rigó A. et al. Subjective COVID-19-related work factors predict stress, burnout, and depression among healthcare workers during the COVID-19 pandemic but not objective factors. PLoS ONE 2022; 17: e0270156.

  • 46

    Atallah F, Privitera M. Physician Burnout – The State of the State: MSSNY Task Force on Physician Stress and Burnout Survey Findings. MSSNY’s News of New York 2017 July 1–15.

  • 47

    Gács B, Tényi T, Pálfi K, et al. The role of mental health support for medical students. Experiences at the Universty of Pécs. [Az orvostanhallgatók számára fenntartott mentálhigiénés segítségnyújtás szerepe. Tapasztalatok a Pécsi Tudományegyetemen.] Orv Hetil. 2023; 164: 1778–1786. [Hungarian]

  • 48

    Fendel JC, Bürkle JJ, Göritz AS. Mindfulness-based interventions to reduce burnout and stress in physicians: a systematic review and meta-analysis. Acad Med. 2021; 96: 751–764.

  • 49

    De Simone S, Vargas M, Servillo G. Organizational strategies to reduce physician burnout: a systematic review and meta-analysis. Aging Clin Exp Res. 2021; 33: 883–894.

  • 50

    Panagioti M, Panagopoulou E, Bower P, et al. Controlled interventions to reduce burnout in physicians: a systematic review and meta-analysis. JAMA Intern Med. 2017; 177: 195–205.

  • 51

    West CP, Dyrbye LN, Erwin PJ, et al. Interventions to prevent and reduce physician burnout: a systematic review and meta-analysis. Lancet 2016; 388(10057): 2272–2281.

  • 52

    Towey-Swift KD, Lauvrud C, Whittington R. Acceptance and commitment therapy (ACT) for professional staff burnout: a systematic review and narrative synthesis of controlled trials. J Ment Health 2023; 23: 452–464.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 76 26
Aug 2024 0 33 16
Sep 2024 0 29 20
Oct 2024 0 194 18
Nov 2024 0 119 15
Dec 2024 0 61 17
Jan 2025 0 20 15