Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 22
A csecsemőtáplálás legfontosabb kérdései 100 évvel ezelőtt és napjainkban
Author:
Tamás Decsi Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika Pécs, József A. u. 7., 7623 Magyarország

Search for other papers by Tamás Decsi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
843–850
Online Publication Date:
02 Jun 2024
Publication Date:
02 Jun 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33071
Keywords:
infant nutrition; infant formula; docosahexaenoic acid; prebiotics; probiotics;
Keywords (Hungarian):
csecsemőtáplálás; csecsemőtápszer; dokozahexaénsav; prebiotikum; probiotikum;
Open access

A pécsi Gyermekgyógyászati Klinika 1924-ben kezdte meg működését, a klinika első igazgatója a magyar gyermekgyógyászat egyik legkiemelkedőbb alakja, Heim Pál (1875–1929) volt. Heim Pál tudományos kutatóként és gyakorló gyermekorvosként egyaránt mélyrehatóan foglalkozott a csecsemőtáplálás kérdéseivel. Szinte sorra vette az anyatej és az annak hiányában felhasználható tehéntej különböző makronutriens összetevőit a csecsemőtáplálásban történő alkalmazhatóságuk szemszögéből, és vizsgálatainak eredményeiről a kor legjelentősebb gyermekgyógyászati tudományos folyóirataiban számolt be. Napjainkban nem a makronutriensek, hanem a csecsemőtápszert kis mennyiségben kiegészítő, biológiailag aktív összetevők állnak a csecsemőtáplálási kutatások középpontjában. A probiotikumok és a prebiotikumok a csecsemő székletflórájának befolyásolása útján, míg a legfontosabb ómega-3 hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsav, a dokozahexaénsav összetett lipidek alkotóelemeként fejthet ki kedvező egészségi hatást a csecsemő szervezetében. Az elmúlt három évtizedben közel azonos számú, nagyjából 150 és 200 közötti, azaz évi 5–6 randomizált, kontrollált vizsgálat tanulmányozta a probiotikumok, a prebiotikumok és a dokozahexaénsav csecsemőtápszerbe történő beillesztésének hatásait (196, 148 és 153, sorrendben). Míg azonban a probiotikumok és a prebiotikumok esetében határozott tudományos testületi állásfoglalások nem születtek, addig a dokozahexaénsavnak a csecsemőtápszerbe történő kötelező beépítésére törvényerejű hatósági előírást fogalmaztak meg, legalábbis az Európai Unió államaira vonatkozón. A dokozahexaénsavnak a csecsemőtápszer elengedhetetlen alkotórészeként való elfogadását nagyban megkönnyítette, hogy míg a dokozahexaénsav esetében egy kémiailag pontosan meghatározott vegyületről van szó, addig a probiotikumok és a prebiotikumok fogalma nagyszámú, különböző anyagot foglal magában. A pécsi Gyermekgyógyászati Klinika fennállásának centenáriuma alkalmából összefoglalóan megállapítható, hogy a csecsemőtáplálás kérdéseinek tanulmányozása a klinika tudományos kutatómunkájának és gyakorlatot fejlesztő tevékenységének igen eredményesen művelt területe volt nemcsak 100 évvel ezelőtt, hanem a közelebbi múlt évtizedeiben is. Orv Hetil. 2024; 165(22): 843–850.

The Department of Pediatrics of the University was established in 1924 in the city of Pécs. Paul Heim (1875–1929), one of the most distinguished personalities of Hungarian pediatrics, was the first head of the department. Both from the scientific and the practical point of view, he was deeply interested in the questions of infant feeding. His investigations were focused on the role of macronutrients of human milk and cow’s milk in infant nutrition; results of his research were published in German in the leading journals of contemporary pediatrics. Today not macronutrients, but several biologically active compounds stand in the focus of infant nutrition research. Whereas probiotics and prebiotics may exert beneficial effects via influencing the bacterial composition of infantile stool, the most important omega-3 long-chain polyunsaturated fatty acid, docosahexaenoic acid may act beneficially as component of various lipids and lipid structures. During the last three decades, about 150 to 200 randomized controlled trials investigated the effect of adding probiotics, prebiotics or docosahexaenoic acid to infant formula (196, 148 and 153, respectively). No unequivocal recommendations were made on adding or not adding probiotics or prebiotics to infant formula. In contrast, mandatory supplementation of docosahexaenoic acid to the fatty acid composition of infant formula was recommended, at least within the European Union. The differences in recommendations may partly originate from docosahexaenoic acid being better characterized and more homogenous than probiotics and prebiotics. The 100th anniversary of the Department of Pediatrics, University of Pécs may allow the conclusion to be drawn that in our institution infant nutrition was successfully scientifically researched and clinically practiced both 100 years ago and during the last few decades. Orv Hetil. 2024; 165(22): 843–850.
  • 1

    Radbill SX. Infant feeding through the ages. Clin Pediatr. 1981; 20: 613–621.

  • 2

    Wickes IG. A history of infant feeding. Part III. Eighteenth and nineteenth century writers. Arch Dis Child. 1953; 28: 332–340.

  • 3

    Fomon SJ. Infant feeding. In: Nichols BL, Ballabriga A, Kretschmer N. History of pediatrics 1850–1950. Raven Press, New York, NY, 1991; pp. 77–89.

  • 4

    Obladen M. Regulated wet nursing: managed care or organized crime? Neonatology 2012; 102: 222–228.

  • 5

    Balázs P. From traditional midwifery to foundation of Hungary’s health protection service for mothers and children. [Bábáktól a védőnői szervezet létrehozásáig.] Orv Hetil. 2022; 163: 1490–1495. [Hungarian]

  • 6

    Stevens EE, Patrick TE, Pickler R. A history of infant feeding. J Perinat Educ. 2009; 18: 32–39.

  • 7

    Fomon S. Infant feeding in the 20th century. J Nutr. 2001; 131: 409S–420S.

  • 8

    Obladen M. Historic records on the commercial production of infant formula. Neonatology 2014; 106: 173–180.

  • 9

    Weaver LT. „Growing babies”: defining the milk requirements in infants 1890–1910. Soc Hist Med. 2010; 23: 320–337.

  • 10

    Tóth A, Drábek J, Tóthová V, et al. Educational opportunities for doctors of Hungarian nationality in the first Czechoslovak Republic (1918–1938). [A magyar nemzetiségű orvosok képzésének lehetőségei az első Csehszlovák Köztársaságban (1918–1938).] Orv Hetil. 2023; 164: 591–599. [Hungarian]

  • 11

    Development Initiatives. 2020 Global Nutrition Report. Action on equity to end malnutrition. Bristol. Available from: https://globalnutritionreport.org/documents/566/2020_Global_Nutrition_Report_2hrssKo.pdf [accessed: March 14, 2024].

  • 12

    Vaz JS, Maia MF, Neves PA, et al. Monitoring breastfeeding indicators in high-income countries: levels, trends and challenges. Matern Child Nutr. 2021; 17: e13137.

  • 13

    European Health Information Gateway. Percent of infants breastfed at age of 6 months. Available from: https://gateway.euro.who.int/en/indicators/hfa_616-7260-of-infants-breastfed-at-age-6-months/#id=19721 [accessed: March 14, 2024].

  • 14

    LactationInfo. Infant formula graphics. In: Lactation is more than nutrition with maternal milk… [SzoptatásInfó. Tápszerforgalmi grafikonok. In: A szoptatás több mint anyatejes táplálás...] Available from: https://szoptatas.info/csecsemotaplalasi_es_tapszerforgalmi_adatok/tapszerforgalmi_grafikonok [accessed: March 14, 2024]. [Hungarian]

  • 15

    Li M, Wang M, Donovan SM. Early development of the gut microbiome and immune-mediated childhood disorders. Semin Reprod Med. 2014; 32: 74–86.

  • 16

    Decsi T, Arató A, Balogh M, et al. Randomized placebo controlled double blind study on the effect of prebiotic oligosaccharides on intestinal flora in healthy infants. [Prebiotikus hatású oligoszacharidok egészséges csecsemők székletflórájára gyakorolt hatásának randomizált, placébóval kontrollált vizsgálata.] Orv Hetil. 2005; 146: 2445–2450. [Hungarian]

  • 17

    Braegger C, Chmielewska A, Decsi T, et al. Supplementation of infant formula with probiotics and/or prebiotics: a systematic review and comment by the ESPGHAN committee on nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2011; 52: 238–250.

  • 18

    Vendt N, Grünberg H, Tuure T, et al. Growth during the first 6 months of life in infants using formula enriched with Lactobacillus rhamnosus GG: double blind, randomized trial. J Hum Nutr Diet. 2006; 19: 51–58.

  • 19

    Skórka A, Piescik-Lech M, Kolodziej M, et al. To add or not to add probiotics to infant formula. An updated systematic review. Benef Microbes 2017; 13: 717–725.

  • 20

    Indrio F, Gutierrez Castrellon P, Vandenplas Y, et al. Health effects of infant formula supplemented with probiotics or symbiotics in infants and toddlers. Systematic review with network meta-analysis. Nutrients 2022; 14: 5175.

  • 21

    Decsi T. Feeding of the healthy infant and child. In: Tulassay T. (ed.) Clinical pediatrics. [Az egészséges csecsemő és gyermek táplálása. In: Tulassay T. (szerk.) Klinikai gyermekgyógyászat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018; pp. 75–83. [Hungarian]

  • 22

    Yao Q, Gao Y, Zheng N, et al. Unlocking the mysteries of milk oligosaccharides: Structure, metabolism and function. Carbohydr Polym. 2024; 332: 121911.

  • 23

    Arslanoglu S, Moro GE, Schmitt J, et al. Early dietary intervention with a mixture of prebiotic oligosaccharides reduces the incidence of allergic manifestations and infections during the first two years of life. J Nutr. 2008; 138: 1091–1095.

  • 24

    Grüber C, van Stuijvenberg M, Mosca F, et al. Reduced occurrence of early atopic dermatitis because of immunoactive prebiotics among low-atopy-risk infants. J Allergy Clin Immunol. 2010; 126: 791–797.

  • 25

    Osborn DA, Sinn JK. Prebiotics in infants for prevention of allergy. Cochrane Database Syst Rev. 2013; 28: CD006474.

  • 26

    Rashidi K, Darand M, Garousi N, et al. Effect of infant formula supplemented with prebiotics and probiotics on incidence of respiratory tract infections: a systematic review and meta-analysis of randomized clinical trials. Complement Ther Med. 2021; 63: 102795.

  • 27

    Fu Y, Liu X, Zhou B, et al. An updated review of worldwide levels of docosahexaenoic and arachidonic acid in human breast milk by region. Public Health Nutr. 2016; 19: 2675–2687.

  • 28

    Decsi T, Oláh S, Molnár S, et al. Low contribution of docosahexaenoic acid to the fatty acid composition of mature human milk in Hungary. Adv Exp Med Biol. 2000; 478: 413–414.

  • 29

    Mihályi K, Györei E, Szabó É, et al. Contribution of n-3 long-chain polyunsaturated fatty acids to human milk is still low in Hungaran mothers. Eur J Pediatr. 2015; 174: 393–398.

  • 30

    Welty FK. Omega-3 fatty acids and cognitive function. Curr Opin Lipidol. 2023; 34: 12–21.

  • 31

    Hidalgo MA, Carretta MD, Burgos RA. Long chain fatty acids as modulators of immune cells function: contribution of FFA1 and FFA4 receptors. Front Physiol. 2021; 12: 668330.

  • 32

    Liu W, Zheng Q, Zhu M, et al. Regulatory effects of N-3 PUFAs on pancreatic β-cells and insulin-sensitive tissues. Curr Drug Metabol. 2021: 22, 1017–1034.

  • 33

    Decsi T, Koletzko B. Growth, fatty acid composition of plasma lipid classes, and plasma retinol and alpha-tocopherol concentrations in full-term infants fed formula enriched with omega-6 and omega-3 long-chain polyunsaturated fatty acids. Acta Paediatr. 1995; 84: 725–732.

  • 34

    Decsi T, Koletzko, B. Polyunsaturated fatty acids in infant nutrition. Acta Paediatr Suppl. 1994; 83: 31–37.

  • 35

    Jasani B, Simmer K, Patole SK, et al. Long chain polyunsaturated fatty acid supplementation in infants born at term. Cochrane Database Syst Rev. 2017; 3: CD000376.

  • 36

    EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). Scientific opinion on dietary reference values for fats, including saturated fatty acids, polyunsaturated fatty acids, monounsaturated fatty acids, trans fatty acids, and cholesterol. EFSA J. 2010; 8: 1461.

  • 37

    EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). Scientific opinion on nutrient requirements and dietary intakes of infants and young children in the European Union. EFSA J. 2013; 11: 3408.

  • 38

    EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). Scientific opinion on the essential composition of infant and follow on formulae. EFSA J. 2014; 12: 3760.

  • 39

    Commission delegated regulation (EU) 2016/127 of 25 september 2015 supplementing regulation (EU) No 609/2013 of the European Parliament and of the council as regards the specific compositional and information requirements for infant formula and follow-on formula and as regards requirements on information relating to infant and young child feeding. Off J Eur Union 2016; L: 25/1.

  • 40

    Decsi T, Marosvölgyi T, Szabó É. Docosahexaenoic acid in formulas for term infants: The way from pioneer idea to mandatory dietary recommendation. Life 2023; 13: 1326.

  • 41

    Ni X, Zhang Z, Deng Z, et al. Optimizing ARA and DHA in infant formula: a systemtic review of global trends, regional disparities, and considerations for precision nutrition. Fod Res Int. 2024; 182: 114049.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 175 44
Nov 2024 0 72 15
Dec 2024 0 52 22
Jan 2025 0 60 29
Feb 2025 0 88 20
Mar 2025 0 77 33
Apr 2025 0 0 0