Authors:
Olívia Dózsa-Juhász Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by Olívia Dózsa-Juhász in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Judit Kullai Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by Judit Kullai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zsófia Kovács-Szabó Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by Zsófia Kovács-Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Viktória Prémusz Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai Kutatóközpont, Fizikai Aktivitás Kutatócsoport Pécs Magyarország

Search for other papers by Viktória Prémusz in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Alexandra Makai Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai Kutatóközpont, Fizikai Aktivitás Kutatócsoport Pécs Magyarország

Search for other papers by Alexandra Makai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Márta Hock Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by Márta Hock in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés: Gyakori jelenség a terhesség alatti hát- és kismedencei fájdalom, amely befolyásolja az anya közérzetét és jóllétét a terhesség ideje alatt, valamint a szülés után is. Célkitűzés: Célunk az volt a kutatásunk során, hogy vizsgáljuk a derék- és medenceövi fájdalmat befolyásoló tényezőket a terhesség alatt, valamint a szülést követő egy évben. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 220 (átlagéletkor: 40,44 ± 4,93 év) egy éven belül szült nő vett részt. A kérdőívcsomag általános és női egészségi állapotra irányuló kérdéseket foglalt magában, valamint önálló, validált kérdőívekként tartalmazta a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív rövidített változatát, az Oswestry Rokkantsági Indexet, valamint a Pelvic Girdle Questionnaire-t. Az általunk használt statisztikai szoftverek a Microsoft Office Excel 2016, valamint a Statistical Package for Social Sciences 28.0 verziók voltak, a szignifikanciaszint p<0,05 értékként került meghatározásra. Eredmények: A terhesség előtti és alatti derékfájdalom erősségének mértékét mérő vizuális analóg skála pontszámai között szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001), a terhesség alatti és utáni pontszámok között azonban nem jelentkezett szignifikáns eltérés (p = 0,201). Pozitív irányú, szignifikáns volt a kapcsolat a derékfájdalom mértéke és az Oswestry Rokkantsági Index pontszámai között (r = 0,679; p<0,001), valamint a terhesség alatti derékfájás erősségének mértékét kifejező vizuális analóg skála pontszámai és a terhesség alatti testtömegindex között (r = 0,135; p = 0,045). A „rendszeresen sportoló” és „rendszeresen nem sportoló” csoportok Pelvic Girdle Pain Questionnaire pontszámait összehasonlítva szignifikáns különbség mutatkozott (p = 0,028). Megbeszélés: Kutatási eredményeink nagymértékben párhuzamba vonhatók, illetve alátámaszthatók a nemzetközi szakirodalomban fellelhető eredményekkel. Következtetés: A kutatás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a terhesség alatti derék- és medenceövi fájdalmat befolyásolja és meghatározza a fizikai aktivitás szintje, valamint a testtömegindex. Beavatkozás nélkül a fájdalom a szülést követően is fennáll. Orv Hetil. 2024; 165(22): 859–865.

Introduction: Back and pelvic pain during pregnancy is a common phenomenon that affects the mother’s well-being during pregnancy and after childbirth. Objective: The aim of our research was to investigate the factors influencing low back and pelvic girdle pain during pregnancy and one year after childbirth. Method: 220 women (average age: 40.44 ± 4.93 years) who gave birth within one year participated in our cross-sectional questionnaire research. The questionnaire package included questions about general and women’s health, as well as a shortened version of the International Physical Activity Questionnaire, the Oswestry Disability Index, and the Pelvic Girdle Questionnaire as independent, validated questionnaires. The statistical softwares we used were Microsoft Office Excel 2016 and Statistical Package for Social Sciences version 28.0, the significance level was defined as p<0.05. Results: There is a significant difference between the visual analogue scale scores before and during pregnancy (p<0.001), however, there was no significant difference between the scores during and after pregnancy (p = 0.201). There was a positive, significant relationship between the degree of low back pain and the scores of the Oswestry Disability Index (r = 0.679; p<0.001), as well as between the visual analogue scale scores expressing the severity of low back pain during pregnancy and the body mass index during pregnancy (r = 0.135; p = 0.045). Comparing the Pelvic Girdle Pain Questionnaire scores of the “regularly exercising” and “regularly not exercising” groups showed a significant difference (p = 0.028). Discussion: Our research results can be paralleled and supported by the results found in the international literature. Conclusion: Based on the results of the research, we can conclude that waist and pelvic girdle pain during pregnancy are influenced and determined by the level of physical activity and the body mass index. Without intervention, the pain persists even after childbirth. Orv Hetil. 2024; 165(22): 859–865.

  • 1

    Borg-Stein J, Dugan SA. Musculoskeletal disorders of pregnancy, delivery and postpartum. Phys Med Rehabil Clin N Am. 2007; 18: 459–476.

  • 2

    Bastiaenen CH, de Bie RA, Vlaeyen JW, et al. Long-term effectiveness and costs of a brief self-management intervention in women with pregnancy-related low back pain after delivery. BMC Pregnancy Childbirth 2008; 8: 19.

  • 3

    Brown A, Johnston R. Maternal experience of musculoskeletal pain during pregnancy and birth outcomes: significance of lower back and pelvic pain. Midwifery 2013; 29: 1346–1351.

  • 4

    Gutke A, Lundberg M, Östgaard HC, et al. Impact of postpartum lumbopelvic pain on disability, pain intensity, health-related quality of life, activity level, kinesiophobia, and depressive symptoms. Eur Spine J. 2011; 20: 440–448.

  • 5

    Robinson HS, Mengshoel AM, Veierød MB, et al. Pelvic girdle pain. Potential risk factors in pregnancy in relation to disability and pain intensity three months postpartum. Man Ther. 2010; 15: 522–528.

  • 6

    Dufour S, Smith MC, Tichband L. Pregnancy-related pelvic girdle pain: Irish physiotherapists’ perspectives. Obstet Gynecol Reprod Sci. 2019; 3(2): .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 7

    Sperstad JB, Tennfjord MK, Hilde G, et al. Diastasis recti abdominis during pregnancy and 12 months after childbirth: prevalence, risk factors and report of lumbopelvic pain. Br J Sports Med. 2016; 50: 1092–1096.

  • 8

    Spitznagle TM, Leong FC, Van Dillen LR. Prevalence of diastasis recti abdominis in a urogynecological patient population. Int Urogynecol J Pelvic Floor Dysfunct. 2007; 18: 321–328.

  • 9

    Zhang S, Fu F, Li W, et al. Analysis of multisite surface electromyography characteristics of pelvic floor muscles in postpartum patients with diastasis recti abdominis. J Obstet Gynaecol Res. 2023; 49: 2938–2945.

  • 10

    Sokunbi G, Camino-Willhuber G, Paschal PK. Is diastasis recti abdominis associated with low back pain? A systematic review. World Neurosurg. 2023; 174: 119–125.

  • 11

    Gitta S, Magyar Z, Tardi P, et al. Prevalence, potential risk factors and sequelae of diastasis recti abdominis. [A rectus diastasis prevalenciája, lehetséges rizikófaktorai és szövődményei.] Orv Hetil. 2017; 158: 454–460. [Hungarian]

  • 12

    World Health Organization. Obesity: preventing and managing the global epidemic: report of a WHO consultation. Available from: https://iris.who.int/handle/10665/42330 [accessed: June 15, 2023].

  • 13

    Ohnhaus EE, Adler R. Methodological problems in the measurement of pain: a comparison between the verbal rating scale and the visual analogue scale. Pain 1975; 1: 379–384.

  • 14

    Ressinka J. The regeneration of the dissected abdominal muscle that occurs with pregnancy begins with the stabilization of the “abdominal cylinder”, but why? [A terhességgel fellépő szétnyílt hasizom regenerációját a „hasi henger” stabilizálásával kezdjük, de miért?] Recreation 2017; 7: 34–36. [Hungarian]

  • 15

    Ács P, Veress R, Rocha P, et al. Criterion validity and reliability of the International Physical Activity Questionnaire – Hungarian short form against the RM42 accelerometer. BMC Public Health 2021; 21(Suppl 1): 381.

  • 16

    Stuge B, Garratt A, Krogstad Jenssen H, et al. The pelvic girdle questionnaire: a condition-specific instrument for assessing activity limitations and symptoms in people with pelvic girdle pain. Phys Ther. 2011; 91: 1096–1108.

  • 17

    Grotle M, Garratt AM, Krogstad Jenssen H, et al. Reliability and construct validity of self-report questionnaires for patients with pelvic girdle pain. Phys Ther. 2012; 92: 111–123.

  • 18

    Fairbank JCT, Pynsent PB. The Oswestry Disability Index. Spine 2000; 25: 2940–2953.

  • 19

    Valasek T, Varga PP, Klemencsics I, et al. Measuring of functional impairment of lumbal spine. Adaptation and validation of four self-filled, lumbar spine-specific assessment questionnaires in Hungarian. [Az ágyéki gerinc funkciócsökkenésének mérése. Négy önkitöltős, ágyékigerinc-specifikus állapotfelmérő kérdőív magyar nyelvi adaptálása és validálása.] Ideggyógy Szle. 2015; 68: 135–141. [Hungarian]

  • 20

    Wu WH, Meijer OG, Uegaki K, et al. Pregnancy-related pelvic girdle pain (PPP). I. Terminology, clinical presentation, and prevalence. Eur Spine J. 2004; 13: 575–589.

  • 21

    Katonis P, Kampouroglou A, Aggelopoulos A, et al. Pregnancy-related low back pain. Hippokratia 2011; 15: 205–210.

  • 22

    Qu E, Wu J, Zhang M, et al. The ultrasound diagnostic criteria for diastasis recti and its correlation with pelvic floor dysfunction in early postpartum women. Quant Imaging Med Surg. 2021; 11: 706–713.

  • 23

    Tóvári A, Kőnigné Péter A, Tardi P, et al. Study of the functional capacity and health status of patients with hip as well as knee osteoarthritis. [A csípő-, valamint térdízületi arthrosisos betegek funkcióképességének és egészségi állapotának vizsgálata.] Orv Hetil. 2022; 163: 1917–1922. [Hungarian]

  • 24

    Tardi P, Ács P, Makai A, et al. Hungarian adaptation and validation of the Osteoporosis Questionnaire (OPQ). [Egy csontritkulás-specifikus kérdőív magyar nyelvű adaptációja és validálása.] Orv Hetil. 2023; 164: 29–37. [Hungarian]

  • 25

    Ambrus E, Makai A, Prémusz V, et al. Cross-sectional study of female pelvic floor dysfunction in a Hungarian population. [Női kismedencei funkciózavarok keresztmetszeti vizsgálata magyarországi populáción.] Orv Hetil. 2021; 162: 1724–1731. [Hungarian]

  • 26

    Nilsson-Wikmar L, Holm K, Öijerstedt R, et al. Effect of three different physical therapy treatments on pain and activity in pregnant women with pelvic girdle pain: a randomized clinical trial with 3, 6, and 12 months follow-up postpartum. Spine 2005; 30: 850–856.

  • 27

    Hulman A, Varga K, Ádám Z, et al. Comparison of feeding habits of breastfeeding and non-breastfeeding mothers and sociodemographic factors influencing breast feeding. [A szoptató és a nem szoptató gyermekágyas anyák táplálkozási szokásainak összehasonlítása, valamint az anyatejes táplálást befolyásoló szociodemográfiai tényezők.] Orv Hetil. 2023; 164: 1693–1700. [Hungarian]

  • 28

    Shafshak TS, Elnemr R. The visual analogue scale versus numerical rating scale in measuring pain severity and predicting disability in low back pain. J Clin Rheumatol. 2021; 27: 282–285.

  • 29

    Mogren IM. BMI, pain and hyper-mobility are determinants of long-term outcome for women with low back pain and pelvic pain during pregnancy. Eur Spine J. 2006; 15: 1093–1102.

  • 30

    Xue X, Chen Y, Mao X, et al. Effect of kinesio taping on low back pain during pregnancy: a systematic review and meta-analysis. BMC Pregnancy Childbirth 2021; 21: 712.

  • 31

    Fruscalzo A, Cocco P, Londero AP, et al. Low back pain during pregnancy and delivery outcomes. Z Geburtshilfe Neonatol. 2022; 226: 104–111. Erratum in: Z Geburtshilfe Neonatol. 2022; 226(02): e38.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2024 0 0 0
Mar 2024 0 0 0
Apr 2024 0 0 0
May 2024 0 0 0
Jun 2024 0 214 105
Jul 2024 0 71 29
Aug 2024 0 0 0