Bevezetés: A prehospitális betegellátás minden színtere más és más megterhelést ró a dolgozók testi és lelki egészségére. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt összevetni a földi, a légi- és a vízimentők stresszterhelését és egyéb rizikófaktorait. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat történt a 2022. augusztus–októberi időszakban. Nem véletlenszerű, kényelmi mintaválasztást követően az adatgyűjtés önkéntes alapon, az Országos Mentőszolgálat Vas vármegyei mentőállomásain (n = 70), a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. bázisain (n = 24) és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatánál (n = 25) anonim, online kérdőív segítségével zajlott. A Rövid Stressz Kérdőív (Purebl és Rózsa, 2006) mellett szociodemográfiai mutatókra, munkavégzésre, káros szenvedélyekre, sportolásra és mentálhigiénés szokásokra kérdeztünk rá. Eredmények: A minta (n = 119) stresszterhelése alacsonynak volt mondható (átlag 9,79 ± 5,38), melyet nem befolyásolt a munkavégzés színtere (p = 0,064). A legjelentősebb stresszről a földi (10,17 ± 5,57 pont), míg a legcsekélyebbről a légimentők (9,08 ± 4,86 pont) számoltak be. A „nagy fokú” és az „igen jelentős” stresszkategóriába tartozott az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak több mint 50%-a (p = 0,987). Nagyobb stresszterhelést mutattak a nők (p = 0,008), az egyedül élők (p = 0,006) és a gyermektelenek (p<0,001). Minél több esetet látott el egy műszak alatt (p = 0,008), minél megterhelőbbnek érezte a műszakokat (p<0,001), és minél kevésbé érezte magát szakmailag felkészültnek (p<0,001) egy válaszadó, annál nagyobb volt a stresszterhelése. Következtetés: A mentésben dolgozókat érő stressz mértékében és az előforduló rizikó-magatartások tekintetében nem volt ugyan számottevő különbség földön, vízen és/vagy levegőben, az eredmények rávilágítottak, hogy a munkaterhelés mértékét tekintve a földi mentésben tevékenykedők szoros nyomon követést igényelnek a stresszterhelés és a megküzdés szempontjából. Orv Hetil. 2024; 165(23): 900–907.
Introduction: Each aspect of prehospital emergency care places a different demand on the physical and mental health of workers. Objective: We aimed to compare the stress and other risk factors of ground, air, water ambulance workers. Method: A cross-sectional study was carried out in August–October 2022. Nonrandom, convenience data sampling was conducted on a voluntary basis, using an anonymous, online questionnaire at the ambulance stations of the Hungarian National Ambulance Service (n = 70), the bases of the Hungarian Air Rescue Nonprofit Ltd. (n = 24) and the Hungarian Water Rescue Service (n = 25). In addition to the Short Stress Questionnaire (Purebl and Rózsa, 2006), we asked about sociodemographic characteristics, work, harmful addictions, sports and mental health habits. SPSS 29.0 was used for descriptive and mathematical analyses, with a significance level set at p<0.05. Results: The stress load of the sample (n = 119) was low (mean 9.79 ± 5.38), unaffected by the work location (p = 0.064). Ground ambulance workers reported the highest stress (10.17 ± 5.57), while air ambulance workers reported the lowest (9.08 ± 4.86). More than 50% of National Ambulance Service workers were in the “high” and “very high” stress categories (p = 0.987). Higher stress levels were found among women (p = 0.008), those living alone (p = 0.006), and those without children (p<0.001). The more cases a respondent saw in a shift (p = 0.008), the more stressful the shifts (p<0.001), and the less professionally prepared (p<0.001) a respondent felt, the higher their stress levels were. Conclusion: There is no significant difference in the level of stress experienced by ambulance workers and the risk behaviors that occur on land, water and/or in the air. In terms of workload, ground ambulance workers require close monitoring of stress load and coping. Orv Hetil. 2024; 165(23): 900–907.
Sipka TCs, Koday Zs, Kovács P, et al. The psychological effects of the COVID-19 pandemic on the employees of the National Ambulance Service. [A COVID–19-pandémia pszichés hatásai az Országos Mentőszolgálat dolgozóira.] Magyar Mentésügy 2022; 35: 38–45. [Hungarian]
Bódi B, Szvath P, Mátay G, et al. The impact of the coronavirus pandemic on the mental health of critical care workers. [A koronavírus-világjárvány hatása az intenzív ellátásban dolgozók mentális egészségére.] Orv Hetil. 2023; 164: 1646–1655. [Hungarian]
Szeifert NM, Sebők B, Szilágyi S, et al. Psychological impact of COVID–19 pandemic on health care workers in a traumatological unit. [A COVID–19-világjárvány pszichés hatása a traumatológia ellátásban dolgozókra.] Orv Hetil. 2023; 164: 2046–2054. [Hungarian]
Irinyi T, Lampek K, Néneth A. The relationship of work-related conflicts and burnout among health care workers. [Munkahelyi konfliktus és kiégés kapcsolata egészségügyi szakdolgozók körében.] Nővér 2017; 30(3): 22–28. [Hungarian]
Horváth A, Göndöcs Zs, Betlehem J. Characteristics of the health status of Hungarian response rescue workers in 2008. [A kivonuló mentődolgozók egészségi állapotának néhány jellemzője 2008-ban hazánkban.] Magy Mentésügy 2008; 28 (1–4): 80–92. [Hungarian]
Betlehem J, Horváth A, Göndöcs Zs. Major contributing factors of self perceived health in Hungarian ambulance personnel. [A kivonuló mentődolgozók egészségi állapotát befolyásoló főbb tényezők hazánkban.] Orv Hetil. 2010; 151: 2089–2098. [Hungarian]
Marton-Simora J, Gyermény O, Nagy G, et al. Post-traumatic stress among Budapest ambulance workers. [Poszttraumás stressz a budapesti mentődolgozók körében.] Nővér 2008; 21(4): 10–19. [Hungarian]
Pék E, Nagy G, Marton-Simora J, et al. The connection between recreational drugs and post-traumatic stress syndrome among emergency workers. [Élvezeti szerek és a posttraumás stressz szindróma összefüggései mentődolgozók körében.] Nővér 2011; 24(4): 11–20. [Hungarian]
Ferkai LA, Schiszler B, Bánfai B, et al. The occurrence of anxiety, depression, and distress among professionals working in emergency care. Healthcare 2024; 12: 579.
Vincze Á, Pénzes M, Joó T. Smoking habits and cessation intention of the employees of the Hungarian National Ambulance Service. [Az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak dohányzási szokásai és leszokási szándéka.] IME 2022; 21(3): 18–25. [Hungarian]
Mészáros V, Cserháti Z, Oláh A, et al. Coping with work-related stress in health care professionals – strategies for prevention of burnout and depression. [A munkahelyi stresszel való megküzdés egészségügyi szakdolgozók körében – lehetőségek a kiégés és depresszió megelőzésének szolgálatában.] Orv Hetil. 2013; 154: 449–454. [Hungarian]
Pék E, Mártai I, Marton J, et al. Health survey of ambulance workers with the help of generic questionnaire (SF-36). [A mentődolgozók egészségi állapotának vizsgálata generikus kérdőívvel (SF-36).] Orv Hetil. 2013; 154: 1865–1872. [Hungarian]
Pék E, Bánfai B, Deutsch K, et al. The prevalence of musculoskeletal symptoms among ambulance personnel in a national subsample. [Váz-, izomrendszeri megbetegedések prevalenciája mentődolgozók körében.] Lege Artis Med. 2014; 24: 497–502. [Hungarian]
Ivánkovits L. The psychological well-being and burnout among ambulance personnel. [Pszichés állapot és kiégés a mentők körében.] Nővér 2018; 31(2) 12–16. [Hungarian]
Schiszler B, Karamánné Pakai A, Szabó Z, et al. Examination of work-related stress and coping strategies among ambulance- and air-ambulance workers. [Munkahelyi stressz és megküzdési stratégiák vizsgálata földi és légi mentésben dolgozók körében.] Orv Hetil. 2016; 157: 1802–1808. [Hungarian]
Harenberg S, McCarron, MC, Carleton RN, et al. Experiences of trauma, depression, anxiety, and stress in Western-Canadian HEMS personnel. J Commun Safety Well-Being 2018; 3(2): 18–21.
Reid BO, Haugland H, Abrahamsen HB, et al. Prehospital stressors: a cross-sectional study of Norwegian helicopter emergency medical physicians. Air Med J. 2020; 39: 383–388.
Strauss MD, Dahmen J, Hutter S, et al. Rescue operations lead to increased cardiovascular stress in HEMS crew members: a prospective pilot study of a German HEMS cohort. J Clin Med. 2021; 10: 1602.
O’Halloran CL, Silver MW, Colford JM Jr. Acute stress symptoms among US ocean lifeguards. Wilderness Environ Med. 2015; 26: 442–443.
Purebl Gy, Rózsa S, Kopp M. The development and preliminary psychometric properties of short stress scale. [A Rövid Stressz Kérdőív kifejlesztése és pszichometriai jellemzőinek előzetes adatai.] Mentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 217–224. [Hungarian]