Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 27
Oxynticus mirigy neoplasia – esetismertetés és diagnosztikai dilemma
Authors:
Anita Sejben Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Pathologiai Intézet Szeged, Állomás u. 1., 6725 Magyarország

Search for other papers by Anita Sejben in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Mohammad Jamal EJ Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Pathologiai Intézet Szeged, Állomás u. 1., 6725 Magyarország

Search for other papers by Mohammad Jamal EJ in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Mohammed Almakrami Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Pathologiai Intézet Szeged, Állomás u. 1., 6725 Magyarország

Search for other papers by Mohammed Almakrami in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Tamás Balázs Kiss Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Klinika Szeged Magyarország

Search for other papers by Tamás Balázs Kiss in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1053–1057
Online Publication Date:
07 Jul 2024
Publication Date:
07 Jul 2024
Article Category:
Case Report
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33090
Keywords:
pepsinogen; MUC6; H+/K+ ATPase; gastric oxyntic gland neoplasia; endoscopic mucosa resection;
Keywords (Hungarian):
pepszinogén; MUC6; H+/K+ ATPáz; oxynticus mirigy neoplasia a gyomorban; endoszkópos nyálkahártya-reszekció;
Open access

Az oxynticus mirigy neoplasia terminológia a gyomor olyan atípusos fő- és fedősejtek által alkotott mirigyei esetében használatos, amikor nem látszik invázió, tehát a fundus mirigy adenocarcinoma diagnózisa nem állítható fel, ugyanakkor a laesio nem került kompletten eltávolításra, tehát teljes vastagsága nem vizsgálható. Az oxynticus mirigy neoplasiák etiológiája jelenleg tisztázatlan, egyes források protonpumpagátlókkal, valamint antihisztamin-használattal hozták őket összefüggésbe. Endoszkópos vizsgálat során a morfológiájuk nem specifikus, lapos és polypoid laesiók egyaránt lehetnek, és döntően a gyomor felső egyharmadára lokalizáltak. Amennyiben komplett endoszkópos nyálkahártya-reszekció kivitelezhető, további kezelés nem szükséges, tehát összességében jó prognózisú elváltozásoknak tarthatók. Közleményünkben egy 84 éves nő esetét mutatjuk be, akinél haspuffadás miatt indult kivizsgálás, és gasztroszkópia történt. A corpus területén 1 cm-es, lapos polypus volt látható, melyből többszörös biopszia történt, a képlet közel teljes eltávolításával. A szövettani vizsgálat során a nyálkahártya mélyén jól körülírt és jól differenciált, expanzív szélű elváltozás volt megfigyelhető, melyet atípusos fősejtek, elvétve pedig fedősejtek alkottak. Ezek a sejtek oxynticusmirigy-szerű struktúrákat képeztek. A pepszinogénreakció a fősejtekben szemcsés jellegű, citoplazmatikus pozitivitást mutatott. H+/K+ ATPáz reakcióval a fedősejtekben szintén szemcsés jellegű, citoplazmatikus pozitivitás látszott. MUC6-tal a laesionalis sejtekben diffúz, citoplazmatikus pozitivitás volt megfigyelhető. Invázió jeleit nem láttuk. A morfológiai, valamint az immunfenotípus alapján is az elváltozást oxynticus mirigy neoplasiának véleményeztük, ’low-grade’ dysplasiával. Az oxynticus mirigy neoplasiák mind klinikai, mint patológiai szempontból fokozott figyelmet igényelnek, ugyanis ritka entitásokról van szó, melyeknek egyelőre sem az etiológiájuk, sem a prognózisuk nem tisztázott teljes mértékben. Differenciáldiagnosztikai szempontból fundus mirigy polypus, pylorus mirigy adenoma, valamint neuroendokrin tumor jön szóba. A definitív diagnózis felállítását pepszinogén, H+/K+ ATPáz, valamint MUC6 immunhisztokémiai reakciók segíthetik. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1053–1057.

The terminology oxyntic gland neoplasia is used for gastric gland lesions composed of atypical chief and parietal cells with no invasion, therefore, the diagnosis of fundic gland adenocarcinoma can not be made, but the lesion has not been completely removed, therefore, its total thickness can not be examined. The etiology of oxyntic gland neoplasias is currently unclear, with some sources linking them to proton pump inhibitors and antihistamine use. During endoscopic examination, their morphology is non-specific, they can appear as both flat and polypoid lesions, and are predominantly localized to the upper third of the stomach. If complete endoscopic mucosal resection can be carried out, no further treatment is required, therefore, they are considered to be lesions with an overall good prognosis. We present the case of an 84-year-old woman who was investigated for abdominal distention and underwent gastroscopy. A 1 cm flat polyp was seen in the gastric corpus, from which multiple biopsies were performed with almost complete removal. On histological examination, a well-circumscribed and well-differentiated lesion with expansive margins was observed in the deep mucosa, formed of atypical chief cells and parietal cells. These cells formed oxyntic gland-like structures. Pepsinogen reaction in the chief cells showed granular-like cytoplasmic positivity. H+/K+ ATPase reaction in parietal cells reflected granular-like cytoplasmic positivity. Diffuse, cytoplasmic positivity was observed in the lesional cells with MUC6. There was no sign of invasion. Based on morphology and immunophenotype, we concluded the lesion as oxyntic gland neoplasia with low-grade dysplasia. Oxyntic gland neoplasias require the attention from both clinical and pathological point of view, as they are rare entities with currently not fully understood etiology and prognosis. From a differential diagnostic point of view, fundic gland polyp, pyloric gland adenoma, and neuroendocrine tumor should be considered. Immunohistochemical reactions of pepsinogen, H+/K+ ATPase, and MUC6 can help to facilitate the definitive diagnosis. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1053–1057.
  • 1

    Ushiku T, Kunita A, Kuroda R, et al. Oxyntic gland neoplasm of the stomach: expanding the spectrum and proposal of terminology. Mod Pathol. 2020; 33: 206–216.

  • 2

    Abe H, Ushiku T. Pathological diversity of gastric cancer from the viewpoint of background condition. Digestion 2022; 103: 45–53.

  • 3

    The WHO Classification of Tumors Editorial Board (ed.) WHO classification of tumours of the digestive system, vol. 4. 5th ed. International Agency for Research on Cancer. Lyon, 2019; pp. 83–85.

  • 4

    Lee SY, Saito T, Mitomi H. Mutation spectrum in the Wnt/β-catenin signaling pathway in gastric fundic-gland associated neoplasms/polyps. Virchows Arch. 2015; 467: 27–38.

  • 5

    Yang M, Sun X, Chen Y, et al. Twenty cases of gastric adenocarcinoma of the fundic-gland type. Scand J Gastroenterol. 2023; 58: 744–750.

  • 6

    Tsukamoto T, Yokoi T, Maruta S, et al. Gastric adenocarcinoma with chief cell differentiation. Pathol Int. 2007; 57(8): 517–522. Erratum: Pathol Int. 2007; 57(11): 757.

  • 7

    Bertz S, Angeloni M, Drgac J, et al. Helicobacter infection and gastric adenoma. Microorganisms 2021; 9: 108.

  • 8

    Asahara H, Takao T, Asahara Y, et al. Clinicopathological features and the prevalence of oxyntic gland neoplasm: a single-center retrospective study. Intern Med. 2023; 62: 2763–2774.

  • 9

    Ueyama H, Yao T, Nakashima Y, et al. Gastric adenocarcinoma of fundic gland type (chief cell predominant type): proposal for a new entity of gastric adenocarcinoma. Am J Surg Pathol. 2010; 34: 609–619.

  • 10

    Iwamuro M, Kusumoto C, Nakagawa M, et al. Endoscopic resection is a suitable initial treatment strategy for oxyntic gland adenoma or gastric adenocarcinoma of the fundic gland type. Sci Rep. 2021; 11: 7375.

  • 11

    Krooks J, Thaker H, Qiu S, et al. Oxyntic gland adenoma in patient with refractory reflux. Cureus 2023; 15: e38577.

  • 12

    Kumagai K, Shimizu T, Nikaido M, et al. On the origin of gastric tumours: analysis of a case with intramucosal gastric carcinoma and oxyntic gland adenoma. J Pathol 2023; 259: 362–368.

  • 13

    Pereira D, Kővári B, Brown I, et al. Non-conventional dysplasias of the tubular gut: a review and illustration of their histomorphological spectrum. Histopathology 2021; 78: 658–675.

  • 14

    Kővári B, Kim BH, Lauwers GY. The pathology of gastric and duodenal polyps: current concepts. Histopathology 2021; 78: 106–124.

  • 15

    Iwamuro M, Kusumoto C, Nakagawa M, et al. Endoscopic features of oxyntic gland adenoma and gastric adenocarcinoma of the fundic gland type differ between patients with or without Helicobacter pylori infection: a retrospective observational study. BMC Gastroenterol. 2022; 22: 294.

  • 16

    Lee TI, Jang JY, Kim S, et al. Oxyntic gland adenoma endoscopically mimicking a gastric neuroendocrine tumor: a case report. World J Gastroenterol. 2015; 21: 5099–5104.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 0 28 15
Jan 2025 0 52 15
Feb 2025 0 45 20
Mar 2025 0 57 13
Apr 2025 0 33 10
May 2025 0 4 1
Jun 2025 0 0 0