Authors:
Beáta Bencsik Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Budapest, Szigony u. 36., 1083 Magyarország

Search for other papers by Beáta Bencsik in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Orsolya Bokk Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by Orsolya Bokk in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Dóra Vajda Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Dóra Vajda in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Judit Szigeti F. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Budapest, Szigony u. 36., 1083 Magyarország

Search for other papers by Judit Szigeti F. in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés és célkitűzés: A fülzúgás kezelési lehetőségei közül a pszichoterápia a szakirodalom alapján is preferált eljárás. Ezek közül is a kognitív viselkedésterápia rendelkezik a legnagyobb bizonyító erővel az érintettek pszichés tüneteinek csökkentése szempontjából. Klinikánkon 2022 februárjában kezdtük a kognitív viselkedésterápia jellegű csoport-pszichoterápia alkalmazását tinnitusban érintett egyéneknél. Módszerek: A terápiás folyamat hét héten keresztül, heti egy alkalommal, másfél órában zajlik. A beavatkozás hatásvizsgálata pre-poszt elrendezésben, önkitöltős mérőskálákkal történik a következő pszichológiai konstruktumok mentén: fülzúgással kapcsolatos életminőség, szorongás, depresszív tünetek képződése, észlelt stressz. A tinnitus jellemzőinek rögzítése vizuális analóg skálákon is megtörténik. Eredmények: A 29 főt számláló első pilotvizsgálat eredményei szerint, miközben a tinnitus hangerejében és hangmagasságában a résztvevők nem észleltek csökkenést, a tünet zavaró volta a csoportterápia végére mindkét fülön szignifikánsan csökkent, és a fülzúgással összefüggő életminőség szintén szignifikánsan javult. A résztvevők észlelt stressz-szintje, szorongásos és depresszív panaszai szignifikánsan csökkentek. Megbeszélés és következtetés: A Magyarországon újszerűnek számító csoportos kognitív viselkedésterápia alkalmas lehet a tinnitusszal együtt járó pszichés tünetek és észlelt panaszok lényeges mértékű csökkentésére. Orv Hetil. 2024; 165(3): 89–97.

Introduction and objective: The professional literature lists psychotherapy as the preferred treatment option for tinnitus. More precisely, cognitive behavioral therapy carries the greatest evidence in reducing the psychological symptoms of those affected. We launched a cognitive behavioral therapy-type group program for individuals affected by tinnitus at our clinic in February, 2022. Methods: The program takes place over seven weeks, for an hour and a half each weekly session. The assessment of the intervention is done in a pre-post arrangement, with self-administered measurements along the following psychological constructs: tinnitus-related quality of life, anxiety, depressive symptoms, and perceived stress. Tinnitus characteristics are also recorded on visual analogue scales. Results: While the 29 pilot study participants did not notice a change in the volume or the pitch of tinnitus, the bothersomeness of the symptom significantly decreased in both ears. By the end of the group therapy, tinnitus-related quality of life, perceived stress, anxiety and depressive symptom levels significantly improved. Discussion and conclusion: Group cognitive behavioral therapy, a new approach in Hungary, seems to be suitable for the significant reduction of tinnitus-related psychological symptoms and perceived complaints. Orv Hetil. 2024; 165(3): 89–97.

  • 1

    American National Standards Institute. Specification for audiometers (ANSI S3.6–1969). 1969.

  • 2

    Noreña AJ, Lacher-Fougère S, Fraysse MJ, et al. A contribution to the debate on tinnitus definition. Prog Brain Res. 2021; 262: 469–485.

  • 3

    Jarach CM, Lugo A, Scala M, et al. Global prevalence and incidence of tinnitus: a systematic review and meta-analysis. JAMA Neurol. 2022; 79: 888–900. Erratum: JAMA Neurol. 2023; 80: 216.

  • 4

    Trochidis I, Lugo A, Borroni E, et al. Systematic review on healthcare and societal costs of tinnitus. Int J Environ Res Public Health 2021; 18: 6881.

  • 5

    Snow JB Jr. (ed.) Tinnitus: theory and management. BC Decker Inc, London, 2004.

  • 6

    Trevis KJ, McLachlan NM, Wilson SJ. A systematic review and meta-analysis of pschological functioning in chronic tinnitus. Clin Psychol Rev. 2018; 60: 62–86.

  • 7

    Salazar JW, Meisel K, Smith ER, et al. Depression in patients with tinnitus: a systematic review. Otolaryngol Head Neck Surg. 2019; 161: 28–35.

  • 8

    Bhatt JM, Bhattacharyya N, Lin HW. Relationships between tinnitus and the prevalence of anxiety and depression. Laryngoscope 2017; 127: 466–469.

  • 9

    Han KM, Ko YH, Shin C, et al. Tinnitus, depression, and suicidal ideation in adults: a nationally representative general population sample. J Psychiatr Res. 2018; 98: 124–132.

  • 10

    Cheng YF, Xirasagar S, Kuo NW, et al. Tinnitus and risk of attempted suicide: a one year follow-up study. J Affect Disord. 2023; 322: 141–145.

  • 11

    Tailor BV, Thompson RE, Nunney I, et al. Suicidal ideation in people with tinnitus: a systematic review and meta-analysis. J Laryngol Otol. 2021; 135: 1042–1050.

  • 12

    Clarke NA, Henshaw H, Akeroyd MA, et al. Associations between subjective tinnitus and cognitive performance: systematic review and meta-analyses. Trends Hear 2020; 24: 2331216520918416.

  • 13

    Hesser H, Weise C, Rief W, et al. The effect of waiting: a meta-analysis of wait-list control groups in trials for tinnitus distress. J Psychosom Res. 2011; 70: 378–384.

  • 14

    Cima RF, Mazurek B, Haider H, et al. A multidisciplinary European guideline for tinnitus: diagnostics, assessment, and treatment. HNO 2019; 67(Suppl 1): 10–42.

  • 15

    Beck JS. (ed.) Cognitive behavior therapy: basics and beyond. Guilford Press, New York, NY, 2021.

  • 16

    National Institute for Health and Care Excellence. Tinnitus: assessment and management. NICE, 2020. Available from: http://www.nice.org.uk/guidance/ng155 [accessed: August 4, 2022].

  • 17

    Langguth B, Biesinger E, Del Bo L, et al. Algorithm for the diagnostic and therapeutic management of tinnitus. In: Møller AR, Langguth B, De Ridder D, et al. (eds.) Textbook of tinnitus. Springer, New York, NY, 2011; pp. 381–385.

  • 18

    Hungarian College of Otorhinolaryngology. Official protocol of Ministry of Health. Algorithms in otorhinolaryngology, 1998. [Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Fül-orr-gégészeti algoritmusok, 1998.] Budapest. [Hungarian]

  • 19

    Moorey, S. Greer, S. Cognitive behaviour therapy for people with cancer. Oxford University Press, Oxford, 2002.

  • 20

    Chow KM, Cheung MC. Cheung IK. Psychosocial interventions for infertile couples: a critical review. J Clin Nurs. 2016; 25(15–16), 2101–2113.

  • 21

    Newman CW, Jacobson GP, Spitzer JB. Development of the tinnitus handicap inventory. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 1996; 122: 143–148.

  • 22

    Bencsik B, Tamás L, Trimmel K, et al. Hungarian adaptation of the Tinnitus Handicap Inventory: reliability and validity. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2015; 272: 2243–2248.

  • 23

    Zigmond AS, Snaith RP. The hospital anxiety and depression scale. Acta Psychiatr Scand. 1983; 67: 361–370.

  • 24

    Muszbek K, Szekely A, Balogh É, et al. Validation of the Hungarian translation of hospital anxiety and depression scale. Qual Life Res. 2006; 15: 761–766.

  • 25

    Cohen S, Kamarck T, Mermelstein R. A global measure of perceived stress. J Health Soc Behav. 1983: 24: 385–396.

  • 26

    Stauder A, Konkoly Thege B. Characteristics of the Hungarian version of the Perceived Stress Scale (PSS). [Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői.] Mentálhig. Pszichoszom. 2006; 7: 203–216. [Hungarian]

  • 27

    Raj-Koziak D, Gos E, Swierniak W, et al. Visual analogue scales as a tool for initial assessment of tinnitus severity: psychometric evaluation in a clinical population. Audiol Neurootol. 2018; 23: 229–237.

  • 28

    Adamchic I, Langguth B, Hauptmann C, et al. Psychometric evaluation of visual analog scale for the assessment of chronic tinnitus. Am J Audiol 2012; 21: 215–225.

  • 29

    Dode A, Mehdi M, Pryss R, et al. Using a visual analog scale (VAS) to measure tinnitus-related distress and loudness: investigating correlations using the Mini-TQ results of participants from the TrackYourTinnitus platform. Prog Brain Res. 2021; 263: 171–190.

  • 30

    JASP Team (2023). JASP (Version 0.17.3) [Computer software] University of Amsterdam.

  • 31

    Engler Á, Purebl Gy, Susánszky É, et al. (eds.) Hungarian state of mind 2021. Family – health – community – Hungarostudy 2021 papers. [Engler Á, Purebl Gy, Susánszky É, et al. (szerk.) Magyar lelkiállapot 2021. Család – egészség – közösség – Hungarostudy 2021 tanulmányok.] Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest, 2022. [Hungarian]

  • 32

    Aazh H, Moore BC. Factors associated with depression in patients with tinnitus and hyperacusis. Am J Audiol. 2017; 26: 562–569.

  • 33

    Haider HF, Ribeiro SF, Hoare DJ, et al. Quality of life and psychological distress in Portuguese older individuals with tinnitus. Brain Sci. 2021; 11: 953.

  • 34

    Pesarico JP, Kokubo LC, Azeredo LM, et al. Anxiety and depression symptoms in patients with tinnitus: systematic review. Res Soc Dev. 2022; 11: e533111033168.

  • 35

    Hinz A, Brähler E. Normative values for the hospital anxiety and depression scale (HADS) in the general German population. J Psychosom Res. 2011; 71: 74–78.

  • 36

    National Institute for Health and Care Excellence. Generalised anxiety disorder and panic disorder in adults: management. NICE, 2011. Available from: http://www.nice.org.uk/guidance/cg113 [accessed: September 18, 2023].

  • 37

    National Institute for Health and Care Excellence. Depression in adults: treatment and management. NICE, 2022. Available from: http://www.nice.org.uk/guidance/ng222 [accessed: September 18, 2023].

  • 38

    Zinner-Gérecz Á, Perczel-Forintos D. Psychotherapy in obstetrics: implementing low intensity psychological interventions. [Pszichoterápia a szülészeten: lehetőségek alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápiás intervenciókra.] Orv Hetil. 2021; 162: 1776–1782. [Hungarian]

  • 39

    Szekeres T, Perczel-Forintos D, Dank M, et al. A case study of cognitive behavioral therapy for illness anxiety and depression caused COVID–19 in a breast cancer patient. [A COVID–19-járvány miatt kialakult betegségszorongás és depresszió kezelése kognitív viselkedésterápiával egy emlőrákos nő esete kapcsán.] Orv Hetil. 2022; 163: 895–901. [Hungarian]

  • 40

    Rarery KE, Curtis LM. Receptors for glucocorticoids in the human inner ear. Otolaryngol Head Neck Surg. 1996; 115: 38–41.

  • 41

    Lockwood AH, Salvi RJ, Coad ML, et al. The functional neuroanatomy of tinnitus: evidence for limbic system links and neural plasticity. Neurology 1998; 50: 114–120.

  • 42

    Meyer M, Langguth B, Kleinjung T, et al. Plasticity of neural systems in tinnitus. Neural Plast. 2014; 2014: 968029.

  • 43

    Hébert S, Paiement P, Lupien SJ. A physiological correlate for the intolerance to both internal and external sounds. Hear Res. 2004; 190(1–2): 1–9.

  • 44

    Harandi TF, Taghinasab MM, Nayeri TD. The correlation of social support with mental health: a meta-analysis. Electron Physician 2017; 9: 5212–5222.

  • 45

    Grewal R, Spielmann PM, Jones SE, et al. Clinical efficacy of tinnitus retraining therapy and cognitive behavioural therapy in the treatment of subjective tinnitus: a systematic review. J Laryngol Otol. 2014; 128: 1028–1033.

  • 46

    Fuller T, Cima R, Langguth B, et al. Cognitive behavioural therapy for tinnitus. Cochrane Database Syst Rev. 2020; 1: CD012614.

  • 47

    National Institute for Health and Care Excellence. Depression in adults with a chronic physical health problem: recognition and management. NICE, 2009. Available from: http://www.nice.org.uk/guidance/CG91 [accessed: September 18, 2023].

  • 48

    Hofmann SG, Suvak M. Treatment attrition during group therapy for social phobia. J Anxiety Disord. 2006; 20: 961–972.

  • 49

    Bjornsson AS. Beyond the “psychological placebo”: specifying the nonspecific in psychotherapy. Clin Psychol Sci Pract. 2011; 18: 113–118.

  • 50

    Van den Bosch LM, Koeter MW, Stijnen T, et al. Sustained efficacy of dialectical behaviour therapy for borderline personality disorder. Behav Res Ther. 2005; 43: 1231–1241.

  • 51

    Nee C, Farman S. Female prisoners with borderline personality disorder: some promising treatment developments. Crim Behav Ment Health 2005; 15: 2–16.

  • 52

    Sambrook S, Abba N, Chadwick P. Evaluation of DBT emotional coping skills groups for people with parasuicidal behaviours. Behav Cogn Psychother. 2007; 35: 241–244.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2023 0 0 0
Jan 2024 0 107 79
Feb 2024 0 391 81
Mar 2024 0 81 35
Apr 2024 0 35 43
May 2024 0 366 25
Jun 2024 0 0 0