Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 32
Az intervertebralis porckorong degenerációja és diagnosztikai megközelítése – a kvantitatív MRI által kínált lehetőségek
Authors:
Dragos Schiopu Université Libre de Bruxelles, Centre Hospitalier Universitaire – Brugmann, Service d’Orthopédie et Traumatologie Bruxelles Belgium

Search for other papers by Dragos Schiopu in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Arnaud Devriendt Université Libre de Bruxelles, Centre Hospitalier Universitaire – Brugmann, Département d’Imagerie Médicale Bruxelles Belgium

Search for other papers by Arnaud Devriendt in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
S. Tamás Illés Université Libre de Bruxelles, Centre Hospitalier Universitaire – Brugmann, Service d’Orthopédie et Traumatologie Bruxelles Belgium
Szent Kristóf Szakrendelő Budapest, Fehérvári út 12., 1117 Magyarország

Search for other papers by S. Tamás Illés in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1227–1236
Online Publication Date:
11 Aug 2024
Publication Date:
11 Aug 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33097
Keywords:
low back pain; intervertebral disc degeneration; magnetic resonance imaging; Modic signs; dGEM;
Keywords (Hungarian):
derékfájdalom; csigolya közti lemez degenerációja; mágnesesrezonancia-képalkotás; Modic-jelek; dGEM;
Open access

Az ágyéki derékfájdalom világszerte a munkaképes korú populáció fogyatékosságának egyik fő oka, jelentős költségeket róva az egészségügyi rendszerekre. A fájdalom eredete a leggyakrabban az intervertebralis discus degenerációjára vezethető vissza. Ennek ellenére a fájdalom eredetének meghatározása az egyik legnagyobb kihívás a mindennapi orvosi gyakorlatban. Az intervertebralis porckorong morfológiája pontos jellemzésének képességével a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) a leggyakrabban javallt és legfontosabb képalkotó diagnosztikai vizsgálat a derékfájásban szenvedő betegeknél. A derékfájás okának meghatározása azonban bonyolult. Számos különböző képi jellemző társulhat a derékfájáshoz, melyek gyakran derékfájás nélkül is jelen lehetnek. Az elmúlt években több MRI-szekvenciát fejlesztettek ki a deréktáji fájdalom eredetének diagnosztizálására. Közleményünkben áttekintjük a legújabb MRI-módszereket, amelyek képesek az intervertebralis discusok összetételében bekövetkező biokémiai változások jellemzésére. Ezek az eljárások segítséget jelenthetnek a discus degenerációjának és az ágyéki gerincfájdalom kapcsolatának pontos felderítésében. Orv Hetil. 2024; 165(32): 1227–1236.

Low back pain is a major cause of disability in the working-age population worldwide, imposing significant costs on healthcare systems. The origin of the pain can most often be traced back to the degeneration of the intervertebral disc. Nevertheless, determining the origin of pain is one of the biggest challenges in everyday medical practice. With its ability to accurately characterize the morphology of the intervertebral disc, magnetic resonance imaging (MRI) is the most frequently indicated and most important imaging diagnostic technic in patients with low back pain. However, determining the cause of low back pain is complicated. Many different imaging features can be associated with low back pain, often present without low back pain. In recent years, several MRI sequences have been developed to diagnose the origin of low back pain. In this article, we review the latest MRI methods, capable of characterizing biochemical changes in the composition of intervertebral discs. These procedures can help in the exact detection of the relationship between disc degeneration and low back pain. Orv Hetil. 2024; 165(32): 1227–1236.
  • 1

    Hartvigsen J, Hancock MJ, Kongsted A, et al. What low back pain is and why we need to pay attention. Lancet 2018; 391: 2356–2367.

  • 2

    GBD 2021 Low Back Pain Collaborators. Global, regional, and national burden of low back pain, 1990–2020, its attributable risk factors, and projections to 2050: a systematic analysis of the Global Burden of Disease Study 2021. Lancet Rheumatol. 2023; 5: e316–e329.

  • 3

    Deyo RA, Weinstein JN. Low back pain. N Engl J Med. 2001; 344: 363–370.

  • 4

    Balagué F, Mannion AF, Pellisé F, et al. Non-specific low back pain. Lancet 2012; 379: 482–491.

  • 5

    Urban JP, Roberts S. Degeneration of the intervertebral disc. Arthritis Res Ther. 2003; 5: 120–130.

  • 6

    Palmgren T, Grönblad M, Virri J, et al. An immunohistochemical study of nerve structures in the anulus fibrosus of human normal lumbar intervertebral discs. Spine 1999; 24: 2075–2079.

  • 7

    Cavanaugh JM, Ozaktay AC, Yamashita T, et al. Mechanisms of low back pain: a neurophysiologic and neuroanatomic study. Clin Orthop Relat Res. 1997; 335: 166–180.

  • 8

    Marchand F, Ahmed AM. Investigation of the laminate structure of lumbar disc anulus fibrosus. Spine 1990; 15: 402–410.

  • 9

    Roughley PJ. Biology of intervertebral disc aging and degeneration: involvement of the extracellular matrix. Spine 2004; 29: 2691–2699.

  • 10

    Urban JP, Smith S, Fairbank JC. Nutrition of the intervertebral disc. Spine 2004; 29: 2700–2709.

  • 11

    Fournier DE, Kiser PK, Shoemaker JK, et al. Vascularization of the human intervertebral disc: a scoping review. JOR Spine 2020; 3: e1123.

  • 12

    Iatridis JC, McLean JJ, Roughley PJ, et al. Effects of mechanical loading on intervertebral disc metabolism in vivo. J Bone Joint Surg Am. 2006; 88(Suppl 2): 41–46.

  • 13

    Antoniou J, Steffen T, Nelson F, et al. The human lumbar intervertebral disc: evidence for changes in the biosynthesis and denaturation of the extracellular matrix with growth, maturation, ageing, and degeneration. J Clin Investig. 1996; 98: 996–1003.

  • 14

    Oichi T, Taniguchi Y, Oshima Y, et al. Pathomechanism of intervertebral disc degeneration. JOR Spine 2020; 3: e1076.

  • 15

    Roberts S, Caterson B, Menage J, et al. Matrix metalloproteinases and aggrecanase: their role in disorders of the human intervertebral disc. Spine 2000; 25: 3005–3013.

  • 16

    Le Maitre CL, Freemont AJ, Hoyland JA. Accelerated cellular senescence in degenerate intervertebral discs: a possible role in the pathogenesis of intervertebral disc degeneration. Arthritis Res Ther. 2007; 9; R45.

  • 17

    Jensen MC, Brant-Zawadzki MN, Obuchowski N, et al. Magnetic resonance imaging of the lumbar spine in people without back pain. N Engl J Med. 1994; 331: 69–73.

  • 18

    Yoshida M, Nakamura T, Sei A, Kikuchi T, et al. Intervertebral disc cells produce tumor necrosis factor alpha, interleukin-1beta, and monocyte chemoattractant protein-1 immediately after herniation: an experimental study using a new hernia model. Spine 2005; 30: 55–61.

  • 19

    Burke JG, Watson RW, McCormack D, et al. Intervertebral discs which cause low back pain secrete high levels of proinflammatory mediators. J Bone Joint Surg Br. 2002; 84: 196–201.

  • 20

    Freemont AJ, Peacock TE, Goupille P, et al. Nerve ingrowth into diseased intervertebral disc in chronic back pain. Lancet 1997; 350: 178–181.

  • 21

    Boden SD, Davis DO, Dina TS, et al. Abnormal magnetic-resonance scans of the lumbar spine in asymptomatic subjects. A prospective investigation. J Bone Joint Surg Am. 1990; 72: 403–408.

  • 22

    Mok GS, Zhang D, Chen SZ, et al. Comparison of three approaches for defining nucleus pulposus and annulus fibrosus on sagittal magnetic resonance images of the lumbar spine. J Orthop Translat. 2016; 6: 34–41.

  • 23

    Sheehan NJ. Magnetic resonance imaging for low back pain: indications and limitations. Ann Rheum Dis. 2010; 69: 7–11.

  • 24

    Rao D, Scuderi G, Scuderi C, et al. The use of imaging in management of patients with low back pain. J Clin Imaging Sci. 2018; 8: 30.

  • 25

    Rautiainen J, Nissi MJ, Salo EN, et al. Multiparametric MRI assessment of human articular cartilage degeneration: correlation with quantitative histology and mechanical properties. Magn Reson Med. 2015; 74: 249–259.

  • 26

    Grover VP, Tognarelli JM, Crossey MM, et al. Magnetic resonance imaging: principles and techniques: lessons for clinicians. J Clin Exp Hepatol. 2015; 5: 246–255.

  • 27

    Haughton V. The “dehydrated” lumbar intervertebral disk on MR, its anatomy, biochemistry and biomechanics. Neuroradiology 2011; 53(Suppl 1): S191–S194.

  • 28

    Pfirrmann CW, Metzdorf A, Zanetti M, et al. Magnetic resonance classification of lumbar intervertebral disc degeneration. Spine 2001; 26: 1873–1878.

  • 29

    Wei X, Gengwu L, Chao C, et al. Correlations between the sagittal plane parameters of the spine and pelvis and lumbar disc degeneration. J Orthop Surg Res. 2018; 13: 137.

  • 30

    Griffith JF, Wang YX, Antonio GE, et al. Modified Pfirrmann grading system for lumbar intervertebral disc degeneration. Spine 2007; 32: E708–E712.

  • 31

    Modic MT, Steinberg PM, Ross JS, et al. Degenerative disk disease: assessment of changes in vertebral body marrow with MR imaging. Radiology 1988; 166: 193–199.

  • 32

    Lotz JC, Fields AJ, Liebenberg EC. The role of the vertebral end plate in low back pain. Global Spine J. 2013; 3: 153–164.

  • 33

    Ota Y, Connolly M, Srinivasan A, et al. Mechanisms and origins of spinal pain: from molecules to anatomy, with diagnostic clues and imaging findings. RadioGraphics 2020; 40: 1163–1181.

  • 34

    Rahme R, Moussa R. The Modic vertebral endplate and marrow changes: pathologic significance and relation to low back pain and segmental instability of the lumbar spine. Am J Nuroradiol. 2008; 29: 838–842.

  • 35

    Marshman LA, Trewhella M, Friesem T, et al. Reverse transformation of Modic type 2 changes to Modic type 1 changes during sustained chronic low-back pain severity. Report of two cases and review of the literature. J Neurosurg Spine 2007; 6: 152–155. Erratum: J Neurosurg Spine 2007; 6: 621.

  • 36

    Dudli S, Fields AJ, Samartzis D, et al. Pathobiology of Modic changes. Eur Spine J. 2016; 25: 3723–3734.

  • 37

    Albert HB, Manniche C, Sorensen JS, et al. Antibiotic treatment in patients with low-back pain associated with Modic changes type 1 (bone oedema): a pilot study. Br J Sports Med. 2008; 42: 969–973.

  • 38

    Splendiani A, Bruno F, Marsecano C, et al. Modic I changes size increase from supine to standing MRI correlates with increase in pain intensity in standing position: uncovering the “biomechanical stress” and “active discopathy” theories in low back pain. Eur Spine J. 2019; 28: 983–992.

  • 39

    Van der Graaf JW, Kroeze RJ, Buckens CF, et al. MRI image features with an evident relation to low back pain: a narrative review. Eur Spine J. 2023; 32: 1830–1841.

  • 40

    Aprill C, Bogduk N. High-intensity zone: a diagnostic sign of painful lumbar disc on magnetic resonance imaging. Br J Radiol. 1992; 65: 361–369.

  • 41

    Fang C, Zhang W, Chen L, et al. The correlation between the high-intensity zone on a T2-weighted MRI and positive outcomes of discography: a meta-analysis. J Orthop Surg Res. 2017; 12: 26.

  • 42

    Jha SC, Higashino K, Sakai T, et al. Clinical significance of high-intensity zone for discogenic low back pain: a review. J Med Invest. 2016; 63: 1–7.

  • 43

    Teraguchi M, Yim R, Cheung JP, et al. The association of high-intensity zones on MRI and low back pain: a systematic review. Scoliosis Spinal Disord. 2018; 13: 22.

  • 44

    Eck BL, Yang M, Elias JJ, et al. Quantitative MRI for evaluation of musculoskeletal disease: cartilage and muscle composition, joint inflammation, and biomechanics in osteoarthritis. Invest Radiol. 2023; 58: 60–75.

  • 45

    Welsch GH, Hennig FF, Krinner S, et al. T2 and T2* mapping. Curr Radiol Rep. 2014; 2: 60.

  • 46

    Zeldin L, Mosley GE, Laudier D, et al. Spatial mapping of collagen content and structure in human intervertebral disk degeneration. JOR Spine 2020; 3: e1129.

  • 47

    Mallio CA, Vadalà G, Russo F, et al. Novel magnetic resonance imaging tools for the diagnosis of degenerative disc disease: a narrative review. Diagnostics 2022; 12: 420.

  • 48

    Nagy S, Juhász I, Komáromy H, et al. A statistical model for intervertebral disc degeneration: determination of the optimal T2 cut-off values. Clin Neuroradiol. 2014; 24: 355–363.

  • 49

    Detiger SE, Holewijn RM, Hoogendoorn RJ, et al. MRI T2* mapping correlates with biochemistry and histology in intervertebral disc degeneration in a large animal model. Eur Spine J. 2015; 24: 1935–1943.

  • 50

    Peeters M, Detiger SE, Karfeld-Sulzer LS, et al. BMP-2 and BMP-2/7 heterodimers conjugated to a fibrin/hyaluronic acid hydrogel in a large animal model of mild intervertebral disc degeneration. BioRes Open Access 2015; 4: 398–406.

  • 51

    Johannessen W, Auerbach JD, Wheaton AJ, et al. Assessment of human disc degeneration and proteoglycan content using T1rho-weighted magnetic resonance imaging. Spine 2006; 31: 1253–1257.

  • 52

    Togao O, Hiwatashi A, Wada T, et al. A qualitative and quantitative correlation study of lumbar intervertebral disc degeneration using glycosaminoglycan chemical exchange saturation transfer, Pfirrmann grade, and T1-ρ. Am J Neuroradiol. 2018; 39: 1369–1375.

  • 53

    Takayama Y, Hatakenaka M, Tsushima H, et al. T1ρ is superior to T2 mapping for the evaluation of articular cartilage denaturalization with osteoarthritis: radiological-pathological correlation after total knee arthroplasty. Eur J Radiol. 2013; 82: e192–e198.

  • 54

    Blumenkrantz G, Zuo J, Li X, et al. In vivo 3.0-Tesla magnetic resonance T1ρ and T2 relaxation mapping in subjects with intervertebral disc degeneration and clinical symptoms. Magn Reson Med. 2010; 63: 1193–1200.

  • 55

    Fenty M, Crescenzi R, Fry B, et al. Novel imaging of the intervertebral disk and pain. Global Spine J. 2013; 3: 127–132.

  • 56

    Burstein D, Velyvis J, Scott KT, et al. Protocol issues for delayed Gd(DTPA)2–-enhanced MRI: (dGEMRIC) for clinical evaluation of articular cartilage. Magn Reson Med. 2001; 45: 36–41.

  • 57

    Vaga S, Raimondi MT, Caiani EG, et al. Quantitative assessment of intervertebral disc glycosaminoglycan distribution by gadolinium-enhanced MRI in orthopedic patients. Magn Reson Med. 2008; 59: 85–95.

  • 58

    Silagi ES, Shapiro IM, Risbud MV. Glycosaminoglycan synthesis in the nucleus pulposus: dysregulation and the pathogenesis of disc degeneration. Matrix Biol. 2018; 71–72: 368–379.

  • 59

    Schiopu D, Devriendt A, Reynders P, et al. Is there a chance for regeneration of intervertebral discs? A preliminary study. [Van-e esély az intervertebralis discusok regenerációjára? Előzetes tanulmány.] Orv Hetil. 2022; 163: 789–796. [Hungarian]

  • 60

    Li X, Majumdar S. Quantitative MRI of articular cartilage and its clinical applications. J Magn Reson Imaging 2013; 38: 991–1008.

  • 61

    Ward KM, Aletras AH, Balaban RS. A new class of contrast agents for MRI based on proton chemical exchange dependent saturation transfer (CEST). J Magn Reson. 2000; 143: 79–87.

  • 62

    Van Zijl PC, Yadav NN. Chemical exchange saturation transfer (CEST): what is in a name and what isn’t? Magn Reson Med. 2011; 65: 927–948.

  • 63

    Schleich C, Müller-Lutz A, Eichner M, et al. Glycosaminoglycan chemical exchange saturation transfer of lumbar intervertebral discs in healthy volunteers. Spine 2016; 41: 146–152.

  • 64

    Pulickal T, Boos J, Konieczny M, et al. MRI identifies biochemical alterations of intervertebral discs in patients with low back pain and radiculopathy. Eur Radiol. 2019; 29: 6443–6446.

  • 65

    Pelled G, Salas MM, Han P, et al. Intradiscal quantitative chemical exchange saturation transfer MRI signal correlates with discogenic pain in human patients. Sci Rep. 2021; 11: 19195.

  • 66

    Proctor WG, Yu FC. The dependence of a nuclear magnetic resonance frequency upon chemical compound. Phys Rev. 1950; 77: 717.

  • 67

    Castillo M, Kwock L, Mukherji SK. Clinical applications of proton MR spectroscopy. Am J Neuroradiol. 1996; 17: 1–15.

  • 68

    Letertre MP, Giraudeau P, de Tullio P. Nuclear magnetic resonance spectroscopy in clinical metabolomics and personalized medicine: current challenges and perspectives. Front Mol Biosci. 2021; 8: 698337.

  • 69

    Wang C, McArdle E, Fenty M, et al. Validation of sodium magnetic resonance imaging of intervertebral disc. Spine 2010; 35: 505–510.

  • 70

    Carragee EJ, Tanner CM, Khurana S, et al. The rates of false-positive lumbar discography in select patients without low back symptoms. Spine 2000; 25: 1373–1380.

  • 71

    Carragee EJ, Don AS, Hurwitz EL, et al. Does discography cause accelerated progression of degeneration changes in the lumbar disc: a ten-year matched cohort study. Spine 2009; 34: 2338–2345. Erratum: Spine 2010; 35: 1414.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 0 0
May 2024 0 0 0
Jun 2024 0 0 0
Jul 2024 0 0 0
Aug 2024 0 597 125
Sep 2024 0 48 29
Oct 2024 0 0 0