Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 33
A poszt-COVID–19-szindróma (long-COVID) tünetei és a rehabilitáció lehetőségei
Author:
Tünde Rita Kupovits Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1., 8380 Magyarország

Search for other papers by Tünde Rita Kupovits in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1266–1274
Online Publication Date:
18 Aug 2024
Publication Date:
18 Aug 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33107
Keywords:
SARS-CoV-2; COVID–19; post-COVID–19 syndrome; long-COVID; rehabilitation; COVID–19 vaccines;
Keywords (Hungarian):
SARS-CoV-2; COVID–19; poszt-COVID–19-szindróma; long-COVID; rehabilitáció; COVID–19-oltások;
Open access

Today we live in the age of epidemics. More and more serious epidemics are appearing. Coronavirus disease 2019 (COVID–19) is a highly contagious disease caused by the novel severe acute respiratory syndrome coronavirus (SARS-CoV-2). The virus probably spread from bats to humans. One virus of Rhinolophus sinicus showed 80% similarity, while the virus strain of Rhinolophus affinis showed 96% similarity with SARS-CoV-2. Human-to-human transmission of the COVID–19 infection has led to the isolation of patients. Due to globalized travel, it has spread worldwide, the World Health Organization (WHO) declared it a pandemic, and today it is considered a major public health problem. Besides the acute symptoms after infection, patients and society are also being challenged by long-term health complications associated with COVID–19 including the post-COVID–19 syndrome, also known as long-COVID. Within the post-acute COVID–19 syndrome, two stages are distinguished: subacute COVID–19 between 4 and 12 weeks after acute infection and post-COVID–19 syndrome characterized by symptoms that persist beyond 12 weeks. It is characterized by a wide range of symptoms that affect several organ systems. Treatment of complaints consists primarily of symptomatic treatment and multidisciplinary rehabilitation. Vaccination against COVID–19 is one of the most important means of mitigating the pandemic. Extensive research in recent years has confirmed the effectiveness of the COVID–19 vaccines. International studies have shown that the vaccine has proven to be a protective factor against long-lasting COVID symptoms. In this review, the symptoms, epidemiology, transmission, pathogenesis of COVID–19 as well as the effects of the post-COVID–19 syndrome on certain organ systems, its rehabilitation, and the effect of vaccines on the development of symptoms are highlighted. Orv Hetil. 2024; 165(33): 1266–1274.

Manapság a járványok korát éljük. Egyre több és egyre súlyosabb járvány jelenik meg. A 2019. évi koronavírus-betegség (COVID–19) rendkívül fertőző betegség, amelyet a súlyos akut légúti szindrómát okozó új koronavírus (SARS-CoV-2) idéz elő. A vírus feltételezhetően denevérről terjedt át az emberre. A Rhinolophus sinicus egyik vírusa 80%-os, míg a Rhinolophus affinis vírustörzse 96%-os hasonlóságot mutatott a SARS-CoV-2-vel. A COVID–19-fertőzés emberről emberre történő átvitele a betegek elkülönítéséhez vezetett. A betegség a globalizált utazások következtében világszerte elterjedt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárványnak nyilvánította, ma pedig jelentős közegészségügyi problémaként tartják számon. A fertőzés okozta akut tünetek mellett a pácienseknek és a társadalomnak szembesülnie kell a vírusfertőzés hosszú távú egészségkárosító szövődményeivel is, mely állapotot poszt-COVID–19-szindrómának (angolul: long-COVID) neveznek. A posztakut-COVID–19-szindrómán belül két szakaszt különítenek el: az akut fertőzést követő 4–12 hét közötti szubakut-COVID–19-szindrómát és a 12 héten túl is fennmaradó tünetekkel jellemzett poszt-COVID–19-szindrómát. A betegséget a tünetek sokféle skálája jellemzi, amelyek több szervrendszerre is kiterjednek. A panaszok kezelése elsősorban a tünetek kezeléséből, valamint multidiszciplináris rehabilitációból áll. A COVID–19 elleni védőoltás a világjárvány mérséklésének egyik legfontosabb eszköze. Az elmúlt évek kiterjedt kutatásai igazolják a COVID–19-vakcinák hatékonyságát. Nemzetközi tanulmányok kimutatták, hogy a vakcina protektív tényezőnek bizonyult a hosszan tartó COVID-tünetekkel szemben. Az összefoglaló tanulmányban irodalmi adatok alapján áttekintettem a COVID–19 tüneteit, epidemiológiáját, átvitelét, patogenezisét, továbbá a poszt-COVID–19-szindróma egyes szervrendszerekre gyakorolt hatásait, a rehabilitáció lehetőségeit és a vakcinák hatását a tünetek kialakulására. Orv Hetil. 2024; 165(33): 1266–1274.
  • 1

    Csiszar A, Jakab F, Valencak TG, et al. Companion animals likely do not spread COVID-19 but may get infected themselves. GeroScience 2020; 42: 1229–1236.

  • 2

    Rothan HA, Byrareddy SN. The epidemiology and pathogenesis of coronavirus disease (COVID-19) outbreak. J Autoimmun. 2020; 109: 102433.

  • 3

    Hassell JM, Begon M, Ward MJ, et al. Urbanization and disease emergence: dynamics at the wildlife–livestock–human interface. Trends Ecol Evol. 2017; 32: 55–67.

  • 4

    Jones KE, Patel NG, Levy MA, et al. Global trends in emerging infectious diseases. Nature 2008; 451: 990–993.

  • 5

    Zeghbib S. Bat related viral zoonoses in Algeria. Doktoral thesis. [Algériai denevérek által terjesztett virális zoonózisok. PhD-értekezés.] Pécsi Tudományegyetem, Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola, Pécs, 2022. 2. Available from: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/33980/safia-zeghbib-tezisek-hun-2022.pdf?sequence=3 [accessed: May 23, 2024]. [Hungarian]

  • 6

    Wang N, Li SY, Yang XL, et al. Serological evidence of bat SARS-related coronavirus infection in humans, China. Virol Sin. 2018; 33: 104–107.

  • 7

    COVID-19 situation reports. [COVID-19 helyzetjelentések.] Available from: https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/situation-reports [accessed: May 23, 2024].

  • 8

    Wu F, Zhao S, Yu B, et al. A new coronavirus associated with human respiratory disease in China. Nature 2020; 579: 265–269.

  • 9

    Nikolich-Zugich J, Knox KS, Rios CT, et al. SARS-CoV-2 and COVID-19 in older adults: what we may expect regarding pathogenesis, immune responses, and outcomes. Geroscience 2020; 42: 505–514.

  • 10

    Kim MI, Lee C. Human coronavirus OC43 as a low-risk model to study COVID-19. Viruses 2023; 15: 578.

  • 11

    National Center of Public Health. Guideline related to novel coronavirus identified in 2020 – March 16, 2020. [Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban. Nemzeti Népegészségügyi Központ, Budapest, 2020. 03. 16.] Available from: https://www.nnk.gov.hu/index.php/lakossagi-tajekoztatok/koronavirus/567-eljarasrend-a-2020-evben-azonositott-ujkoronavirussal-kapcsolatban-2020-03-16 [accessed: May 23, 2024]. [Hungarian]

  • 12

    Paules CI, Marston HD, Fauci AS. Coronavirus infections – more than just the common cold. JAMA 2020; 323: 707–708.

  • 13

    Chan JF, Yuan S, Kok KH, et al. A familial cluster of pneumonia associated with the 2019 novel coronavirus indicating person-to-person transmission: a study of a family cluster. Lancet 2020; 395: 514–523.

  • 14

    Wiersinga WJ, Rhodes A, Cheng AC, et al. Pathophysiology, transmission, diagnosis, and treatment of coronavirus disease 2019 (COVID-19): a review. JAMA 2020; 324: 782–793.

  • 15

    Kemenesi G, Kornya L, Tóth GE, et al. Nursing homes and the elderly regarding the COVID-19 pandemic: situation report from Hungary. Geroscience 2020; 42: 1093–1099.

  • 16

    ScholkmannF, May CA. COVID-19, post-acute COVID-19 syndrome (PACS, “long COVID”) and post-COVID-19 vaccination syndrome (PCVS, “post-COVIDvac-syndrome”): similarities and differences. Pathol Res Pract. 2023; 246: 154497.

  • 17

    Ballering AV, van Zon SK, Olde Hartman TC, et al. Persistence of somatic symptoms after COVID-19 in the Netherlands: an observational cohort study. Lancet 2022; 400(10350): 452–461.

  • 18

    Turner S, Khan MA, Putrino D, et al. Long COVID: pathophysiological factors and abnormalities of coagulation. Trends Endocrinol Metab. 2023; 34: 321–344.

  • 19

    Davis HE, McCorkell L, Vogel JM, et al. Long COVID: major findings, mechanisms and recommendations. Nat Rev Microbiol. 2023; 21: 133–146. Erratum: Nat Rev Microbiol. 2023; 21: 408.

  • 20

    Szekanecz Z, Vályi-Nagy I. Post-acute COVID–19 syndrome. [Posztakut COVID–19-szindróma.] Orv Hetil. 2021; 162: 1067–1078. [Hungarian]

  • 21

    Xu E, Xie Y, Al-Aly Z. Long-term neurologic outcomes of COVID-19. Nat Med. 2022; 28: 2406–2415.

  • 22

    Chopra V, Flanders SA, O’Malley M, et al. Sixty-day outcomes among patients hospitalized with COVID-19. Ann Intern Med. 2021; 174: 576–578.

  • 23

    National Center for Public Health and Pharmacy. Lung involvement in post-COVID syndrome. [Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Tüdőérintettség poszt-COVID szindrómában.] Available from: https://www.egeszsegvonal.gov.hu/t-ty/2093-tudoerintettseg-poszt-covid-szindromaban.html [accessed: May 23, 2024]. [Hungarian]

  • 24

    Raman B, Bluemke DA, Lüscher TF, et al. Long COVID: post-acute sequelae of COVID-19 with a cardiovascular focus. Eur Heart J. 2022; 43: 1157–1172.

  • 25

    Carfi A, Bernabei R, Landi F, et al. Persistent symptoms in patients after acute COVID-19. JAMA 2020; 324: 603–605.

  • 26

    Tamási J, Kalabay L. Monitoring the development of post-COVID–19 syndrome. [Poszt-COVID–19-szindrómás esetek kialakulásának követése.] Orv Hetil. 2022; 163: 335–342. [Hungarian]

  • 27

    Sarkesh A, Daei Sorkhabi A, Sheykhsaran E, et al. Extrapulmonary clinical manifestations in COVID-19 patients. Am J Trop Med Hyg. 2020; 103: 1783–1796.

  • 28

    Barker-Davies RM, O’Sullivan O, Senaratne KP, et al. The Stanford Hall consensus statement for postCOVID-19 rehabilitation. Br J Sports Med. 2020; 54: 949–959.

  • 29

    Bogos K, Temesi G, Kerpel-Fronius A, et al. Protocol for patients affected by post-acut COVID-19 syndrome. [A COVID-19 vírusfertőzésen átesett – és visszamaradó károsodásokat szenvedő – Poszt-COVID szindrómás betegek gondozási protokollja.] Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Budapest, 2021. Available from: https://tudogyogyasz.hu/Media/Download/30445 [accessed: May 22, 2024]. [Hungarian]

  • 30

    Taquet M, Dercon Q, Luciano S, et al. Incidence, co-occurrence, and evolution of long-COVID features: a 6-month retrospective cohort study of 273,618 survivors of COVID-19. PLOS Med. 2021; 18: e1003773.

  • 31

    Davis HE, Assaf GS, McCorkell L, et al. Characterizing long COVID in an international cohort: 7 months of symptoms and their impact. EClinicalMedicine 2021; 38: 101019.

  • 32

    Koren T, Yifa R, Amer M, et al. Insular cortex neurons encode and retrieve specific immune responses. Cell 2021; 184: 5902–5915.e17.

  • 33

    Sterling C, Taub E, Davis D, et al. Structural neuroplastic change after constraint-induced movement therapy in children with cerebral palsy. Pediatrics 2013; 131: e1664–e1669.

  • 34

    Becker JH, Lin JJ, Doernberg M, et al. Assessment of cognitive function in patients after COVID-19 infection. JAMA Netw Open. 2021; 4: e2130645.

  • 35

    Frellick M. Brain fog can persist 8 months after COVID: study. Available from: https://www.medscape.com/viewarticle/961456?form=fpf [accessed: May 23, 2024].

  • 36

    Fontes-Dantas FL, Fernandes GG, Gutman EG, et al. SARS-CoV-2 spike protein induces TLR4-mediated long-term cognitive dysfunction recapitulating post-COVID-19 syndrome in mice. Cell Rep. 2023; 42: 112189.

  • 37

    Mandelkorn U, Genzer S, Choshen-Hillel S, et al. Escalation of sleep disturbances amid the COVID-19 pandemic: a cross-sectional international study. J Clin Sleep Med. 2021; 17: 45–53.

  • 38

    Song E, Zhang C, Israelow B, et al. Neuroinvasion of SARS-CoV-2 in human and mouse brain. J Exp Med. 2021; 218: e20202135.

  • 39

    Szabó A. What should/can be known about post-Covid syndrome? [Mit kell/lehet tudni a poszt-Covid szindrómáról?] Available from: https://semmelweis.hu/hirek/files/2021/11/Poszt-COVID-szindr%C3%B3ma-el%C5%91ad%C3%A1s-Szab%C3%B3-Attila.pdf [accessed: May 23, 2024]. [Hungarian]

  • 40

    Monje M, Iwasaki A. The neurobiology of long COVID. Neuron 2022; 110: 3484–3496.

  • 41

    Mazza MG, Palladini M, De Lorenzo R, et al. Persistent psychopathology and neurocognitive impairment in COVID-19 survivors: effect of inflammatory biomarkers at three-month follow-up. Brain Behav Immun. 2021; 94: 138–147.

  • 42

    Fekete M, Szarvas Zs, Fazekas-Pongor V, et al. Outpatient rehabilitation programs for COVID–19 patients. [Ambuláns rehabilitációs programok COVID–19-betegek számára.] Orv Hetil. 2021; 162: 1671–1677. [Hungarian]

  • 43

    Kerti M, Zaletnyik Z. Physiotherapy related to post-covid ambulatory care/pulmonary rehabilitation. [Post-covid ambuláns/tüdőgondozói rehabilitációhoz kapcsolódó gyógytorna-fizioterápia.] Available from: https://gyogytornaszok.hu/wp-content/uploads/2021/02/post-covid-ambulans-rehab-gyogytorna-02.18.zz_.pdf [accessed: May 23, 2024]. [Hungarian]

  • 44

    Salehinejad MA, Azarkolah A, Ghanavati E, et al. Circadian disturbances, sleep difficulties and the COVID-19 pandemic. Sleep Med. 2022; 91: 246–252.

  • 45

    Szolnoki N. Hyperbaric oxygen therapy. [Hiperbár oxigénterápia.] IME 2004; 13: 32–33. [Hungarian]

  • 46

    Kuodi P, Gorelik Y, Zayyad H, et al. Association between BNT162b2 vaccination and reported incidence of post-COVID-19 symptoms: cross-sectional study 2020-21, Israel. NPJ Vaccines 2022; 7: 101.

  • 47

    Angyal K, Tajthy AM, Drácz B, et al. The most common gastrointestinal alterations in patients with post-COVID syndrome. [A poszt-COVID-szindrómával diagnosztizált betegek leggyakoribb gastrointestinalis eltérései.] Orv Hetil. 2023; 164: 1206–1212. [Hungarian]

  • 48

    Marra AR, Kobayashi T, Callado GY, et al. The effectiveness of COVID-19 vaccine in the prevention of post-COVID conditions: a systematic literature review and meta-analysis of the latest research. Antimicrob Steward Healthc Epidemiol. 2023; 3(1): e168.

  • 49

    Lundberg-Morris L, Leach S, Xu Y, et al. COVID-19 vaccine effectiveness against post-COVID-19 condition among 589 722 individuals in Sweden: population based cohort study. BMJ 2023; 383: e076990. Erratum: BMJ 2024; 384: q434.

  • 50

    Cezard GI, Denholm RE, Knight R, et al. Impact of vaccination on the association of COVID-19 with cardiovascular diseases: an OpenSAFELY cohort study. Nat Commun. 2024; 15: 2173.

  • 51

    Watanabe A, Iwagami M, Yasuhara J, et al. Protective effect of COVID-19 vaccination against long COVID syndrome: a systematic review and meta-analysis. Vaccine 2023; 41: 1783–1790.

  • 52

    Malden DE, Liu IA, Qian L, et al. Post-COVID conditions following COVID-19 vaccination: a retrospective matched cohort study of patients with SARS-CoV-2 infection. Nat Commun. 2024; 15: 4101.

  • 53

    Zisis SN, Durieux JC, Mouchati C, et al. The protective effect of coronavirus disease 2019 (COVID-19) vaccination on postacute sequelae of COVID-19: a multicenter study from a large national health research network. Open Forum Infect Dis. 2022; 9(7): ofac228.

  • 54

    Ceban F, Kulzhabayeva D, Rodrigues NB, et al. COVID-19 vaccination for the prevention and treatment of long COVID: a systematic review and meta-analysis. Brain Behav Immun. 2023; 111: 211–229. Erratum: Brain Behav Immun. 2024; 115: 758.

  • 55

    Català M, Mercadé-Besora N, Kolde R, et al. The effectiveness of COVID-19 vaccines to prevent long COVID symptoms: staggered cohort study of data from the UK, Spain, and Estonia. Lancet Respir Med. 2024; 12: 225–236.

  • 56

    Graña C, Ghosn L, Evrenoglou T, et al. Efficacy and safety of COVID-19 vaccines. Cochrane Database Syst Rev. 2022; 12: CD015477.

  • 57

    Man MA, Rosca D, Bratosin F, et al. Impact of pre-infection COVID-19 vaccination on the incidence and severity of post-COVID syndrome: a systematic review and meta-analysis. Vaccines (Basel) 2024; 12: 189.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 1357 162
Nov 2024 0 348 250
Dec 2024 0 99 217
Jan 2025 0 117 199
Feb 2025 0 142 221
Mar 2025 0 95 164
Apr 2025 0 0 0