Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 36
Alvászavarok kora gyermekkorban krónikus szomatikus állapotok és atipikus fejlődés esetén – különös tekintettel a Down-szindrómára
Authors:
Noémi Napravszky Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Mentális Egészségtudományok Tagozat – Interdiszciplináris Társadalomtudományok Program Budapest Magyarország
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Budapest Magyarország

Search for other papers by Noémi Napravszky in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ágnes Gulácsi Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Ágnes Gulácsi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Mária Alkonyi Eötvös Loránd Tudományegyetem, Gyakorló Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Budapest Magyarország

Search for other papers by Mária Alkonyi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Ildikó Danis Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet Budapest, Üllői út 26., 1085 Magyarország

Search for other papers by Ildikó Danis in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1411–1422
Online Publication Date:
08 Sep 2024
Publication Date:
08 Sep 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33041
Keywords:
sleep disturbances in early childhood; chronic somatic conditions; developmental disorders; Down syndrome; options for intervention;
Keywords (Hungarian):
kora gyermekkori alvászavarok; krónikus szomatikus állapotok; fejlődési zavarok; Down-szindróma; intervenciós lehetőségek;
Open access

Literature and parental reports suggest that young children with chronic illness or disability, particularly those diagnosed with neurodevelopmental disorders, have a significantly higher prevalence of sleep problems than typically developing children of similar age. In the majority of cases, symptoms have a multifactorial etiology, with the child’s somatic condition, associated neurological and psychiatric disorders, as well as relationship characteristics and environmental circumstances, influencing their presentation. In groups of children with chronic illness, atypical developmental trajectories, specific neurological functioning and behavioral phenotypes, sleep disorders are underdiagnosed because it is difficult to separate the child’s illness from the characteristics and consequences of sleep symptoms in the complex symptom picture. For families of children with chronic illnesses or disabilities, the presence of sleep disorders can further complicate adjustment to more challenging life situations and have a significant impact on the well-being and quality of life of the family members. Children with Down syndrome face the challenges of the special needs groups of children that are the focus of our study, where syndrome-specific features, chronic somatic conditions, and structural and functional changes in the nervous system contribute in complex ways to the increased prevalence of sleep-related problems. In addition to early identification of sleep problems, prevention and intervention initiatives in practice can prevent, treat and alleviate a range of short- and long-term negative developmental and behavioral consequences, and contribute to improving the relationship characteristics and quality of life of affected children and their families. Orv Hetil. 2024; 165(36): 1411–1422.

A szakirodalmi adatok és szülők beszámolói alapján a krónikus betegséggel élő, illetve fogyatékosságban érintett – és különösen az idegrendszer fejlődési zavarával diagnosztizált – kisgyermekek körében jelentősen nagyobb az alvásproblémák előfordulásának gyakorisága, hasonló korú, tipikus fejlődésmenetű gyermekcsoportokkal összehasonlítva. A tünetek az esetek többségében multifaktoriális etiológia talaján bontakoznak ki, megjelenésüket a gyermek szomatikus állapota, a társuló neurológiai és pszichiátriai zavarok, valamint a kapcsolati jellemzők és a környezeti körülmények együttesen befolyásolják. Krónikus betegséggel küzdő, atipikus fejlődésmenetű, sajátos idegrendszeri működéssel és viselkedési fenotípussal jellemezhető gyermekcsoportokban az alvászavar aluldiagnosztizált jelenség, mivel a komplex tüneti képben nehezen különíthető el a gyermek állapotának, valamint az alvástünetek jellegzetességeinek és következményeinek megjelenése. A krónikus betegséggel élő vagy fogyatékosságban érintett gyermeket nevelő családok esetében a fokozott kihívást jelentő élethelyzetekhez való alkalmazkodást tovább nehezítheti az alvászavarok megjelenése, melyek jelentős hatást gyakorolhatnak a családtagok jóllétére és életminőségére. A Down-szindrómában érintett gyermekek a tanulmányunk fókuszában álló speciális szükségletű gyermekcsoportok kihívásaival egyszerre találkoznak, esetükben az egyes szindrómaspecifikus jellemzők, a krónikus szomatikus állapotok, valamint az idegrendszer strukturális és funkcionális elváltozásai komplex módon járulnak hozzá az alvással összefüggő problémák gyakoribb előfordulásához. A gyakorlatban alkalmazott prevenciós és intervenciós szemléletű kezdeményezések az alvásproblémák korai azonosítása mellett számos rövid és hosszú távú negatív fejlődési, illetve viselkedési következmény megelőzését és kezelését, enyhítését teszik lehetővé, hozzájárulva az érintett gyermekek és családtagjaik kapcsolati jellemzőinek és életminőségének javításához. Orv Hetil. 2024; 165(36): 1411–1422.
  • 1

    Purebl Gy. The psychology of sleep. In: G. Németh Gy. (ed.) Hungarian sleep book. [Az alvás pszichológiája. In: G. Németh Gy. (szerk.) Magyar alváskönyv.] Galenus Kiadó, Budapest, 2019; pp. 19–48. [Hungarian]

  • 2

    Carter KA, Hathaway NE, Lettieri CF. Common sleep disorders in children. Am Fam Physician 2014; 89: 368–377.

  • 3

    Choi EK, Jung E, Van Riper M, et al. Sleep problems in Korean children with Down syndrome and parental quality of life. J Intellect Disabil. 2019; 63: 1346–1358.

  • 4

    Joyce A, Dimitriou D. Sleep-disordered breathing and cognitive functioning in preschool children with and without Down syndrome. J Intellect Disabil. 2017; 61: 778–791.

  • 5

    Paul IM, Savage JS, Anzman-Frasca S, et al. INSIGHT Responsive parenting intervention and infant sleep. Pediatrics 2016; 138: e20160762–2.

  • 6

    Chawla JK, Burgess S, Heussler H. The impact of sleep problems on functional and cognitive outcomes in children with Down syndrome: a review of the literature. J Clin Sleep Med. 2020;16: 1785–1795.

  • 7

    Fucà E, Costanzo F, Celestini L, et al. Characterization of sleep disturbances in children and adolescents with Down syndrome and their relation with cognitive and behavioral features. Int J Environ Res Public Health 2021; 18: 5001.

  • 8

    Góczán-Szabó I, Prónay B. Atypical development, mental health, family. In: Danis I, Németh T, Prónay B, et al. (eds.) Theory and practice of early childhood mental health support I. Developmental theories and empirical results. [Atipikus fejlődés, lelki egészség, család. In: Danis I, Németh T, Prónay B, et al. (szerk.) A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata I. Fejlődéselméletek és empirikus eredmények.] Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2020; pp. 330–363. [Hungarian]

  • 9

    Lukowski AF, Milojevich HM. Sleep problems and temperament in young children with Down syndrome and typically developing controls. J Intellect Disabil Res. 2016; 61: 221–232.

  • 10

    Owens J, Burnham MM. Sleep disorders. In: Zeanah CH Jr. (ed.) Handbook of infant mental health. 4th ed. The Guilford Press, New York, NY, 2018; pp. 365–391.

  • 11

    Tietze AL, Zernikow B, Michel E, et al. Sleep disturbances in children, adolescents, and young adults with severe psychomotor impairment: impact on parental quality of life and sleep. Dev Med Child Neurol. 2014; 56: 1187–1193.

  • 12

    Esbensen AJ, Schworer EK, Hoffman EK, et al. Child sleep linked to child and family functioning in children with Down syndrome. Brain Sci. 2021; 11: 1170.

  • 13

    Papoušek M. Disorders of behavioral and emotional regulation: clinical evidence for a new diagnostic concept. In: Papoušek M, Schieche M, Wurmser H. (eds.) Disorders of behavioral and emotional regulation in the first years of life. ZERO TO THREE, Washington, DC, 2008; pp. 53–84.

  • 14

    Bull MJ. Down syndrome. N Engl J Med. 2020; 382: 2344–2352.

  • 15

    Galland BC, Taylor BJ, Elder DE, et al. Normal sleep patterns in infants and children: a systematic review of observational studies. Sleep Med Rev. 2012; 16: 213–222.

  • 16

    Schlieber M, Han J. The role of sleep in young children’s development: a review. J Genet Psychol. 2021; 182: 205–217.

  • 17

    Balog P, Tesch D, Poós A. Background factors of childhood sleep disorders: interparental conflicts, parent-child attachment, parenting style and the quality of parent-child relationship. [A gyermekkori alvászavarok háttértényezői: a szülők közötti konfliktusok, a szülő-gyermek kötődés, a nevelési stílus és a szülő-gyermek kapcsolat minősége.] Orv Hetil. 2024; 165: 652–663. [Hungarian]

  • 18

    El-Sheikh M, Sadeh AI. Sleep and development: introduction to the monograph. Monogr Soc Res Child Dev. 2015; 80: 1–14.

  • 19

    Field T. Infant sleep problems and interventions: a review. Infant Behav Dev. 2017; 47: 40–53.

  • 20

    Knappe S, Pfarr AL, Petzoldt J, et al. Parental cognitions about sleep problems in infants: a systematic review. Front Psychiatry 2020; 11: 554221.

  • 21

    American Academy of Sleep Medicine. International Classification of Sleep Disorders. Diagnostic and coding manual. Westchester, IL, 2005; pp. 148–152.

  • 22

    Diagnostic classification of mental health and developmental disorders of infancy and early childhood. ZERO TO THREE, Washington, DC, 2016. [A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2019. [Hungarian]

  • 23

    Varma P, Conduit R, Junge M, et al. A systematic review of sleep associations in parents and children. J Child Fam Stud. 2021; 30: 2276–2288.

  • 24

    Hysing M, Sivertsen B, Stormark KM, et al. Sleep in children with chronic illness, and the relation to emotional and behavioral problems – a population-based study. J Pediatr Psychol. 2009; 34: 665–670.

  • 25

    Lewandowski AS, Ward TM, Palermo TM. Sleep problems in children and adolescents with common medical conditions. Pediatr Clin North Am. 2011; 58: 699–713.

  • 26

    Ghanizadeh A, Faghih M. The impact of general medical condition on sleep in children with mental retardation. Sleep Breath 2011, 15: 57–62.

  • 27

    Allen JM, Graef DM, Ehrentraut JH, et al. Sleep and pain in pediatric illness: a conceptual review. CNS Neurosci Ther. 2016; 22: 880–893.

  • 28

    Williams J, Lange B, Sharp G, et al. Altered sleeping arrangements in pediatric patients with epilepsy. Clin Pediatr. 2000; 39: 635–642.

  • 29

    Chamlin SL, Mattson CL, Frieden IJ, et al. The price of pruritus: sleep disturbance and cosleeping in atopic dermatitis. Arch Pediatr Adolesc Med. 2005; 159: 745–750.

  • 30

    Hemmingsson H, Stenhammar AM, Paulsson K. Sleep problems and the need for parental night-time attention in children with physical disabilities. Child Care Health Dev. 2009; 35: 89–95.

  • 31

    Rosenfeld RM, Shin JJ, Schwartz SR, et al. Clinical practice guideline: otitis media with effusion (update). Otolaryngol Head Neck Surg. 2016; 154(1 Suppl): S1–S41.

  • 32

    Liu J, Zhang X, Zhao Y, et al. The association between allergic rhinitis and sleep: a systematic review and meta-analysis of observational studies. PLoS ONE 2020; 15: e0228533.

  • 33

    Chang YS, Chiang BL. Mechanism of sleep disturbance in children with atopic dermatitis and the role of the circadian rhythm and melatonin. Int J Mol Sci. 2016; 17: 462.

  • 34

    Sheldon SH. Medical disorders resulting in problem sleeplessness in children. UpToDate, Waltham, MA, 2016, 1–50.

  • 35

    Kaditis AG, Alonso Alvarez ML, Boudewyns A, et al. Obstructive sleep disordered breathing in 2- to 18-year-old children: diagnosis and management. Eur Respir J. 2016; 47: 69–94.

  • 36

    Galántai D, Benedek P, Horváth T. The efficacy of STOP-BANG questionnaire in screening of benign snoring and mild obstructive sleep apnea. [A STOP-BANG kérdőív hatékonysága a benignus horkolás és az enyhe obstruktív alvási apnoe kiszűrésében.] Orv Hetil. 2023; 164: 265–272. [Hungarian]

  • 37

    Molnár V, Molnár A, Lakner Z, et al. Analysis of the most important features of obstructive sleep apnoea. [Az obstruktív alvási apnoe főbb jellemzőinek vizsgálata.] Orv Hetil. 2022; 163: 586–592. [Hungarian]

  • 38

    Benedek P. Obstructive sleep apnea syndrome in childhood. [A gyermekkori obstruktív alvási apnoe szindróma.] Gyermekgyógyászat 2009; 60: 103–105. [Hungarian]

  • 39

    Marcus CL, Brooks LJ, Ward SD, et al. Diagnosis and management of childhood obstructive sleep apnea syndrome. Pediatrics 2012; 130: e714–e755.

  • 40

    Paruthi S. Evaluation of suspected obstructive sleep apnea in children. UpToDate, Waltham, MA, 2017 May.

  • 41

    Poisson A, Nicolas A, Bousquet I, et al. Smith-Magenis syndrome: molecular basis of a genetic-driven melatonin circadian secretion disorder. Int J Mol Sci. 2019; 20: 3533.

  • 42

    Winsor AA, Richards C, Bissell S, et al. Sleep disruption in children and adolescents with epilepsy: a systematic review and meta-analysis. Sleep Med Rev. 2021; 57: 101416.

  • 43

    Horwood L, Mok E, Li P, et al. Prevalence of sleep problems and sleep-related characteristics in preschool- and school-aged children with cerebral palsy. Sleep Med. 2018; 50: 1–6.

  • 44

    Klapp JM, Hall TA, Riley AR, et al. Sleep disturbances in infants and young children following an acquired brain injury. J Clin Sleep Med. 2022; 18: 2387–2395.

  • 45

    Brown KA, Parikh S, Patel DR. Understanding basic concepts of developmental diagnosis in children. Transl Pediatr. 2020; 9(Suppl 1): S9–S22.

  • 46

    Lányiné Engelmayer Á. Intellectual disability and psychological development. [Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2017. [Hungarian]

  • 47

    Angriman M, Caravale B, Novelli L, et al. Sleep in children with neurodevelopmental disabilities. Neuropediatrics 2015; 46: 199–210.

  • 48

    Shelton AR, Malow B. Neurodevelopmental disorders commonly presenting with sleep disturbances. Neurotherapeutics 2021; 18: 156–169.

  • 49

    D’Souza D, D’Souza H, Horváth K, et al. Sleep is atypical across neurodevelopmental disorders in infants and toddlers: a cross-syndrome study. Res Dev Disabil. 2020; 97:103549.

  • 50

    Dueck A, Reis O, Bastian M, et al. Feasibility of a complex setting for assessing sleep and circadian rhythmicity in a fragile X cohort. Front Psychiatry 2020; 11: 361.

  • 51

    Morris CA, Mervis CB. Williams syndrome. Cassidy and Allanson’s management of genetic syndromes. John Wiley & Sons, Hoboken, NJ, 2020; pp. 1021–1038.

  • 52

    Craig SG, Weiss MD, Hudec KL, et al. The functional impact of sleep disorders in children with ADHD. J Atten Disord. 2017; 24: 499–508.

  • 53

    Larsson I, Aili K, Lönn M, et al. Sleep interventions for children with attention deficit hyperactivity disorder (ADHD): a systematic literature review. Sleep Med. 2023; 102: 64–75.

  • 54

    Dykens EM. Psychiatric and behavioral disorders in persons with Down syndrome. Ment Retard Dev Disabil Res Rev. 2007; 13: 272–278.

  • 55

    Santos RA, Costa LH, Linhares RC, et al. Sleep disorders in Down syndrome: a systematic review. Arq Neuropsiquiatr. 2022; 80: 424–443.

  • 56

    Bokov P, Boujemla I, Dahan J, et al. Obstructive sleep apnea in children with Down syndrome: contribution of upper airway and chemosensitivity. Pediatr Res. 2023; 94: 1990–1997.

  • 57

    Walter LM, Varkey JM, Gu C, et al. Sleep disordered breathing improvement prevents worsening of autonomic dysfunction in children with Down syndrome. Sleep Med. 2023; 107: 219–228.

  • 58

    Basil JS, Santoro SL, Martin LJ, et al. Retrospective study of obesity in children with Down syndrome. J Pediatr. 2016; 173: 143–148.

  • 59

    Konstantinopoulou S, Tapia IE, Kim JY, et al. Relationship between obstructive sleep apnea cardiac complications and sleepiness in children with Down syndrome. Sleep Med. 2016; 17: 18–24.

  • 60

    Chen CC, Spanò G, Edgin JO. The impact of sleep disruption on executive function in Down syndrome. Res Dev Disabil. 2013; 34: 2033–2039.

  • 61

    Anand V, Shukla G, Gupta N, et al. Association of sleep apnea with development and behavior in Down syndrome: a prospective clinical and polysomnographic study. Pediatr Neurol. 2021; 116: 7–13.

  • 62

    Lal C, White DR, Joseph JE, et al. Sleep-disordered breathing in Down syndrome. Chest 2015; 147: 570–579.

  • 63

    Scheuring N, Danis I, Papp E, et al. Sleeping problems in early childhood II. Bedtime difficulties. [Alvási problémák csecsemő- és kisgyermekkorban II. Altatási és elalvási nehézségek.] Gyermekgyógyászat 2015; 66: 208–215. [Hungarian]

  • 64

    Hédervári-Heller É. Parent-infant consultation and therapy. [A szülő-csecsemő konzultáció és terápia.] Animula Kiadó, Budapest, 2020. [Hungarian]

  • 65

    Cierpka M. Regulatory disorders in infants. assessment, diagnosis, and treatment. Springer International Publishing, Cham, 2016.

  • 66

    Olsen AL, Ammitzbøll J, Olsen EM, et al. Problems of feeding, sleeping and excessive crying in infancy: a general population study. Arch Dis Child. 2019; 104: 1034–1041.

  • 67

    Hámori E. Early relationship disorders. 2nd ed. [A korai kapcsolat zavarai. 2. kiadás.] Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2020. [Hungarian]

  • 68

    Bassell JL, Phan H, Leu R, et al. Sleep profiles in children with Down syndrome. Am J Med Genet. 2015; 167: 1830–1835.

  • 69

    Barros da Silva R, Barbieri-Figueiredo MD, Van Riper M. Breastfeeding experiences of mothers of children with Down syndrome. Compr Child Adolesc Nurs. 2019; 42: 250–264.

  • 70

    Yuge K, Nagamitsu S, Ishikawa Y, et al. Long-term melatonin treatment for the sleep problems and aberrant behaviors of children with neurodevelopmental disorders. BMC Psychiatry 2020; 20: 445.

  • 71

    Bruni O, Angriman M, Melegari MG, et al. Pharmacotherapeutic management of sleep disorders in children with neurodevelopmental disorders. Expert Opin Pharmacother. 2019; 20: 2257–2271.

  • 72

    Drozd F, Leksbø TS, Størksen HT, et al. An overview of reviews for preventing and treating sleep problems in infants. Acta Paediatr. 2022; 111: 2071–2076.

  • 73

    Reuter A, Silfverdal S, Lindblom K, et al. A systematic review of prevention and treatment of infant behavioural sleep problems. Acta Paediatr. 2020; 109: 1717–1732.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 0 0
May 2024 0 0 0
Jun 2024 0 0 0
Jul 2024 0 0 0
Aug 2024 0 0 0
Sep 2024 0 157 116
Oct 2024 0 150 39