Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 40
A derékfájdalom kezelési lehetőségei: a betegoktatás jelentősége
Author:
Tünde Rita Kupovits Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1., 8380 Magyarország

Search for other papers by Tünde Rita Kupovits in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1562–1569
Online Publication Date:
06 Oct 2024
Publication Date:
06 Oct 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33135
Keywords:
low back pain; chronic pain; treatment; patient education;
Keywords (Hungarian):
derékfájdalom; krónikus fájdalom; kezelés; betegoktatás;
Open access

Low back pain is the most common musculoskeletal problem worldwide. According to researches, it affected 619 million people globally in 2020. It is responsible for a large percentage of absences from the workplace and visits to the doctor. Since 1990, the number of years spent on disability due to low back pain has increased by more than 50%, largely due to the aging and growth of the population worldwide. The greatest increase can be seen in low- and middle-income countries, where adequate resources are not necessarily available to deal with the problem. Low back pain is now the leading cause of disability worldwide. In acute treatment, it is important to distinguish between specific and non-specific low back pain. Its general prognosis is good, but its prevalence is high, which makes it a significant public health problem. Preventing it from becoming chronic is extremely important. The aim of its treatment is to reduce pain, maintain physical activity and restore working capacity as soon as possible. There is often a wide gap between therapeutic methods based on available evidence and clinical practice. Recommendations include self-management, programs that include education and exercise to support the resumption of everyday activities, and psychological counseling. Treatment methods that include an exercise program and patient education are the most effective in the treatment of chronic low back pain. Orv Hetil. 2024; 165(40): 1562–1569.

A derékfájdalom világszerte a leggyakoribb mozgásszervi probléma. Kutatások szerint 2020-ban globálisan 619 millió embert érintett. A munkahelyről való hiányzások és az orvoshoz fordulások nagy százalékáért felelős. 1990 óta több mint 50%-kal nőtt a derékfájás okozta rokkantsággal eltöltött évek száma, nagyrészt a világ népességének elöregedése és a népességszám emelkedése miatt. A legnagyobb növekedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban tapasztalható, ahol nem feltétlenül állnak rendelkezésre megfelelő források a probléma kezelésére. Ma már a derékfájdalom világszerte a rokkantság vezető oka. Akut ellátásában fontos elkülöníteni a specifikus és a nem specifikus derékfájdalmat. Általános prognózisa jó, azonban nagy a prevalenciája, ami miatt jelentős népegészségügyi problémává válik. A krónikussá válás megelőzése kiemelten fontos. Kezelésének célja a fájdalom csökkentése, a fizikai aktivitás fenntartása és a munkaképesség mielőbbi visszaállítása. A rendelkezésre álló evidenciákon alapuló terápiás módszerek és a klinikai gyakorlat között sokszor széles a szakadék. Az ajánlások közé tartozik az önmenedzselés, a hétköznapi tevékenységek újrakezdését támogató, oktatást és testmozgást is tartalmazó programok, valamint a pszichológiai tanácsadás is. A mozgásprogramot és a betegoktatást is tartalmazó kezelési módszerek a legeredményesebbek a krónikus derékfájdalom kezelésében. Orv Hetil. 2024; 165(40): 1562–1569.
  • 1

    Airaksinen O, Brox JI, Cedraschi C, et al. COST B13 Working Group on Guidelines for Chronic Low Back Pain. Chapter 4. European guidelines for the management of chronic nonspecific low back pain. Eur Spine J. 2006; 15(Suppl 2): S192–S300.

  • 2

    Bálint G. The modern international principles of diagnosing and treating low back pain. [A derékfájás diagnosztikájának és kezelésének modern elvei.] Lege Artis Med. 2011; 21: 329–335. [Hungarian]

  • 3

    Van Tulder M, Becker A, Bekkering T, et al. COST B13 Working Group on Guidelines for the Management of Acute Low Back Pain in Primary Care. Chapter 3. European guidelines for the management of acute nonspecific low back pain in primary care. Eur Spine J. 2006; 15(Suppl 2): S169–S191.

  • 4

    Hernandez-Lucas P, Leirós-Rodríguez R, Mota J, et al. Effects of a back school-based intervention on non-specific low back pain in adults: a randomized controlled trial. BMC Complement Med Ther. 2023; 23: 229.

  • 5

    Steffens D, Maher CG, Pereira LS, et al. Prevention of low back pain: a systematic review and meta-analysis. JAMA Intern Med. 2016; 176: 199–208.

  • 6

    Valasek T. The examination of decreased function due to low back pain with validated, self-reported questionnaires. Doctoral dissertation. [A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével. PhD-értekezés.] Semmelweis Egyetem, Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola, Budapest, 2014. Available from: https://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/3981/valasektamas.d_DOIs.pdf?sequence=1 [accessed: May 16, 2024]. [Hungarian]

  • 7

    Ferreira ML, de Luca K, Haile LM, et al. Global, regional, and national burden of low back pain, 1990–2020, its attributable risk factors, and projections to 2050: a systematic analysis of the Global Burden of Disease Study 2021. Lancet Rheumatol. 2023; 5: e316–e329.

  • 8

    Balagué F, Mannion AF, Pellisé F, et al. Non-specific low back pain. Lancet 2012; 379(9814): 482–491.

  • 9

    Horváth G, Koroknai G, Acs B, et al. Prevalence of low back pain and lumbar spine degenerative disorders. Questionnaire survey and clinical-radiological analysis of a representative Hungarian population. Int Orthop. 2010; 34: 1245–1249.

  • 10

    Hildebrandt VH. Back pain in the working population: prevalence rates in Dutch trades and professions. Ergonomics 1995; 38: 1283–1298.

  • 11

    Stewart WF, Ricci JA, Chee E, et al. Lost productive time and cost due to common pain conditions in the US workforce. JAMA 2003; 290: 2443–2454.

  • 12

    Koes BW, van Tulder MW, Thomas S. Diagnosis and treatment of low back pain. BMJ 2006; 332(7555): 1430–4143.

  • 13

    Simoncsics E. Attitudes and the role of the cognitive approach in chronic low back pain. Doctoral dissertation. [Attitűdök és a kognitív megközelítés szerepe a krónikus deréktáji fájdalomban. PhD-értekezés.] Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2023. Available from: https://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/9822/simoncsicseszter.d-2_DOIs.pdf?sequence=1 [accessed: July 20, 2024]. [Hungarian]

  • 14

    Wáng YX, Wu AM, Ruiz Santiago F, et al. Informed appropriate imaging for low back pain management: a narrative review. J Orthop Translat. 2018; 15: 21–34.

  • 15

    Szekanecz Z. Low back pain – from evidence to clinical practice. [Derékfájás – evindenciáktól a napi gyakorlatig.] Háziorv Továbbképző Szle. 2010; 15: 14–19. [Hungarian]

  • 16

    Rajasekaran S, Dilip Chand Raja S, Pushpa BT, et al. The catastrophization effects of an MRI report on the patient and surgeon and the benefits of ‘clinical reporting’: results from an RCT and blinded trials. Eur Spine J. 2021; 30: 2069–2081.

  • 17

    Lurie JD. What diagnostic tests are useful for low back pain? Best Pract Res Clin Rheumatol. 2005; 19: 557–575.

  • 18

    Ministry of Human Resources. National healthcare guideline: Pharmacist advice for self-treatment of acute non-specific low back pain. [Egészségügyi szakmai irányelv: Az akut nem specifikus derékfájás öngyógyításának gyógyszerészi tanácsadásáról.] Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2018. Available from: https://kollegium.aeek.hu/Download/Download/3367 [accessed: May 27, 2024]. [Hungarian]

  • 19

    Dénes K, Arányi Z, Csillik A, et al. Serum biomarkers in acute low back pain and sciatica. [Szérumbiomarkerek akut lumbalis-lumbosacralis fájdalomban.] Orv Hetil. 2020; 161: 483–490. [Hungarian]

  • 20

    Sütő G. The practice of using non-steroidal anti-inflammatory drugs in rheumatology in the light of cardiovascular prevention. [A nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek reumatológiai alkalmazása a cardiovascularis prevenció tükrében.] Orv Hetil. 2022; 163: 93–97. [Hungarian]

  • 21

    Forgács-Kristóf K, Major J, Ádám S. Diagnostic and treatment recommendations from international guidelines for chronic low back pain. [A krónikus derékfájdalom korszerű diagnosztikája és kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében.] Orv Hetil. 2021; 162: 1951–1961. [Hungarian]

  • 22

    Bener A, Dafeeah EE, Alnaqbi K. Prevalence and correlates of low back pain in primary care: what are the contributing factors in a rapidly developing country. Asian Spine J. 2014; 8: 227–236.

  • 23

    Goldberg DS, McGee SJ. Pain as a global public health priority. BMC Public Health 2011; 11: 770.

  • 24

    Chou D, Samartzis D, Bellabarba C, et al. Degenerative magnetic resonance imaging changes in patients with chronic low back pain: a systematic review. Spine (Phila Pa 1976) 2011; 36(21 Suppl): S43–S53.

  • 25

    Nicholas MK, Linton SJ, Watson PJ, et al. Early identification and management of psychological risk factors (“yellow flags”) in patients with low back pain: a reappraisal. Phys Ther. 2011; 91: 737–753.

  • 26

    Paolucci T, Morone G, Iosa M, et al. Psychological features and outcomes of the Back School treatment in patients with chronic non-specific low back pain. A randomized controlled study. Eur J Phys Rehabil Med. 2012; 48: 245–253.

  • 27

    Hartvigsen J, Hancock MJ, Kongsted A, et al. What low back pain is and why we need to pay attention. Lancet 2018; 391: 2356–2367.

  • 28

    Maul I, Läubli T, Oliveri M, et al. Long-term effects of supervised physical training in secondary prevention of low back pain. Eur Spine J. 2005; 14: 599–611.

  • 29

    Járomi M. Biomechanical examination of patients suffering from specific low back pain syndrome. Doctoral dissertation. [Aspecifikus low back pain szindrómás betegek biomechanikai vizsgálata. PhD-értekezés.] Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs, 2012. Available from: https://doktoriiskola.etk.pte.hu/public/upload/files/Doktoriiskola/Tezisfuzetek/JaromiMelinda_ertekezes.pdf [accessed: May 31, 2024]. [Hungarian]

  • 30

    Tóvári A, Kőnigné Péter A, Tardi P, et al. Study of the functional capacity and health status of patients with hip as well as knee osteoarthritis. [A csípő-, valamint térdízületi arthrosisos betegek funkcióképességének és egészségi állapotának vizsgálata.] Orv Hetil. 2022; 163: 1917–1922. [Hungarian]

  • 31

    Engers A, Jellema P, Wensing M, et al. Individual patient education for low back pain. Cochrane Database Syst Rev. 2008; 2008: CD004057.

  • 32

    Tóth T, Dinya E. Feasibility of tailored patient education. [A személyre szabott betegoktatás lehetőségei.] Orv Hetil. 2013; 154: 403–408. [Hungarian]

  • 33

    Forssell MZ. The back school. Spine 1981; 6: 104–106.

  • 34

    Meng K, Seekatz B, Roband H, et al. Intermediate and long-term effects of a standardized back school for inpatient orthopedic rehabilitation on illness knowledge and self-management behaviors: a randomized controlled trial. Clin J Pain 2011; 27: 248–257.

  • 35

    Tóth K, Tóthné Steinhausz V. Introduction to the back school program. In: Tóthné Steinhausz V, Tóth K. (eds.) The back school program of the conscious sitting posture among primary school children. Additional back school program to the school physical education. [Bevezetés a gerinciskolába. In: Tóthné Steinhausz V, Tóth K. (szerk.) Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak. Az iskolai testnevelésben végzendő tartáskorrekciót kiegészítő gerinciskola.] Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Pécs, 2015; pp. 60–90. [Hungarian]

  • 36

    Physiopedia. Back school. Available from: https://www.physio-pedia.com/Back_School# [accessed: May 30, 2024].

  • 37

    Grönblad M, Hurri H, Kouri JP. Relationships between spinal mobility, physical performance tests, pain intensity and disability assessments in chronic low back pain patients. Scand J Rehabil Med. 1997; 29: 17–24.

  • 38

    Keijsers JF, Groenman NH, Gerards FM, et al. A back school in the Netherlands: evaluating the results. Patient Educ Couns. 1989; 14: 31–44.

  • 39

    Robinson GE. A combined approach to a medical problem. The Canadian back education unit. Can J Psychiatry 1980; 25: 138–142.

  • 40

    Koes BW, van Tulder M, Lin CW, et al. An updated overview of clinical guidelines for the management of non-specific low back pain in primary care. Eur Spine J. 2010; 19: 2075–2094.

  • 41

    Koes BW, Sanders RJ, Tuut MK. The Dutch Institute for Health Care Improvement (CBO) guideline for the diagnosis and treatment of aspecific acute and chronic low back complaints. [Kwaliteitsinstituut voor de Gezondheidszorg CBO. CBO-richtlijn voor diagnostiek en behandeling van acute en chronische ospemifene lage rugklachten.] Ned Tijdschr Geneeskd. 2004; 148: 310–314. [Dutch]

  • 42

    Goldby LJ, Moore AP, Doust J, et al. A randomized controlled trial investigating the efficiency of musculoskeletal physiotherapy on chronic low back disorder. Spine (Phila Pa 1976) 2006; 31: 1083–1093.

  • 43

    Minghelli B, Nunes C, Oliveira R. Back school postural education program: comparison of two types of interventions in improving ergonomic knowledge about postures and reducing low back pain in adolescents. Int J Environ Res Public Health 2021; 18: 4434.

  • 44

    Papoli AF, Hosseini SM, Mirkarimpour SH. Effects of different treatments on pain, functional disability, position sense and range of motion in elite bodybuilders with chronic low back pain. Sci Rep. 2024; 14: 9176.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 0 0
Jul 2024 0 0 0
Aug 2024 0 0 0
Sep 2024 0 0 0
Oct 2024 0 3023 257
Nov 2024 0 968 133
Dec 2024 0 47 36