Introduction: Deteriorating of workers’ health means reduced performance for the employers, lower incomes for workers and increased health care costs for the country. Objective: Examination of the loss of working time due to ill health in 2021, its gender differences and changes compared to 2019, and the differences of the Hungarian data compared to other countries. Methods: Working time loss in the 30–64 years age group was analyzed by the number of working days lost in 2021 due to disability and ‘premature’ deaths in the 30–64 years age group, and by the number of future working days lost by the deceased until retirement age. Data on disability and mortality were taken from the Global Burden of Disease Study database, and population and mortality data from the National Statistical Office and Eurostat. Hungarian data were compared with the corresponding figures for the Visegrad countries and Austria. Results: In the year 2021, 30–64-year-old workers lost one in seven working days, meaning they could not work at all for 37 working days. In addition, more than 117,000 years that could be worked until retirement were lost. For women, the loss of working time was due to disability, for men more to mortality. Compared to 2019, the number of working days lost per capita increased by 7% and the future loss of working days due to mortality by 40%. Hungary was similar to other countries in the number of days lost per capita due to limitation, but the number of deaths was much higher than in the others. Discussion: The female excess of disability and the male excess of mortality are assumed to be due to different attitudes towards disease: men perceive their health better and therefore use health care less often. The higher mortality in Hungary compared to other countries reflects the lower effectiveness of prevention and medical care. The high rate of deaths that can be prevented or avoided with medical intervention is largely due to deficiencies in the health system, and not to a low willingness to seek medical care. Conclusions: The results show that reducing time lost to work requires a different approach by gender. To mitigate losses, improvements in the effectiveness of public health and medical interventions are needed. Measures to promote healthy lifestyles and create an enabling environment are also essential to increase the country’s competitiveness. Orv Hetil. 2024; 165(51): 2026–2032.
Bevezetés: A munkavállalók egészségének megromlása a munkáltatók számára csökkent teljesítményt, a munkavállalóknak alacsonyabb jövedelmet jelent, az országnak növekvő egészségügyi kiadásokat okoz. Célkitűzés: Az egészség megromlása miatt fellépő 2021. évi munkaidő-veszteség, annak nemi különbségeinek, illetve 2019-hez viszonyított változásának, továbbá a magyar értékek más országokéitól való eltérésének vizsgálata. Módszer: A 30–64 éves korosztályban a munkaidő-veszteség a korlátozottság és az „idő előtti” halálozás miatt 2021-ben elveszett munkanapok számával, illetve az elhunytaknak a nyugdíjkorhatárig elveszett évei számával került elemzésre. A korlátozottsági és a halálozási adatok a Global Burden of Disease Study adatbázisából származnak; felhasználásra kerültek még a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat népességi, illetve halálozási adatai. A magyar adatokat a visegrádi országok és Ausztria megfelelő értékeivel vetette össze a tanulmány. Eredmények: 2021-ben a 30–64 évesek minden 7. munkanapja kiesett, azaz 37 munkanapon egyáltalán nem tudtak dolgozni. Emellett a nyugdíjig ledolgozható, több mint 117 ezer év is elveszett. Nőknél a korlátozottság, férfiaknál inkább a halálozás okozta a munkaidő-veszteséget. 2019-hez képest az egy főre számított kiesett munkanapok 7%-kal, a halálozás jövőbeli veszteségei 40%-kal növekedtek. Magyarország a korlátozottság miatt elveszett napok számában a többi országhoz hasonló értéket mutatott, de a halálozások száma a többiekhez képest jóval nagyobb volt. Megbeszélés: A korlátozottság női többlete és a halálozás férfitúlsúlya mögött a betegségekhez való eltérő viszonyulás feltételezhető: a férfiak jobbnak tartják egészségüket, emiatt ritkábban vesznek igénybe egészségügyi ellátást. A más országokhoz képest kiemelkedő magyar halálozás a megelőzés és az orvosi ellátás gyengébb voltára utal. A megelőzhető és az orvosi beavatkozással elkerülhető halálozás nagy aránya jórészt az egészségügyi rendszer működésének hiányosságaira, és nem az orvoshoz fordulási kisebb hajlandóságra vezethető vissza. Következtetés: Az eredmények rámutatnak, hogy a munkaidő-veszteségek csökkentése nemenként eltérő megközelítést igényel. A veszteségek enyhítéséhez a népegészségügyi és az orvosi ellátás javulása szükséges. Az ország versenyképességének növeléséhez továbbá elengedhetetlenek az egészséges életmód előmozdítását és az azt támogató környezet kialakítását célzó intézkedések is. Orv Hetil. 2024; 165(51): 2026–2032.
Bódi B, Szvath P, Mátay G, et al. The impact of the coronavirus pandemic on the mental health of critical care workers. [A koronavírus-világjárvány hatása az intenzív ellátásban dolgozók mentális egészségére.] Orv Hetil. 2023; 164: 1646–1655. [Hungarian]
Lovász BD, Kecse ÉK, Bak D, et al. Analysis of work productivity and quality of life in patients with inflammatory bowel disease. [A gyulladásos bélbetegségek társadalmi hatásai: a munkaképesség és az életminőség vizsgálata.] Orv Hetil. 2023; 164: 1974–1984. [Hungarian]
Hungarian National Bank. Competitiveness Report 2023. [Magyar Nemzeti Bank. Versenyképességi jelentés 2023.] Available from: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/versenykepessegi-jelentes/versenykepessegi-jelentes-2023 [accessed: September 16, 2024]. [Hungarian]
Joó T, Fadgyas-Freyler P, Vitrai J, et al. The social cost of ill health among the working-age population in 2019 in Hungary. [Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon.] Orv Hetil. 2024; 165: 110–120. [Hungarian]
Global Burden of Disease Collaborative Network. Global Burden of Disease Study 2021 (GBD 2021) Results. Seattle, United States: Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME), 2021. Available from: http://ghdx.healthdata.org/gbd-results-tool [accessed: September 16, 2024].
Hungarian Central Statistical Office. 22.1.1.3. Population on 1 January by age and sex. [Központi Statisztikai Hivatal. 22.1.1.3. Népesség korév és nem szerint, január 1.] Available from: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0003.html [accessed: September 16, 2024]. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Information database. Death. [Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási adatbázis. Halálozás.] Available from: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp [accessed: September 16, 2024]. [Hungarian]
Eurostat. Population on 1 January by age and sex. Available from: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/demo_pjan/default/table?lang=en&category=demo.demo_pop [accessed: September 16, 2024].
Eurostat. Causes of death – death by country of residence, monthly data. Available from: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/hlth_cd_mro__custom_12305353/default/table?lang=en [accessed: September 16, 2024].
Hungarian Central Statistical Office. European Health Interview Survey. [Központi Statisztikai Hivatal. Európai lakossági egészségfelmérés. ELEF2019. Available from: https://www.ksh.hu/elef/docs/elef09-19_01.xlsx [accessed: September 16, 2024]. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Healthcare, 2019. [Központi Statisztikai Hivatal. Egészségügyi ellátás, 2019. Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/ee_2019/index.html [accessed: September 16, 2024]. [Hungarian]
Phillips SP, O’Connor M, Vafaei A. Women suffer but men die: survey data exploring whether this self-reported health paradox is real or an artefact of gender stereotypes. BMC Public Health 2023; 23: 94.
Koltai J, Kun E. The practical measurement of health literacy in Hungary and in international comparison. [Az egészségértés gyakorlati mérése Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban.] Orv Hetil. 2016; 157: 2002–2006. [Hungarian]
OECD/European Observatory on Health Systems and Policies. Hungary: Health Country Profile 2023. OECD Publishing, Paris, 2024.
Vitrai J, Bakács M. Hungarian Health at a Glance, 2024. Health losses of the Hungarian population based on the Global Burden of Disease Study 2021. [Hazai Egészségpillanatkép, 2024. A magyar lakosság egészségveszteségei a Global Burden of Disease Study 2021 adatai alapján.] ResearchGate 2024. Available from: https://doi.org/10.13140/RG.2.2.34313.45922 [accessed: September 16, 2024]. [Hungarian]