Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 6
A narcolepsia jellegzetességei gyermekkorban
Authors:
Veronika Gaál Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika Pécs Magyarország

Search for other papers by Veronika Gaál in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Béla Faludi Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Neurológiai Klinika, Alvásmedicina Tanszék Pécs, Rét u. 2., 7623 Magyarország

Search for other papers by Béla Faludi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
211–220
Online Publication Date:
11 Feb 2024
Publication Date:
11 Feb 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.32961
Keywords:
narcolepsy; symptoms; childhood; consequences; diagnostics; therapy;
Keywords (Hungarian):
narcolepsia; tünetek; gyermekkor; következmények; diagnosztika; terápia;
Open access

A narcolepsia napközbeni rövid alvásbetörésekkel, fokozott érzelmi szituációkban kialakuló átmeneti izomtónusvesztéssel (cataplexia), a rövid bealvások során is jelentkező álomtevékenységgel (hypnagog hallucináció), ébredéskor megfigyelt átmeneti mozgásképtelenséggel (alvási paralízis) járó, ritka betegség. Hazánkban mindössze 2–3000 embert érinthet. Jellegzetes tünetei ellenére a betegség felismerése nehézkes, sokszor évtizedes késés figyelhető meg a korrekt diagnózis és így a hatásos terápia kialakításáig. Különös figyelmet követelnek a gyermekkori kezdetű esetek, mivel a klasszikus fenti panaszokat számos egyéb tünet (például extrapyramidalis mozgászavarra hasonlító események stb.) is kíséri, a panaszok sokkal összetettebbek. Az egyes klasszikus tünetek – mint például a cataplexia – megjelenése is eltér a felnőttkorban észlelhetőtől. Ezek nagyban megnehezítik a felismerését. A szerteágazó panaszok és tünetek magyarázzák a diagnosztikus tévedéseket, késlekedéseket: a valós kórisme helyett sokszor különféle neurológiai és pszichiátriai betegség diagnózisával kezelik a pácienseket. A nem megfelelő kezelésnek negatív hatása lehet a gyermek iskolai teljesítményére, érintheti a szociális interakcióit, pályaválasztását, kihathat mindennapi életére, életminőségére. Az összefoglaló közleményben ismertetjük a narcolepsia klasszikus jellegzetességei mellett a gyermekkori esetek eltérő tüneteit, patofiziológiáját, a differenciáldiagnosztikai nehézségeket, a kezelés elmaradásának következményeit, a diagnosztikus kritériumokat és a terápiás lehetőségeket. Orv Hetil. 2024; 165(6): 211–220.

Narcolepsy is a rare disorder with brief daytime sleep periods, transient loss of muscle tone in emotional situations (cataplexy), dream mentation during short periods of sleep (hypnagog hallucinations), and transient inability to move on waking (sleep paralysis), affecting only 2–3000 people in Hungary. Despite its characteristic symptoms, it is difficult to recognise the disease and there is often a delay of decades before a correct diagnosis and hence effective therapy. Cases with a childhood onset require special attention, as the classic complaints mentioned above are accompanied by a number of other symptoms (e.g., extrapyramidal movement disorder-like events, etc.), and the complaints are much more complex. The presentation of some of the classic symptoms, such as cataplexy, is also different from that in adulthood. They make recognition very difficult. The wide range of complaints and symptoms explain diagnostic errors and delays. In the absence of a real pathology, patients are often treated with diagnoses of various neurological and psychiatric disorders. Inappropriate treatment also negatively affects the child’s academic development, social interactions, career choice, daily life and quality of life. In this summary, we describe the classical features of narcolepsy, the different symptoms, pathophysiology, differential diagnosis and consequences of non-treatment in childhood cases, diagnostic criteria and therapeutic options. Orv Hetil. 2024; 165(6): 211–220.
  • 1

    Dauvilliers Y, Arnulf I, Mignot E. Narcolepsy with cataplexy. Lancet 2007; 369: 499–511.

  • 2

    Sateia M (ed.) International classification of sleep disorders. 3rd ed. American Academy of Sleep Medicine, Darien, IL, 2014.

  • 3

    Longstreth Jr. WT, Koepsell TD, Ton TG, et al. The epidemiology of narcolepsy. Sleep 2007; 30: 13–26.

  • 4

    Wilner A, Steinman L, Lavie P, et al. Narcolepsy cataplexy in Israeli Jews is associated exclusively with the HLA DR2 haplotype. A study at the serological and genomic level. Hum Immunol. 1988; 21: 15–22.

  • 5

    Suzuki K, Miyamoto M, Miyamoto T, et al. The prevalence and characteristics of primary headache and dream-enacting behaviour in Japanese patients with narcolepsy or idiopathic hypersomnia: a multi-centre cross-sectional study. PLOS ONE 2015; 10: e0139229.

  • 6

    Wijnans L, Lecomte C, De Vries C, et al. The incidence of narcolepsy in Europe: before, during, and after the influenza A(H1N1)pdm09 pandemic and vaccination campaigns. Vaccine 2013; 31: 1246–1254.

  • 7

    Szakács A, Darin N, Hallböök T. Increased childhood incidence of narcolepsy in Western Sweden after H1N1 influenza vaccination. Neurology 2013; 80: 1315–1321.

  • 8

    Han F, Lin L, Warby SC, et al. Narcolepsy onset is seasonal and increased following the 2009 H1N1 pandemic in China. Ann Neurol. 2011; 70: 410–417.

  • 9

    Dye TJ, Gurbani N, Simakajornboon N. Epidemiology and pathophysiology of childhood narcolepsy. Paediatr Respir Rev. 2018; 25: 14–18.

  • 10

    Li SB, de Lecea L. The hypocretin (orexin) system: from a neural circuitry perspective. Neuropharmacology 2020; 167: 107993.

  • 11

    Nishino S, Ripley B, Overeem S, et al. Low cerebrospinal fluid hypocretin (orexin) and altered energy homeostasis in human narcolepsy. Ann Neurol. 2001; 50: 381–388.

  • 12

    Barateau L, Pizza F, Chenini S, et al. Narcolepsies, update in 2023. Rev Neurol. 2023; 179: 727–740.

  • 13

    Chavda V, Chaurasia B, Umana GE, et al. Narcolepsy. A neuropathological obscure sleep disorder: a narrative review of current literature. Brain Sci. 2022; 12: 1473.

  • 14

    Ahmed SS, Schur PH, MacDonald NE, et al. Narcolepsy, 2009 A(H1N1) pandemic influenza, and pandemic influenza vaccinations: what is known and unknown about the neurological disorder, the role for autoimmunity, and vaccine adjuvants. J Autoimmun. 2014; 50: 1–11.

  • 15

    Miller E, Andrews N, Stellitano L, et al. Risk of narcolepsy in children and young people receiving AS03 adjuvanted pandemic A/H1N1 2009 influenza vaccine: retrospective analysis. BMJ 2013; 346: f794.

  • 16

    Aran A, Lin L, Nevsimalova S, et al. Elevated anti-streptococcal antibodies in patients with recent narcolepsy onset. Sleep 2009; 32: 979–983.

  • 17

    Plazzi G, Clawges HM, Owens JA. Clinical characteristics and burden of illness in pediatric patients with narcolepsy. Pediatr Neurol. 2018; 85: 21–32.

  • 18

    Rocca FL, Pizza F, Ricci E, et al. Narcolepsy during childhood: an update. Neuropediatrics 2015; 46: 181–198.

  • 19

    Plazzi G, Pizza F, Palaia V, et al. Complex movement disorders at disease onset in childhood narcolepsy with cataplexy. Brain 2011; 134: 3477–3489.

  • 20

    Nevsimalova S. Narcolepsy in childhood. Sleep Med Rev. 2009; 13: 169–180.

  • 21

    Pizza F, Franceschini C, Peltola H, et al. Clinical and polysomnographic course of childhood narcolepsy with cataplexy. Brain 2013; 136: 3787–3795.

  • 22

    Wehrle R, Bruck D. Growing up with narcolepsy: consequences for adolescents and young adults. Somnologie 2011; 15: 32–38.

  • 23

    Poli F, Pizza F, Mignot E, et al. High prevalence of precocious puberty and obesity in childhood narcolepsy with cataplexy. Sleep 2013; 36: 175–181.

  • 24

    Maia Palhano AC, Kim LJ, Moreira GA, et al. Narcolepsy, precocious puberty and obesity in the pediatric population: a literature review. Pediatr Endocrinol Rev. 2018; 16: 266–274.

  • 25

    Schuld A, Hebebrand J, Geller F, et al. Increased body-mass index in patients with narcolepsy. Lancet 2000; 355: 1274–1275.

  • 26

    Inocente CO, Gustin MP, Lavault S, et al. Depressive feelings in children with narcolepsy. Sleep Med. 2014; 15: 309–314.

  • 27

    Ren J, Zhao X, Su C, et al. ADHD in narcolepsy: a closer look at prevalence and ties. Neurosci Biobehav Rev. 2024; 156: 105471.

  • 28

    Lecendreux M, Lavault S, Lopez R, et al. Attention-deficit/hyperactivity disorder (ADHD) symptoms in pediatric narcolepsy: across sectional study. Sleep 2015; 38: 1285–1295.

  • 29

    Postiglione E, Antelmi E, Pizza F, et al. The clinical spectrum of childhood narcolepsy. Sleep Med Rev. 2018; 38: 70–85.

  • 30

    Bassetti CL, Adamantidis A, Burdakov D, et al. Narcolepsy. Clinical spectrum, aetiopathophysiology, diagnosis and treatment. Nat Rev Neurol. 2019; 15: 519–539.

  • 31

    Meyer C, Ferrari GJ Jr., Barbosa DG, et al. Analysis of daytime sleepiness in adolescents by the pediatric daytime sleepiness scale: a systematic review. Rev Paul Pediatr. 2017; 35: 351–360.

  • 32

    Dauvilliers Y, Gosselin A, Paquet J, et al. Effect of age on MSLT results in patients with narcolepsy-cataplexy. Neurology 2004; 62: 46–50.

  • 33

    Pizza F, Barateau L, Jaussent I, et al. Validation of Multiple Sleep Latency Test for the diagnosis of pediatric narcolepsy type 1. Neurology 2019; 93: e1034–e1044.

  • 34

    Bikov A, Mészáros M, Kunos L. Characteristics of Hungarian patients with obstructive sleep apnoea. [Obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek jellemzői hazai beteganyagon.] Orv Hetil. 2020; 161: 2117–2123. [Hungarian]

  • 35

    Molnár V, Molnár A, Lakner Z, et al. Analysis of the most important features of obstructive sleep apnoea. [Az obstruktív alvási apnoe főbb jellemzőinek vizsgálata.] Orv Hetil. 2022; 163: 586–592. [Hungarian]

  • 36

    Galántai D, Benedek P, Horváth T. The efficacy of STOP-BANG questionnaire in screening of benign snoring and mild obstructive sleep apnea. [A STOP-BANG kérdőív hatékonysága a benignus horkolás és az enyhe obstruktív alvási apnoe kiszűrésében.] Orv Hetil. 2023; 164: 265–272. [Hungarian]

  • 37

    Moghadam KK, Pizza F, La Morgia C, et al. Narcolepsy is a common phenotype in HSAN IE and ADCA-DN. Brain 2014; 137: 1643–1655.

  • 38

    Macleod S, Ferrie C, Zuberi SM. Symptoms of narcolepsy in children misinterpreted as epilepsy. Epileptic Disord. 2005; 7: 13–17.

  • 39

    Kornum BR, Knudsen S, Ollila HM, et al. Narcolepsy. Nat Rev Dis Primers 2017; 3: 16100.

  • 40

    Plazzi G, Khatami R, Serra L, et al. Pseudocataplexy in narcolepsy with cataplexy. Sleep Med. 2010; 11: 591–594.

  • 41

    Devic M, Aimard G. Evolution of narcoleptic symptoms in several patients. In: Guilleminault C, Dement WC, Passouant P. (eds.) Narcolepsy. Proceedings of the first international symposium on narcolepsy, 1975. Montpellier, France. Spectrum, New York, NY, 1976; pp. 197–200.

  • 42

    Quaedackers L, Pillen S, Overeem S. Recognizing the symptom spectrum of narcolepsy to improve timely diagnosis: a narrative review. Nat Sci Sleep 2021; 13: 1083–1096.

  • 43

    Thorpy MJ, Krieger AC. Delayed diagnosis of narcolepsy: characterization and impact. Sleep Med. 2014; 15: 502–507.

  • 44

    Rosenberg R, Kim AY. The AWAKEN survey: knowledge of narcolepsy among physicians and the general population. Postgrad Med. 2014; 126: 78–86.

  • 45

    Morrish E, King MA, Smith IE, et al. Factors associated with a delay in the diagnosis of narcolepsy. Sleep Med. 2004; 5: 37–41.

  • 46

    Szűcs A, Janszky J, Holló A, et al. Misleading hallucinations in unrecognized narcolepsy. Acta Psychiatr Scand. 2003; 108: 314–316.

  • 47

    Black J, Reaven NL, Funk SE, et al. Medical comorbidity in narcolepsy: findings from the Burden of Narcolepsy Disease (BOND) study. Sleep Med. 2017; 33: 13–18.

  • 48

    Franceschini C, Pizza F, Antelmi E, et al. Narcolepsy treatment: pharmacological and behavioral strategies in adults and children. Sleep Breath 2020; 24: 615–627.

  • 49

    Chung IH, Chin WC, Huang YS, et al. Pediatric narcolepsy – a practical review. Children 2022; 9: 974.

  • 50

    Kallweit U, Bassetti CL. Pharmacological management of narcolepsy with and without cataplexy. Expert Opin Pharmacother. 2017; 18: 809–817.

  • 51

    Bassetti CLA, Kallweit U, Vignatelli L, et al. European guideline and expert statements on the management of narcolepsy in adults and children. J Sleep Res. 2021; 30: e13387.

  • 52

    Ivanenko A, Tauman R, Gozal D. Modafinil in the treatment of excessive daytime sleepiness in children. Sleep Med. 2003; 4: 579–582.

  • 53

    Lecendreux M, Berthier J, Corny J, et al. Intravenous immunoglobulin therapy in pediatric narcolepsy: a nonrandomized, open-label, controlled, longitudinal observational study. J Clin Sleep Med. 2017; 13: 441–453.

  • 54

    Dauvilliers Y, Carlander B, Rivier F. Successful management of cataplexy with intravenous immunoglobulins at narcolepsy onset. Ann Neurol. 2004; 56: 905–908.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 22 41
Sep 2024 0 42 44
Oct 2024 0 134 40
Nov 2024 0 69 31
Dec 2024 0 43 38
Jan 2025 0 24 14
Feb 2025 0 0 0