Bevezetés: A menopausa időszaka számos pszichés tünet kialakulásával jár a nők számára, amit a pandémia megjelenése tovább mélyített. Célkitűzés: Kutatásunk során a perimenopausalis tünetek kialakulásának időpontját, jellegét és a mentális jóllétet vizsgáltuk, figyelembe véve a COVID–19-járvány okozta hatásokat (oltások, fertőzöttség). Módszer: Vizsgálatunkban menopausában lévő nőket kérdeztünk meg a változókort kísérő tüneteikről (n = 264, átlagéletkor: 50,69 év, SD = 4,88). A résztvevők szociodemográfiai, valamint nőgyógyászati kérdésekre és a következő pszichológiai kérdőívekre válaszoltak: Kapcsolati Elégedettség Skála, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, Énhatékonyság Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála, Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív. Továbbá a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos stresszorok feltárását célzó saját összeállítású kérdőív is szerepelt a kérdőívcsomagban, amelyet online felületen tettünk elérhetővé. Eredmények: A perimenopausában lévő nők 12,9%-a tartozott a középsúlyos depresszió kategóriájába, és súlyos depressziót jelző értéket mutatott a résztvevők 8%-a. Az orvosi segítségért forduló, változókorban lévő nők alacsonyabb szintű szorongással és depresszióval küzdöttek. A COVID–19-hatásokat, valamint a fertőzöttség és az oltások felvételének stresszhatásait vizsgálva azt találtuk, hogy a koronavírus-járvány idején a szociális távolságtartás, az izoláció, a fertőzéstől való félelem volt a legmarkánsabb stresszor. A fertőzésen már átesettek csoportjában szignifikánsan kisebb depressziót (t(154,876) = 2,333, p = 0,021) és szorongást (t(186) = 2,050, p = 0,042) jelző értéket és az élettel való nagyobb elégedettségre (t(186) = –2,283, p = 0,024) utaló értéket kaptunk, mint azoknál, akik még nem fertőződtek meg. Az oltások felvétele nem csökkentette a szorongás- és depresszióértékeket. Megbeszélés és következtetés: Az életvitelt megnehezítő változókor gyakoribb szorongással és depresszióval, valamint kisebb énhatékonysággal és élettel való elégedettséggel járt együtt. A pandémia megjelenése tartósan, többnyire negatívan befolyásolta a vizsgálatban részt vevők mentális egészségét. A változókorban lévő nők gondozása során elengedhetetlen a pszichés tünetek felmérése a páciensek életminőségének javítása érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(7): 249–259.
Introduction: The menopause is associated with the onset of a number of psychological symptoms in women, which have been exacerbated by the emergence of the pandemic. Objective: Our study investigated the timing, nature and psychological well-being of the onset of perimenopausal symptoms, taking into account the effects of COVID–19 pandemic (vaccination, infection). Method: In our study, we asked menopausal women about their symptoms associated with the menopause (n = 264, mean age: 50.69 years, SD = 4.88). Participants answered socio-demographic and gynaecological questions and the following psychological questionnaires: Relationship Assessment Scale, Multidimensional Scale of Perceived Social Support, Self-Efficacy Questionnaire, Satisfaction With Life Scale, Spielberger State-Trait Anxiety Inventory, Beck Depression Inventory. In addition, a self-administered questionnaire to explore stressors related to the coronavirus epidemic was included in the questionnaire package and made available online. Results: 12.9% of perimenopausal women were in the moderate depression category, and 8% of participants had major depression. Menopausal women who sought medical help had lower levels of anxiety and depression. When the researchers looked at the effects and stressors of infection and vaccination uptake, they found that social distancing, isolation and fear of infection were the most prominent stressors during the coronavirus epidemic. The group of those already infected had significantly lower depression (t(154,876) = 2.333, p = 0.021) and anxiety (t(186) = 2.050, p = 0.042) and higher life satisfaction (t(186) = –2.283, p = 0.024) than those not yet infected. Vaccination did not reduce anxiety and depression scores. Discussion and conclusion: A more difficult time in life was associated with higher levels of anxiety and depression, and lower levels of self-efficacy and life satisfaction. The onset of the pandemic had a lasting, mostly negative impact on the mental health of the study participants. The assessment of psychological symptoms is essential in the care of menopausal women. It can help improve patients’ quality of life. Orv Hetil. 2024; 165(7): 249–259.
International Federation of Gynaecology and Obstetrics. Menopause, a normal part of aging. 18 October, 2019. Available from: https://www.figo.org/news/menopause-normal-part-aging [accessed: 5 Dec., 2021] 2019.
Gold EB. The timing of the age at which natural menopause occurs. Obstet Gynecol Clin North Am. 2011; 38: 425–440.
László Á. Keeping women healthy and preventing disease during the menopause. Recommendations for hormone therapy during the menopause. [A nők egészségének megőrzése és betegségeik megelőzése a változókorban. Ajánlások a menopauzális hormonterápiával kapcsolatban. A Magyar Menopausa Társaság 2016. augusztusi állásfoglalása.] Available from: https://www.eszrevetlenvaltozas.hu/kepek/orvosoknak/mmt_allasfoglalasa_2016_augusztus.pdf [accessed: March 4, 2021]. [Hungarian]
Papp Z. Textbook of obstetrics and gynecology. Seventh edition. [Papp Z. A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Hetedik kiadás.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2023. [Hungarian]
Pál A. (ed.) Textbook of obstetrics and gynecology [Pál A. (szerk.) A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2019. [Hungarian]
Szádóczky E. Perimenopausa (climax). In: C. Molnár E, Füredi J, Papp Z. (eds.) Obstetric-gynecological psychology and psychiatry. [Perimenopauza (klimax). In: C. Molnár E, Füredi J, Papp Z. (szerk.) Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006; pp. 93–101. [Hungarian]
Davis SR, Jane F. Sex and perimenopause. Aust Fam Physician 2011; 40: 274–278.
Magon N, Chauhan M, Malik S, et al. Sexuality in midlife: where the passion goes? J Midlife Health 2012; 3: 61–65.
Süss H, Ehlert U. Psychological resilience during the perimenopause. Maturitas 2020; 131: 48–56.
Derry P. Coping with distress during perimenopause. Women & Therapy 2004; 27: 165–177.
Seritan AL, Iosif AM, Park JH, et al. Self-reported anxiety, depressive, and vasomotor symptoms: a study of perimenopausal women presenting to a specialized midlife assessment center. Menopause 2010; 17: 410–415.
Remport J, Blázovics A. Phytoestrogens in the treatment of menopause. [Fitoösztrogének a menopauza terápiájában.] Orv Hetil. 2017; 158: 1243–1251. [Hungarian]
Baber RJ, Panay N, Fenton A. 2016 IMS Recommendations on women’s midlife health and menopause hormone therapy. Climacteric 2016; 19: 109–150.
Panay N, Hamoda H, Arya R, et al. The 2013 British Menopause Society & Women’s Health Concern recommendations on hormone replacement therapy. Menopause Int. 2013; 19: 59–68.
Magyar Z, Csapó Zs, Papp Z. The effect of postmenopausal hormone replacement therapy on endometrial bleeding. [A postmenopausalis hormonpótló kezelés hatása a változókorban jelentkező vérzészavarra.] Orv Hetil. 2007; 148: 1451–1459. [Hungarian]
Takács I, Dank M, Majnik J, et. al. Hungarian consensus recommendation on the role of vitamin D in disease prevention and treatment. [Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében.] Orv Hetil. 2022; 163: 575–584. [Hungarian]
Babalola E, Noel P, White RG. The biopsychosocial approach and global mental health: synergies and opportunities. Ind J Social Psychiatry 2017; 33: 291–296.
Sarafino EP, Smith TW. (eds.) Stress, biopsychosocial factors, and illness. In: Health psychology: Biopsychosocial interactions. Wiley, John Wiley & Sons. Inc, Hoboken, NJ, 2014; pp. 80–109.
Cristal-Lilov A, Erez O, Ben-Salmon A. The biopsychosocial structures and mechanisms of gynecological and obstetric disorders and the importance of interdisciplinary research. Int J Psychiatr Res. 2021; 4: 1–6.
Sahin B, Cura Sahin G, Sahin B. The effect of the COVID-19 pandemic on perimenopausal symptoms. Pam Med J. 2022; 15: 367–374.
Straub RH. The complex role of estrogens in inflammation. Endocr Rev. 2007; 28: 521–574.
Li K, Chen G, Hou H, et al. Analysis of sex hormones and menstruation in COVID-19 women of child-bearing age. Reprod Biomed Online 2021; 42: 260–267.
Huang B, Cai Y, Li N, et al. Sex-based clinical and immunological differences in COVID-19. BMC Infect Dis. 2021; 21: 647.
Garg R, Agrawal P, Gautam A, et al. COVID-19 outcomes in postmenopausal and perimenopausal females: is estrogen hormone attributing to gender differences? J Midlife Health 2020; 11: 250–256.
Wong KK, Heilig CH, Hause A, et al. Menstrual irregularities and vaginal bleeding after COVID-19 vaccination reported to v-safe active surveillance, USA in December, 2020–January, 2022: an observational cohort study. Lancet Digit Health 2022; 4: e667–e675.
Brys Z, Albert F, Pénzes M. COVID–19 vaccination refusal in the active Hungarian adult population in December, 2021. An exploratory study. [A COVID–19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében. Feltáró vizsgálat.] Orv Hetil. 2022; 163: 1135–1143. [Hungarian]
Ugrin I, Dombrádi V, Joó T, et al. Lifelong vaccination strategy as a tool against pandemics in Hungary. [Élethosszan át tartó oltási stratégia mint eszköz a pandémiák elleni védekezésben Magyarországon.] Orv Hetil. 2022; 163: 535–543. [Hungarian]
Falus A. Coronavirus pandemic – the COVID–19 kaleidoscope today (May, 2022). [Koronavírus-világjárvány – a COVID–19-kaleidoszkóp ma (2022. május).] Orv Hetil. 2022; 163: 935–942. [Hungarian]
Angyal K, Tajthy AM, Drácz B, et al. The most common gastrointestinal alterations in patients with post-COVID syndrome. [A poszt-COVID-szindrómával diagnosztizált betegek leggyakoribb gastrointestinalis eltérései.] Orv Hetil. 2023; 164: 1206–1212. [Hungarian]
Stewart S, Newson L, Briggs TA, et al. Long COVID risk – a signal to address sex hormones and women’s health. Lancet Reg Health Eur. 2021; 11: 100242.
Cybulska AM, Głębicka K, Stanisławska M, et al. The relationship between social support and mental health problems of peri- and postmenopausal women during the SARS-CoV-2 pandemic. Int J Environ Res Public Health 2023; 20: 2501.
Kopp MS, Schwarzer R, Jerusalem M. Hungarian questionnaire in psychometric scales for cross-cultural self-efficacy research. Zentrale Universitäts Druckerei der FU Berlin, 1993.
Martos T, Sallay V, Szabó T, et al. Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Relationship Assessment Scale (RAS-H). [A Kapcsolati Elégedettség Skála magyar változatának (RAS-H) pszichometriai jellemzői.] Mentálhig Pszichoszom. 2014; 15: 245–258. [Hungarian]
Papp-Zipernovszky O, Kékesi MZ, Jámbori Sz. Validation of the Hungarian version of Multidimensional Scale of Perceived Social Support. [A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyelvű validálása.] Mentálhig Pszichoszom. 2017; 18: 230–262. [Hungarian]
Martos T, Sallay V, Désfalvi J, et. al. Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Satisfaction with Life Scale (SWLS-H). [Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői.] Mentálhig Pszichoszom. 2014; 15: 289–303. [Hungarian]
Sipos K, Sipos M, Spielberger CD. The Hungarian version of the State-Trait Anxiety Inventory (STAI). In: Mérei F, Szakács F. (eds.) Psychodiagnostic vademecum I/2. [A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In: Mérei F, Szakács F. (szerk.) Pszichodiagnosztikai vademecum I/2.] Tankönyvkiadó, Budapest, 1988; pp. 123–135. [Hungarian]
Beck AT, Ward CH, Mendelson M, et al. An inventory for measuring depression. Arch Gen Psychiatry 1961; 4: 561–571.
Perczel Forintos D, Kiss Zs, Ajtay Gy. Clinical psychology questionnaires and rating scales. [Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában.] Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest, 2007. [Hungarian]