Authors:
Fanni Zsarnóczky-Dulházi Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Kineziológia Tanszék Budapest, Alkotás u. 42–48., 1123 Magyarország

Search for other papers by Fanni Zsarnóczky-Dulházi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Ádám Lelbach Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Kineziológia Tanszék Budapest, Alkotás u. 42–48., 1123 Magyarország
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Tanszéki Csoport Budapest Magyarország
Dr. Rose Magánkórház Budapest Magyarország

Search for other papers by Ádám Lelbach in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Levente Racz Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Kineziológia Tanszék Budapest, Alkotás u. 42–48., 1123 Magyarország

Search for other papers by Levente Racz in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Lukasz Trzaskoma Department of Theory of Sport, Faculty of Physical Education, Józef Piłsudski University of Physical Education in Warsaw Varsó Lengyelország

Search for other papers by Lukasz Trzaskoma in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
István Berkes Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by István Berkes in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Tekla Sümegi Nemzeti Kézilabda Akadémia Balatonboglár Magyarország

Search for other papers by Tekla Sümegi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Bence Kopper Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Kineziológia Tanszék Budapest, Alkotás u. 42–48., 1123 Magyarország

Search for other papers by Bence Kopper in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés: A világjárvány ráébresztette a társadalmat arra, hogy adódhatnak olyan különleges helyzetek, amikor a betegek nem tudnak személyesen találkozni egészségügyi szakembereikkel, az ellátás folyamatossága mégsem szakadhat meg. A gyógytornaellátás során eddig is általánosan alkalmazott eljárás volt a személyes alkalmak közötti otthoni gyakorlásra ösztönzés a terápia sikeressége érdekében. Ám a foglalkozásokon megtanult és begyakorolt feladatok ismétlésszáma és pontossága kérdéses az otthoni környezetben, ami csökkentheti az eredményességet, és növelheti a sérülésveszélyt. Célkitűzés: Kutatásunkban olyan megoldást teszteltünk, amely megfizethető és széles körben elérhető eszközöket, okostelefont és laptopot használ képernyőmegosztási technológia alkalmazásával. Módszer: A 3 hétig tartó vizsgálatunkban négy csoport (vizsgálati: fiatal, n = 50, életkor 25,6 ± 3,1 év; idősebb felnőttek, n = 50, életkor 74,8 ± 9,1 év; kontroll: fiatal, n = 20, életkor 26,25 ± 3,6 év; idősebb felnőttek, n = 20, életkor 70,15 ± 5,2 év) vett részt. A résztvevők feladata guggolási és térdemelési gyakorlatok végrehajtása volt egy előre meghatározott végtagszöghelyzetig. A vizsgálati csoport tagjai a végtagmozgások és szöghelyzetek nyomon követésére egy – goniométeres alkalmazással a combjukra rögzített – okostelefont és egy aktivált képernyőmegosztási funkcióval rendelkező laptopot használtak, amely valós idejű önellenőrzést tett lehetővé. Eredmények: A célszögtől való eltérés szignifikánsan csökkent (a guggolás esetében a fiataloknál 7,7°-ról 1,7°-ra, az idősebbeknél 16,4°-ról 7,3°-ra; térdemelés esetén a fiataloknál 10,8°-ról 3,2°-ra, az idősebbeknél 14,8°-ról 6,4°-ra), vagyis a gyakorlatok végrehajtása szignifikánsan pontosabb lett a vizsgálati csoportokban. Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy amikor a résztvevők numerikus visszajelzést kaptak a laptop képernyőjén keresztül, akkor a gyakorlat végrehajtásának pontossága jelentősen megnőtt. Összehasonlításaink és statisztikai elemzéseink alapján összességében kijelenthetjük, hogy olyan, könnyen hozzáférhető eszközök és módszerek is felhasználhatók az otthoni mozgásszervi rehabilitáció eredményességének javításához, mint az okostelefon és a laptop. Orv Hetil. 2024; 165(7): 265–273.

Introduction: The pandemic has awakened the society to the fact, that special situations might occur when patients are not able to meet face-to-face with their healthcare professionals. In the case of physical therapy, this means exercises have to be performed mainly independently in a home environment by the patients. The lack of accuracy of the previously learned tasks decreases the quality of performance, as well as increases the risk of injuries. Objective: We introduced a solution implementing affordable and widely available devices, a smartphone and a laptop using screenshare technology. Method: In our study, four groups (experimental: young, n = 50, age 25.6 ± 3.1 years; older adults, n = 50, age 74.8 ± 9.1 years; control: young, n = 20, age 26.25 ± 3.6 years; older adults, n = 20, age 70.15 ± 5.2 years) were asked to perform squats and knee raises until pre-specified target limb angle positions. To monitor the limb movements, participants used a smartphone secured on their thigh with a goniometer application and a laptop with activated screenshare function. Results: The executions of the exercises were significantly more accurate (deviation from target angle decreased for squats, young: 7.7 to 1.7°, older: 16.4 to 7.3°; for knee-raise, young: 10.8 to 3.2°, older: 14.8 to 6.4°, respectively; p<0.05) after the technology was used. Conclusion: Our results indicate, that if subjects received numerical feedback through the laptop screen, the accuracy of the exercise execution significantly increased. We conclude that easily accessible tools and methods can serve as a basis for improvements in the effectiveness of home-based musculoskeletal rehabilitation not just for young but also for older adults. Orv Hetil. 2024; 165(7): 265–273.

  • 1

    Lelbach A. Compelling demographics. Innovations in gerontechnology from Japan. [Kényszerítő demográfia. Gerontológiai újdonságok Japánból.] Idősgyógyászat 2017; 2: 125–126. [Hungarian]

  • 2

    Lelbach A, Szedlacsek Zs. Unexpected turn in the spring of 2020 – the effect of Covid-19 epidemy on accelerated digitalization concerning geriatric care – the spread of telemedicine. [Nem várt fordulat 2020 tavaszán – a Covid-19 járvány hatása a geriátriai ellátást is érintő felgyorsult digitalizációra – a telemedicina elterjedése.] Idősgyógyászat 2020; 5: 26–28. [Hungarian]

  • 3

    Tan SS, Goonawardene N. Internet health information seeking and the patient-physician relationship: a systematic review. J Med Internet Res. 2017; 19: e9.

  • 4

    Riggare S. E-patients hold key to the future of healthcare. Br J Sports Med. 2020; 5: 1065–1066.

  • 5

    World Health Organization. WHO Director-General’s opening remarks at the media briefing on COVID-19 – 11 March 2020. Available from: https://www.who.int/dg/speeches/detail/who-director-general-s-opening-remarks-at-the-media-briefing-on-covid-19---11-march-2020 [accessed: Aug 25, 2022].

  • 6

    Lelbach A, Benyei E. Ageing societies and the first and second waves of the COVID-19 pandemic – Statements of the European Geriatric Medicine Society and measures of the Hungarian Government concerning older people. Dev Health Sci. 2022; 4: 33–37.

  • 7

    Watson AR, Wah R, Thamman R. The value of remote monitoring for the COVID-19 pandemic. Telemed J E Health 2020; 26: 1110–1112.

  • 8

    Győrffy Zs, Békási S, Szathmári-Mészáros N, et al. Possibilities of telemedicine regarding the COVID–19-pandemic in light of the international and Hungarian experiences and recommendations. [A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében.] Orv Hetil. 2020; 161: 983–992. [Hungarian]

  • 9

    Lee J, Ryu H. Usability of a new digital walking program for older adults: a pilot study. BMC Geriatr. 2023; 23: 193.

  • 10

    Roh M, Won Y. Impact of online-delivered ehealth literacy intervention on ehealth literacy and health behavior outcomes among female college students during Covid-19. Int J Environ Res Public Health 2023; 20: 2044.

  • 11

    Balasubramanian GV, Beaney P, Chambers R. Digital personal assistants are smart ways for assistive technology to aid the health and wellbeing of patients and carers. BMC Geriatr. 2021; 21: 643.

  • 12

    World Health Organization. The American Telemedicine Association. Telemedicine telehealth, and health information technology. Available from: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/digital-health-documents/global-observatory-on-digital-health/usa_support_tele.pdf?sfvrsn=1c0a523b_3 [accessed: Aug 6, 2022].

  • 13

    Zsarnóczky-Dulházi F, Lelbach Á, Rácz L, et al. Digital innovations and info-communication technology in the care of older adults. [A digitális innovációk és infokommunikációs eszközök az időskori betegellátásban.] Idősgyógy. 2020; 5: 96–101. [Hungarian]

  • 14

    Nascimento LM, Bonfati LV, Freitas MB, et al. Sensors and systems for physical rehabilitation and health monitoring. A review. Sensors (Basel) 2020; 20: 4063.

  • 15

    Majumder S, Deen MJ. Smartphone sensors for health monitoring and diagnosis. Sensors (Basel) 2019; 19: 2164.

  • 16

    Lang CE, Barth J, Holleran CL, et al. Implementation of wearable sensing technology for movement: pushing forward into the routine physical rehabilitation care field. Sensors (Basel) 2020; 20: 5744.

  • 17

    Vieira A, Gabriel J, Melo C, et al. Kinect system in home-based cardiovascular rehabilitation. Proc Inst Mech Eng H. 2017; 231: 40–47.

  • 18

    Steiner B, Elgert L, Saalfeld B, et al. Health-enabling technologies for telerehabilitation of the shoulder: a feasibility and user acceptance study. Methods Inf Med. 2020; 59(S 02): e90–e99.

  • 19

    Anton D, Berges I, Bermúdez J, et al. A telerehabilitation system for the selection, evaluation and remote management of therapies. Sensors (Basel) 2018; 18: 1459.

  • 20

    Asimakopoulos S, Asimakopoulos G, Spillers F. Motivation and user engagement in fitness tracking: heuristics for mobile healthcare wearables. Informatics 2017; 4: 5.

  • 21

    Taylor ML, Thomas EE, Snoswell CL, et al. Does remote patient monitoring reduce acute care use? A systematic review. BMJ Open 2021; 11: e040232.

  • 22

    Faber M, Andersen MH, Sevel C, et al. The majority are not performing home-exercises correctly two weeks after their initial instruction – an assessor-blinded study. Peer J. 2015; 3: e1102.

  • 23

    Ostry DJ, Darainy M, Mattar AA, et al. Somatosensory plasticity and motor learning. J Neurosci. 2010; 30: 5384–5393.

  • 24

    Wong JD, Wilson ET, Gribble PL. Spatially selective enhancement of proprioceptive acuity following motor learning. J Neurophysiol. 2011; 105: 2512–2521.

  • 25

    Ostry DJ, Gribble PL. Sensory plasticity in human motor learning. Trends Neurosci. 2016; 39: 114–123.

  • 26

    Kim HJ, Kramer JF. Effectiveness of visual feedback during isokinetic exercise. J Orthop Sports Phys Ther. 1997; 26(6): 318–323.

  • 27

    Michalis M, Finn KJ, Podstawski R, et al. Differences in cardiorespiratory responses of young and senior male endurance athletes to maximal graded exercise test. Physiol Int. 2020; 107: 444–454.

  • 28

    Tack C. Artificial intelligence and machine learning applications in musculoskeletal physiotherapy. Musculoskelet Sci Pract. 2018; 39: 164–169.

  • 29

    Kao CK, Liebovitz DM. Consumer mobile health apps: current state, barriers, and future directions. PM&R 2017; 9(Suppl): S106–S115.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2023 0 0 0
Nov 2023 0 0 0
Dec 2023 0 0 0
Jan 2024 0 0 0
Feb 2024 0 235 209
Mar 2024 0 111 41
Apr 2024 0 7 8