Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 8
Szorongás, depresszió, valamint fizikai tüneti terhek felmérése és összefüggéseik megismerése daganatos betegek körében
Authors:
Gergely Varga Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, I. Belgyógyászati Klinika Pécs Magyarország

Search for other papers by Gergely Varga in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Rita Horváth Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék Pécs, Rákóczi út 2., 7623 Magyarország

Search for other papers by Rita Horváth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Csilla Busa Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék Pécs, Rákóczi út 2., 7623 Magyarország

Search for other papers by Csilla Busa in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Edit Virág Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Onkoterápiás Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by Edit Virág in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
László Mangel Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Onkoterápiás Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by László Mangel in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Ágnes Csikós Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék Pécs, Rákóczi út 2., 7623 Magyarország

Search for other papers by Ágnes Csikós in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
309–317
Online Publication Date:
25 Feb 2024
Publication Date:
25 Feb 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.32984
Keywords:
anxiety; depression; physical symptoms; cancer; connections;
Keywords (Hungarian):
szorongás; depresszió; fizikai tüneti terhek; daganatos betegség; összefüggések;
Open access

Bevezetés: A daganatos megbetegedésekre jellemzőek a megnövekedett pszichés terhek. A jelentős fizikai tüneti terhek, a multimorbiditás, a szorongás és a depresszió kialakulásának kockázati tényezői lehetnek daganatos betegekben, mely összefüggések vizsgálatára tudomásunk szerint eddig még nem került sor Magyarországon. Célkitűzés: Célunk volt (1) felmérni a szorongás és (2) a depresszió szintjét daganatos betegek körében, (3) megvizsgálni, hogy milyen fizikai tüneti terhek jelennek meg leginkább az onkológiai betegek között, (4) megismerni a szorongás, a depresszió és a fizikai tüneti terhek és (5) a multimorbiditás összefüggéseit. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkba 18. életévüket betöltött, daganatos megbetegedés diagnózisával rendelkező betegeket vontunk be. A kvantitatív adatok feldolgozása során az eredményeket 0,05 alatti p-érték esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A vizsgálatban 113 beteg vett részt. A válaszadók 29,2%-ában a normális határértéknél magasabb szintű szorongást mértünk, a depresszió pedig 36,2%-ban volt jelen különböző súlyosságban. Alvási nehézségekről a megkérdezettek 69,5%-a, fáradtságról 66,3%, fájdalomról 52,2% számolt be. A normálérték feletti szorongást és depressziót mutatók átlagosan több fizikai tüneti terhet említettek. Szignifikáns összefüggés volt kimutatható a normálérték feletti depressziót mutatók és a fáradtság, valamint a fájdalom között. A multimorbiditást tekintve a normálérték feletti szorongást mutatók átlagosan több krónikus betegséggel rendelkeztek. Megbeszélés: Vizsgálatunkban a szorongás szintje magasabb, a depresszió szintje azonban egyezik a nemzetközi adatokkal. Az alvási nehézségek nagyobb arányban fordulnak elő vizsgálatunkban, a fáradtság és a fájdalom előfordulása azonban összhangban áll a nemzetközi kutatások eredményeivel. Az eddig publikált nemzetközi vizsgálatokhoz hasonlóan vizsgálatunk is a multimorbiditás, a megnövekedett fizikai tüneti terhek, továbbá a szorongás és a depresszió közötti jelentős összefüggésre utal. Következtetés: A szorongás és a depresszió nagy arányban van jelen onkológiai betegekben. A legnagyobb arányban az alvási nehézségek fordulnak elő, ezt követi a fáradtság és a fájdalom. A szorongás és depresszió mértéke összefüggést mutat a fizikai tüneti terhekkel, valamint a multimorbiditás is fokozza a betegek szorongásszintjét. Orv Hetil. 2024; 165(8): 309–317.

Introduction: Cancer is characterized by increased psychological burdens. Significant physical symptoms and multimorbidity can be risk factors for the development of anxiety and depression in cancer patients, the correlations of which have not yet been investigated in Hungary. Objective: Our aim was to (1) assess the level of anxiety and (2) depression among cancer patients, (3) examine which physical symptoms are the most common in oncology patients, (4) learn about anxiety, depression and physical symptoms, (5) observe the relationships of multimorbidity in cancer patients. Methods: In our cross-sectional study, we included patients over the age of 18 diagnosed with cancer. During the processing of the quantitative data, the results were considered significant if the p value was below 0.05. Result: 113 patients participated in the study. In 29.2% of the respondents, we measured a level of anxiety higher than the normal limit, and depression was present in 36.2% in varying degrees of severity. Sleep difficulties were reported by 69.5% of those interviewed, fatigue by 66.3%, and pain by 52.2%. Those showing anxiety and depression above the normal value reported having more physical symptoms on average. A significant correlation was demonstrated between those showing depression above the normal value and fatigue and pain. In terms of multimorbidity, those showing a higher level of anxiety suffered from more chronic diseases on average. Discussion: The level of anxiety in our study is higher, but the level of depression is in line with international data. Sleep difficulties occur more frequently in our study, but the occurrence of fatigue and pain is consistent with the results of international research. Similar to international studies published so far, our study also points to a significant correlation between multimorbidity, increased physical symptoms, and anxiety and depression. Conclusion: Anxiety and depression are present in high proportion of oncology patients. Among these patients, sleep difficulties occur in the highest proportion, followed by fatigue and pain. Not only do the levels of anxiety and depression show a direct correlation with the physical symptoms experienced by the patients, but in addition it has been observed that multimorbidity also increases the level of anxiety in patients. Orv Hetil. 2024; 165(8): 309–317.
  • 1

    Sung H, Ferlay J, Siegel RL, et al. Global cancer statistics 2020: GLOBOCAN estimates of incidence and mortality worldwide for 36 cancers in 185 countries. CA Cancer J Clin. 2021; 71: 209–249.

  • 2

    Bálint L, Kovács K. Mortality. In: Monostori J, Őri P, Spéder Z. (eds.) Demographic portrait 2021. [Halandóság. In: Monostori J, Őri P, Spéder Z. (szerk.) Demográfiai portré 2021.] Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2021; 183–210. [Hungarian]

  • 3

    Temel JS, Greer JA, El-Jawahri A, et al. Effects of early integrated palliative care in patients with lung and GI cancer: a randomized clinical trial. J Clin Oncol. 2017; 35: 834–841.

  • 4

    Jordan K, Aapro M, Kaasa S, et al. European Society for Medical Oncology (ESMO) position paper on supportive and palliative care. Ann Oncol. 2018; 29: 36–43.

  • 5

    Smith TJ, Temin S, Alesi ER, et al. American Society of Clinical Oncology provisional clinical opinion: the integration of palliative care into standard oncology care. J Clin Oncol. 2012; 30: 880–887.

  • 6

    Wood DE. National Comprehensive Cancer Network (NCCN) clinical practice guidelines for lung cancer screening. Thorac Surg Clin. 2015; 25: 185–197.

  • 7

    Horváth O, Rácz K, Jakus N, et al. Effective integration of hospice palliative care into national oncology and general practice. [A hospice-palliatív ellátás hatékony integrálása a hazai onkológiai és családorvosi gyakorlatba.] Orv Hetil. 2022; 163: 1520–1527. [Hungarian]

  • 8

    World Health Organization. Pain relief and palliative care. In: National cancer control programmes: policies and managerial guidelines (2nd ed.). Office of Publications, Geneva, 2002; pp. 83–91.

  • 9

    Sepúlveda C, Marlin A, Yoshida T, et al. Palliative care: the World Health Organization’s global perspective. J Pain Symptom Manage 2002; 24: 91–96.

  • 10

    Bóna A. The psychology of crisis. In: Kiss ECs, Sz. Makó H. (eds.) Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. [A krízis lélektana. In: Kiss ECs, Sz. Makó H. (szerk.) Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana.] Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Budapest, 2015; pp. 123–137. [Hungarian]

  • 11

    Karádi O, Mangel LC. Literature review of evidence-based follow-up strategies of cancer patients. [Daganatos betegek evidencia alapú gondozási stratégiáinak irodalmi áttekintése.] Orv Hetil. 2022; 163: 1704–1712. [Hungarian]

  • 12

    Rohánszky M, Katonai R, Konkolÿ Thege B. Psychosocial status of Hungarian cancer patients. [Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota.] Orv Hetil. 2014; 155: 1024–1032. [Hungarian]

  • 13

    Mitchell AJ, Chan M, Bhatti H, et al. Prevalence of depression, anxiety, and adjustment disorder in oncological, haematological, and palliative-care settings: a meta-analysis of 94 interview-based studies. Lancet Oncol. 2011; 12: 160–174.

  • 14

    Mehnert A, Koch U, Schulz H, et al. Prevalence of mental disorders, psychosocial distress and need for psychosocial support in cancer patients – study protocol of an epidemiological multi-center study. BMC Psychiatry 2012; 12: 70.

  • 15

    Grassi L, Caruso R, Riba MB, et al. Anxiety and depression in adult cancer patients: ESMO cinical practice guideline. ESMO Open 2023; 8: 101155.

  • 16

    Curran L, Sharpe L, Butow P. Anxiety in the context of cancer: a systematic review and development of an integrated model. Clin Psychol Rev. 2017; 56: 40–54.

  • 17

    Szelei A, Döme P. Cancer and depression: a concise review. [Daganatos megbetegedések és a depresszió: rövid irodalmi áttekintés.] Orv Hetil. 2020; 161: 908–916. [Hungarian]

  • 18

    Grassi L, Nanni MG, Caruso R. Emotional distress in cancer: screening policy, clinical limitations and educational needs. J Med Pers. 2010; 8: 51–59.

  • 19

    Induru RR, Walsh D. Cancer-related insomnia. Am J Hosp Palliat Care. 2014; 31: 777–785.

  • 20

    Taylor DJ, Lichstein KL, Durrence HH, et al. Epidemiology of insomnia, depression, and anxiety. Sleep 2005; 28: 1457–1464.

  • 21

    Berger AM, Mooney K, Alvarez-Perez A, et al. Cancer-related fatigue, version 2.2015. J Natl Compr Canc Netw. 2015; 13: 1012–1039.

  • 22

    Jones JM, Olson K, Catton P, et al. Cancer-related fatigue and associated disability in post-treatment cancer survivors. J Cancer Surviv. 2016; 10: 51–61.

  • 23

    Te Boveldt N, Vernooij-Dassen M, Burger N, et al. Pain and its interference with daily activities in medical oncology outpatients. Pain Physician 2013; 16: 379–389.

  • 24

    Cunha R, da Silva Oliveira AG, Carvalho TD, et al. 1872P Pain in oncology: prevalence and characterization. Ann Oncol. 2020; 31(Suppl 4): S1067. Available from: http://www.annalsofoncology.org/article/S0923753420415157/fulltext [accessed: Mar 27, 2023].

  • 25

    Kroenke K, Theobald D, Wu J, et al. The association of depression and pain with health-related quality of life, disability, and health care use in cancer patients. J Pain Symptom Manage 2010; 40: 327–341.

  • 26

    Van Den Akker M, Buntinx F, Roos S, et al. Problems in determining occurrence rates of multimorbidity. J Clin Epidemiol. 2001; 54: 675–679.

  • 27

    Lutz W, Sanderson W, Scherbov S. The coming acceleration of global population ageing. Nature 2008; 451: 716–719.

  • 28

    Roland M, Paddison C. Better management of patients with multimorbidity. BMJ 2013; 346: f2510.

  • 29

    Jaisoorya TS, Bhaskarapillai B, Manoj L, et al. Risk estimates of anxiety and depressive disorders among primary care patients with chronic medical illness – a Indian study. Asian J Psychiatr. 2022; 74: 103190.

  • 30

    Zigmond AS, Snaith RP. The hospital anxiety and depression scale. Acta Psychiatr Scand. 1983; 67: 361–370.

  • 31

    Muszbek K, Székely A, Balogh ÉM, et al. Validation of the Hungarian translation of Hospital Anxiety and Depression Scale. Qual Life Res. 2006; 15: 761–766.

  • 32

    Vodermaier A, Millman RD. Accuracy of the hospital anxiety and depression scale as a screening tool in cancer patients: a systematic review and meta-analysis. Support Care Cancer 2011; 19: 1899–1908.

  • 33

    Wu Y, Levis B, Sun Y, et al. Accuracy of the Hospital Anxiety and Depression Scale Depression subscale (HADS-D) to screen for major depression: systematic review and individual participant data meta-analysis. BMJ 2021; 373: n972.

  • 34

    Bruera E, Kuehn N, Miller MJ, et al. The Edmonton Symptom Assessment System (ESAS): a simple method for the assessment of palliative care patients. J Palliat Care 1991; 7: 6–9.

  • 35

    Hui D, Bruera E. The Edmonton Symptom Assessment System 25 years later: past, present, and future developments. J Pain Symptom Manage 2017; 53: 630–643.

  • 36

    Bjelland I, Dahl AA, Haug TT, et al. The validity of the hospital anxiety and depression scale: an updated literature review. J Psychosom Res. 2002; 52: 69–77.

  • 37

    OECD/European Observatory on Health Systems and Policies. State of health in the EU, Hungary: country health profile 2021. OECD Pubishing, Paris, 2021; p. 6.

  • 38

    Zabora J, Brintzenhofe-Szoc KM, Curbow B, et al. The prevalence of psychological distress by cancer site. Psychooncology 2001; 10: 19–28.

  • 39

    Brintzenhofe-Szoc KM, Levin TT, Li Y, et al. Mixed anxiety/depression symptoms in a large cancer cohort: prevalence by cancer type. Psychosomatics 2009; 50: 383–391.

  • 40

    Walker J, Holm Hansen C, Martin P, et al. Prevalence of depression in adults with cancer: a systematic review. Ann Oncol. 2013; 24: 895–900.

  • 41

    Torzsa P, Szeifert L, Dunai K, et al. Diagnosis and therapy of depression in primary care. [A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban.] Orv Hetil. 2009; 150: 1684–1693. [Hungarian]

  • 42

    Szende A, Németh R. Health-related quality of life of the Hungarian population. [A magyar lakosság egészségi állapothoz kapcsolódó életminősége.] Orv Hetil. 2003; 144: 1667–1674. [Hungarian]

  • 43

    Al Maqbali M, Al Sinani M, Alsayed A, et al. Prevalence of sleep disturbance in patients with cancer: a systematic review and meta-analysis. Clin Nurs Res. 2022; 31: 1107–1123.

  • 44

    Al Maqbali M, Al Sinani M, Al Naamani Z, et al. Prevalence of fatigue in patients with cancer: a systematic review and meta-analysis. J Pain Symptom Manage 2021; 61: 167–189. e14.

  • 45

    Aman MM, Mahmoud A, Deer T, et al. The American Society of Pain and Neuroscience (ASPN) best practices and guidelines for the interventional management of cancer-associated pain. J Pain Res. 2021; 14: 2139–2164.

  • 46

    Fodeh SJ, Lazenby M, Bai M, et al. Functional impairments as symptoms in the symptom cluster analysis of patients newly diagnosed with advanced cancer. J Pain Symptom Manage 2013; 46: 500–510.

  • 47

    Lage DE, El-Jawahri A, Fuh CX, et al. Functional impairment, symptom burden, and clinical outcomes among hospitalized patients with advanced cancer. J Natl Compr Canc Netw. 2020; 18: 747–754.

  • 48

    Cooley ME, Short TH, Moriarty HJ. Symptom prevalence, distress, and change over time in adults receiving treatment for lung cancer. Psychooncology 2003; 12: 694–708.

  • 49

    Dai D, Coetzer H, Zion SR, et al. Multimorbidity and its associations with anxiety and depression among newly diagnosed patients with breast cancer: a retrospective observational cohort study in a US commercially insured and medicare advantage population. Cancer Control. 2022; 29: 10732748221140691.

  • 50

    Wu HS, Davis JE, Chen L. Impact of comorbidity on symptoms and quality of life among patients being treated for breast cancer. Cancer Nurs. 2019; 42: 381–387.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 38 27
Aug 2024 0 44 24
Sep 2024 0 37 29
Oct 2024 0 189 44
Nov 2024 0 83 19
Dec 2024 0 53 22
Jan 2025 0 36 13