Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 166: Issue 10
Digitális egészségügyi megoldások a COVID–19-járvány alatt és után
Két reprezentatív lakossági felmérés eredményei
Authors:
Edmond Girasek Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Budapest, Pf. 2., 1428 Magyarország

Search for other papers by Edmond Girasek in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Bence Döbrössy Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Budapest, Pf. 2., 1428 Magyarország

Search for other papers by Bence Döbrössy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
András Wernigg Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Budapest, Pf. 2., 1428 Magyarország

Search for other papers by András Wernigg in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Zsuzsa Győrffy Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Budapest, Pf. 2., 1428 Magyarország
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by Zsuzsa Győrffy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
377–384
Online Publication Date:
09 Mar 2025
Publication Date:
09 Mar 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2025.33243
Keywords:
attitudes; digital health; e-patients; internet information search; technology;
Keywords (Hungarian):
attitűdök; digitális egészség; e-páciensek; internetes információkeresés; technológia;
Open access

Introduction: Before the COVID–19 pandemic, the uptake of digital health solutions had been hindered by regulatory and strategic gaps, but during the pandemic, the rapid adoption of digital tools became necessary. With the pandemic over, the regulatory conditions are now in place in Hungary to support the use of digital health solutions, while the imperative for digital solutions has diminished. The question is how patient interest and demand for digital solutions will change in this situation. Objective: In our two nationally representative population surveys, we sought to answer the question of how the COVID–19 pandemic affected the population’s usage patterns, attitudes and needs for digital health solutions. Methods: We compared the results of two national representative population surveys. The first survey was carried out in October 2021, during the COVID–19 pandemic, by interviewing 1,500 people over telephone. The second survey was conducted in February 2024 by interviewing 1000 people (+100 elderly boost sample) online. Both samples are representative of the Hungarian adult population by gender, age, education and municipality type. Data collection for both surveys was carried out by Ipsos Zrt. Results: The results of the two population surveys show that the frequency and method of searching for health information online has changed significantly. The proportion of people who did not search for information online at all continued to decrease. The popularity of websites for health-related internet use increased, while the interest in blogs, podcasts and social platforms decreased. Awareness and use of digital tools also increased, particularly for online appointment booking, healthcare data sharing and social media use. Positive perceptions of the effectiveness of care decreased slightly, while concerns about technological frustration also eased. Conclusion: As the COVID–19 pandemic passed, digital health regulations emerged and the use of digital health technologies became commonplace among the population. Awareness and use of digital technologies increased significantly, especially for online appointment booking, e-prescription and wearables. Concerns about the potential disadvantages of using digital tools decreased, while expectations of benefits did not change significantly, indicating a more realistic perception. Patients’ need for digitalisation has now become an integral part of their care, supporting a more informed and active engagement in the healing process. Orv Hetil. 2025; 166(10): 377–384.

Bevezetés: A COVID–19-világjárvány előtt a digitális egészségügyi megoldások elterjedését szabályozási és stratégiai hiányosságok is akadályozták, a pandémia idején azonban a digitális eszközök gyors bevezetése szükségszerűvé vált. Ezen időszak után már rendelkezésre állnak a szabályozási feltételek Magyarországon is, amelyek a digitális egészségügyi megoldások használatát támogatják, ugyanakkor az alkalmazásuk iránti kényszer csökkent. Célkitűzés: Két országos reprezentatív lakossági kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a COVID–19-járvány milyen hatással volt a lakosság digitális egészségügyi megoldásokkal kapcsolatos használati szokásaira, attitűdjeire és igényeire. Módszerek: Két országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeit hasonlítjuk össze. Az első felmérést 2021 októberében, a COVID–19-járvány idején végeztük 1500 fő telefonon történő megkérdezésével, míg a második felmérést 2024 februárjában 1000 fő online kérdőíves megkeresésével. Mind a két minta nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a magyar felnőtt lakosságot. Az adatgyűjtést mindkét felmérés esetében az Ipsos Zrt. végezte. Eredmények: A két lakossági felmérés eredményei alapján az internetes egészségügyi információkeresés gyakorisága és módja jelentős változásokon ment keresztül. Azok aránya, akik egyáltalán nem keresnek információt az interneten, tovább csökkent. Az egészségügyi célú internethasználat során a weboldalak népszerűsége nőtt, míg a blogok, a podcastok és a közösségi platformok iránti érdeklődés csökkent. A digitális egészséggel kapcsolatos lehetőségek ismertsége és használata szintén növekedett, különösen az online időpontfoglalás, az egészségügyi adatok megosztása és a közösségi média használata terén. Az ellátás hatékonyságával kapcsolatos pozitív vélemények enyhén csökkentek, míg a technológiai frusztrációval kapcsolatos aggodalmak enyhültek. Következtetés: A COVID–19-járvány elmúltával megjelentek a digitális egészségüggyel kapcsolatos szabályozások, a lakosság körében pedig megszokottá vált a digitális egészségügyi technológiák használata. A digitális technológiák ismertsége és használata szignifikánsan növekedett, különösen az online időpontfoglalás, az e-recept és a viselhető eszközök esetében. A digitális eszközök használatának potenciális hátrányai iránti aggodalmak mérséklődtek, míg az előnyök iránti elvárások nem változtak jelentősen, ami reálisabb megítélést jelez. A páciensek digitalizációs igénye mára az ellátás szerves részévé vált, támogatva a tudatosabb, aktívabb szerepvállalást a gyógyulási folyamatban. Orv Hetil. 2025; 166(10): 377–384.
  • 1

    European Comission. Communication from the comission to the European Parliament, The Council, The European Econonomic and Social Comittee of The Regions on enabling the digital transformation of health and care in the Digital Single Market; empowering citizens and building a healthier society. In: COM/2018/233 final. Edited by European Commission, Brussels, 2018.

  • 2

    Al-Shorbaji N. The World Health Assembly resolutions on eHealth: eHealth in support of universal health coverage. Methods Inf Med. 2013; 52: 463–466.

  • 3

    Matt C, Hess T, Benlian A. Digital transformation strategies. Bus Inf Syst Eng. 2015; 57: 339–343.

  • 4

    Girasek E, Boros J, Döbrössy B, et al. E-patients in Hungary: Digital health use and attitudes based on a representative nationwide survey. [E-páciensek Magyarországon: Digitális egészséggel kapcsolatos ismeretek, szokások egy országos reprezentatív felmérés tükrében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1159–1165. [Hungarian]

  • 5

    OECD. Digital health. In: OECD Health az Glance 2023. OECD, Paris, 2023.

  • 6

    Google Trends. Look at the favorite topics of 2021. [Tekintse meg 2021 felkapott témáit.] Available from: https://trends.google.hu/trends/yis/2021/HU/ [accessed: Nov 10, 2024]. [Hungarian]

  • 7

    Döbrössy B, Girasek E, Győrffy Zs. The adaptation of digital health solutions during the COVID-19 pandemic in Hungary: a scoping review. IJHPM 2024; 13: 7940.

  • 8

    DataReportal. Digital 2024: Hungary. Available from: https://datareportal.com/reports/digital-2024-hungary [accessed: Nov 10, 2024].

  • 9

    Google Trends 2024. Availabe from: https://trends.google.hu/trends/explore?geo=HU&hl=hu [accessed: Nov 10, 2024].

  • 10

    IBM Corporation IBM SPSS Statistics for Windows, Version 29.0. IBM Corporation, Armonk, NY, 2020.

  • 11

    Di Novi C, Kovacic M, Orso CE. Online health information seeking behavior, healthcare access, and health status during exceptional times. J Econ Behav Organ. 2024; 220: 675–690.

  • 12

    Diaz Hernandez L, Fischer R, Zeller A. Health information, what do people search and where? a cross-sectional online survey study in the adult Swiss population. PLoS ONE 2024; 19: e0312120.

  • 13

    Alzghaibi H. People behavioral during health information searching in COVID-19 era: a review. Front Public Health 2023; 11: 1166639.

  • 14

    Zsigmond Cs, Vitrai J, Brys Z. Analysis of beliefs about COVID–19 vaccines among the adult Hungarian population from a health communication perspective. [A COVID–19 elleni védőoltással kapcsolatos hiedelmek egészségkommunikációs szempontú elemzése a felnőtt magyar lakosság körében.] Orv Hetil. 2024; 165: 664–671. [Hungarian]

  • 15

    Horváth T, Csupor D, Győrffy Zs, et al. Internet-based health communication opportunities (blogs, podcasts, video channels) and the social media. [Internetalapú egészségkommunikációs lehetőségek (blogok, podcastok, videócsatornák) és a közösségi média.] Orv Hetil. 2022; 163: 132–139. [Hungarian]

  • 16

    Zhao YC, Zhao M, Song S. Online health information seeking behaviors among older adults: systematic scoping review. J Med Internet Res. 2022; 24: e34790.

  • 17

    Thornton N, Horton T, Hardie T, et al. Exploring public attitudes towards the use of digital health technologies and data. The Health Foundation, London, 2023.

  • 18

    Pilosof NP, Barrett M, Oborn E, et al. Designing for flexibility in hybrid care services: lessons learned from a pilot in an internal medicine unit. Front Med Technol. 2023; 5: 1223002.

  • 19

    Chen K, Huang JJ, Torous J. Hybrid care in mental health: a framework for understanding care, research, and future opportunities. NPP – Digital Psychiatry Neurosci. 2024; 2: 16.

  • 20

    Győrffy Zs. E-patients and e-physicians. [E-páciensek és digiális gyógyítóik.] Magy Tud. 2019; 180: 1471–1485. [Hungarian]

  • 21

    Gilbert RM. Reimagining digital healthcare with a patient-centric approach: The role of user experience (UX) research. Front Digit Health 2022; 4: 899976.

  • 22

    Angyal V, Dinya E. Possibilities and limitations of using artificial intelligence-based GPT models in the development of healthcare applications. [Mesterséges intelligencia alapú GPT-modellek felhasználásának lehetőségei és korlátai egészségügyi alkalmazások fejlesztésében]. IME Innováció Menedzsment Egészségügy 2024; 23(KSZ 1.): 23–29. [Hungarian]

  • 23

    Horváthné Kónya E, Virág A, Lajkó P, et al. Artificial intelligence in health education: blessing or curse? [Mesterséges intelligencia az egészségügyi oktatásban: áldás vagy átok?] Orv Hetil. 2024; 165: 2061–2064. [Hungarian]

  • 24

    Győrffy Zs, Boros J, Döbrössy B, et al. Older adults in the digital health era: insights on the digital health related knowledge, habits and attitudes of the 65 year and older population. BMC Geriatrics 2023; 23: 779.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 0 0
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 0 0
Mar 2025 0 279 204
Apr 2025 0 0 0