Authors:
András Molnár Protone Audio Kft., Opera Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by András Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Viktória Molnár Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Budapest, Szigony u. 36., 1083 Magyarország

Search for other papers by Viktória Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Stefani Maihoub Maihoub ENT Clinic Aliakmona street 16, Cy-3117, Limassol Ciprus

Search for other papers by Stefani Maihoub in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Introduction: Vertigo is a frequent issue in everyday medical practice. Without specific examinations, it can persist, leading to co-occurring symptoms. Objective: To present our experiences gained at a clinic specialising in vertigo. Method: In this study, patients were enrolled at a clinic specialising in vertigo. Detailed case histories, physical assessments of the vestibular system, pure-tone audiometry, brain CT/MRI, and carotid vertebral Doppler ultrasonography results were examined. To assess the impact of symptoms, the Dizziness Handicap Inventory (DHI) and the Tinnitus Handicap Inventory (THI) were administered. Results: 121 patients (51.40 ± 13.38 years; 72 women) were enrolled. The median onset of vertigo was recorded at 5 months, with a maximum of 240 months. Spinning sensations were reported in more than 60% of the attacks, with a median duration of 1.5 hours. Hearing loss occurred in approximately 30%, while tinnitus was noted in 50%, with bilateral tinnitus being the most common (38.7%). Headaches occurred in approximately 30%, with a significant proportion related to vertigo (81.25%). The most frequent diagnoses were benign paroxysmal positional vertigo (24.8%), vestibular migraine (22.3%), non-vestibular causes (19.8%), and Ménière’s disease (18.2%). Spontaneous vestibular signs occurred at low rates (5%). The head-impulse test was positive slightly more often (10%). Positional nystagmus was detected in 13%, which is a low percentage, especially given the high prevalence of benign paroxysmal positional vertigo. Brain CT scan was conducted in 24%, with 65% having negative results. In comparison, brain MRI was performed in 74%, and 35% yielded negative results. Carotid Doppler ultrasonography showed normal results in 62%. Severe vertigo was reported in 41%, while mild (34%) and moderately severe (32%) tinnitus were the most commonly reported handicaps. Conclusion: There are various causes of vertigo, including vestibular and non-vestibular factors. Delays in diagnosis and a lack of specialised testing lead to a delay in treatment, worsening the quality of life and contributing to psychiatric comorbidities. Orv Hetil. 2025; 166(11): 413–420.

Bevezetés: A szédülés gyakori panasz a mindennapi klinikai gyakorlatban. Amennyiben a részletes és célzott kivizsgálás és ellátás nem történik meg, a panaszok fennmaradásával kell számolnunk, egyéb tünetek megjelenését okozva. Célkitűzés: A szédüléses panaszokra specializálódott rendelésen szerzett tapasztalataink ismertetése. Módszer: A jelen kutatás egy szédülésre specializálódott rendelés beteganyagát vette figyelembe. Ennek során a részletes anamnézisfelvétel mellett célzott egyensúlyrendszeri vizsgálatok, tisztahangküszöb-audiometria, agykoponya-CT és agykoponya-MRI, valamint carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat eredményeit értékeltük. A szédülés és a fülzúgás mindennapi életvitelre kifejtett hatásának vizsgálatához a DHI (Dizziness Handicap Inventory) és a THI (Tinnitus Handicap Inventory) kérdőíveket alkalmaztuk. Eredmények: A kutatásba összesen 121 beteget (átlagéletkor: 51,40 ± 13,38 év; 72 nőbeteg) vontunk be. A szédülés kezdetének időtartama 5 hónap mediánértékre volt tehető, 240 hónap maximális érték mellett. A szédülés több mint 60%-ban forgó jellegű volt, 1,5 óra medián-időtartammal. Halláscsökkenés közel 30%-ban, tinnitus több mint 50%-ban jelentkezett. A tinnitus vonatkozásában domináltak a kétoldali panaszok (38,7%). Fejfájás közel 30%-ban jelentkezett, amely igen nagy arányban (81,25%) mutatott összefüggést a szédüléssel. A diagnózisok megoszlása alapján a leggyakoribb kórképek a benignus paroxysmalis positionalis vertigo (24,8%), a vestibularis migrén (22,3%), az extravestibularis eltérések (19,8%) és a Ménière-betegség (18,2%) voltak. Egyensúlyrendszeri fizikális vizsgálatok alapján spontán vestibularis tünet ritkán volt azonosítható (5%). Fejimpulzusteszt alapján eltérés kissé nagyobb arányban (10%) igazolódott. Positionalis nystagmus csupán 13%-ban jelentkezett, amely rendkívül kis arány a benignus paroxysmalis positionalis vertigo gyakoriságához képest. Agykoponya-CT-vizsgálat 24%-ban készült, 65%-ban teljesen negatív eredménnyel. Az agykoponya-MRI esetében az arányok 74% és 35% voltak. A carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat 62%-ban zárult negatív eredménnyel. A DHI-kérdőívek alapján a súlyos (41%), míg a THI-kérdőívek alapján az enyhe (34%) és a közepesen súlyos (32%) életminőség-romlás volt a leggyakoribb. Következtetés: A szédülés hátterében számos ok állhat, vestibularis és extravestibularis okok egyaránt. A nem időben megkezdett és nem megfelelő kivizsgálás a diagnózis és a terápia megkezdésének késlekedéséhez vezet, életminőség-romlást és pszichés társtünetek megjelenését okozva. Orv Hetil. 2025; 166(11): 413–420.

  • 1

    Crespi V. Dizziness and vertigo: an epidemiological survey and patient management in the emergency room. Neurol Sci. 2004; 25(Suppl 1): S24–S25.

  • 2

    Lammers, W, Folmer W, Van Lieshout EM, et al. Demographic analysis of emergency department patients at the Ruijin Hospital, Shanghai. Emerg Med Int. 2011; 2011: 748274.

  • 3

    Fife TD. Dizziness in the outpatient care setting. Continuum (Minneap Minn). 2017; 23 (2, Selected Topics in Outpatient Neurology): 359–395.

  • 4

    Zwergal A, Dieterich M. Vertigo and dizziness in the emergency room. Curr Opin Neurol. 2020; 33: 117–125.

  • 5

    Maihoub S, Molnár A, Csikós A, et al. Assessment of the patients’ quality of life visiting the emergency department with dizziness. [A sürgősségi osztályon szédüléses panaszokkal megjelent betegek életminőségének vizsgálata.] Orv Hetil. 2021; 162: 1216–1221. [Hungarian]

  • 6

    Maihoub S, Molnár A, Csikós A, et al. What happens to vertiginous population after emission from the Emergency Department? [Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?] Ideggyógy Szle. 2020; 73: 241–247. [Hungarian]

  • 7

    Varga C, Nagy F, Drubits K, et al. Analysis of the data of patients presenting for emergency treatment with vertigo. [A sürgősségi ellátásban szédüléssel jelentkező betegek adatainak elemzése.] Ideggyógy Szle. 2014; 67: 193–200. [Hungarian]

  • 8

    Herdman D, Sharma H, Simpson A, et al. Integrating mental and physical health assessment in a neuro-otology clinic: feasibility, acceptability, associations and prevalence of common mental health disorders. Clin Med (Lond). 2020; 20: 61–66.

  • 9

    Hande V, Jain S, Ranjan A, et al. Vestibular, central, and non-vestibular etiologies of vertigo and disequilibrium: a rural hospital-based cross-sectional comparative analysis. Cureus 2023; 15: e36262.

  • 10

    Castro P, Bancroft MJ, Arshad Q, et al. Persistent postural-perceptual dizziness (PPPD) from brain imaging to behaviour and perception. Brain Sci. 2022; 12: 753.

  • 11

    Abouzari M, Tawk K, Lee D, et al. Migrainous vertigo, tinnitus, and ear symptoms and alternatives. Otolaryngol Clin North Am. 2022; 55: 1017–1033.

  • 12

    Tamás TL, Garai T, Király I, et al. Emergency diagnosis of the acute vestibular syndrome. [Az akut vestibularis szindróma sürgősségi diagnosztikájával szerzett tapasztalatok.] Orv Hetil. 2017; 158: 2029–2040. [Hungarian]

  • 13

    Molnár A, Maihoub S, Tamás L, et al. Comparison between caloric and video-head impulse tests in Ménière’s disease and vestibular neuritis. Int J Audiol. 2023; 62: 393–399.

  • 14

    Eggers SD, Bisdorff A, von Brevern M, et al. Classification of vestibular signs and examination techniques: nystagmus and nystagmus-like movements. J Vestib Res. 2019; 29: 57–87.

  • 15

    Von Brevern M, Bertholon P, Brandt T, et al. Benign paroxysmal positional vertigo: diagnostic criteria. J Vestib Res. 2015; 25: 105–117.

  • 16

    Lopez-Escamez JA, Carey J, Chung WH, et al. Diagnostic criteria for Menière’s disease. J Vestib Res. 2015; 25: 1–7.

  • 17

    Strupp M, Bisdorff A, Furman J, et al. Acute unilateral vestibulopathy/vestibular neuritis: diagnostic criteria. J Vestib Res. 2022; 32: 389–406.

  • 18

    Lempert T, Olesen J, Furman J, et al. Vestibular migraine: diagnostic criteria. J Vestib Res. 2022; 32: 1–6.

  • 19

    Staab JP, Eckhardt-Henn A, Horii A, et al. Diagnostic criteria for persistent postural-perceptual dizziness (PPPD): consensus document of the committee for the classification of vestibular disorders of the Bárány Society. J Vestib Res. 2017; 27: 191–208.

  • 20

    Committee on Hearing and Equilibrium guidelines for the evaluation of results of treatment of conductive hearing loss. Otolaryngol Head Neck Surg. 1995; 113: 186–187.

  • 21

    Jacobson GP, Newman CW. The development of the Dizziness Handicap Inventory. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 1990; 116: 424–427.

  • 22

    Bencsik B, Tamás L, Trimmel K, et al. Hungarian adaptation of the Tinnitus Handicap Inventory: reliability and validity. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2015; 272: 2243–2248.

  • 23

    Bencsik B, Bokk O, Vajda D, et al. Cognitive behavioral group therapy for tinnitus. [A fülzúgás csoportos kognitív viselkedésterápiás kezelése.] Orv Hetil. 2024; 165: 89–97. [Hungarian]

  • 24

    Wang H, Yu D, Song N, et al. Delayed diagnosis and treatment of benign paroxysmal positional vertigo associated with current practice. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2014; 271: 261–264.

  • 25

    Bhandari A, Bhandari R, Kumbhat P. Diagnostic delay in pediatric vestibular disorders. J Int Adv Otol. 2023; 19: 318–322.

  • 26

    Wilhelmsen K, Ljunggren AE, Goplen F, et al. Long-term symptoms in dizzy patients examined in a university clinic. BMC Ear Nose Throat Disord. 2009; 9: 2.

  • 27

    Ketola S, Havia M, Appelberg B, et al. Psychiatric symptoms in vertiginous patients. Nord J Psychiatry. 2015; 69: 287–291.

  • 28

    Teh CS, Prepageran N. The impact of disease duration in persistent postural-perceptual dizziness (PPPD) on the quality of life, dizziness handicap and mental health. J Vestib Res. 2022; 32: 373–380.

  • 29

    Ten Voorde M, van der Zaag-Loonen HJ, van Leeuwen RB. Dizziness impairs health-related quality of life. Qual Life Res. 2012; 21: 961–966.

  • 30

    Kim HJ, Lee JO, Choi JY, et al. Etiologic distribution of dizziness and vertigo in a referral-based dizziness clinic in South Korea. J Neurol. 2020; 267: 2252–2259.

  • 31

    Taura A, Ohgita H, Funabiki K, et al. Clinical study of vertigo in the outpatient clinic of Kyoto University Hospital. Acta Otolaryngol Suppl. 2010; 563: 29–33.

  • 32

    Molnár A, Maihoub S, Fent Z, et al. Typical characteristics of the symptoms of patients suffering from Ménière’s disease and the multidisciplinary approach. [A Ménière-betegség tüneteinek jellegzetességei és a multidiszciplináris megközelítés.] Orv Hetil. 2019; 160: 1915–1920. [Hungarian]

  • 33

    Varga-Balázs G, Tamás TL, Nagy L, et al. Differential diagnosis of bilateral Ménière’s disease and autoimmune inner ear disease. [A kétoldali Ménière-betegség és az autoimmun belsőfül-betegség elkülönítő diagnosztikája.] Orv Hetil. 2024; 165: 1176–1183. [Hungarian]

  • 34

    Yu H, Li H. Association of vertigo with hearing outcomes in patients with sudden sensorineural hearing loss: a systematic review and meta-analysis. JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2018; 144: 677–683.

  • 35

    Jiam NT, Murphy OC, Gold DR, et al. Nonvestibular dizziness. Otolaryngol Clin North Am. 2021; 54: 999–1013.

  • 36

    Nishikawa D, Wada Y, Shiozaki T, et al. Patients with vertigo/dizziness of unknown origin during follow-ups by general otolaryngologists at outpatient town clinic. Auris Nasus Larynx. 2021; 48: 400–407.

  • 37

    Pan Q, Zhang Y, Long T, et al. Diagnosis of vertigo and dizziness syndromes in a neurological outpatient clinic. Eur Neurol. 2018; 79: 287–294.

  • 38

    Newman-Toker DE, Della Santina CC, Blitz AM. Vertigo and hearing loss. Handb Clin Neurol. 2016; 136: 905–921.

  • 39

    Samreen R A, Bhattacharjee S, Shetty SS, et al. MRI outcomes in patients with acute-onset vertigo in the emergency department. A prospective study. Clin Neurol Neurosurg. 2021; 209: 106916.

  • 40

    Saber Tehrani AS, Kattah JC, Mantokoudis G, et al. Small strokes causing severe vertigo: frequency of false-negative MRIs and nonlacunar mechanisms. Neurology 2014; 83: 169–173.

  • 41

    Pula JH, Newman-Toker DE, Kattah JC. Multiple sclerosis as a cause of the acute vestibular syndrome. J Neurol. 2013; 260: 1649–1654.

  • 42

    Colledge N, Lewis S, Mead G, et al. Magnetic resonance brain imaging in people with dizziness: a comparison with non-dizzy people. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2002; 72: 587–589.

  • 43

    Erkan SO, Muluk NB, Tuhanioğlu B, et al. Carotico-vertebral Doppler ultrasonography in patients with idiopathic vertigo. Curr Med Imaging Rev. 2019; 15: 511–516.

  • Collapse
  • Expand

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)