Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 166: Issue 11
Az agyi eredetű látássérülés hazai előfordulása nagy kockázatú látássérült gyermekek körében
Előzetes eredmények
Authors:
Júlia Gellért Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma Budapest Magyarország

Search for other papers by Júlia Gellért in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Márta Gadó Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika Budapest Magyarország

Search for other papers by Márta Gadó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
János Németh Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika Budapest, Mária u. 39., 1085 Magyarország

Search for other papers by János Németh in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Amarilla Barcsay-Veres Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika Budapest, Mária u. 39., 1085 Magyarország

Search for other papers by Amarilla Barcsay-Veres in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
421–426
Online Publication Date:
16 Mar 2025
Publication Date:
16 Mar 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2025.33256
Keywords:
visual impairment; cerebral visual impairment; CVI; teaching of visually impaired children;
Keywords (Hungarian):
látáskárosodás; agyi eredetű látássérülés; tiflopedagógia;
Open access

Introduction: In cerebral visual impairment (CVI), the disturbance in visual function is not due to a condition of the eyeball but to a malfunction in the neural processing of visual information. The prevalence of cerebral visual impairment is unknown in Hungary. Still, it is essential to initiate a professional debate, as early-onset visual impairment impairs later mental and physical health and social advancement and creates a burden on society. Objective: A pilot study was carried out to assess the prevalence and incidence of cerebral visual impairment, either concomitant or independent of ocular visual impairment, in a cross-sectional survey of the School for the Visually Impaired in Budapest. Methods: We used special education methods to investigate the characteristics of cerebral visual impairment among low-vision children at high risk for cerebral visual impairment. We compared the gender and age distribution of students with and without cerebral visual impairment symptoms, data on birth conditions, and ophthalmological diagnosis. Results: Between 2021 and 2024, data from 120 students were analyzed, of whom 58 students (48.3%) had a history of increased risk of cerebral visual impairment. In the group at high risk for cerebral visual impairment, 33 (56.9%) pupils were found to have cerebral visual impairment abnormalities detected by teachers of visual impairments, while 4 (6.9%) had cerebral visual impairment in an ophthalmological report. Where teaching of visually impaired children methods confirmed cerebral visual impairment in the presence of high risk of cerebral visual impairment, the proportion of boys was higher compared to the non-cerebral visual impairment subgroup (66.7% vs. 36.0%, p = 0.020). Within the high-risk group, birth weight and gestational age did not differ among the cerebral visual impairment and non-cerebral visual impairment groups. Discussion: In children with a declared visual impairment, the teaching of visually impaired children method is the appropriate method for detecting cerebral visual impairment, while an ophthalmological examination may raise suspicion of cerebral visual impairment. As in other countries, cerebral visual impairment is significantly underdiagnosed in Hungary. Our measurements confirmed that boys were overrepresented in the cerebral visual impairment group, but the main etiological role of prematurity was not confirmed. Conclusion: In the high-risk group, teaching of visually impaired children methods are necessary in addition to ophthalmological examination to prove the presence of cerebral visual impairment. Targeted development as early as possible is a pledge to improve visual function. Further studies are needed to assess the prevalence of the condition in Hungary. Orv Hetil. 2025; 166(11): 421–426.

Bevezetés: Agyi eredetű látássérülés (az angolszász nyelvterületen: cerebral visual impairment [CVI]) esetén a látásfunkciók zavara nem a szemgolyó állapotából, hanem az agyban, a vizuális információk idegrendszeri feldolgozásának zavarából következik. Hazai előfordulási gyakorisága nem ismert. Ugyanakkor a szakmai diskurzus elindítása elengedhetetlen, hiszen a korai életkorban bekövetkező látáskárosodás rontja a későbbi mentális és fizikai egészséget, a társadalmi előmenetelt, míg korai felismerés esetén az állapot fejleszthető. Célkitűzés: Pilotkutatás keretében az okuláris látássérülés mellett vagy önállóan megjelenő agyi eredetű látássérülés előfordulásának és gyakoriságának keresztmetszeti felmérését végeztük a budapesti Gyengénlátók Iskolájában. Módszerek: Az agyi eredetű látássérülés szempontjából nagy kockázatú gyengén látó gyermekek körében vizsgáltuk a kórkép előfordulását és jellemzőit. Az agyi eredetű látássérülés tüneteit mutató és nem mutató tanulók csoportjának nemi és életkori megoszlását, a születési körülmények adatait és a szemészeti diagnózisokat vetettük össze. Eredmények: 2021 és 2024 között 120 tanuló adatait elemeztük, akik közül 58 tanuló (48,3%) rendelkezett az agyi eredetű látássérülés fokozott kockázatával járó anamnesztikus adattal. A nagy kockázatú csoportban 33 (56,9%) tanulónál találtunk gyógypedagógiai módszerekkel kiszűrhető eltérést, míg szemészeti leletben az agyi eredetű látássérülés 4 (6,9%) esetben szerepelt. Ahol a nagy kockázat mellett megerősítést nyert az agyi eredetű látássérülés, a fiúk aránya nagyobb volt a tüneteket nem mutató alcsoporthoz képest (66,7% vs. 36,0%, p = 0,020). A születési súly és a gestatiós idő nem különbözött az agyi eredetű látássérülésre kiszűrt és a tüneteket nem mutatók csoportjában. Megbeszélés: A külföldi szakirodalmi adatokhoz hasonlóan az agyi eredetű látássérülés Magyarországon is lényegesen aluldiagnosztizált. A tünetegyüttes kimutatását a szemészeti vizsgálat alapján, a neurológiai háttér ismeretében, a vizuális funkciók gyógypedagógiai felmérése erősítheti meg. Következtetés: A nagy kockázatú csoportban a szemészeti vizsgálaton túl gyógypedagógiai módszerek szükségesek az agyi eredetű látássérülés meglétének bizonyítására. A minél korábbi célzott fejlesztés a látásfunkció javításának záloga. További vizsgálatok szükségesek a kórkép hazai előfordulásának pontosabb felmérésére. Orv Hetil. 2025; 166(11): 421–426.
  • 1

    Solebo AL, Teoh L, Rahi JS for the British Childhood Visual Impairment and Blindness Study Interest Group. The role of screening and surveillance in the detection of childhood vision impairment and blindness in the UK. Arch Dis Child. 2022; 107: 812–817.

  • 2

    Martín MB, Santos-Lozano A, Martín-Hernández J, et al. Cerebral versus ocular visual impairment: the impact on developmental neuroplasticity. Front Psychol. 2016; 7: 1958.

  • 3

    Warren DH. Blindness and children: an individual differences approach. Part 1. Cambridge University Press, Cambridge, 1994.

  • 4

    World Health Organization. World report on vision. 2019. Available from: https://www.who.int/publications/i/item/9789241516570 [accessed: 15. 06. 2024].

  • 5

    Augestad LB. Self-concept and self-esteem among children and young adults with visual impairment: a systematic review. Cogent Psychol. 2017; 4: 1319652.

  • 6

    Whiting S, Jan JE, Wong PK, et al. Permanent cortical visual impairment in children. Dev Med Child Neurol. 1985; 27: 730–739.

  • 7

    Albrich K. The relationship between eye diseases and symptoms and other diseases of the body. [A szembetegségek és szemtünetek összefüggése a szervezet egyéb betegségével.] Eggenberger-féle Könyvkereskedás (Rényi Károly), Budapest, 1929. [Hungarian]

  • 8

    Holmes G, Disturbances of vision by cerebral lesion. Br J Ophthalmol. 1918; 2: 353–384.

  • 9

    Philip SS, Dutton GN. Identifying and characterising cerebral visual impairment in children: a review. Clin Exp Optom. 2014; 97: 196–208.

  • 10

    Dutton GN. Cognitive vision, its disorders and differential diagnosis in adults and children: knowing where and what things are. Eye 2003; 17: 289–304.

  • 11

    Whitwell RL, Milner AD, Goodale MA. The two visual systems hypothesis: new challenges and insights from visual form agnosic patient DF. Front Neurol. 2014; 5: 255.

  • 12

    Milner A, Goodale M. The visual brain in action. Psyche 1998; 4(12). Available from: https://www.researchgate.net/publication/228744443_The_Visual_Brain_in_Action [accessed: 14. 01. 2025].

  • 13

    Ozturk T, Er D, Yaman A, et al. Changing trends over the last decade in the aetiology of childhood blindness: a study from a tertiary referral centre. Br J Ophthalmol. 2016; 100: 166–171.

  • 14

    Good WV, Jan JE, DeSa L, et al. Cortical visual impairment in children: a major review. Surv Ophthalmol. 1994; 38: 351–364.

  • 15

    Teoh LJ, Solebo AL, Rahi JS, et al. Visual impairment, severe visual impairment, and blindness in children in Britain (BCVIS2): a national observational study. Lancet Child Adolesc Health 2021; 5: 190–200. Erratum: Lancet Child Adolesc Health 2021; 5: e18.

  • 16

    Williams C, Pease A, Warnes P, et al. Cerebral visual impairment-related vision problems in primary school children: a cross-sectional survey. Dev Med Child Neurol. 2021; 63: 683–689.

  • 17

    Good WV, Jan JE, Burden SK, et al. Recent advances in cortical visual impairment. Dev Med Child Neurol. 2001; 43: 56–60.

  • 18

    Flanagan C, Kline L, Curè J. Cerebral blindness. Int Ophthalmol Clin. 2009; 49: 15–25.

  • 19

    Gadó M. Functional vision assessment and development of visually impaired children aged 0-3 years. [0–3 éves korú látássérült kisgyermekek funkcionális látásvizsgálata és fejlesztése.] Kandidátusi értekezés. MTA, Budapest, 1999. [Hungarian]

  • 20

    Kiss E. Adaptive and non-adaptive coping strategies among parents of visually impaired children. [Adaptív és nem adaptív megbirkózási stratégiák jellemzői látássérült gyermeket nevelő szülők körében.] Gyógyped Szle. 2020; 48: 23–42. [Hungarian]

  • 21

    Gombás J, Kiss E, Farkasné Gönczi R, et al. Cerebral visual impairment in children. [Agyi eredetű látássérülés gyermekkorban.] Gyógyped Szle. 2021; 49: 25–34. [Hungarian]

  • 22

    Merabet LB, Mayer DL, Bauer CM, et al. Disentangling how the brain is ‘wired’ in cortical (cerebral) visual impairment. Semin Pediatr Neurol. 2017; 24: 83–91.

  • 23

    Hyvärinen L, Walthes R, Jacob N, et al. Delayed visual development: development of vision and visual delays. Jan 27, 2016. Available from: https://www.aao.org/education/disease-review/delayed-visual-development-development-of-vision-v [accessed: 15. 06. 2024].

  • 24

    Roman-Lantzy C. Cortical visual impairment: advanced principles. Chapter 3. 2nd ed. APH Press, Louisville, KY, 2019.

  • 25

    Chokron S. Evaluation of visuo-attentional abilities (EVA). A simple and rapid battery to screen for CVI in young children. In: Lueck AH, Dutton GN. (eds.) Vision and the brain: understanding cerebral visual impairment in children. APH Press, Louisville, KY, 2015.

  • 26

    Kong L, Fry M, Al-Samarraie M, et al. An update on progress and the changing epidemiology of causes of childhood blindness worldwide. J AAPOS 2012; 16: 501–507.

  • 27

    Flanagan NM, Jackson AJ, Hill AE. Visual impairment in childhood: insights from a community-based survey. Child Care Health Dev. 2003; 29: 493–499.

  • 28

    Good WV. Cortical visual impairment: new directions. Optom Vis Sci. 2009; 86: 663–665.

  • 29

    Członkowska A, Ciesielska A, Gromadzka G, et al. Gender differences in neurological disease: role of estrogens and cytokines. Endocrine 2006; 29: 243–256.

  • 30

    Rahi JS, Cable N, British Childhood Visual Impairment Study Group. Severe visual impairment and blindness in children in the UK. Lancet 2003; 362: 1359–1365.

  • 31

    Fazzi E, Signorini SG, Bova SM, et al. Spectrum of visual disorders in children with cerebral visual impairment. J Child Neurol. 2007; 22: 294–301.

  • 32

    Pilling RF, Allen L, Bowman R, et al. Clinical assessment, investigation, diagnosis and initial management of cerebral visual impairment: a consensus practice guide. Eye 2023; 37: 1958–1965.

  • 33

    Barcsay-Veres A, Szamosi A, Bausz M, et al. The impact of district nurses in screening visual impairments. [A védőnők szerepe a gyermekkori látásproblémák felismerésében.] Orv Hetil. 2023; 164: 88–95. [Hungarian]

  • 34

    Németh J, Nagy ZZs, Tapasztó B, et al. Ophthalmological results in the Hungarian comprehensive health care screening program, 2011–2022. [Szemészeti eredmények Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában, 2011–2022.] Orv Hetil. 2023; 164: 253–259. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 0 0
Mar 2025 0 223 94
Apr 2025 0 214 23
May 2025 0 0 0