Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 166: Issue 12
A magyarországi akut pszichiátriai ellátásban dolgozók munkaköri kompetenciahatár-átlépésének tanulságai a COVID–19-világjárvánnyal összefüggésben
Authors:
László Molnár Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Mentális Egészségtudományi Tagozat Budapest, Nagyvárad tér 4., 20. emelet, 1089 Magyarország

Search for other papers by László Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Bernadett Svraka Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Mentális Egészségtudományi Tagozat Budapest, Nagyvárad tér 4., 20. emelet, 1089 Magyarország
ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképző Kar, Neveléstudományi Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by Bernadett Svraka in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Ágnes Zana Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Ágnes Zana in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
469–477
Online Publication Date:
23 Mar 2025
Publication Date:
23 Mar 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2025.33236
Keywords:
COVID-19; psychiatry; burnout; workplace stress; clinical competencies;
Keywords (Hungarian):
COVID–19; pszichiátria; kiégés; munkahelyi stressz; klinikai kompetenciák;
Open access

Introduction: In psychiatric care, competence is the basis of patient safety. Consequently, competence transgression can have serious legal and ethical consequences. Objective: Our aim in this study was to investigate the relationship between competence transgression and role clarity, role conflict, stress, and burnout and determine whether each professional group (i.e., residents, nurses, psychiatrists, and psychologists) showed a correlation with these factors. Method: An online cross-sectional survey was conducted among acute psychiatric professionals (n = 105) in Hungary between November 2021 and April 2022. The main data collection instrument was the Copenhagen Psychosocial Questionnaire II. Our questionnaire was complemented by a question on competence transgression. Results: Competence transgression was moderately correlated with role clarity (r = –0.387, p<0.01), role conflict (r = 0.430, p<0.01), stress (r = 0.308, p<0.01), and burnout (r = 0.336, p<0.01). There was a negative significant correlation of medium strength between residents and role clarity (r = –0.258, p<0.01). Conclusion: Competence transgression should be considered when reorganising psychiatric care after a pandemic. Residents working in acute psychiatric care do not perceive their job role as being clear. The recommendations of professional organisations should therefore be emphasized in professional education and among policy makers. Orv Hetil. 2025; 166(12): 469–477.

Bevezetés: A pszichiátriai ellátásban a kompetencia a betegbiztonság alapja. Következésképpen a kompetenciahatárok átlépése súlyos jogi és etikai következményekkel járhat. Célkitűzés: Ebben a tanulmányban az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk a kompetenciahatárok átlépése és a munkakör egyértelműsége, a szerepkonfliktus, a stressz és a kiégés közötti kapcsolatot, valamint azt, hogy az egyes szakmai csoportok (azaz rezidensek, ápolók, pszichiáterek és pszichológusok) mutatnak-e összefüggést ezekkel a tényezőkkel. Módszer: Online keresztmetszeti felmérést végeztünk akut pszichiátriai szakemberek (n = 105) körében Magyarországon 2021 novembere és 2022 áprilisa között. A fő adatgyűjtési eszköz a Koppenhágai Kérdőív Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II. volt. Kérdőívünket kiegészítettük a kompetenciahatár-átlépésre vonatkozó kérdéssel. Eredmények: A kompetenciahatár-átlépés mérsékelten korrelált a munkakör-egyértelműséggel (r = –0,387, p<0,01), a szerepkonfliktussal (r = 0,430, p<0,01), a stresszel (r = 0,308, p<0,01) és a kiégéssel (r = 0,336, p<0,01). Közepes erősségű negatív szignifikáns korreláció volt a rezidensek és a munkakör egyértelműsége között (r = –0,258, p<0,01). Következtetés: A kompetenciahatár átlépését figyelembe kell venni a pszichiátriai ellátás világjárvány utáni átszervezésekor. Az akut pszichiátriai ellátásban dolgozó rezidensek nem érzik egyértelműnek a munkakörüket. A szakmai szervezetek ajánlásait ezért hangsúlyozni kell a szakmai oktatásban és a politikai döntéshozók körében. Orv Hetil. 2025; 166(12): 469–477.
  • 1

    Duden GS, Gersdorf S, Stengler K. Global impact of the COVID-19 pandemic on mental health services: a systematic review. J Psychiatr Res. 2022; 154: 354–377.

  • 2

    Chun JY, Jun JY, Choi J, et al. Coronavirus disease 2019 outbreak in a psychiatric closed ward: what we have to learn. Front Psychiatry 2021; 11: 579235.

  • 3

    Zhu Y, Chen L, Ji H, et al. The risk and prevention of novel coronavirus pneumonia infections among inpatients in psychiatric hospitals. Neurosci Bull. 2020; 36: 299–302.

  • 4

    Shinn AK, Viron M. Perspectives on the COVID-19 pandemic and individuals with serious mental illness. J Clin Psychiatry 2020; 81: 20com13412.

  • 5

    An H, Kim K, Lee J, et al. Experiences of caring for cohort-isolated patients among nurses in locked psychiatric units. Healthcare (Basel) 2023; 11: 2650.

  • 6

    Takács R, Asztalos M, Ungvári SG, et al. Accessibility of electroconvulsive therapy during COVID–19 pandemic in Hungary. [Az elektrokonvulzív kezelés hozzáférhetősége a COVID–19-járvány alatt Magyarországon]. Psychiat Hung. 2022; 37: 239–245. [Hungarian]

  • 7

    Szendi I, Bóna O, Jenei T, et al. COVID-MENTA programme: the participation of the Semmelweis Hospital “Agilis” Psychiatric Unit of the Semmelweis Hospital in Kiskunhalas in the COVID–19 outbreak care. [COVID-MENTA program: A kiskunhalasi Semmelweis Kórház „Agilis” Pszichiátriai Osztály részvétele a COVID–19-járványellátásban.] Psychiatr Hung. 2021; 36 Különszám 2: 18–23. [Hungarian]

  • 8

    Macaron MM, Segun-Omosehin OA, Matar RH, et al. A systematic review and meta-analysis on burnout in physicians during the COVID–19 pandemic: a hidden healthcare crisis. Front Psychiatry 2023; 13: 1071397.

  • 9

    Navinés R, Olive V, Hidalgo-Mazzei D, et al. Burnout in residents during the first wave of the COVID–19 pandemic: a systematic review and meta-analysis. Front Psychiatry 2024; 14: 1286101.

  • 10

    Crocker KM, Gnatt I, Haywood D, et al. The impact of COVID‐19 on the mental health workforce: a rapid review. Int J Mental Health Nurs. 2023; 32: 420–445.

  • 11

    Moitra M, Rahman M, Collins PY, et al. Mental health consequences for healthcare workers during the COVID–19 pandemic: a scoping review to draw lessons for LMICs. Front Psychiatry 2021; 12: 602614.

  • 12

    Chutiyami M, Cheong AM, Salihu D, et al. COVID–19 pandemic and overall mental health of healthcare professionals globally: a meta-review of systematic reviews. Front Psychiatry 2022; 12: 804525.

  • 13

    Giménez-Espert MD, Prado-Gascó V, Soto-Rubio A. Psychosocial risks, work engagement, and job satisfaction of nurses during COVID–19 pandemic. Front Public Health 2020; 8: 566896.

  • 14

    Bykov KV, Zrazhevskaya IA, Topka EO, et al. Prevalence of burnout among psychiatrists: a systematic review and meta-analysis. J Affect Disord. 2022; 308: 47–64.

  • 15

    Molnár L, Zana Á, Stauder A. Stress and burnout in the context of workplace psychosocial factors among mental health professionals during the later waves of the COVID–19 pandemic in Hungary. Front Psychiatry 2024; 15: 1354612.

  • 16

    Sibeoni J, Manolios E, Costa-Drolon E, et al. Clinical practice during the COVID–19 pandemic: a qualitative study among child and adolescent psychiatrists across the world. Child Adolesc Psychiatry Ment Health 2021; 15: 68.

  • 17

    Lucero-Prisno DE III., Shomuyiwa DO, Kouwenhoven MB, et al. Top 10 public health challenges to track in 2023: shifting focus beyond a global pandemic. Public Health Challenges 2023; 2: e86.

  • 18

    Munich RL. Leadership and restructured roles: the evolving inpatient treatment team. Bull Menninger Clin. 2000; 64: 482–493.

  • 19

    Belfort E, Lopez‐Ibor MI, Hermans M, et al. WPA Recommendations: principles and priorities for a framework for training psychiatrists. 2017. Available from: https://www.wpanet.org/_files/ugd/e172f3_9e614f64a8ee4675b8b3dedbc6488686.pdf [accessed: 4 October 2024].

  • 20

    Karami A, Farokhzadian J, Foroughameri G. Nurses’ professional competency and organizational commitment. Is it important for human resource management? PLOS ONE 2017; 12: e0187863.

  • 21

    Rodríguez-Fernández M, Herrera J, de Las Heras-Rosas C. Model of organizational commitment applied to health management systems. Int J Environ Res Public Health 2021; 18: 4496.

  • 22

    Ministry of Human Resources. Decree 22/2012. (IX. 14.) on the acquisition of higher professional qualifications in health care. [EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről.] Available from: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200022.emm [accessed: 1 November 2024]. [Hungarian]

  • 23

    Eita LH, Alhalawany RM. The relation between clinical competency and perceived psychiatric nurses job stress. Tanta Sci Nurs J. 2021; 23: 378–396.

  • 24

    Amini KM, Rezaei B, Esmaeilpour-Bandboni M. The relationship between clinical competence and occupational stress in Iranian clinical nurses. Pharmacophore 2017; 8: e1173434.

  • 25

    Zeydi AE, Ghazanfari MJ, Azizi E, et al. Clinical competence of Iranian nurses: a systematic review and meta-analysis. J Educ Health Prom. 2022; 11: 102.

  • 26

    Hungarian Psychiatric Society. Code of Ethics. 2001. [Magyar Pszichiátriai Társaság. Etikai Kódex, 2001.] Available from: https://mptpszichiatria.hu/upload/pszichiatria/document/mpt_etikaikodex2001_20171026.pdf?web_id= [accessed: 4 October 2024]. [Hungarian]

  • 27

    Appelbaum PS, Tyano S. The WPA code of ethics for psychiatry. World Psychiatry 2021; 20: 308–309.

  • 28

    American Psychiatric Association. Principles of medical ethics, 2013. Available from: https://www.psychiatry.org/File%20Library/Psychiatrists/Practice/Ethics/principles-medical-ethics.pdf [accessed: 4 October 2024].

  • 29

    Pejtersen JH, Kristensen TS, Borg V, et al. The second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire. Scand J Public Health 2010; 38(3 Suppl): 8–24.

  • 30

    Nistor K, Ádám Sz, Cserháti Z, et al. Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire II. (COPSOQ II). [A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (COPSOQ II) magyar verziójának pszichometriai jellemzői.] Mentálhig Pszichoszom. 2015; 16: 179–207. [Hungarian]

  • 31

    Molnár L, Kalotaszegi S, Gergely B, et al. A study of the psychosocial characteristics of psychiatric teams in Hungary. [A pszichiátriai munkacsoportok pszichoszociális tényezőinek vizsgálata Magyarországon.] Psychiatr Hung. 2023; 38: 218–231. [Hungarian]

  • 32

    Mark GM. Stress models: a review and suggested new direction. In: Houdmont J, Leka S. (eds.) EA-OHP. Nottingham University Press, Nottingham, 2008; 3: 111–144.

  • 33

    Salavecz G. Workplace stress and health. In: Kopp M. (ed.) The Hungarian state of mind. [Munkahelyi stressz és egészség. In: Kopp M. (szerk.) Magyar Lelkiállapot.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008; pp. 288–297. [Hungarian]

  • 34

    Bódi B, Szvath P, Mátay G, et al. The impact of the coronavirus pandemic on the mental health of critical care workers. [A koronavírus-világjárvány hatása az intenzív ellátásban dolgozók mentális egészségére.] Orv Hetil. 2023; 164: 1646–1655. [Hungarian]

  • 35

    Maresca G, Corallo F, Catanese G, et al. Coping strategies of healthcare professionals with burnout syndrome: a systematic review. Medicina (Kaunas) 2022; 58: 327.

  • 36

    Piko BF. Burnout, role conflict, job satisfaction and psychosocial health among Hungarian health care staff: a questionnaire survey. Int J Nurs Stud. 2006; 43: 311–318.

  • 37

    Chen J, Ghardallou W, Comite U, et al. Managing hospital employees’ burnout through transformational leadership: the role of resilience, role clarity, and intrinsic motivation. Int J Environ Res Public Health 2022; 19: 10941.

  • 38

    Spännargård Å, Fagernäs S, Alfonsson S. Self-perceived clinical competence, gender and workplace setting predict burnout among psychotherapists. Couns Psychother Res. 2023; 23: 469–477.

  • 39

    Balog B, Palotai G, Szijjártó L, et al. High prevalence of burnout among physicians in Győr-Moson-Sopron County, Hungary. [Győr-Moson-Sopron vármegye orvosainak körében gyakori a kiégés.] Orv Hetil. 2024; 165: 822–831. [Hungarian]

  • 40

    Pinilla S, Lenouvel E, Strik W, et al. Entrustable professional activities in psychiatry: a systematic review. Acad Psychiatry 2020; 44: 37–45.

  • 41

    Vietz E, März E, Lottspeich C, et al. Ward round competences in surgery and psychiatry – a comparative multidisciplinary interview study. BMC Med Educ. 2019; 19: 1–9.

  • 42

    Chen SP, Krupa T, Lysaght R, et al. The development of recovery competencies for in-patient mental health providers working with people with serious mental illness. Adm Policy Ment Health 2013; 40: 96–116.

  • 43

    NHS Education for Scotland/Scottish Recovery Network Realising Recovery: a National Framework for learning and training in recovery focused practice. Edinburgh, 2007. NES/SRN. Available from: http://www.nes.scot.nhs.uk/media/5854/realisingrecoveryframeworkdocumentfinal.pdf [accessed: 28 Aug 2024].

  • 44

    Stewart DE, Appelbaum SP. COVID–19 and psychiatrists’ responsibilities: a WPA position paper. World Psychiatry 2020; 19: 406–407.

  • 45

    Union Européenne des Médecins Spécialistes (UEMS): European framework for competencies in psychiatry. 2009. Available from: http://uemspsychiatry.org/wpcontent/uploads/2013/09/2009OctEFCP.pdf [ accessed: 6 August 2024].

  • 46

    Lepre B, Palermo C, Mansfield KJ, et al. Stakeholder engagement in competency framework development in health professions: a systematic review. Front Med. 2021; 8: 759848.

  • 47

    Batt AM, Tavares W, Williams B. The development of competency frameworks in healthcare professions: a scoping review. Adv Health Sci Educ Theory Pract. 2020; 25: 913–987.

  • 48

    Brittlebank A, Hermans M, Bhugra D, et al. Training in psychiatry throughout Europe. Eur Arch Psychiatry Clin Neurosci. 2016; 266: 155–164.

  • 49

    Hendrickx G, De Roeck V, Russet F, et al. Transition as a topic in psychiatry training throughout Europe: trainees’ perspectives. Eur Child Adolesc Psychiatry 2020; 29: 41–49.

  • 50

    Mental Health Atlas 2020. Country Profile: Hungary. Available from: https://www.who.it/publications/m/item/mental-health-atlas-hun-2020-country-profile [accessed: 15 April 2022].

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 0 0
Mar 2025 0 196 68
Apr 2025 0 63 34
May 2025 0 0 0